Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
o BÉKÉS L909. október 3. laló tárgysorozatát különben a vármegye alispánjának rendszerinti negyedéves jelentése nyitja meg, mely a közügyekről és az 1909 évi május havi közgyűlés óta a közgyűlésig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről alapos és gondos beszámolót nyújt. A közegészségügyet általában kielégítőnek mondja, amennyiben a hevenyragadós bájok száma kevesebb. Ezek közül nralkodó a vör- heny volt, mely maga a megbetegedéseknek majdnem ‘/4-ét teszi. Határozott emelkedést mutat a diphteriások száma, mig a kanyarós liasihagymázos és a szamárköhögéseké csökkenést mutatott. A közkórház forgalma állandóan emelkedik. A felvételek 2‘27-el, az ápoltak száma 256-al, az ápolási napok száma 4720-al volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. A kórház kibővítése és erre szükséges kölcsön iránti intézkedések szintén a mostani közgyűlés tárgyai. A közbiztonság állapota rosszabbodott. Baleset 70 fordult elő, tűz 106 esetben keletkezett. A közigazgatási bizottság feliratára a megyebeli csendőrőrsök távbeszélővel láttattak el, azonban a létszám felemelés fedezet híján nem teljesittetett. Közgazdasági részében szomorú képét nyújtja az általánosan mostoha termés eredményeknek. A takarmányfélék szinte sovány termést adtak. Minek következménye a jószág állomány megcsappanása és igy állat- tenyésztésünk 2—3 évi stagnálása leend. Gyümölcstermelésünk 9/1o része a május eleji fagyok következtében megsemmitült, pedig vármegyénk csemegeszőlő termelése és kivitele a Igutóbbi időkig szépen kezdett fejlődni, de az idén ez a közgazdaságilag is igen fontos cikkünk jövedelmet nem hajt, sőt a befektetett tőke kamatait sem téríti meg. Az aratás és cséplés — eltekintve egyes súrlódásoktól — melyek azonban a hatóságok közbelépése folytán elsimultak — álta-j Iában rendben folyt le. Munkásainknál rosz- szabb helyzetben vannak egyes vidékeken kisgazdáink, akiknek annyi búzája sem termett, hogy kenyérre és vetőmagra elég legyen, hitelük pedig már kimerítve lévén, azt beszerezni sem képesek. Az ilyen kisgazdáknak állami vetőmag kölcsönök iránt a föld-; mivelésügyi kormányhoz intézett kérelme pártolólag terjesztettek fel. Az ipar és kereskedelem helyzete változat- ’ lan, némi fejlődés mutatkozik a gyáripar te- 1 rén. A baja —báttaszéki hid elkészültével az ; alföldi és erdélyi vármegyék, valamint a • tengerpart között biztos és a lehető legrö- . videbb összeköttetés nyílt meg, mely előre- . láthatólag terményeink áralakulására, vala- . mint kereskedelmünk fejlődésére kedvezően fog a jövőben hatni. A kivándorlás csökken ; az útlevelek kö- |. zül Amerikába szólt 73, egyéb helyre 39. 5 Az állategéségügy kedvezőnek nem mondható. A betegségek tömegesebb jelentkezése folytán az állatforgalom ugv a belföldet, , mint az exportot illetőleg korlátozást szen- L vedett s emellett a betegségek következte- , ben beállott elhullási veszteség is számot- , tevőbb volt. A jelentés közlekedésügyi része szerint a gyomai Hármas-Körözs-hid építési munkálatai befejezést nyertek, a hid terhelési próbája ■ jó eredménynyel elvégeztetett s az julius '28-án a nyilvános közforgalomnak átadatott. L A beruházási programúi keretében a mező ' berény—vésztői és Orosháza—tótkomlósi — ' makói törvényhatósági közutak építési munkálatai csaknem teljesen befejeztettek. A gyula : —kétegyházi—eleki törvényhatósági közút • eddig 10 km hosszban hengerezve van s' ebben az évben befejezést nyer. A gyoma— körösladányi, valamint a füzesgyarmat—nagy■ bajomi törvényhatósági közutak kiépítése . céljából a kisvonatok megindittaltak. Azöcsöd' . —mesterszállási ut vállalatba adatott. A foki ; Sebes-Körözs-hid vasbeton munkálataihoz szükségelt támasztó állványszerkezetek s minta-deszkázatok elkészültek. Posta távirda forgalom az előzővel szemben jelentékeny fejlődést mutat. A helyiérdekű vasutak forgalmáról kimerítő és pontos számadatokkal támogatott jelentést tesz. A mátrakörösvidéki vasútnál a |Személyi emelkedett, mig a teherforgalom csökkent, minek folytán az elsőbbségi részvények osztaléka 4°/0-ról 3‘75°/0-ra leszállóit. A visszaesés okát az előző év gyenge termésére és a faüzletre is kiható kedvezőtlen gazdasági viszonyokra kell visszavezetni. Szép fejlődést mutat a szénszállítás, bizonyságául annak, hogy a vasutigazgatóságnak a mátra- vidéki szénszállításokhoz fűzött várakozásai megvalósulnak. A békéscsanádi vasutakon emelkedett a személyforgalom, szintén csökkent a teherforgalom. Részvényeinek osztaléka is leszál- lott 4TO°/o*ra (volt 430%). A teherárú- forgalom csökkenése itt is a mezőgazdasági terményeknél mutatkozik. Az Orosháza—szentes — csongrádi vasútnál igen tetemesen emelkedett a személy- forgalom, de teherforgalma a gyenge terméssel kapcsolatos csökkenést szintén nem kerülhette ki. Azonban tény, hogy ezt a csökkenést a személyforgalom tetemes gyarapodása ! csaknem kiegyenlítette, úgy. hogy az össz- , bevétel csak 2375 koronával maradt alul az ■ 1907. év kedvezőbb üzleteredményén, Az elsőbbségi részvények után 2 95% osztalékot adott, 0'20% magasabbat, mint az előző évben. Az alföldi első gazdasági vasúton úgy a teheráru, mint a személyforgalom csökkent, bár a bevétel díjszabás emelés folytán emelkedett. A vasútra nézve elhibázott dolog volt, hogy azt a kőut mellett építették. Mert a minden időben járható kőut a teheráru forgalmat állandóan eltereli s ezért ebben az üzletágban lényeges emelés aligha várható. A gyulavidéki vasút múlt évi forgalmi adatai még nincsenek birtokomban, amennyiben ezeket az üzemet kezelő államvasut nem adta ki. Az emelkedő bevételek azonban a forgalom emelkedését bizonyítják. A vasút financiái még ez év folyamán rendeztetnek, amennyiben most már a részvénytőke elégtelenségéből s a drága önkezelésből származó függő adósságok törlesztéses tartozásokká konvertálása biztosítva van. A törvényhatóság által épített munkásházak közül a Nagyszénáson és Orosházán épített 50 munkásház teljesen elkészült, Eudrődön, Mezőberényben, Békóssámsonban, Dobozon még ez év őszén szintén kész lesznek s rendeltetésüknek átadatni fognak. A közúti kölc-ön felvétetett. A tárgysorozat fontosabb pontjaival jövő számunkban foglalkozunk. Tárgysorozat a vármegye október hó II én tartandó rendes közgyűlésére. 1 A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közáll.ipofáról és a májusi közgyűlés óta történt közérdekű eseményekről. Az orvosi működés terén kifejtett tevékenységünkről a csatolt táblázatok és a különböző osztályoknak ide mellékelt egyéb jelentései adnak felvilágosítást. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy a kórház minden orvosának, minden tisztviselőjének jutott dolog elég s hogy mindenki a legjobb tehetsége szerint igyekezett azon, hogy a nagy munkából kivehesse a maga részét. Minden osztályon emelkedett a felvételek és a betegápolási napok száma, ds legnagyobb forgalmú most is a sebészeti osztály volt, amelyen úgyszólván állandó volt, nem a zsúfoltság — hanem a túlzsúfoltság. Távoli vidékek betegei keresik fel ez osztályt nagyszámban, és úgy látszik, hogy azon körzet, amelyből betegeink összetoborzódnak, még folyton növekszik Hogy mennyi és minő a sebészeti osztályon a munka ? arról ezen osztály főorvosának erre vonatkozó, ezen füzetnek egyik részét képező külön jelentése ad számot. Az elmebeteg osztályon csak a legnagyobb óvatossággal tudtuk elkerülni a folyton fenyegető zsúfoltságot. Ha egyszer ide felveszünk valakit, annak elkocsájtása sokkal nehezebb, mint a többi osztályok betegeinél. Ezen osztályon- nem hetekig, hanem hónapokig, igen gyakran évekig kell ápolnunk a felvett betegeket s ha egyszer zsúfoltság áll be, ugyancsak várhatunk, mig a rendes létszámra tudjuk leszállítani betegeink számát. Pedig megfelelően ellátni és gondozni csak bizonyos számú beteget tudunk. Ez volt az oka annak, hogy egész éven át csak korlátolt számban vehettünk fel bete-| geket az elmebajosok osztályára s főleg azon kellett igyekeznünk, hogy legalább a békésvármegyei elmebetegeknek nyújthassunk hajlékot és segítséget, de gyakran még ezen szerény igénynek sem tudtunk eleget tenni. Rettenetes baj nemcsak e szerencsétlen betegekre, hanem keserves megpróbáltatás a szegény hozzátartozókra nézve is az elmebetegek elhelyezésének nehézsége. Hány helyen kell bekopogtatni ? hány helyen kell esengeni, mig a szegény beteg valahol elhelyezést talál ? Elképzelhető, hogy milyen nehéz az elmebajosok intézeti elhelyezése, mikor nálunk, az ország legtávolabbi vidékeiről is kérelmezték ilyen betegek felvételét. Vác, Esztergom, Győr és a Dunántúl egyes községei ép úgy, mint az erdélyi, északmagyarországi és bánsági vármegyék lakosai egyaránt kérték tőlünk betegSik felvételét, akiket azonban, férő helyeink hiánya miatt, felvennünk — sajnos — legtöbbször nem lehetett. Mindenütt baj és szerencsétlenség, ha valakit elme- betegséggel sújtott végzete, de sokszorosan baj ez nálunk Magyarországon, ahol oly kevéssé van gondoskodva arról, hogy az ilyen szegény betegek ápolást, gondozást és gyógykezelést találjanak. Kevés az elmebajosokat gyógyító osztályok száma s a meglevők is állandóan telve vannak, úgy, hogy a szegény hozzátartozók végig házalhatják úgyszólván az összes elmekórházakat, mig valahol el tudják helyezni hetegöket — sokszor csak messze idegenben, ahol aztán meglátogatni is csak igen ritkán tudják őket. Kisebb volna e baj, ha legalább a már meglevő elmebeteg osztályok el volnának látva |mindazon segítőeszközökkel, amelyek nélkül ilyen1 betegeket megfelelően gondozni nem lehet. Más^ volna nálunk is a helyzet, ha volnának külön pavilonjaink izgatott, nyugtalan betegeink számára. Ha ezeket kihelyezhetnők a közös osztályokról, akkor itt sokkal több beteget ápolhatnánk, mint jelenleg. Egy pár nyugtalan beteg néha egész csomó ápolót köt le a közös nagy osztályon, mert néhány izgatott, lármás beteg százak nyugalmát és békéjét zavarja meg, mig ha ezeket külön osztályokon lehetne elhelyeznünk, kevesebb ápolóval sokkal több nyugodt beteget tudnánk gondoztatni, maga a gondozás könnyebb, sőt még a gyógyulás is gyorsabb volna. De sajnos ilyen — a nyugtalan betegek elhelyezésére szolgáló — osztályaink nincsenek, sőt még csak kilátásunk sincs arra, hogy ilyeneket létesíthessünk, mert ez iránti kérelmünk nem talált meghallgattatásra a múlt évben, a belügyminisztérium közegészségügyi osztályában. Pedig szerény véleményem szerint sürgős szükség van arj-a, hogy uj meg uj elmegyógyitó osztályok épüljenek az ország különböző vidékein, szükséges és kívánatos a családi ápolás minél kiterjedtebb fejlesztése, de ép oly szükséges, bogy a már meglevő elmebeteg osztályok u. n. nyugtalan osztályokkal látassaoak e', mert ezek hiányában a betegek gondozása, ápolása, kezelése egyaránt hiányos. Elképzelhető, mit szenvedhetnek a nyugodtabb betegek a zajongó, izgatott betegektől? kiket az osztályról kihelyezni nem lehet; elképzelhető, milyen keserves sors éveken át e lármás környezetben élni ? s milyen nehéz visz- szaszerezni valakinek a lelki nyugalmát ott, ahol a zaj és lárma soha meg nem szűnik? Túl lépi mostani feladatom keretét, hogy itt a nyugtalan osztá-
