Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-23 / 21. szám

1909. május 23. BÉKÉS 5 azonban nem mehetett be s ezért az átjáró hídon túl, a nyílt pályán vesztegelt. Észrevette ezt két azon a tájon kóválygó rovott múltú alak : Huszár Mátyás és Marék Mátyás. Osszeiotettek. Mire Huszár odament az egyik waggonhoz, elvágta az ólom- bélyegző madzagát, behatolt a waggouba és egymás után adogatta le czinkostársának a zsákokat. Három­nál többet azonban nem lophattak el, mert a vonat időközben elindult az állomás felé. Ekkor Huszár és Marék a lopottzsákok elszállítására felfogadták Botyánszki János fuvarost, aki el is indult a zsá­kokkal és a tolvajokkal Újkígyós felé. Mikor a vonat beérkezett az állomásra, a lopást azonnal észrevették s telefonáltak tehát az összes környék- beli pályaőröknek, utasítván őket, hogy tartsák szemmel a közelükben elvonuló szekereket. A tele­fonálás sikerrel is járt, mert nemsokára jelentette az egyik pályaőr, hogy látott a Kígyós felé haladó országúton egy gyanús kocsit, melyről két ember leugrott és elszaladt mikor feléjük közeledett. A fuvarost aztán bekísérték az állomásra, ahol az megadta a két tolvaj személyleirását. Ennek nyo­mán a rendőrség azonnal ráismert a két jómadárra és megindult utánok a nyomozás. Huszárt hamaro­san kézre is kerítették, de ő kereken tagadott min­dent. Azonban társát elárulta. Azt mondta, az volt a tolvaj s most a szeretőjénél van, ki szintén jó ismerőse a rendőrségnek. Elment tehát hozzá két rendőr. A szobában azonban Matyit nem találták. Erre a rendőrök kutatást rendeztek a szobában s az egyik szekrényből kihalászták Marék Matyit s lefülelték. Eleinte ő is tagadott mindent, de mikor czinkostársa eljárásáról |értesült, ő is bevallotta a tettét, de társát is belemártogatta a szószba. A többi lopásokról azonban egyik sem akar hallani, pedig nagyon valószínű, hogy azokban is ludasok őkelmék. No, majd a későbbi vallatásnál minden kitűnik . . .! Hymen- Piperkovich Bátor fővárosi tanácsos múlt héten tartotta eljegyzését Ozédly Mártával, özv. Czédly Györgyné orosházi lakos leányával. — Dr. Grünwald Mór mezőberényi ügyvéd eljegyezte Dr. Strasser Mór ottani orvos leányát, Mariskát. Rendőrbiztos választás Szeghalmon a múlt héten töltötte bs a képviselőtestület az üresedésben levő rendőrbiztosi állást. Megválasztották Nagy József holdvilági székely embert, ki javakorban levő nyugalmazott csendőrőrmester. A postamesterek országos szövetsége vasárnap tartotta évi közgyűlését Budapesten a városháza közgyűlési termében. E közgyűlés iránt nagy ér­deklődést keltett az az esemény, hogy ekkor töl­tötték be Horváth János mezőberényi elhunyt postamester örökét, az elnöki széket. Egyhangú lelkesedéssel újból egy békésmegyei postamestert tüntettek ki a postások. Közfelkiáltással megválasz­tották elnökké Kovács Lajos gyomai postamestert. Az uj elnök nagyhatású székfoglaló-beszédében a vidéki postásházak létesítését, a kiadó-kérdés ren dezését, a szállítási átalányok kérdésének megoldá­sát jelölte meg az egyesület legsürgősebb felada­tainak. Ezután tisztelegtek Szterényi József állam­titkárnál Fábry Károly orszgy. képviselő vezetése mellett. Itt az uj elnök az államtitkár figyelmébe ajánló:ta a közgyűlés memorandumát. Ezután még Fótiért Károly posta és táviró vezérigazgatónál tet­ték