Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-25 / 30. szám
6 BÉKÉS felismerjük a tömegérzések és tömegcselekvések szükségszerű törvényeit, közelebbi viszonyba hozzuk az embert az emberhez, tápláljuk az együvétartozás érzését, kiváltsunk önmagunkból és embertársainkból nemesebb, önzetlen érzéseket, figyelmünket a jelenre s az ebből lassankint kialakuló jövő felé irányítsuk. Nem elégedhetünk meg a fölszintes pillantással, mert a bennünk ébredő gondolatok elmélyedésre késztetnek s éppen azért, mert a társadalomnak, melyről ebben az uj könyvben hü és részeire boncolt képet festenek a szerzők, mi is alkotó részei vagyunk : kétszeresen érdekelhet minket. Az újaknak tetsző igazságok, melyek e könyvben kifejezésre jutnak, megvilágosodnak bennünk, mikéntha régi ismerőseink volnának ; a tömegmozgalmak, melyek ma óriási arányaikkal első pillanatra megdöbbentenek, természeteseknek tűnnek fel s az emberi közös érzések kényszerítenek arra, hogy a társadalom belső, bonyolult életének minden jelentős megnyilatkozásánál az okokat és a célokat keressük. Bizony mondom én, ez a könyv minden olvasóját gondo'ko- zóba ejti. A Ki gondolkozik, az fogékony az igazság megértésére. Olvasván a »Társadalom« cimü könyvet, megelevenedik előttem az emberiségnek a fejlődése, nem úgy, mint a nagyszabású eseményekkel dolgozó történelem olvasásakor, hanem olyanképen, mintha egy hangyaboly előtt állana órák hosszáig s nézné ezeket az apró társas lényeket a létért való erős és szívós küzdelemben s eszébe jutna az, hogy tulajdonképen minden hangya egy-egy ember, egy-egy népfaj; az ember szükségét érzi, hogy támaszkodjék valakire: társul; szükségét érzi, hogy el ne pusztuljon : családot alapit s ebből a családból lesz törzs, nemzetség, nemzet, az elkülönülés megteremti a különféle helyen megtelepülő, de nyelvileg egymáshoz tartozó népfajokat, a civilizáció ezerszeresen felfokozza és sokfélévé teszi a szükségleteket s hogy ezeknek meg legyen a kielégítése, bámulatos mértékben fejlődik az ipar, a kereskedelem behálózza az egész világot, a technika meggyorsítja és megköuy- uyiti a közlekedést, a béke megsokszorozza a lakosok szamát, a gazdasági viszonyok mindenütt nagy átalakuláson mennek keresztül, a múltban gyökerező eszmékhez a megváltozott viszonyokhoz mérten uj eszmék csatlakoznak, amelyekről mindenkinek, akár tetszik neki, akár nem: tudomást kell vennie. Az évezredes fejlődés az egész vonalon végig húzódott, szálai összeszövődtek, újabb gyökerek támadtak s mindaddig, amig ezek a gyökerek és szálak a természetes fejlődés törvénye szerint meg nem erősödtek, nem igen vettünk róla tudomást, erősebb volt a hagyomány, melyet örököltünk, mint a tények igazsága, mely reánk szól s előle kitérni, lételüket egyszerűen tagadni nem lehet. A létért való küzdelemnek nyomását millió meg millió ember érzi, a küzdelemben részes emberek között a kiáltó ellentétek vagy éppenséggel nem, vagy csak elenyésző csekély részben közelednek a kiegyenlítődés felé s az embermilliók életének ez a hullámverése, az ellentétes érdekeknek ez az élethalálharca méltó tárgya lehet az emberi gondolkozásnak. Comte Ágost francia tudós téritette a múlt században először erre a tárgyra |az emberi gondolkodást s amit azóta a gondolkozók ez uj tudományszakban, a társadalomtudományban, mint tényszerűséget megállapítottak, annak az eredményét foglalták össze a »Társadalom« cimü nagy munkának szerzői. íme, hitvallásuk a következő : »Midőn e műben a jövő fejlődésének vázolását is feladatunkká tettük, nem helyezkedtünk a rideg, szenvtelen tudós álláspontjára, nem törekedtünk gőgös lenézéssel az emberiség iránti nézetünket megtagadni, hanem igyekeztünk a vizsgálódások befejezéséhez eljutva, kifejezést adni azon ethikai hitvallásnak, melyet magunkénak tekintünk. E hitvallás a társadalmi optimizmusban nyer kifejezést, azon meggyőződésben, hogy az emberiség haladása mind boldogabb és boldogabb állapothoz vezet, nem ugyan megszakítások és visszatérések nélkül, de lassan előrehaladva folytonosan. ’ 1909. julius 25. E remény megvalósulása azonban egy feltétel bekövetkezésétől függ. A társadalom folytonos haladása az egyén teljes különzéküléséhez, egyéniségének mind egyolda- lubb kifejlődéséhez vezet. Az egyéni önzés, a kíméletlen érvényesülés a társadalom fejlődésével mind hatalmasabb és erősebb lesz. E természetes fejlődés azonban, ha nem talál korlátokra, a kizsákmányoláshoz, a könyörtelen elnyomáshoz visz. Ez ellen kell az összesógnek küzdeni; gátat vetni az egyéni érvényesülés korlátlanságának. A régi mérséklő hatalmak összeomlottak: uj elveknek, uj tekintélyeknek kell tehát felépülniök, amelyek azonban más alapokon fognak nyugodni, mint aminőkre a régieket alapították. Eddigelé az érzelmek, a hajlamok vezettek, most az értelemnek kell az irányitó szerepet kezébe ragadnia. Uj eszméknek kell támadni, amelyek éppen úgy meg fogják hóditaui az emberiséget, mint megnyerték azt maguknak a régiek. A keletkező uj tekintélyek útját előkészíteni s a társadalmi élet törvényszerűségének felfedése, azok leírása és ismertetése által azok segítségére sietni: ezt tartjuk e mü feladatának is. A jövő, melyre kilátásaink vannak, szebb lesz mint a múlt. Még ha a technika haladása oly mértékben, mint az a közelmúltban történt, nem segítené is elő haladásunkat, az emberiesség, a méltányosság, az igazságosság eszméinek teljesebb megvalósítása által boldogabb idők következnek.» Vajha mindazok, akik a nagy müvet elmélyedve és gondolkozva olvassák, ugyanezt a hitet merítenék belőle s a szebb jövő elkészítésének közös, nagy munkáj ra vállalkoznának, mert emberiesség, méltányosság és igazságosság lehetnek csupán erős fundamentumai a szebb jövőnek. Közgazdaság. A kötőgyár szennyvizei. Az első gyulai kötött éa szövött iparárugyár által kérelmezett vízhasználat engedélyezése és gyakorlatának szabályozása tárgyában kelt kultúrmérnöki szakvélemény azt javasolja, hogy a gyár részére adassák engedély a Munkácsy Mihály-, Tomcsányi- és Rágitemető u'cá- kon foganatosítandó gyári festékes viz elvezetésére szolgáló csővezeték és az ehhez tartozó műépitme- nyek létesítésére. A javaslat szerint a Munkácsy Mihály- és Megyeház ulcák sarkán levő gyártelepiül a gyártásnál naponta mintegy 20 köbméter mennyiségben előálló festő és mosóvizek, innen kiindulólag a Munkácsy Mihály- és Tomcsányi ulcák baloldalán, folytatólag a Régitemető-utca jobb oldalán lefektetett földalatti zárt csővezeték segélyével vezettetnének le Az engedélyezés kérdésében az alispán rövid idő alatt fog határozni. Miniszteri kiküldött. A földipivelésügyi miniszter a Mezöberényben létesítendő munkásházak ügyében a szükséges felvilágosítások és útbaigazítások megadása végett, Keller Gyula miniszteri meg b:zottat küldötte ki. Az orosházi állomás kibővítési munkálatainak felülvizsgálata f. hó 27-én fog megtartatni. Közigazgatási bejárás. A csorvási Wenckheim- féle uradalom kilenc kilométer hosszú mezőgazda- sági vasutjának egyrésze a csorvási vámos közút másik oldalára fog áthelyeztetni. E célból csütörtökön a helyszínén közigazgatási bejárás tartatott, mely alkalommal javaslatba hozta a bizottság, hogy ott, ahol az áthelyezés a vámosuton keresztülvezet, a tulajdonos költségére másfélméterre ki- szélesittessék az ut-átjáró. A gyomai hid teherpróbája. Az építés alatt levő gyomai hármas-körözsi vashid öt szakasza közül az elsőnek teherpróbája s ezzel kapcsolatban a vasfelszerkezet megvizsgálása csütörtökön ejtelett meg. Ez alkalommal az első szakasz mintegy 36 centiméter magasságban terméskővel terheltetett meg s az előírás szerinti teherre a hid 14 8 mm. elhajlást mutatott (megengedett elhajlás 20 mm). A hivatalos aktusnál a kereskedelemügyi miniszter részéről Szedlacsek Jenő kir. min. mérnök, a vármegye részéről pedig dr. Daimel Sándor főjegyző voltak jelen. Itt említjük meg, hogy a hid még ideiglenesen sincs átadva a forgalomnak, mert a padozási munkák még nem nyertek befejezést. Mihelyst azÖnban ezek — előreláthatólag — szerdán bevégeztetnek, a hid az ideiglenes forgalomnak megnyílik. A békéscsabai tejszövetkezet vizlevezetési ügyének engedélyezése tárgyában az erre felhívott aradi kultúrmérnöki hivatal szakvéleményét megadván, a vármegye alispánja az engedélyezés kér1 désébon legközelebb fogja meghozni döntését. Miután az engedélyezés ellen sem műszaki, sem más közérdekű szempontból nem merült fel észrevétel, nincs akadálya annak, hogy a Békéscsaba község belsőségeiben az Otemető-utcán levő 1951. telken és az élővizcsatorna balparti töltése alatt tervbe vett vízvezeték létesítése engedélyeztessék. Árlejtés. A Pusztaföldvár telepes községben létesítendő községház felépítésére Gyulán a m. kir. államépitószeti hivatalban f. hó 17-én árlejtés volt. A következő ajánlatok érkeztek be : Gajdács János (Békéscsaba) 25,313*70 k, Barton Vencel és Ba- ginyi Sándor (Szarvas) 22.339J2 k, Hajdú György és Török Lajos (Orosháza) 25,243'74 k, Libor József (Hmvásárhely) 20.45U65 k, Jávorcsik Antal (Tótkomlós) 25 685 70 k, Pfaff István Gyula 26,285-ll k, Jávorcsik és Dénes (Orosháza) 24,197'83 k-val, ifj. Oláh Lajos (Gyoma) is tett ajánlatot, ez azonban figyelembe nem vétetett. Libor József ajánlatát elfogadták és egyidejűleg vele a szerződés is megköttetett. Uj vásár Hátszegen. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a Hunyadvármegye területéhez tartozó Hátszeg r. t. városban a már meglevő heti- és országos vásárokon kívül még minden évben görög keleti naptár szerint a Virágvasárnapot megelőző szombaton és Kisasszony napján országos kirakodó és állatvásár, az ezen napokat megelőző szünnap előtt két napon át sertés*, ló,- szarvasmarhavásár, végül ezt megelőzőleg két napon át juhvásár tartassák. A peronospora rohamos pusztítása. A hazánkban jelentkezett peronospora bántalom ez évben való rohamos terjedésének oka egyrészt a betegség fejlődésére igen kedvező időjárásban (esőzés, kivált erős záporesők utáni melegebb, szélcsendes, borongós napok vagy napszakok páratelt levegője), másrészt pedig a permetezés és rózkénporozás elmulasztásában keresendő. A betegség fellépését, ha nem is teljesen, de meglehetett volna akadályozni, ha a permetezés és porozás a virágzás előtt végeztetett volna, elég korán, mint a védekezési Útmutatás megszabja, akkor t. i. mikor a virágok még bimbóban voltak és a fürtök mint tömörebb, kupalaku képződmények még felteló irányultak, a a levelek pedig aránylag még gyérek s kicsinyek voltak és nem takarták el a fürtöket. Ez az időszak illetve fejlődési állapot azonban most már elmúlt és a baj tovább terjedése csakis szorgalmas rézkénporozással akadályozható meg. A porozás azonban most már, mikor a lombozat sürü és a növekedni kezdő bogyókat legnagyobbrészt levelek takarják, egyszerű módon nem végezhető elég sikerrel, mert a kifuvott por nem juthat a fürtökhöz az azokat elfödő levelek miatt. Ez okból a porozás most már legcélszerűbben akként volna végzendő, hogy a porozó munkás előtt egy nagyobb gyerek egy villa alakú de hosszabb nyelű rúddal (hogy a villát kezelő gyerek a porfelhőn kívül állhíisson) a beporozandó tőke leveleit fólrehajlitja s igy a porozás közvetlenül a tőke azon részén történhetik, ahol a fürtök el vannak helyezve. Nem szabad azonban elbizakodni, hogy a teljesített porozással eleget tettünk, még az esetben sem, ha a baj terjedése látszólag szünetelne, mert a betegség csirája ott lappang a fürtben és a fürt körül és a növekedő bogyókat nagy előszeretettel fertőzi meg. Ezért a porozást két hetenként ismétilni kell, nehogy a szépeu fejlődő bogyók később — julius végén vagy augusztus elején — a közben jelentkező fertőzések folytán leszáradjanak. Ha pedig közben az eső lemosta a port, természetesen meg ke l ismételni a porozást megint. Csakis az ismételt s figyelmes rézkénporzás által hárítható el a fürtök nagyobb pusztulása, de csak az esetben, ha a réz- kéupor tényleg a fürtökhöz illetve a bogyók közé is bejutott. Ne ijedjen meg a gazda, ha azt tapasz-
