Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-03 / 40. szám

BÉKÉS 3 2 A számonkéröszék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 3 A vármegyei háztartási pénztár 1910 évi költségelőirányzata. 4 A vármegyei pótadó pénztár 1910 évi költségelőirányzata s ezzel kapcsolatban 1 százalékos pótadó kivetése feletti határozat. 5 Orosháza község kérelme vármegyei vasúti segélyalap létesítése és abból a Gézamegálló—orosházi vasútra már megszavazott 50000 kor. segély fede­zése iránt. 6 A vármegyei katonai beszállásolási alap 1910. évi költségelőirányzata. 7 A vármegyei közúti alap 1907—8. évi záró­számadása. 8 Rohoska Mihály gyomai főszolgabíró kérelme nyugdíjaztatása iránt és az arra vonatsozó nyugdij- választmányi javaslat. • 9 Dr. Jeszenszky Elek orosházi szolgabiró le­mondása és a fegyelmi hatóságnak arra vonatkozó javaslata. 10 A vármegyei kijelölő választmány megala­kítása. 11 A nyugdíjaztatás folytán megüresedett gyomai főszolgabírói és a lemondás folytán megüresedett első osztályú szolgabirói, valamint ezen állások be­töltése folytán megüresedő egyéb tiszti állásoknak, végül a vármegyei alügyészi ál'ásnak választás utján leendő betöltése. 12, M. kir belügyminister ur rendelete a kórház kibővítése tárgyában. 13 Kereskedelmi minister ur leirata az 1,400.000 koronás kölcsön felvétele folytán előállott árfolyam veszteség miként leendő fedezése tárgyában. 14 A m. kir. belügyminister ur leirata s a békésmegyei községi jegyzők egyesületének indít­ványa, Ács János és társai kérelme s a községjegyzői nyugdíj választmány javaslata a községjegyzői nyugdíj szabályrendelet módosítása tárgyában. 15 A belügyminister ur leirata a vármegyei szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában. 16 Kereskedelmi minister ur leirata a vám- szedési jognak az Alföldi Gazdasági Vasút állomá­saira leendő kiterjesztése ügyében. 17 A belügyminister ur leirata a dijnokok fizetéséről és szolgálati viszonyairól alkotott várme­gyei szabályrendelet felülbírálása tárgyában. 18 Hajduvármegye közönségének körirata sze- kulárizació keresztülvitele tárgyában. 19 Árvavármegye átirata a készpénzfizetések felvétele tárgyában. 20 Zemplén- és Esztergomvármegyék átirata Darányi Ignác földmivelésügyi minister üdvözlése tárgyában. 21 A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület átirata a telepítési és parcellázási törvénytervezet tárgyában. 22 Győrvármegve átirata az utolsó nemesi fel­kelés történetének megünneplése ügyében. 23 Szepesvármegye körirata a gyámügyi tör­vénynek a kölcsönadásokra vonatkozó rendelkezésé­nek módosítása iránt. 24 Zalavármegye körirata az uj közúti törvény tervezete egyes sérelmes rendelkezéseinek módosí­tása iránt. 25 Háromszékvármegye átirata a régi jogosult­ság címén választói joggal bíró országgyűlési képvi­selőválasztók választói jogának fenntartása tárgyában. 26 Szolnokdobokavármegye átirata a kórházi tisztviselők és orvosoknak a vármegyei tisztviselők sorába való beosztása tárgyában. 27 Marostordavármegye törvényhatóságának kör­irata a vármegyei alispánok utiátalányának felemelése kérdésében. 28 Jásznagykunszolnokvármegye körirata az anyakönyvi törvény oly értelmű módosítása iránt, hogy az anyakönyvi kivonatok kiállításából befolyó dijak az anyakönyvvezetőket illessék. 29 A vármegyei közigazgatási bizottság átirata az iskolák idegen nyelvű feliratainak megengedése tárgyában kiadott vallás és közoktatásügyi ministeri rendelet folytán. 30 A vármegyei közigazgatási bizottság féléves jelentése. 31 Névszerinti szavazással való meghatározása annak, hogy a várm. pénzkészletek mely pénzintéze­tekben helyeztessenek el az 1910. évben. 32 A vármegye alispánjának előterjesztése az esküdtszékek megalakítását előkészítő bizottságba 12 bizalmi férfiú megválasztása iránt. 33 Alispán előterjesztése a Szeghalom—füzes­gyarmati szárnyvonalnak mielőbbi kiépítése céljából a kereskedelmi ministerhez felirat felterjesztése iránt. 34 A szeghalmi, körösladányi és füzesgyarmati állomásokon érvényben levő vámdijtételek felemelése és a vámszedési jognak a füzesgyarmati felső állo­máson fel- és leadott árukra leendő kiterjesztése iránt alispáni előterjesztés. 35 A vármegye alispánjának intézkedése a vár­megye tulajdonát képező tört kőnek, a vágóhíd le­járójánál leendő felhasználása céljából Békés község részére történt átengedése tárgyában. 36 A békéscsabai selyem gombolyitó gyár víz­vezetéki munkálataival kapcsolatosan létesítendő áteresznek a vármegye alispánja által történt enge­délyezésére vonatkozó határozat. 37 Az Öcsöd—mesterszállási törvényhatósági útnak, valamint az azon levő hármaskörösi vashid- nak a vármegye részére történt átvétele tárgyában felvett jegyzőkönyv. 38 Antalóczy Nándor vármegyei levéltárnok bejelentése a gyulai hitelszevetkezetnél vállalt meg­bízás tudomásul vétele iránt. 39 A Köröstarcsa és Körösladány községek közötti vitás határvonal megállapítása. 40 A községi orvosok lakpénzének megállapítása iránt alispáni javaslat. 41 A vármegyei árvaszék előterjesztése a gyám­gondnoksági szabályrendelet megalkotása iránt. 42 A vármegyei árvaszék előterjesztése a Weigert-féle kölcsönből még fedezetlen követelés mikénti fedezése tárgyában. 43 A vármegyei közkórházi bizottság előterjesz­tése a kórházi ellenőr és élelmező tiszt lakbérének megállapítása tárgyában. 44 A kórházi bizottság előterjesztése De Quervain-Schárer-féle műtőasztal beszerzése iránt. 45 Stark Samu kérvénye az ellene jogerősen megítélt 1191 kor. 84 fillér elengedése iránt. 46 A »Békésvármegyei Községi Jegyzők Egy­letének« indítványa a községi irattárak selejtezésé­nek foganatosítása tárgyában. 47 A vármegyei tiszti nyugdíj szabályrendelet módosítása. 48 Wieland Sándor szarvasi járási főszolgabíró kérvénye gyakornoki szolgálati idejéből 13 hónapnak nyugdíjjogosultságába való beszámítása iránt. 49Reisner Sándorkérvénye nyugdíjaztatása iránt. 50 Erdélyi Sándorné és Chrisztó Miklósné özvegyi nyugdijának megállapítása. 51 A vármegyei altisztek és szolgák kérelme drágasági pótlék iránt. 52 A nagyváradi kir. jogakadémia kérvénye Mensa Akadémicájának segélyezése iránt. 53 Portörő Lajos várm. hivatalszolga kérvénye segély iránt. 54 Az 1848/49-iki honvédek részére kezelt alapítvány kamatainak elnyerése iránt beadott kér­vények. 55 Budai Bálint köröstarcsai lakos kérelme, fiai taníttatására segélyezés iránt. 56 A vármegyei dijnokok kérelme lakbér meg­állapítása iránt. 57 Az alkohol ellenes liga kérelme alapitó ta­gok sorába való belépés iránt. lyok szükségességét és rendeltetését bővebben tag­laljam, mindenki, aki elmebetegek gyógyításával foglalkozik, tudja, hogy az u. n. „figyelő-szoba“ korántsem elegendő arra, hogy ott az összes izga­tottak elhelyeztessenek s minden ahoz értő be fogja látni, hogy nyugtalanok osztálya nélkül az elmeba­josokat megfelelően kezelni nem lehet. De bármennyire kívánatosnak és szükségesnek tartjuk is a nyugtalan osztályok létesítését, bár­mennyire fájlaljuk is azok hiányát, egyelőre semmi kilátásunk sincsen arra, hogy ilyeneket építhessünk. Hiszen egyéb, elvileg már engedélyezett építkezé­seink ügye is csak csigalassúsággal halad előre. Talán még a „csigalassúság“ is gyorsított menetet fejez ki ahhoz képest, ahogy a mi építkezéseink ügye, egyre bukdácsolva, uj meg uj akadályokkal küzködve, kínosan vergődik előre, (sőt bizony nem egyszer hátrafelé is). A dolgok könnyebb megél­hetése okából felemlítem, hogy az 1907. év kora tavaszán egy rendeletben megengedte a magas belügyminisztérium azt, hogy egy uj 200 ágyas sebészeti osztályt, eyy 24 ágyas