Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-03 / 40. szám

6 BÉKÉS 1909. október 3. szaságban egymás mellett találtattak : azok nincse­nek egymástól elválasztva. Az edények azonban mégis a rajtok látható ékités fejlődése szerint vannak sorba szedve. A hon­foglaláskori tárgyak sincsenek külön, de épen ez által érdekesek, mert a másik szobában kiállított ezen korbeli tárgyakat már figyelmesen megszemlélt látogató itt külön tudja választani azokat. Időhiány miatt a Laposhalom, Sándorhegy, 'Csikosér és Aranyág töredékben heverő óriási edé­nyek összeragasztásra várakoznak, bár közülók a ki­sebbek már összeragasztva kiállitvák. Ezen kisebb edények megtisztítása és összeragasztása kerek egy hónapot igényelt. A muzeum természetrajzi tárgyai közül az ásvány-gyűjtemény nincs kiállítva, mert az a hely, amelyet eddig elfoglalt a laposhalmi edénykékkel van betöltve. Szekrény hiányában tehát egyelőre a könyvtár helyiségben levő nagy könyvszekrénybe vannak elzárva. Az emlékérmek és a pénzgyüjtemény rende­zése még a jövőben válik lehetővé. A muzeum igy rendezve, a szakembernek is érdekes és tanulságos látványt nyújt, amennyiben a kőkorból néhány, — más múzeumban nem talál­ható — edény, a bronzkorból pedig számos ilyen tárgy köti le a figyelmet. A muzeum legértékesebb darabjai a Lapos­halomból került és szarvas-agancsból készült tár­gyak, melyek ilyen nagy számmal és ilyen különféle célra készítve, alig fordultak még elő. A szakszerű rendezés egészen pontos keresz­tülvitelét, mint említeni bátorkodtam, tér és szek­rény hiánya miatt, eszközölni nem tudtam. Egyéb­ként az eredmény két hónapi munka gyümölcse, melylyel a »Közművelődési Egyesületnek« beszá­molni szerencsés vagyok. Záradékban tudatni bátorkodom, hogy szept. 18-án Dr. Horváth Géza, a múzeumok és könyvtárak fő­felügyelőségének tagja, hivatalos kiküldetésben láto­gatta meg a múzeumot és két órát töltött ott, any- nyira lekötötték figyelmét a csoportosított tárgyak. Domonkos János, muzeumor. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1909. évre előirt útadó ki­vetési lajstrom számvevőileg megvizsgáltatván, az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-ának 10. bekezdése értelmé­ben folyó évi október hó 1-től október hó 15-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adó­nemmel már a múlt évben meg voltak róva, a laj­strom kitételének napját követő nap alatt, akik pe­dig most első ízben lettek megróva, adójuknak köny­vecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1909 évi október hó 1-én. Dr. Lovich Ödön 426 1—1 polgármester. 11174—1909. X3IIr n.37-_ Vallner Károly Bonyhádi-ut 11. szám alatti gyulai lakos sertéshizlalótelep engedélyezésért fo­lyamodván: a városi tanács a helyszíni szemlét az 3884. évi XVII. t.-cz. 27. § ának rendelkezésére való tekintettel elrendelte, annak határidejéül 1909. évi október hó 7. napjának délután 3 óráját megállapí­totta, melyre az érdekelteket azzal hívja meg, hogy ■azok, kik a telep létesítése ellen kifogást akarnak tenni, kötelesek kifogásaikat a helyszíni tárgyalás alkalmával szóval vagy írásban előterjeszteni, külön­ben a telep — amennyiben az ellen köztekintetek­ből kifogás fel nem merül — engedélyeztetni fog. Az engedélyezés iránti kérvény, valamint a telep fekvését feltüntető rajz a tárgyalás napjáig a köz- igazgatási irodában megtekinthető. Gyulán, 1909. évi szeptember hó 30-án tartott városi tanácsülésből. 425 1—1 Városi tanács. T a n ü g y. Uj tanár. A gyulai róm. kath. főgimnázium második latin-görög tanszékére a nagyváradi egy­házmegyei hatóság Jaklovszky Dénes okleveles kö­zépiskolai tanárt nevezte ki helyettes tanárrá, aki katonai szolgálata miatt C3ak október hó 1-én fog­lalhatta el állását. Uj fegyelmi szabályzat. Most jelent meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával a katholikus tanítók uj fegyelmi szabályzata, mely nek rendelkezései szerint minden egyházmegye te­rületén 3—5 tagból álló fegyelmi tanács alakítandó. A váradi egyházmegye ez idő szerint való kormány­zója, Fetser Antal püspök meg is alakitá már e fegyelmi tanácsot és abba két népiskolai tanítót is nevezett ki. E kinevezés annyiban érdekel bennün két, hogy az egyik, kit a püspök bizalmával tün­tetett ki, a gyulai rk. elemi népiskolák egyik leg­kiválóbb tanítója Székely Lajos. A Békésvármegyei Általános Tanító Egyesület békési járásköre őszi közgyűlését folyó hó 23-án délelőtt 9 órakor Békésen a községi iskola uj he­lyiségében tartja. Ösztöndíj külföldi tanulmányútra. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Dr. Batta István — a bé­kési református főgimnáziumm nagyképzettségii, fiatal tanárának — külföldi tanulmányújára 400 K ösztöndíjat utalványozott. Kevés az iskola. A békési községi elemi tanító­testület folyó hó 1 én tartott ülésében megbízta Farkas Gyula igazgatót, hogy belterületi községi iskolának 12 tanerős intézménye fokozatos kifej­lesztésére szükséges lépéseket tegye meg, mi­vel a folyó tanévben a tantestület mintegy önként jelentkező 69 gyermeket, elegendő tanerő hiányá­ban elutasítani volt kénytelen. Az elutasított gyer­mekek között jelentékeny számmal voltak olyanok is, kik az előző években a községi iskola tanulói voltak. Ugyancsak uj iskola feállitásának szüksé­gességéről tett jelentést Nagy Mihály gyurdüllői tanyai tanító is, kinek 6 osztályú osztatlan isko­lájába 113 tanuló iratkozott be. A többi jelentke­zőket — a tanterem ne n lévén képes befogadni — elutasította. Az ekként iskolázatlanul maradt gyer­mekek száma — nem értve bele a hatósági felszó­lítást váró szülők gyermekeit — 30-ra tehető. Az igazgatónak az uj iskolák felállítása érdekében teendő lépései azonban aligha vezetnek sikerre a községnél, mivel a minisztérium által a községi is­koláknak már évekkel ezelőtt megígért államosi tása meghiúsulásával, amúgy is nagy az elkesere­dés Békés vezető köreiben, a szükséges uj iskolák felállítására pedig, a nagyfokú iskolai adó miatt a község nem kényszeríthető, már annál inkább sem, mivel éppen a jelenleg is alig elviselhető is­kolai terhek könnyítése cimén nyert biztatást a község az államosításra. Az igazgató törekvésének kívánt sikere tehát egyértelmű a községi iskolák államosításával, ami elől a községnek, mint fentartó testületnek újabban felterjesztendő kérésére a mi­niszter ezúttal bizonyára nem tér ki. Kálvin-ünnep. Folyó évi julius hó 10-én múlt 400 éve annak, hogy Kálvin János, a svájci nagy reformátor napvilágot látott. Mint mindenütt, ahol csak tanai gyökeret vertek, hazánkban is illő ke­gyelettel ülték meg a követői, a reformátusok, a lángelméjü férfiú születésének négyszáz éves évfor­dulóját. A tanuló ifjúság azonban a nagy szünidő miatt csak a múlt hónapban áldozhatott emlékének. A múlt hó 29-én délelőtt 9 órakor rendezett a bé­kési református főgimnázium is kegyeletes emlékün­nepet, mely az intézet dísztermében csekély számú, de előkelő vendégek jelenlétében folyt le. Az ün- nepte a 137-ik dicséret 5. és 6-ik versének ének­lése nyitotta meg, melyet a Cziriák Béla főgimná­ziumi vallástanár ünnepi beszéde követett, melyben a nagy reformátor életét, működését, fellépésének jelentőségét ismertette a kegyeletes alkalomhoz méltó, tartalmas előadásban. A mélyen járó gon­dolatokban gazdag beszéd után az ifjúság a gálya­rabok „Oh Sión légy csendességben !“ kezdetű, az uj énekeskönyvbe is felvett, nagyhatású énekét adta elő Szügyi József énektanár avatott vezetése mellett. A protestáns vallásos érzés ez örökbecäü müve elhangzásával Kecskeméti Ferenc és Somogyi Imre főgimnáziumi VII. o. tanulók Kecskeméthy István „Kálvin és Fárel“ cimü alkalmi dialógját mutatták be dicséretes igyekezettel nagy hatást keltve. A lélekemelő ünnep Luther klasszikus szép­ségű „Erős várunk nekünk, az Isten . . .“ kezdetű énekének hangjai mellett méltó befejezéssel ért véget. Iskolaszentelés Dobozon. Vasárnap szeptem­ber 26-a örömünnepe volt a dobozi róm. kath. híveknek. Régi óhajuk ment teljesedésbe gróf Wenckheim Dénes jóvoltából. A nemesen gondol­kozó gróf ugyanis átlátta, hogy a dobozi hitközség fejlődésének elengedhetetlen feltétele egy minden izében kifogástalan, minden követelményeknek min­den tekintetben megfelelő iskola s azért elhatá­rozta, hogy a templom közelében iskolatelket vá­sárol s azon a régi düledező iskola helyett, tágas tantermet és tanítói lakot épit. A nyár folyamán kész lettek az építkezéssel s vasárnap volt az iskola ünnepélyes felszentelése. A felszentelést szentmise előzte meg. Mise közben Ruszka A. Zoltán dobozi lelkész gyönyörű beszédben emlékezett meg a do­bozi róm. kath. hitközség újjászervezéséről. A tö­rök hódoltság alatt megsemmisült a dobozi róm. kath. egyház, hívei eKzóledtek s pár évtizeddel ezelőtt alig akadt egy néhány kath. ember Dobo­zon. A kath. egyház újjászervezése körül különö­sen az egyház jelenlegi kegyura, gróf Wenckheim Dénes buzgólkodott, aki hét évvel előbb több mint kétszázezer korona értékű fényes művészi szép templomot emelt az Mindenhatónak s most iskolát építtetett a hitközségnek, nem sajnálva a nagy anyagi áldozatokat, mert ezen újabb alkotása is 14000 koronába került. Mise után a hívek körme­netben vonultak az iskolaépülethez, ahol Kny An­tal c. kanonok, espres-plébános végezte a szentelés szertartásait. Szentelés után pedig lelkes beszédben fejtegette az iskola kettős célját a vallásos és a hazafias nevelést és keresetlen szavakban mondott köszönetét a grófi családnak, akik ezen nemes tet­tükkel is újabb tanúbizonyságát adták hitükhöz és hazájukhoz való ragaszkodásuknak. A lelkes be­széd után az ünnepély véget ért. Isten jutalmazza meg a kegyes építőket. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1909. év IV-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. A király névnapja. Folyó hó 4-én Ű felsége névnapja alkalmából, hétfőn ünnepélyes istentiszte­let lesz a róm. katb. nagytemplomban, melyen a hivatalok testületileg vesznek részt. Szent Mihály napja. Szeptember 29-ike, a költözködők egyik védszentjónek napja, az elmúlt héten szerdán kedveskedett a magyar embernek. Most megint nyugodtan lehetünk Szent György napjáig, addig egy helyben maradhatunk a sátor­fánkkal. A másik dolog, amiről Szent Mihály napja nevezetes, hogy ettől a naptól kezdve, reggel egy órával későbben, este pedig egy órával koráb­ban harangoznak. Ezen a helyen, — látva tavalyi figyelmeztetésünk jó és áldásos hatását, — ismét utalunk gyöngébbek kedvéért ama nem kevésbé fontos körülményre, hogy délben ezután is 12 óra­kor fognak harangozni. Az istentiszteletekre vonat­kozólag pedig ez utón is figyelmeztetjük Gyula város katholikus hivő népét, hogy az isteni tisz­telet Szent Mihály napjától kezdve, hétköznapokon reggel 8 esetleg 7 órakor, vasárnapokon és ünne­peken reggel 8, 10 és */4 12 órakor lesz az anya­templomban. Október 6. Az aradi vesztőhely árnya sötét borongással nehezedik rá a nemzet lelkére. Kegye­letes megemlékezések méltóságát lengeti az őszi szól a bitófák kietlen mezején, a porladó bősök hamvain. Álljon meg egy percre a köznapi tüleke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom