Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
BÉKÉS 19C9. október 3. ö8 A berlini Osztrák-Magyar Segélyegylet kérvénye anyagi támogatás iránt. 59 A budapesti vakokat gyámolitó egyesület kérelme 100 korona évi állandó segély iránt. 60 A radafalvai gyengetehetségü gyermekek tan- és nevelőintézetének kérelme alapítványi helyek létesítése iránt. 61 A vármegyei kéményseprési szabályrendelet módosítása. 62 Orosháza község képviselőtestületének határozata a békés—Csanádi h. é. vasútra a szegényalapból megszavazott 20,000 kor. megtérítése iránt. 63 A gyulavárii vashid feljárójához a vármegye által vett ingatlan szerződése. 64 A vármegyéi igazoló választmány jelentése a vármegyei legtöbb adót fizetők 1910. évre érvényes névjegyzékének kiigazítása s a választott tagok sorában időközben megüresedett helyek betöltése tárgyában. 65 A békési községi közdüllő és mezei közös düllő utak törzskönyveinek hitelesítési eljárásáról felvett jegyzőkönyv. 66 Békéscsaba község képviselőtestületének határozata Tóth László s. jegyző szabadsága és fizetésének felemelése kérdésében és a határozat ellen Achim L. András és társai által beadott felebbezés. 67 Az orosházi két községi óvodának állami kezelésbe való átadása. 68 A békési külterületi kézbesítő lótartási átalányának felemelése. 69 Orosháza község és B. Nagy József között adásvételi szerződés. 70 Harza Ferenc községi jegyző felebbezése Öcsöd község képviselőtestületének a rendőrbiztpsi állás betöltése tárgyában hozott határozata ellen. 71 Füzesgyarmat község határozata a p. kertészszigeti iskolához egy községi tanítói állás szervezése tárgyában. 72 Békés község képviselőtestületének határozata a község szervezési és fizetési szabályrendeletének módosítása tárgyában. 73 Köröstarcsa község képviselőtestületének kérelme az ebadó alapból 1500 K engedélyezése iránt. 74 Vitéz Béla tótkomlósi rendőrbiztos felebbezése drágasági pótlék megtagadására vonatkozó községi véghatározat ellen. 75 Orosháza község és Dénes András s neje között létrejött adásvételi szerződés. 76 Orosháza község határozata a községi állatorvos javadalmazása s a vágatási szabályrendelet módosítása tárgyában. 77 Gyula város határozata [a remetei tanyai iskola építése tárgyában s az erre vonatkozó vállalati szerződés. 78 Békéscsaba község képviselőtestületének határozata Fired Lipót bérleti szerződésének meghosszabbítása tárgyában. 79 László Sándorné szül. Nagy Mária békési lakos kérvénye 600 kor. munkásház-segély iránt. 80 Kétegyháza község módosított fizetési szabályrendelete. 81 Doboz község véghatározata a kisbirók és rendőrök részére drágasági pótlék megszavazása iránt. 82 Kétegyháza község módosított szervezési szabályrendelete. 83 Békéscsaba község módosított szervezési szabályrendelete. 84 Békés község határozata második községi állatorvosi állás szervezése tárgyában. 85 Sseghalom község határozata Kürti Miksa szeghalmi jegyző megjutalmazása tárgyában s az ellen Fazekas Sándor és társai által beadott felebbezés. 86 Diósi József felebbezése, a Gyulán f. évi junius 26-án megtartott főszámvevői választás ellen. 87 Békéscsaba község határozata egy tanyai szülésznői állás szervezése iránt. 88 Gyoma község kérelme, az ártézi kút előtti tér kikövezése céljából, a vármegye tulajdonát képező terméskő átengedése iránt. 89 Köröstarcsa községnek a közvágóhíd használatáról szóló szabályrendelete s az ellene Hubert Károly községi állatorvos által beadott felebbezés. 90 Kétegyháza község határozata Mancs Aurél jegyző átköltözködési illetménye tárgyában. 91 Békéscsaba község képviselőtestületének határozata utcaszabályozás céljaira szükséges ingatlan vétele tárgyában. 92 Gádoros község képviselőtestületének határozata, iskola részére szükséges ingatlan vétele tárgyában. 93 A vármegyei tiszti főügyész jelentése Doboz község és Kovalovszki-féle haszonbéres ügyben. 94 A kondorosi közvágóhidi szolga fizetésemelési ügye. 95 Körösladány község véghatározata ideiglenes kisegítő munkaerő alkalmazása tárgyában. 96 Kétegyháza község határozata a marhalevél kezelésből eredő dijak hováforditása s az első jegyző fizetésének felemelése tárgyában, 97 Körösladány község Kalandra Gyula segédjegyző segélyezése tárgyában. 98 Békés község határozata a másod jegyzői lakház eladása tárgyában. 99 Újkígyós község képviselőtestületének határozata a szolgaszemélyzet drágasági pótléka tágyában. 100 Békés község határozatai földhaszonbér törlések tárgyában. 101 Körösladány község határozata ifj. Feren- csik Károly és Kardos Mihály vállalkozók kártalanítása tárgyában. 102 Körösladány község határozata a községi óvodában egy kisegítő dajka félfogadása tárgyában. 103 A füzesgyarmatx takarékpénztár alapitványa a fűzesgyarmati szegények javára. 104 Szeghalom község határozata közvágóhíd átalakítása tárgyában s az ellen Rázsó Ferenc járási, Kardos Ferenc községi állatorvos, Pipó István és társai szeghalmi kisiparosok által beadott felebbezés. 105 Schreiber Izidor vállalkozó mezőtúri lakos felebbezése Szeghalom község képviselőtestületének óvadék kiadását megtagadó határozata ellen. 106 Békés község képviselőtestületének határozata, a Fekete-Körös holt medrének mikénti eladása tárgyában s az ellen Szánthó Dezső és társai felebbezése. 107 Orosháza község határozata, utcaszabályozás céljaira ingatlan vétele tárgyában. 108 Vésztő község vágatási szabályrendelete. 109 Tótkomlós község határozata a községi irnoki állásoknak segédjegyzői állásokká való átszervezése tárgyában. 110 Szeghalom, Körösladány, Vésztő és Két- egyháza községeknek határozata a kataszteri helyszíneléssel felmerülő és a községet terhelő dolog kiadások mikénti fedezése ügyében. 111 Mezőberény község határozata a községi közdűlő utak törzskönyvi munkálatainak vállalatba adása tárgyában. 112 Pusztaföldvár község határozata a községház építési munkálatainak vállalatba adása tárgyában. 113 Dr. Martos József gyulai lakos felebbezése Gyula város képviselőtestületének Góg Mihály nyug. gazdai tanácsos elleni per tárgyában hozott határozata ellen. 114 Tótkomlós község határozata a községi írnokok részére drágasági pótlék megadása tárgyában s az ellen Benyó András és társai tótkomlósi lakosok által beadott felebbezés. 115 Köröstarcsa község határozata, az állatbiztosító szövetkezet részvényének jegyzése tárgyában. 116 Kondoros ideiglenes kölcsöne. 117 Csorvás község határozata a csorvási róm. |kath. óvoda segélyezése tárgyában. 118 Gyula városnak a magyar nyelvű tiszti akadémia alapítványi összegének a városház építés' alaphoz leendő csatolása tárgyában hozott határozata. 119 Újkígyós község határozata Pain Károly községi jegyző személyi pótléka tárgyában. 120 Tótkomlós község képv. testületének határozata Szabó Lajos haszonbéri szerződése tárgyában. 121 Kétegyháza község kérelme az állatvásártér és dögtér fenntartási költségeihez, valamint a gyepmester fizetésének emeléséhez az ebadó alapból való hozzájárulása iránt. 122 Vésztő község kérelme a kataszteri becslő- biztos mellé választott bizalmiférfiak részére napi- dij megállapitása tárgyában. 123 Gyulavári község határozata az óvoda államosítása tárgyában. 124 Körösladány község képviselőtestületének határozata, kisegítő munkaerő alkalmazása tárgyában. 125 Gádoros község kérelme az ebadó alapból való segélyezése iránt. 126 Szarvas község határozata a községi rendőrök fizetésének rendezése tárgyában s ez ellen dr. Lengyel Sándor szarvasi lakos által beadott felebbezés. 127 Szarvas község képv. testületének határozata a IV. jegyzői állás betöltése tárgyában s az ellen Sterbecz Gábor és Valach János szarvasi lakosok által beadott felebbezések. 1908. május havában a részletes tervek és költségvetések is elkészültek, az összes vízvezetéki, csatornázási, fűtési, világítási stb. terhekkel, — kiderült, hogy az építkezések fedezete még azon tetemesen felemelt és államsegélylyel is pótolt összegből sem telik ki, melyet a nagymélt. belügyminiszter ur 150,832/908. számú magas rendeletében engedélyezett. Az újabb hiány meghaladta a 100,000 koronát. Megmozgattunk minden követ, megtettünk minden lehetőt, hogy ezen hiánynak megfelelően nagyobb kölcsön felvételét engedélyezze a miniszter ur, ez a kérelmünk azonban nem lön teljesítve. Nem volt más kivezető ut: a szép, jó és célszerű terveket kellett átdolgoztatni, a 24 ágyas fertőző osztályt felére — 12 ágyra — terveztetni, e pavilion központi fűtését elejteni, a tuberculotikus osztály befogadó képességét 50 ágyról 40 re leszállítani s a sebészeti osztály kiviteli terveinél is elhagyni mindent, ami csak — a cél sérelme nélkül — mellőzhető. Nehéz szívvel mentünk bele e változtatásokba, de nem lehetett kitérnünk előlük, — jól lehet, már most előre tudjuk, hogy a 12 ágyas fertőző osztály sokkal kisebb, mint a minőre a kórháznak szüksége van. Még a heveny fertőző bajosokat sem tudjuk majd ott betegség és nem szerint a kevés ágyon megfelelően elkülöníteni, arról pedig szó sem lehet, hogy ott az orbáncos, typhusos, trachomás bete-! geket is el tudjuk helyezni. Vájjon helyesen, kellő előrelátással épitkezünk-e igy? avagy talán helyes és célszerü-e épen a fertőző osztályon elhagyni a központi fűtést és kályhafűtést alkalmazni ? nem járulunk-e igy magunk is hozzá, hogy a fertőző betegségek csirái tovább vitessenek? Bajos volna e kérdésekre olyan választ adni, amely e kényszer változtatásokat — orvosi szempontból — elfogadhatókká tenné. A 12 ágyas kis fertőző osztályon 'jó lenne, ha csak vörhenyes, kanyarós és dyph- |terias betegeinket is el tudnánk helyezni és elkülöníteni, de még erre is alig van reménység. A roncsoló toroklob súlyosabb, gégeszorulással kapcsolatos eseteit az egész vármegyéből hozzánk szállítják be légcső-metszés végett — s lehet-e egy fuldokló beteget bármi okból is elutasítani ? A gyulai állami gyermekmenhely pedig szinte tömegesen küldi be hozzánk a vörhenyes, kanyarós és bárányhimlős kis betegeket, akiket — Isten és a szent hygiene nagyobb dicsőségére! — betegen, kütegekkel borítva küldenek le annak is az orvosi művelődés központjából, Budapestről. Ha igy szolgáljuk a közegészségügyet, mi, akiknek a legjobb példával kellene előljárnunk, ne csodálkozzunk rajta, ha a járványos betegségek szépen virulnak tovább is — e dicső hazában. Tudjuk is, látjuk is, hogy mi volna a helyes, mi volna a jó, elmegyünk itthon is, a messze külföldre is tanulmányozni a szépen, jól, a hygiene szabályai szerint épitett és minden elképzelhető célszerűséggel gazdagon berendezett kórházakat, hozunk is tapasztalatot, okulást eleget, — de mikor aztán itthon az építkezésekre kerül a sor, — a szerzett ismeretek csak arrv valók, hogy elkeserítsen bennünket az a szomorú tapasztalás, hogy mi abból a sok szépből és jóból alig tudunk megvalósítani valamit, — mert szegények vagyunk. Mennyi sok mindenfélére telik ebben a szép országban, csak az egészségügyre jut kevés. A külföld nemcsak gazdagabb, hanem okosabb is, mint mi vagyunk, ott nem tartják hiába való befektetésnek, amit kórházakra, tébolydákra költenek, mert tudják, hogy az egészség a legdrágább kincs a világon, sőt ennek ápolása, a munkaerő gyarapítása és fokozása a leggyümölcsözőbb befektetés. (Vége köretkezik.)