tisztelőtöket. Jegyzőválasztás. A füzesgyarmati első jegyző elhalálozásával megüresedett állást folyó hó 16-án töltötte be a képviselőtestület. A gyűlést Csánky Jenő főszolgabíró vezette. Névszerinti szava­zással megválasztották Farkas Elek endrődi segéd- jrgyzőt, ki 21 szavazatot kapott. Zahorszky János helyettes jegyzőre 13, Egyed Ignácz bucsatelepi jegyzőre 5 szavazat esett. Halálozás. A békésbánáti református egyház­megyének nagy gyásza, fájdalmas vesztesége van. Böszörményi Béla, az egyházmegye tanácsbirája s buzgó pénztárnoka, folyó hó 16-án rövid súlyos betegség után életének 52-ik, battonyai lelkipásztor- kodásának 22-ik évében Battonyán meghalt. A boldogult, mielőtt Battonyán lelkésznek választották, a békésmegyei egyházakban káplánkodott és korai halálát battonyai hívein kívül igen széles körökben mélyen fájlalják. Nyugodjék békében ! Szerencsétlenség a vasútnál. Bartolf Mihály mezőberényi földbirtokos a Cséffi melleti bérletére utazott, hol felesége tartózkodott nagy betegen. Csabán azonban várnia kellett a vonatra. Mikor az indulás ideje elérkezett, vélet]enségből az Arad felé menő vonatra ült föl. Mikor a vonat mozgásba jött, akkor vette észre, hogy nem jó irány felé megy. Erre sietve kinyitotta a kupé ajtaját a leugrott a vonatról, de oly szerencsétlenül, hogy lábai a vonat kerekei alá kerültek. Bal lábát a térd alatt teljesen kettévágták a kerekek, jobb lábának meg az ujjait. Az állomás-főnök azonnal telefonált dr. Tarján Rezső erzsóbethelyi orvosért, ki a szerencsétlent az első segélyben részesítette. Majd beszállították a kór­házba, hol bal lábát amputálni kellett. A szeren esetlen ember iránt úgy Csabán, mint Mezőberény- ben nagy a részvét. Házasság. Pepo György dobozmegyeri ág. ev. tanító folyó hó 17-ón d. u. 3 órakor esküdött örök hűséget Indi János békési iparos leányának Erzsi­kének, a békési református templomban. A kondorosi csárdáért. A kondorosi híres csárda összeütközésbe került a vármegyei szabály­rendelettel, amely utóbbi szerint italt mérni isko­lához, templomhoz, vagy más középülethez közel, kétszáz méternyi távolságon belül tilos. Történt pedig néhány hót előtt, hogy a csárda tulajdonosa Demcsák János eladta az épületet egy Józsa Mihály nevű korcsmárosnak, aki a korlátlan italmérési en gedéiynek saját nevére átírásáért folyamodott a gyulai pénzügyigazgatósághoz. Ezt megtudván Ku- pecz Vilmos ottani vendéglős, több korcsmárostár- sával összeállva, beadványt nyújtott be, amelyben kifogásokkal állottak elő, hogy nincsen annyi méter távolság a csárda és a kondorosi templom meg az iskola között, mint amennyit a paragrafusok előír­nak. A pénzügyigazgatóság keze a szabályrendelet intézkedése által kötve lóvén, saját hatáskörében nem adhatta ki az engedélyt, hanem tekintettel ama romantikus emlékekre, melyek e hírneves csárda köré fűződnek, az uj tulajdonos kérelmét nem is utasította el ; hanem az összes aktákat fel­terjesztette a pénzügyministerhez terjedelmesen megindokolt pártoló javaslatával, hogy az engedélyt adja ki, s a konkurrensek kifogásait hagyja figyel­men kívül, mert az nem egyéb egyszerű kenyér­irigységnél. Mikor már a javaslat a ministerhez el­küldetett, Kondorosról tiz tagú küldöttség jelent meg Reviczky László evang. lelkész vezetése alatt Roediger Gyula pénzügyigazgatónál az engedély