fertőző és egy 50 ágyas tuberculoticos osztályt építhessünk és hogy a kórházi szenyvizek és foecaliak ártalmatlanná tételére egy biologikus rendszerű szenyvizderitőt építhessünk fel. Mindezek létesítésére „megközelí­tőleg“ 625,000 korona költséget állapított meg. Har­madik éve tehát már, hogy ezek az építkezések elvileg elhatároztattak, de azért még mai napig sem tudtunk eljutni annyira sem, hogy meg lehetne jósolni, hogy vájjon mikor is fogunk hát tényleg építkezni ? Hiszen tudjuk és természetes is, hogy százezrek befektetése csak gondos előrelátás és kellő megfontolással engedélyezhető, belátjuk, hogy ez mindig és mindenütt nehézségekkel és akadá­lyokkal jár, hiszen 10 év előtt is építkeztünk, akkor is nagy befektetéseket eszközöltünk, akkor is számos akadálylyal kellett megküzdeni, mig céljainkat meg­valósíthattuk, de a mikor az építkezés elvben en­gedélyezve lett, az igét csakhamar a tett követte. De most, ha egy akadályt elhárítunk utunkból, száz uj nehézség gördül elébünk s talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy a mi építkezéseink ügye való­ságos recordot képvisel a lassúság kifejezésében. Mikor a múlt évben megírtam szokásos jelen­tésünket az előző év eseményeiről, azon remény kecsegtetett, hogy mostani jelentésünkben már arról fogok beszámolni, hogy építkezéseink a befejezés­hez közelednek. Hiú ábrándnak bizonyult e remény, sőt távol a megvalósulástól, most is csak azt jelent­hetem, hogy az építkezésekhez 1908-ban még csak hozzá sem foghattunk, nemcsak, hanem nagyon valósz'nü, hogy még az 1909-ik év is el fog telni a nélkül, hogy épületeink alapköveit lerakhattuk volna. Hogy mi ennek a nagy késedelemnek az oka ? azt az alábbiakban fogom — amennyire lehet — röviden ismertetni. Az 1908-ik év megint csak azzal telt el, amivel az előző, hogy uj meg uj fel- terjesztéseket készítettünk, kérelmeztünk, kilincsel­tünk és megtettünk minden lehetőt, hogy égető szükséget képező építkezéseinket megkezdhessük, de célunkat elérni — sajnos — nem tudtuk. De lássuk a kínos ügy gyötrelmes phasisait. Amikor az általános építkezési tervek és költségvetések el­készültek, kiderült, hogy a szükséges építményeket nem lehet azon 625,000 koronában megközelitőleg megállapított összegből felépíteni, amelyet a belügy­miniszter ur 18,182/907. s^ámu magas rendeletében e célra engedélyezett. Sok felterjesztés, személyes közbenjárás, kérés és könyörgés lett ennek a kö­vetkezménye. Szerencsére az alaprendeletben is csak megközelitőleg volt a fedezet 625,000 koroná­ban előirányozva, ez alapon s az építkezés rend­kívüli megdrágulása miatt kértük kellő indokolással a fedezeti összegek szükséges felemelését és köszö­net azon jóakaratnak, amelylyel a belügyminiszter ur ő Excellentiája az egészségügyi kérdések iránt viseltetik és örök hála néhai Raisz Gedeon dr. min. tanácsos ur hathatós támogatásának, a belügymi­niszter ur 150,832/908. sz. rendeletében megengedte azt, hogy a kölcsön utján fedezendő épületekre ne 625,000, hanem 666,643 koronát fordíthassunk nem­csak, hanem a tuberculotikusok osztályának építé­séhez 50,000 korona államsegélyt is helyezett kilá­tásba. Elképzelhető, hogy milyen örömmel fogadtuk e miniszteri rendeletet, mely egy hatalmas lépéssel vitt bennünket előre kitűzött célunk felé, annyival inkább, mert ugyanezen miniszteri rendeletben meg­engedte a belügyminiszter ur azt is, hogy a sebé­szeti osztály célszerűbb elhelyezhetése érdekében megvehessük 36,000 koronáért a kórházzal szom­szédos Balogh-féle telket és házat, Örömmel és a legjobb reményekkel eltelve, már-már azt hittük, hogy most már a biztos utón vagyunk és nem­sokára megkezdhetjük az évek óta sóvárgott épít­kezéseket. De újabb csalódás ért bennünket. Mikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom