Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-23 / 21. szám

4 BÉKÉS 1909. május 23. állíttatott ki. Megemlítette, hogy újévi üdvözletekért 202 korona folyt be az egyesület pénztárába s miután ezen szép eredmény, Billitz Sándorné, Leopold Johanna, dr. Martos Józsefné, Reisner Arthurné és Reisner Bélánó érdeme, indítványára a közgyűlés nevezett asszonyoknak jegyzőkönyvi kö­szönetét szavazott. Jelentette, hogy az egyesület a magyarországi nőegyesületek szövetségébe 20 kor. tagsági díjjal belépett, mit a közgyűlés jóváhagyó­lag vett tudomásul. De különösen jól eső érzéssel jelentette, hogy a legutóbb rendezett hangverseny 425 korona tiszta jövedelmet hozott s iuditványára dr. Berényi Árminná vigalmi bizottsági elnöknőnek az estély sikere érdekében kifejtett tevékenysége és buzgó fáradozásáért, C/.inczár Dezső, dr. Kovalszky Róbert és dr. Major Simonnak pedig a hangverse­nyen való szives közreműködésükért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztatott. Ezekután a számvizsgáló bizotteág és gyermekfelruházó bizottsági elnök óv jelentését s a jövő évi költségvetést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette b elfogadta. A gyulai szanatórium szenyvizének elvezetésére a vármegye alispánja a napokban adta ki az enge délyt. Az engedély kiadásánál úgy a folyammérnök mint a hosszufoki ármentesitő társulatok észre­vételei figyelembe vétettek. Az engedélyezés lénye ges feltételéül ki köttetett, hogy a Fekete-Körözsbe vezetendő és biológiailag tisztított szenyviz, a chlor másznék 1 : 1000 arányba való keverésével desin- ficáltassék. Ezt a desinfioálást a halélettani állomás csupán járvány idejére véleményezte kikötni, i vármegye alispánja azonban, a tisztifőorvos véle ménye alapján, a tüdővészbaktériumok teljes meg- semmitése érdekében, a chlormészszel való állandó keverést elengedhetetlen feltétel gyanánt rendelte «1. A [szenyviztisztitás jelzett módon való foga­natosításának állandó ellenőrzését az alispán a fő­orvos feladatává tette, hogy igy Gyula város, Doboz és Vésztő községek aggályai lehetőleg eloszlattas- sanak. Orbán napja. Közeledik május 25-ike, az utolsó fagyos szent, Orbán napja. Kedden elválik, hogy megmarad-e az a kis gyümölcstermés, amit Szer- váczék még megdézsmálatlanul hagytak. A hűvösre fordult időjárás és a tegnap reggeli kisebb dér a városon kívül már jelzi a barátságtalan vendég érkezését s a gazdaközönség nem valami nagy rt - menyekkel készül a névnapi czéczóhoz. Csodálatos, hogy egyszer már ezek a derék szentek nem for­dítanak egyet a köpönyegen s régi rossz és félel­metes hírüket pár éven keresztül meg nem czáfolják barátságos, meleg sugarakkal. Talán akkor nem félnénk úgy tőlük ! Fürdők István. A fővárosból gyászla­___________________ pót veszünk, amely Fü rdőn István nyug. iionvedezredes halálát tudatja. Mély részvéttel vesszük és Gyula város közönsége is ugyanilyen részvéttel fogadja a kiváló derék embernek, Gyula városa kipróbált jóakarójának magaskora daczára is váratlanul bekövetkezett halálát. A boldogult két Ízben szolgált a honvédség gyulai állomásán, előbb mint őrnagy, rövid megsza kitás után pedig évek hosszú során át mint ezed- parancsnok és nemcsak a tisztikar és legénység hanem a polgárság szeretetét és tiszteletét megsze­rezte magának. A boldogult mint zsenge ifjú lépett a hadseregbe, részt vett az 1866-iki hadjáratban, a közös hadseregből, hol huszárhadnagy volt, a szervezés alkalmával a honvédség kötelékébe lépett, működött bold. József főherczeg mellett a honvéd­főparancsnokságnál, tanárkodott a Ludovika Aka­démián, ahol az általa szerkesztett „Irálytan“ még ma is elfogadott jeles tankönyv. Gyulán a honvéd­ség fejlesztése körül hervadhatlan érdemei vannak. Az ő ezredparancsnoksága alatt és az ő kezdemé­nyezésére s ügybuzgósága folytán épült a lövölde, a József főherczeg laktanya, egyáltalában Gyula városa érdekeit nagyon a szivén viselte és minden téren érvényesítette. Tudták és méltányolták is ezt ■e város polgárai s amidőn Fürdők 1894-ben nyug­díjba vonult, a polgárság fáklyásmenet ováczióban részesítette. Mint ezredes nem a szokott frázissze- TÜleg, hanem valóságos megtestesülése volt a ka­tonaság és polgárság közötti jó viszony és élénk társadalmi érintkezésnek ; mint nyugdíjazott ezredest a polgárság beválasztotta a képviselőtestületbe s a város ama bizottságaiban, ahol díjmentes munkát kellett végezni, Fürdők önzetlen munkásságára mindig bizton lehetett számítani. A békésmegyei takarékpénztári egyesület felügyelő bizottságának évek hosszú során át elnöke volt, mindaddig mig mintegy öt év előtt felköltözött a fővárosba, hol most bekövetkezett haláláig csendes nyugalomban és vÍ88zavonultságban élt. Szép emlékét hálás ke­gyelettel fogjuk megőrizni. Gyula városa táviratilag rendelkezett, hogy a ravatalra koszorút helyezzenek a következő felirattal : „Fürdők Istvánnak, hálás kegyelettel — Gyula város közönsége.“ A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő : Jaki Tóth Béláné Fürdők Lujza, férje jáki Tóth Béla m. kir. honvéd­százados, gyermekeik; Pista, Béla és Sárika, — Jovánovic Döménó Fürdők Gizi, férje Jovánovic Döme m. kir honvéd főszámtiszt, gyermekeik : Vili, Emil és Blanka, továbbá özv. Szmolényi Nándorné Fürdők Rozália és fiai : Nándor és Károly, özv. Nyáry Antalnó Fürdők Mária és fia : Ignácz, Fürdők János, Fürdők Mihály és Fürdők Károly, feleségeik és gyermekeik, valamint Melichár Kálmán honvé­delmi miniszteri tanácsos és felesége Erdey Teréz, végül Melichár János cs. és kir. főhadnagy és Melichár Ferenc« D. V. tisztviselő fájdalomtól meg­tört szívvel jelentik, hogy a legjobb apa, ipa, nagy­apa. testvér, sógor és nagybátya Fürdők István nyug. m. kir. honvéd-ezredes, a katonai érdemke­reszt, a katonai érdemérem, a hadiérem, a 40 éves szolgálati jelvény és a katonai emlékérmek tulaj­donosa f. évi május hó 20-án déli fél 1 órakor, rövid szenvedés után, tevékeny életének 74-ik évé­ben elhunyt. A megboldogult hült teteme f. hó 22-én délután 4 órakor fog a XVII. számú cs. és kir. helyőrségi kórház halottasházában, a rém. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a farkas­téri katonai tememben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 24-én délelőtt 10 órakor fog a krisztinavárosi plébánia templom­ban az Urnák bemutattam. Budapest, 1909. május hó 20-án. Áldás és béke hamvaira ! Halálozás. Egy sok reményre jogosító ifjút, egy család büszkeségét tette tönkre a kóriehetetlen Ihalál. Szilágyi Gábor, az alsó fehér-körözsi ármen- tesitő-társulat nyilvántartójának fia Lajos, ki a gyulai főgimnáziumnak volt Vl-ik osztályos tanulója, f. hó 16-án hosszas szenvedés után elhunyt. Régóta gyön­gélkedett s mindjobban-jobban ránehezedett sorvasztó betegség. Január óta már nem is járt az előadásokra. Tanárai, tenulótársai szerették. Jó tanuló, jó pajtás volt. 18-án temették nagy részvét mellett. Utolsó útjára k i kisérték tanulótársai, a tanárai. A gimnáziumi énekkar a háznál, az utón és a sírnál gyászdalokat énekelt Mutschenbacher Gyula tanár vezetése mellett. Haláláról a következő gyászjelentést kaptuk : „Szilágyi Gábor és neje Tömösközy Vilma saját, valamint gyermekeik: Béla. és Margit, továbbá Kertész Ferenc« és neje szül. Kertész Katalin mint nagyszülők és az összes roko­nok nevében is fájdalommal jelentik, hogy a legjobb fiú, testvér unoka és rokon Szilágyi Lajos fógirn- náziumi VI. osztályú tanuló folyó évi május hó 16-án d. u. 5 órakor 17 éves korában, hosszas szen­vedés után elhunyt. A megboldogult hült tetemei folyó hó 18-án d. u. 3 órakor fognak a Tomcsányi utcza 22. számú gyászházból, a református egyház szertartása szerint, a református temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Gyula, 1909. évi május hó 16-án. Béke lengjen porai felett !“ Lokötö czigányok. Nájmann György gyulai mészárosmester tanyájáról ismeretlen tettesek 2l-ére virradó éjjel két lovat, mely körülbelül 1000 ko­ronát ért, elloptak. A rendőrség által megejtett nyomozásból arra lehet következtetni, hogy a tettet kóbor czigányok követték el. Úgy a rendőrség, mint a csendőrsóg széleskörű nyomozást indított az el­opott lovak után. Eljegyzések. Tenczer Rezső szabász eljegyezte Gyulán Freiságer L;nár. — Goda Ernő Máv. alkal­mazott eljegyezte Klavács János iparostársunk leányát, Mariskát. Családi dráma czimen megírtuk lapunk múlt számában, hogy Bányai István gyulai kereskedő­segéd szóváltásból kifolyólag rálőtt feleségére, azután pedig öngyilkossági kísérletet követett el. Bányai és felesége most a kórházban vannak és sebesülésük nem lévén veszélyes, közelednek a fel- gyógyulás felé. Eddig rendben volna a dolog, de beavatkozott a meghiúsult családi drámába a ható­ság is és Bányai Istvánt törvény elé állítják, sőt a vizsgáló bíró őt már ki is hallgatta, s valószínűleg holnap súlyosabban sérült feleségét is kihallgatja. Kihallgatásuk adatait a vizsgálat érdekében nem közölhetjük, de már előre jelezzük, hogy ember élete elleni deliktumról lévén szó, az ügy esküdt bíróság elé kerül és pedig valószínűleg még a jú­niusi cziklusban. Veszett kutya. Nagy riadalmat keltett Csabán f. hó 16-án az Orosházi-uton egy veszett kutya. A járókelők futva menekültek be a házakba a kutya elől. Az ijedelem és rémület tetőpontján állott, amikor az utczán megjelent Muntyán Sándor szá­zados, aki a veszettnek látszó kutyát egy ügyes lövéssel leteritette. A kutya hulláját a községi állat­orvosok felbonczolták és veszettnek találták. A pusztaföldvári községháza építése ügyében hozott képviselőtestületi határozatot Podolszki Fe- rencz ottani rom. kath. lelkész inegfelebbezte azért, mert Kóhn Sámuel egyik képviselőtestületi tag két szavazatot adott le, egyet mint virilis, egyet pedig mint megbízott. Minthogy a törvény értelmében a községi képviselőtestületi tagok saját szavazatukon felül még egy szavazatot mint megbízottak lead­hatnak, ennélfogva a felebbezést úgy a törvény­hatóság, mint a közigazgitási bíróság egyértelmüleg elutasította. Szerencsétlenségek. Pljesovszki János 12 éves szarvasi gyerek három társával a Körözs partjához kötött fenyőkön játszadozott. Játékközben egyszerre mindnyájan a vizbe estek. A kisfiúkat sikerült ki­húzni a vízből, de szegény kis Pljesovszki a fenyő alá jutott. Mire kifogták, már megfulladt. — Mar­tincsek. Sámuel békéscsabai szíicsmester hétfőn este lefeküdt és álmában felvakarta a mellét, amitől vérmérgezést kapott s másnap reggel, bár az orvosi segélyt azonnal igénybe vette, vérmérgezés követ­keztében meghalt. Temetése szerdán délután volt élénk részvét mellett. Felesége és öt gyermeke gyászolja az elhunytat. — Uhrin György csabai lakosra falbontás közben egy aláásott fal rádőlt úgy, hogy a fal törmeléke teljesen ellepte és agyon- nyomta. Teljesen összezuzva, holtan szedték ki a leomlott fal alól. A hatóság nyomozást indiiott, hogy nem-e terhel valakit felelőség Uhrin György halála miatt. — Kliment Z. János örököseinek csabai tanyáján éjszakánkint gyanús alakok mutat­koztak, úgy, hogy Palik János tanyás állandóan töltve tartotta vadászfegyverét. A fegyver épen a kis leánya ágya fölött függött egy szegen. Ravasza állandóan lövésre készen állott. A kis leány szom­baton reggel az ágyon felállva öltözködött. Mikor szoknyáját vette magára, az beleakadt a fegyver ravaszára és megrántotta. Ezzel egyidejűleg a cső is lebillent. A fegyver iszonyú dörejjel elsült s a golyó a kis leány koponyájába fúródott, aki azonnal halva rogyott össze. A gondatlan szü ők ellen meg- it ditották a hivatalos eljárást. — A Vésztőhöz tar­tozó Mágor pusztán is nagy szerencsétlenség történt a héten. Sinka Mihály béres Erzsi leánya, mig szülei a községben jártak, gyufához jutott valami uton-módon s azzal játszadozott. E játék közben egy gyufa meggyulladt s a kislány ruhája tüzet fogott. Erre kiszaladt a szobából s kiabálására elő­került egy kanászfiu is, aki a kúthoz vitte s locsol- gatta az égő ruhát, majd a zajra előkerült másik cseléd segélyével eloltották a lánggal égő ruhát. A kis leányka oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy nemsokára nagy kinok közt meghalt. Orvos kerestetik. Szentetornya nevezetes arról, hogy évek óta nincs orvosa. Nem pályázik senki a meghirdetett állásra, mert kevés a fizetés, a község meg elszórt helyen van. A főszolgabíró ideiglenesen egyik orosházi orvost rendelte ki a gyógykezelés ellátására, de ez is bajos állapot. Most a vármegye úgy akar a bajon segíteni, hogy úgy Szentetornya, valamint Gádoros és Nagyszénás részére helyi fize­tési pótlékot kérnek a belügyministertől, mely kéré­sük törvényes alapon áll. így talán mégis csak lesz orvosa Szentetornyának is. Baromfitenyésztő-telep. Veres József indítvá­nyára a községi képviselőtestület még a múlt évben felirt a földmivelésügyi miniszterhez, hogy Oros­házán baromfitenyésztő-telepet létesítsen. A szerdai községi közgyűlésen sajnálattal jelentette az elöl­járóság, hogy erre a ministerium semminemű támo­gatást nem nyújt. Halálozás. Illésy Dezső államvasuti gyakornok, Illósy Gyula gyomai róm. kath. kántortanitó és ismert zeneszerző fia, e hó 17-én, 19 éves korában elhunyt. Temetése szerdán délután 5 órakor ment végbe nagy részvét mellett. A tehervonatok tolvajai. A csabai vasut-állomá- son egy idő óta azt tapasztalták, hogy a tehervona- tokat egy tolvaj-banda rendszeresen megdézsmálja. A rendőrség hiába kutatta a tolvajokat, nyomukra nem tudott akadni. Múlt szombaton aztán sikerült a banda két tagját elcsípni. Szombaton ugyanis egy Arad felől jövő tehervonat tengerit szállított a csabai termény- és áruraktárba. A vasúti állomásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom