Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
BÉKÉS 3 2 A számonkéröszék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 3 A vármegyei háztartási pénztár 1910 évi költségelőirányzata. 4 A vármegyei pótadó pénztár 1910 évi költségelőirányzata s ezzel kapcsolatban 1 százalékos pótadó kivetése feletti határozat. 5 Orosháza község kérelme vármegyei vasúti segélyalap létesítése és abból a Gézamegálló—orosházi vasútra már megszavazott 50000 kor. segély fedezése iránt. 6 A vármegyei katonai beszállásolási alap 1910. évi költségelőirányzata. 7 A vármegyei közúti alap 1907—8. évi zárószámadása. 8 Rohoska Mihály gyomai főszolgabíró kérelme nyugdíjaztatása iránt és az arra vonatsozó nyugdij- választmányi javaslat. • 9 Dr. Jeszenszky Elek orosházi szolgabiró lemondása és a fegyelmi hatóságnak arra vonatkozó javaslata. 10 A vármegyei kijelölő választmány megalakítása. 11 A nyugdíjaztatás folytán megüresedett gyomai főszolgabírói és a lemondás folytán megüresedett első osztályú szolgabirói, valamint ezen állások betöltése folytán megüresedő egyéb tiszti állásoknak, végül a vármegyei alügyészi ál'ásnak választás utján leendő betöltése. 12, M. kir belügyminister ur rendelete a kórház kibővítése tárgyában. 13 Kereskedelmi minister ur leirata az 1,400.000 koronás kölcsön felvétele folytán előállott árfolyam veszteség miként leendő fedezése tárgyában. 14 A m. kir. belügyminister ur leirata s a békésmegyei községi jegyzők egyesületének indítványa, Ács János és társai kérelme s a községjegyzői nyugdíj választmány javaslata a községjegyzői nyugdíj szabályrendelet módosítása tárgyában. 15 A belügyminister ur leirata a vármegyei szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában. 16 Kereskedelmi minister ur leirata a vám- szedési jognak az Alföldi Gazdasági Vasút állomásaira leendő kiterjesztése ügyében. 17 A belügyminister ur leirata a dijnokok fizetéséről és szolgálati viszonyairól alkotott vármegyei szabályrendelet felülbírálása tárgyában. 18 Hajduvármegye közönségének körirata sze- kulárizació keresztülvitele tárgyában. 19 Árvavármegye átirata a készpénzfizetések felvétele tárgyában. 20 Zemplén- és Esztergomvármegyék átirata Darányi Ignác földmivelésügyi minister üdvözlése tárgyában. 21 A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület átirata a telepítési és parcellázási törvénytervezet tárgyában. 22 Győrvármegve átirata az utolsó nemesi felkelés történetének megünneplése ügyében. 23 Szepesvármegye körirata a gyámügyi törvénynek a kölcsönadásokra vonatkozó rendelkezésének módosítása iránt. 24 Zalavármegye körirata az uj közúti törvény tervezete egyes sérelmes rendelkezéseinek módosítása iránt. 25 Háromszékvármegye átirata a régi jogosultság címén választói joggal bíró országgyűlési képviselőválasztók választói jogának fenntartása tárgyában. 26 Szolnokdobokavármegye átirata a kórházi tisztviselők és orvosoknak a vármegyei tisztviselők sorába való beosztása tárgyában. 27 Marostordavármegye törvényhatóságának körirata a vármegyei alispánok utiátalányának felemelése kérdésében. 28 Jásznagykunszolnokvármegye körirata az anyakönyvi törvény oly értelmű módosítása iránt, hogy az anyakönyvi kivonatok kiállításából befolyó dijak az anyakönyvvezetőket illessék. 29 A vármegyei közigazgatási bizottság átirata az iskolák idegen nyelvű feliratainak megengedése tárgyában kiadott vallás és közoktatásügyi ministeri rendelet folytán. 30 A vármegyei közigazgatási bizottság féléves jelentése. 31 Névszerinti szavazással való meghatározása annak, hogy a várm. pénzkészletek mely pénzintézetekben helyeztessenek el az 1910. évben. 32 A vármegye alispánjának előterjesztése az esküdtszékek megalakítását előkészítő bizottságba 12 bizalmi férfiú megválasztása iránt. 33 Alispán előterjesztése a Szeghalom—füzesgyarmati szárnyvonalnak mielőbbi kiépítése céljából a kereskedelmi ministerhez felirat felterjesztése iránt. 34 A szeghalmi, körösladányi és füzesgyarmati állomásokon érvényben levő vámdijtételek felemelése és a vámszedési jognak a füzesgyarmati felső állomáson fel- és leadott árukra leendő kiterjesztése iránt alispáni előterjesztés. 35 A vármegye alispánjának intézkedése a vármegye tulajdonát képező tört kőnek, a vágóhíd lejárójánál leendő felhasználása céljából Békés község részére történt átengedése tárgyában. 36 A békéscsabai selyem gombolyitó gyár vízvezetéki munkálataival kapcsolatosan létesítendő áteresznek a vármegye alispánja által történt engedélyezésére vonatkozó határozat. 37 Az Öcsöd—mesterszállási törvényhatósági útnak, valamint az azon levő hármaskörösi vashid- nak a vármegye részére történt átvétele tárgyában felvett jegyzőkönyv. 38 Antalóczy Nándor vármegyei levéltárnok bejelentése a gyulai hitelszevetkezetnél vállalt megbízás tudomásul vétele iránt. 39 A Köröstarcsa és Körösladány községek közötti vitás határvonal megállapítása. 40 A községi orvosok lakpénzének megállapítása iránt alispáni javaslat. 41 A vármegyei árvaszék előterjesztése a gyámgondnoksági szabályrendelet megalkotása iránt. 42 A vármegyei árvaszék előterjesztése a Weigert-féle kölcsönből még fedezetlen követelés mikénti fedezése tárgyában. 43 A vármegyei közkórházi bizottság előterjesztése a kórházi ellenőr és élelmező tiszt lakbérének megállapítása tárgyában. 44 A kórházi bizottság előterjesztése De Quervain-Schárer-féle műtőasztal beszerzése iránt. 45 Stark Samu kérvénye az ellene jogerősen megítélt 1191 kor. 84 fillér elengedése iránt. 46 A »Békésvármegyei Községi Jegyzők Egyletének« indítványa a községi irattárak selejtezésének foganatosítása tárgyában. 47 A vármegyei tiszti nyugdíj szabályrendelet módosítása. 48 Wieland Sándor szarvasi járási főszolgabíró kérvénye gyakornoki szolgálati idejéből 13 hónapnak nyugdíjjogosultságába való beszámítása iránt. 49Reisner Sándorkérvénye nyugdíjaztatása iránt. 50 Erdélyi Sándorné és Chrisztó Miklósné özvegyi nyugdijának megállapítása. 51 A vármegyei altisztek és szolgák kérelme drágasági pótlék iránt. 52 A nagyváradi kir. jogakadémia kérvénye Mensa Akadémicájának segélyezése iránt. 53 Portörő Lajos várm. hivatalszolga kérvénye segély iránt. 54 Az 1848/49-iki honvédek részére kezelt alapítvány kamatainak elnyerése iránt beadott kérvények. 55 Budai Bálint köröstarcsai lakos kérelme, fiai taníttatására segélyezés iránt. 56 A vármegyei dijnokok kérelme lakbér megállapítása iránt. 57 Az alkohol ellenes liga kérelme alapitó tagok sorába való belépés iránt. lyok szükségességét és rendeltetését bővebben taglaljam, mindenki, aki elmebetegek gyógyításával foglalkozik, tudja, hogy az u. n. „figyelő-szoba“ korántsem elegendő arra, hogy ott az összes izgatottak elhelyeztessenek s minden ahoz értő be fogja látni, hogy nyugtalanok osztálya nélkül az elmebajosokat megfelelően kezelni nem lehet. De bármennyire kívánatosnak és szükségesnek tartjuk is a nyugtalan osztályok létesítését, bármennyire fájlaljuk is azok hiányát, egyelőre semmi kilátásunk sincsen arra, hogy ilyeneket építhessünk. Hiszen egyéb, elvileg már engedélyezett építkezéseink ügye is csak csigalassúsággal halad előre. Talán még a „csigalassúság“ is gyorsított menetet fejez ki ahhoz képest, ahogy a mi építkezéseink ügye, egyre bukdácsolva, uj meg uj akadályokkal küzködve, kínosan vergődik előre, (sőt bizony nem egyszer hátrafelé is). A dolgok könnyebb megélhetése okából felemlítem, hogy az 1907. év kora tavaszán egy rendeletben megengedte a magas belügyminisztérium azt, hogy egy uj 200 ágyas sebészeti osztályt, eyy 24 ágyas fertőző és egy 50 ágyas tuberculoticos osztályt építhessünk és hogy a kórházi szenyvizek és foecaliak ártalmatlanná tételére egy biologikus rendszerű szenyvizderitőt építhessünk fel. Mindezek létesítésére „megközelítőleg“ 625,000 korona költséget állapított meg. Harmadik éve tehát már, hogy ezek az építkezések elvileg elhatároztattak, de azért még mai napig sem tudtunk eljutni annyira sem, hogy meg lehetne jósolni, hogy vájjon mikor is fogunk hát tényleg építkezni ? Hiszen tudjuk és természetes is, hogy százezrek befektetése csak gondos előrelátás és kellő megfontolással engedélyezhető, belátjuk, hogy ez mindig és mindenütt nehézségekkel és akadályokkal jár, hiszen 10 év előtt is építkeztünk, akkor is nagy befektetéseket eszközöltünk, akkor is számos akadálylyal kellett megküzdeni, mig céljainkat megvalósíthattuk, de a mikor az építkezés elvben engedélyezve lett, az igét csakhamar a tett követte. De most, ha egy akadályt elhárítunk utunkból, száz uj nehézség gördül elébünk s talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy a mi építkezéseink ügye valóságos recordot képvisel a lassúság kifejezésében. Mikor a múlt évben megírtam szokásos jelentésünket az előző év eseményeiről, azon remény kecsegtetett, hogy mostani jelentésünkben már arról fogok beszámolni, hogy építkezéseink a befejezéshez közelednek. Hiú ábrándnak bizonyult e remény, sőt távol a megvalósulástól, most is csak azt jelenthetem, hogy az építkezésekhez 1908-ban még csak hozzá sem foghattunk, nemcsak, hanem nagyon valósz'nü, hogy még az 1909-ik év is el fog telni a nélkül, hogy épületeink alapköveit lerakhattuk volna. Hogy mi ennek a nagy késedelemnek az oka ? azt az alábbiakban fogom — amennyire lehet — röviden ismertetni. Az 1908-ik év megint csak azzal telt el, amivel az előző, hogy uj meg uj fel- terjesztéseket készítettünk, kérelmeztünk, kilincseltünk és megtettünk minden lehetőt, hogy égető szükséget képező építkezéseinket megkezdhessük, de célunkat elérni — sajnos — nem tudtuk. De lássuk a kínos ügy gyötrelmes phasisait. Amikor az általános építkezési tervek és költségvetések elkészültek, kiderült, hogy a szükséges építményeket nem lehet azon 625,000 koronában megközelitőleg megállapított összegből felépíteni, amelyet a belügyminiszter ur 18,182/907. s^ámu magas rendeletében e célra engedélyezett. Sok felterjesztés, személyes közbenjárás, kérés és könyörgés lett ennek a következménye. Szerencsére az alaprendeletben is csak megközelitőleg volt a fedezet 625,000 koronában előirányozva, ez alapon s az építkezés rendkívüli megdrágulása miatt kértük kellő indokolással a fedezeti összegek szükséges felemelését és köszönet azon jóakaratnak, amelylyel a belügyminiszter ur ő Excellentiája az egészségügyi kérdések iránt viseltetik és örök hála néhai Raisz Gedeon dr. min. tanácsos ur hathatós támogatásának, a belügyminiszter ur 150,832/908. sz. rendeletében megengedte azt, hogy a kölcsön utján fedezendő épületekre ne 625,000, hanem 666,643 koronát fordíthassunk nemcsak, hanem a tuberculotikusok osztályának építéséhez 50,000 korona államsegélyt is helyezett kilátásba. Elképzelhető, hogy milyen örömmel fogadtuk e miniszteri rendeletet, mely egy hatalmas lépéssel vitt bennünket előre kitűzött célunk felé, annyival inkább, mert ugyanezen miniszteri rendeletben megengedte a belügyminiszter ur azt is, hogy a sebészeti osztály célszerűbb elhelyezhetése érdekében megvehessük 36,000 koronáért a kórházzal szomszédos Balogh-féle telket és házat, Örömmel és a legjobb reményekkel eltelve, már-már azt hittük, hogy most már a biztos utón vagyunk és nemsokára megkezdhetjük az évek óta sóvárgott építkezéseket. De újabb csalódás ért bennünket. Mikor
