Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
1909. október 3. BÉKÉS 7 •dós, némuljoa a vásári zsivaj és búgjanak fel az Isten tiszteletére rendelt’ tornyos házakban, boltíves csarnokokban a zsolozsmák, a zsoltárok, megszentelt hangjai! . . . A helybeli ref. egyház ez idén is kiveszi részét a hazafias kegyeletből és ünnepnapi isteni tisztelet keretében hódol az aradi tizenhárom örökké élő örök emlékezetének 1 A közigazgatási bizottság folyó havi ülése — bár annak napja még nincsen véglegesen megállapítva — valószínűleg a törvényhatósági rendes köz .gyűlést követő hétfőn fog megtartatni. Kinevezés. A belügyminiszter Dr. Novák Kamill főispáni titkárt a X. fizetési osztályba miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Dr. Szabó Jenő pénzügyi segédtitkárt saját kérelmére hason minőségben a zilahi m. kir.'pénzügyigazgatósághoz helyezte át. Dr. Szabó Jenő az igazgatóságnak ambiciózus, tehetséges és munkás tisztviselője volt, kinek Gyuláról való eltávozását hivatali s társadalmi .körökben egyaránt sajnálják. A gyulai kerületi rk. papság múlt csütörtökön tartotta Kny Antal esperes elnöklete alatt őszi gyűlését Mezőberényben. Elnöklő esperesen kívül megjelentek a kerület összes plébánosai; Apostol Ubald mezőberényi plébános, ki a házigazda szerepét magyaros vendéglátással vitte, Nemeskey A n- -dor békéscsabai, Tárkányi Péter kigyósi, Bázár Gyula orosházi, Szirtes Antal csorvási, Kreznerich György sarkadi, dr. Liudenberger János gyulai, Dérczy István gádorosi, Derzsi Adám nagyszénási, Ruszka Antal dobozi lelkészek és Hazay Gyula s Krajnik György segédlelkészek. Megbeszélésük tárgyát a legfontosabb lelkípásztori és szociális kérdések alkották. Békésvármegye közkórházának 1908. évi működéséről szóló jelentése a napokban került ki sajtó alul és küldetett szét. A jelentés melyet dr. Derkes Sándor igazgató szerkesztett, rendkívül be- .hatóan és nagy részletességgel vázolja közkórházunk múlt évi működését, amelyről lokálpatriotizmus nélkül konstatálhatjuk, amit különben országszerte elös- mernek, hogy a vidéki kórházak között nemcsak magasan kiemelkedő, hanem sok tekintetben páratlanul áll. A jelentésben dr. Décsi Károly, az elme- gyógyintézeit osztály főorvosa nagy szakavatottság- gal tárgyalja a prolongált és permanens fürdők előnyeit és hátrányait. Dr. Feldmann Ignác kórbonctani főorvos pedig egyetemi tanár nívón álló tudománynyal számol be 80 oldalon a kórbonctani intézet múlt évi fontos működéséről. Hasonló terjedelemben számol be Kaczvinszky János műtő főorvos a sebészeti osztály működéséről, amely évről-évre emelkedő. A műtétek száma a múlt évben 1416 -volt, a műtétek között igen sok olyan komplikált, hogy évekkel ezelőtt még álmodni sem lehetett róla, hogy ilyenek vidéki kórházban eszközölhetők. A sebészeti osztály működése, az eredményt mérlegelve, igazán páratlanul áll a vidéki kórházak .krónikájában. A Dobay János könyvnyomdája által nagy csínnal és gyönyörű nyomással kiállított jelentés, — amelyből az igazgató által irt bevezetést lapunk tárcájában közösük — tartalom jegyzéke a következő: Az 1908-ik év története. Kórházi bizottság. Kórházi személyzet. Általános betegforgalmi kimutatás az 1908-ik évről. A kórház betegforgalmának kimutatása hónapok szerint az 1908-ik évről. A betegek kimutatása életkor szerint. A betegek kimutatása hitvallás szerint. Kimutatás lakhely vagy szüleléshely szerint az 1908-ik évben. Kimutatás foglalkozás szerint az 1908-ik évben. Részletes kimutatás a kórnemekről. Kimutatás az elmebetegekről kórnemek szerint. A halálesetek kimutatása betegségek szerint. A kórház 1908. évi költségvetési előrányzata és tényleges kiadásai. A közkórház 1908. évi zárszámadása. Kórházi személyzet fizetése. Kimutatás az 1908-ik évben igénybe vett kórházi ágyalapitványokról. Kimutatás a segélypénztár 1908. évi forgalmáról. Élelmezési kimutatás. Dr. Décsi Károly: A prolongált és permanens fürdők előnyei és hátrányai. Dr. Feldmann Ignác: Beszámoló a kórbonctani intézet 1908. évi működéséről. Dr. Luxemburger György : Jelentés Békésvármegye közkórházának fogorvosi rendeléséről. Dr. Luxemburger György: Számfeletti fogakról bárom eset kapcsán. Kaczvinszky János: A sebészeti oeztály működése az 1908. évben. A képviselőtestület a múlt hónap 27-én dr Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen a képviselők nagyon csekély számmal jelentek meg. A Novák-utca kinyitására szükséges telkek megvételében nem döntött a képviselőtestület, mert nem voltak határozatképes számban. Az uj tárgyalást folyó hó 13-ára tűzték ki. A városi virilisek névjegyzékének kiigazítására kiküldettek Schröder Kornél elnöklete alatt Kukla Ferenc, Novák Árpád és Heilinger Károly. A betonpalló és téglajárdák építését Schriffert József, a betonjárdák építését PfaffFerenc kapta. Bár az állandó választmány s a tanács azt javasolta, hogy ily nagy munkánál alig 100 kor. különbözetre ne tekintsenek s a vállalatot N. Szabados Józsefnek adják oda, mivel az eddigi általa készített betonjárdákkal minden tekintetben meg vannak elégedve, de a képviselőtestület nem fogadta el a tanács javaslatát. A tűzifa szállítását Braun és Gzmczár cég, a cselédségi ruhák szállítását Jeszenszki Béla, a csizmákat Pomucz János, a könyvkötői munkák-, papír- és irodaszerek szállítását a Dobay János cég kapta. Önkéntesek tiszti vizsgája. A gyulai 2. honvédgyalogezred kötelékében szolgáló önkéntesek tiszti vizsgája szeptember hó 23—25-én tartatott meg Budapesten. A gyulai zászlóalj 21 önkéntese köz- zül a vizsgát jó eredménnyel tette le : Bán Ignác, Besenbeck Alfons, Csillag Árpád, Juhász József, Schriffert Ferenc, Újhelyi János, Dravucz István, dr. Faragó József, Kun Sándor, Kertész Dezső, Mondák Ernő, Márkus Árpád, Reményi József, Schreiner Oszkár, Szamosi József, Yincze József, Gábor Gyula és Trottner Ede. A követelményeknek meg nem felelt három jelölt, akiknek azonban nem kell még egy évet utána szolgálniok. Az önkéntesek kiképzését Fehér Ferenc százados, iskolaparancsnok végezte; a vizsgáló bizottságban pedig Vogel Ákos százados volt jelen Gyuláról. Kinevezés. A gyulai pénzügyigazgató Argyelán Miklós körösladányi pénzügyőri fővigyázót szem- lésszé kinevezte és a békési pénzügyőri szakasz vezetésével megbízta. A békésvármegyei muzeum gyarapodása. A régi betyárvilág romantikájának egyik emlékeztető tárgyát kapta a héten a muzeum Karácsony István gyulai szijgyártómestertől, egykori tanítványomtól. Török János várii lakos, földmives, egy ócska sal- langos kantárt vitt Karácsonyihoz, hogy csinálna belőle neki egy nyaklót ; Karácsony azután csinált egy újat inkább, hogysem elrontsa az értékes régiséget, melyet meglátásakor azonnal a múzeumnak szánt. A kantárnak mű-becse ugyan nincs, de mint kort jellemző és etnográfiái tárgy megragadja a figyelmet. Yagy készítőjének, vagy tulajdonosának kezdő betűi H. K. vannak a homlokszijon kivarrva 8 a két betű között szintén tüzessel az 1774. év szám díszeleg. Ez az a kor, melynek műiziése nem volt. A barokk-stil végét járta és nálunk mint német hozomány, inkább csempészet, csak az akkor épült vagy restaurált templomokban érvényesült. A gyulai nagytemplom azonban kiválik e kornak korcsszü öttei közül az ő felségesen egyszetü román stíljével; hirdeti azt, hogy Harukker Ferenc báró, megC8Ömörlött már Bécsben a barokktól, vagy hogy a templomnak — bizonyosan olasz építője — halálból gyűlölte a barokkot. A lánnyá azonban lakóhelyét, a kastélyt, már ebben a nehézkes stílusban épitteté. A régi magyar stilus még ezután emelkedett ki a feledés homályából és igy joggal mondhatom, hogy e kor népének műiziése nem volt. Az Ízléstelenségnek fényes dokumentumai a kantár sallangjain alkalmazott sablonos disz, — mely úgy látszik — ahhoz készített vassal jött létre. Ugyanis a félhold alakú és ezek közt a kis kerek lyukak akként alakított hegyes vassal a bőr átütése következtében születtek. Az igy létesült disz a készítőnek sem találékonyságát, sem Ízlését nem hirdeti. Egyszerűen lyukak vannak a bőrön. Másképpen állunk a kantár sárgarézből való csatjaival, melyeknek felseje Ívesen haj'ik a kettős keretű oldalokra, mig az alsó rósz a hagyományos lefelé tartó kiszögeléssel bir, tehát tisztán barokk stilüek. Hogy betyár lovának a kantára volt, az ajándék kantár, az bizonyítja, hogy az állazó közepén egy lyukas vas van, mely lyuk itt arra való, hogy a vékony kötél, inkább spárga, belefüzve állhasson a lónak korcsma tornáca ágasához vagy valamely fához kötésére ; az eloldással nem kellett a lovasnak külön bajlódnia, mert a hurok a ló nyakának egy mozdulatára már eloldódott, a spárga másik végének, mely a ló nyaka körül volt kötve, megrántására kifejlett. Ezt a mesterséget ma már csak a tősgyökeres magyar gazdák tudják, mert ez a hurokvetés nemzeti specialitás. — Ajándékozott még Karácsony egy vaskengyelt és egy zablatöredéket, melyeket farkashalmi dűlőben levő földjükön kút ásás alkalmával találtak. A kengyel kettős talpalóval bir s finoman reszelt. Úgy látszik, hogy az 1849 iki zavaros időben került a földbe. Vájjon gazdája is ? Karácsony István ajándékozásának módja azt bizonyítja, hogy a gyulai mesteremberek is gazdagíthatnák a muzeum gyűjteményét, ha rá gondolnának. Részemről nem mulaszthatom el, hogy köszönetét ne mondjak a szép tárgyakért. — Jelentésem megírásakor kaptam Frattini János kereskedőtől — szintén egykori tanítványomtól — 5 db rézpénzt. Ezek egyike 1782-ben vert félkrajcáros József császár képével; másodika ugyancsak József császár képével diszitett félkrajcáros 1782-ből, de nagyobb ; harmadika amerikai egy centes rézpénz 1898-ból; negyediké két párás orosz pénz 1905-ből ; ötödiké Ill-ik Napoleon arcképével diszitett játékpénz. Domojikos János, mu- zeumőr. Eljegyzés. Dwidler Ferenc róm. kath. néptanító eljegyezte Csiszár Kálmán kir. folyammérnöki irodatiszt Margit leányát. Időjárásunk mezőgazdasági szempontból állandóan kedvező ; különös szerencse, hogy hetek óta csaknem nyári hőségünk van, amelynek hatása alatt a késői tengerik is teljesen megértek, sőt ezek aránylag még jobb termést adnak a korai tengerinél. Tarló, legelő is szépen fejlődött az eső s az azt követő meleg idő hatása alatt, úgyszintén min - denféle vetemény is. Az őszi szántás pedig már évek óta nem történt oly ideálisan kedvező talajba mint most ; adja az Isten, hogy a jövő évi termésnek eme szerencsés nyitánya a jövő évben kitűnő termésben végződjék, ami termelőre s fogyasztóra egyaránt ráférne. A Gyulai nöegylet háza. Említettük már, hogy a gyulai nőegylet az Árpád utcára szolgáló mellékutcában a Névery Albert-féle házat megvásárolta, a tegnapi nappal pedig birtokába is vette. A ház egyik részében a nőegylet szegényei számára kis otthont rendezett be, hol hat elöregedett nő tiszta és csinosan bebutorozott lakást kapott. Az épület egyik tágasabb szobája a nőegyleti gyűlések, ruhakiosztás és ruhavarrás céljaira van fentartva ; ezen ügyek eddig az árvaházban végeztettek s az azokkal járó mozgalom, zaj, járás-kelés az árvaház csendjét zavarta, sőt sokszor az árvák házirendjét is felforgatta. Mindez a nőegyleti otthon megszerzése folytán meg lett szüntetve. Az uj otthonban lesz december, január, február hónapokban a nép konyha és kifőzés bevezetve, melynek részletes programmja most van munkában. Öngyilkos éjjeii Őr. Barna Mihály öreg ember, Weisz Mór és társa depójánál mint éjjeli őr szolgált. Az öreg hűségesen teljesítette a kötelességét. Gazdája is meg volt vele elégedve. Nem is történt semmi hiba az ő őrködése alatt a depóban. Csak a múlt pénteken éjjel. Hogy-hogy nem, az öreg — mint mondotta — elaludt, elbágyasztotta az erős levegő. Ezt az időt felhasználta valami ravasz tolvaj, besurrant az épület udvarába, ott az iroda ablakát betörte, bemászott s az Íróasztal fiókját feszegetni kezdte. De sem kárt nem tett, sem pénzt nem vihetett el, mert zajt hallhatott s megugrott. Az öreg őr észrevette még az éj folyamán a betörést s búsan sétálgatott az ablak alatt. Reggel jelentést tett az esetről, mikor is a rendőrség mindjárt az öreget vette gyanúba. Igaz, hogy rá is szolgált a gyanúra, mert sok ellenmondásba keveredett, amiért is bekísérték a re: dőrségre, hol be- zírták. Alig egy óra elteltével, mikor a börtönőr
