Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-25 / 30. szám
BÉKÉS 7 talja, hogy az első porozás után még mindig megbetegedő és kiszáradó bogyókat lát. Ez a jelenség nem azt mutatja, hogy a védekezésnek nem volt hatása, hanem azt, hogy az ilyen bogyók már a porozás előtt meg voltak fertőzve. A már fertőzött bogyókat meggyógyítani nem lehet, csakis a még érintetlenek védhetők meg porozás által. A porozást akkor is sikerrel lehet folytatni, ha az időjárás nedves, sőt legsikeresebb korán reggel, mikor a fürtök még harmatosak, mert a rézkénpor a nedves bogyókra jobban tapad s vódőhatását is jobban kifejtheti. Búg a cséplőgép. Már a hogy ebben a szűk esztendőben beszélni lehet róla és a hol van mit csépelni: ott búg a cséplőgép. Kevés a búza szeme, kevés a szalmája, gazda és mindannyiunk szomorúságára. Azonban nem ezt a siralmas képet akarjuk tovább festeni, más az ami a mostani időben a következő aktuális megjegyzésekre késztet. Mióta hazánkban a mezőgazdasági munkásra valamennyire kötelezőleg életbe van léptetve a balesetbiztosítás intézménye, azóta megdöbbenve látjuk, hogy a mezőgazdasági foglalkozás során is hány embert ér baleset, sőt halálos szerencsétlenség. Nincs ember, aki ne tudná, hogy például a mostani időben csépléskor hány halálos kimenetelű szerencsétlenség történt, jóformán az etető és a gépszijak közt ólálkodik a halál és a mi munkásaink még nincsenek annyira belenevelve az elővigyázatos csép- lési dolgokba, hogy elkerülhetnék a rájuk néző veszedelmet. Ebben a helyzetben a tulajdonos vagy a cséplőgép-vállalkozóknak igen meg kell gondolniok azt, hogy a Kúria elvi döntést hozott és megállapította a hátramaradt család kártérítési igényét, a] kinek feje a cséplési munkában elpusztult. Nagyon helyes, nagyon üdvös és nagyon előrelátó dolog lesz meggondolni, hogy a gazda, vagy vállalkozó elviselhet-e olyan rettenetes obligót, amely vállaira sulyo- sodik ? Nem kell-e már a munka első napján, amire az országos törvény alkalmat ad, kollektiv biztosítással munkásaink balesetre való kártérítéséről gondoskodni ? A múlt évi balesetekről való statisztika szerint 9000-en felüli a mezőgazdasági balesetek száma, mely azonban teljesnek nem mondható, mert hiszen ezt a számot a munkáspénztár vezette azokról, akiket orvosoltatott. De hát még ezenkívül hány baleset lehetett, melynek áldozata a pénztárnak nem volt tagja. Mindezekből kitűnik, hogy egy áldott intézményről van szó, a gazdasági muukássegitő pénztárról, amelybe való önkéntes belépésre szólítjuk a falu népét, jegyzőjétől kezdve a legkisebb emberig. Mert ennek a pénztárnak tagja lehet mindenki, aki hacsak mellékesen is mezőgazdasági dologgal foglalkozik. Annyira ki van terjesztve az intézmény áldásaiból való részesedhetés, hogy például akinek *egy kaptár méhje vagy egy tojós tyúkja van, az már a pénztárba beléphet. Es pedig beléphet nyugdíjra. Lássuk csak röviden mit ad a pénztár nyugdíjas tagjainak. 1. Ha tiz évi tagság után munkaképességét bármely okbői előreláthatólag mindenkorra oly mértékben elveszti, hogy a fogyatkozás következtében i felényit sem képes évenként megkeresni, mint amennyi i •egy helybeli (nő, férni) gazdasági munkás vagy cse- i tiéd évi átlagos keresménye, élete fogytáig, illetőleg i keiesetképességének netáni visszanyeréséig tiz korona I havi segélyt (nyugdijat kap); ha pedig a kereset- > képtelenség tiz éven belül állana be s a tag a tag- < sági dijakat nem akarja addig fizetni, amig a se- i gélyre való joga megnyílnék, a pénztár a befizetett ■ tagsági dijakat, az elezőleg netalán kifizetett segély- « összegek betudásával a tagnak kamat nélkül vissza-» fizeti; 2. ha meghal a tag és halálát nem baleset i okozta, akkor családjának, ha legalább tiz 10 évig I volt tag 250 korona, ha legalább 15 évig volt tag ’ 270 korona segélyt, vagy ha családja nem maradt i temetésére 100 korona segélyt ad a pénztár ; ha pe- < dig a tag halála a belépéstől számított 5 éven belül i következnék be ; a péuztár a befizetett tagsági dija- 1 kát az előzőén netalán kifizetett segélyösszegek be- 1 tudásával a hátramaradt családnak kamat nélkül 1 hogy az elvesztett harminc játszmában nagyon felmelegedett — kabát nélkül a téli éjszaka hidegségét nagyon érezhette, mert rögtön a rendőrségre ment s rendőri segítséggel szerezte vissza felöltőjét s Ottlakánt zsarolás vétségéért feljelentette. Minthogy pedig Ottlakáunak nem volt joga ahhoz, hogy önhatalmúlag s erőszakkal vegye zálogba a sértett kabátját, a bíróság megállapította a zsarolás v.ét- ségét 8 vádlottat 10 kor. pénzbüntetésre ítélte, büntetését azonban a bíróság különös méltánylást érdemlő okokból a B. n. 1. §-a alapján felfüggesztette. — Mind az öt ügy jogerős lett. Heti p i a c z. Gyula, julius hó 23. A budapesti árutőzsdén a gabonanemüekben a héten, nagyobb kínálatra, ellanyhult a hangulat, a búza 50—60 fillért veszített az árából. Heti piaczunkon is javult a kínálat uj búza és uj árpában, ó áruban nem volt semmi forgalom. A tengeri, tekintettel a szárazságra, szilárdabb volt, eladatott: Búza . . . 26 50-27 60 Árpa . . . 14.20 — 14-60 Zab i . . . 17-20—17-40 Tengeri . . . 14-60 —1480 visszafizeti; 3. ha előbb még segélyt nem kapott, 6Í éves korában a tag 100 koronát kap, ha azonbai 65 éves korán túl munkaképtelenné válik, a hav 10 korona segélyt is megkapja, illetőleg ha balese éri, a baleseti segélyeket s ha meghal, családja t halál esetére szóló segélyt is megkapja ; 4. a pénztái igazgatósága különös méltánylást érdemlő esetekbe: 300 koronáig terjedhető rendkívüli segélyt adha' annak az első csoportbeli rendes tagnak, akit tartós betegsége képtelenné tett arra, hogy valamely sza bályszerü szerződéssel elvállalt munkáját teljesítse s e miatt magát és családját nem tudja eltartani ; 5 ha a tagot baleset éri ingyen gyógykezelik, ha í baleset miatt egy hétnél tovább munkaképtelen mindaddig mig munkaképessége helyre nem áll, 6( napon belül naponkint 1 korona, 60 napon túl pedig mindaddig, mig munkaképessége helyre nem áll tehát esetleg életfogytáig havonkint 10 korona segélyt kap; ha a baleset következtében meghal hátramaradt családjának egyszersmindenkorra 40( korona segélyt, vagy ha családja nem maradt, temetésére 100 korona segélyt ad a pénztár. Ezt adja a pénztár évi 10 korona 40 fillér járulékért, de természetes, hogy 1200 koronáig felfokozható a nyugdíj, amikor a fizetni való 10-szer annyi. A mai aktuális alkalomból visszatérünk a cséplőgépnél alkalmazott munkások biztosítására és itt felhívjuk az érdekelt gazdaközönséget, hogy a kollektiv biztosítás oly minimális tételű és a biztosításnak elmulasztása oly szörnyű felelőséggel jár, hogy igen nagyfokú indolenciáról tesz tanúságot az, aki munkásainak sorsáról nem gondoskodik. Azok a hivatalnokok, iparosok és munkások, kik e pénztár tagjainak sorába be szándékoznak lépni, jelentkezzenek az állami elemi fiúiskola irodájában Peczely József állami tanítónál. Törvényszéki csarnok. Gálbory József, a gyulai kir. törvényszék uj elnöke ma vasárnap, julius 25-én foglalja el hivatali állását. Ebből a célból délelőtt a törvényszék egyik tanácstermében teljes ülés lesz, melyen a törvényszék birái, jegyzői és joggyakornokai vesznek részt, mikor is Gálbory József beköszöntő beszédet fog mondani, hogy a törvényszék vezetésében maga elé kitűzött eiveit megismertesse. Heti bünkrónika. Rákóci Mihály 32 éves nagy-; szénást béres Szentetornyán 1909. január 3-án Uhlár Pál nagyszénási lakost tilos vadászat közben nyúlnak nézte s vadászfegyverével véletlenül meglőtte. Uhlár a lövés következtében jobb szemének látóképességét elvesztette. Vádlott beismerte tettét, de a véletlent okolta. Gondatlanságból okozott súlyos testisértés vétsége miatt 2 hónapi fogházat és 20 kor. pénzbüntetést I apott. — Drágábban fizette meg azonban Labanc Károly békési cigányzenész Reszelő Károly müvésztársának jobb szemét, mert, amiért egy eltört hegedüvonóval 1909. február 14-én Reszelő jobb szemét szándékosan kiszúrta, súlyos teBtisértés bűntettében lett bűnösnek kimondva s ittas állapotára tekintettel csak 6 hónap börtönre lett Ítélve. — Lévai Julianna, Makra Julianna, nem is makkra, de tengerire vágyott s ha már tengeri fürdőre nem mehetett, bejött ide üd-ülni, rövid egy hétre igaz, de megérdemelte, mert bár tudta, hogy liévizi László a tengerit gazdájátó opja, mégis megvette tőle, csakhogy olcsóbban jusson hozzá. — Szomorúbb eset Tar Erzsébet 19 éves cselédleány esete. Vele is megesett az a szolom eset, hogy házasságon kivü! látogatta meg a gólya. Megijedt — ha nem is a gólya — de a szomszédasszonyok kelepelósétől és közvetlenül a zülés után gyirmekét szándékosan megölte. Beismerte tettét és minthogy a boncolás is megállapította azt, hogy a kis fiú élve született, életképes volt s halálát fulladás okozta, a bíróság gyermek ölés büntette miatt 6 hónapi börtönnel sújtotta. — Ottlakán György főpincér Gyulán 1909. február 6-án a Vadász kávéházban Oláh Péter gyulai lakosról le húzta a télikabátot a ezzei kónyszeritette arra, hogy kifizetetlen biliiárd-pénz tartozását a kábái hátrahagyásával biztosítsa. O áh Péter — tekintve hét darab jókarban levő kirakat vasredőnv- nyel külső és belső üveggel ellátva. 324 1-2 Bővebb felvilágosítást ad Kukla István Rázel-utca 6. sz. Van szerencsém a n. é. közönségnek tudomására hozni, hogy a szülészeti tanfolyamot jeles eredménnyel elvégeztem. A nagyérdemű közönség jóindulatáért esedezve, maradok tisztelettel : Imre Józsefné 325 1—1 oki. szülésznő, Kossuth Lajos-tér 14. sz. Jó családból való iskolázott fiú tanoncul felvétetik Zuzmann János fűszer és csemegekereskedésében, Gyula. 303 3—3 Özv. Végit Józsefné Munkácsy Mihály-utca 13-ik sz. újonnan átalakított házában egy öt szobából állé üvegezett folyosóval, fürdőszobával, külön pincével, konyha, mosókonyhával és egyéb mellékhelyiségekkel ellátott úri lakás f. évi szept. havától kezdve kiadó. Bővebb tájéko- 314 i _2 zást a háztulajdonos házánál.