ki­adása érdekében. Itt értesülvén a kérvény sorsáról, elhatároz ák, hogy deputáczióban járulnak a minis­ter elé, hogy az instancziának nagyobb nyomatéka Ügyen. Hétfőn délelőtt Fábry Károly gyomai kép­viselő vezetés a'att Reiner Béla kondorosi bíró, Reviczky László lelkész, a községi jegyző és szá­mos kondorosi lakosból álló küldöttség tisztelgett Wekerle Sándor pénzügyministernól, ‘ahol vezető­jük előadta, hogy milyen tradicziók fűződnek ehhez a csárdához, mennyire érdeke a községnek, hogy a kondorosi csárda továbbra is csárda maradjon, azokkal az érdekes építési és népi sajátosságokkal, amelyeket a közelmúlt évtizedei adtak neki és a melyek a magyar költészet históriájába is be­kerültek. — A minister méltányosnak találta a kocdorosiak kérelmét és nem akarva a többi kon­kurrensek kedvéért a község egész lakosságát el­keseríteni, kedvezően intézte el a kérelmet. Fábry Károly képviselő táviratilag értesitte a kondoro- siakat a nagy örömhírről. A magyar betyár roman­tika az ismert emléke tehát továbbra is fennma­rad csárdának. Igazán gyönyörű volt az este, de ma már bűn­hődnöm kell érte. Nem maradhatok többé a szabad levegőn, anélkül, hogy éjjel ne köhögjek; nem tu dók aludni és napokon át nyomorultul érzem ma­gam. — Ugyan, kedves Nagysád 1 Hát miért nem használ Fay-fóle eredeti eredeti szódeni ásvány- pasz’illákat ? Ajánlom, hogy mialatt a szabadban ül, néhányat szopogasson, azután elalvás előtt még egyet-kettőt és megfogja látni, hogy a köhögés nem fogja többe gyötörni és kitünően fog aludni. Fay eredeti szódeni ásvány-pasztilláit dobozonkinl egy korona 25 fillérért minden gyógyszertárban, droguista és ásványvíz üzletben vásárolhat. Magyar ország és Ausztria részére főképviselet: Guntzert W. Th. Bécs, IV—1., Grosse Neugasse 27. T. olvasóink b. figyelmét felhívjuk az Élőpatak Gyógyfürdőnek mai számunkban közzétett hirde­tésére. Negyvennyolcz. Ebben a számban összpontosul a magyar függetlenségi párt programmja. Ezúttal azonban nem a politika adja meg az aktualitást, hogy e számot odaírtuk újdonságunk ozimeül, ha­nem az, hogy a Gyermekvédő L'ga sorsjegyek hú­zásától immár csak 48 nap választ el. A sorsjegyek iránt máris olyan élénk kereslet mutatkozik, mintha közvetlenül a húzás előtt állnánk. Ezt nem is le­het osodálni, mert hisz a Liga népszerűségétől el­tekintve a sorsjátéktervezet is valósággal szenzációs, amennyiben minden sorsjegy feltétlenül nyer egy arany vagy ezüsttárgyat. A nyereménytárgyak ki­vétel nélkül ízlésesek és a fővárosban és vidéken látható nyereménycollectiók általános feltűnést kel­tenek. Aki tehát szerény filléreivel egy humánus intézményt támogatni óhajt és azonfelül egy szép emléktárgyra óhajt szert tenni, az siessen és ve­gyen egyet ezekből a sorsjegyekből, melyek az Országos Gyermekvédő Liga Országos tombola- játékának központi irodájában Budapest, Ferencziek- tere 4. sz. alatt és azonfelül az összes fővárosi és vidéki tőzsdékben kaphatók 1 korona 50 fillérért. Gyermekszáj : Tanító: »Hol fordul elő a szarvas?« Kis tanuló : »Az erdőben.« — — — Tanító : »És a« — — — Tanuló : »És a Schicht- szappanon.« Tanító (mosolyogva): »Helyes! De ón a hegyeket gondoltam. Tehát a szarvas hegye­ken és az erdőben fordul elő« — — — »És a Schichtszappanon«, kiáltotta a kis társaság egy­hangúan és vidám nevetéssel. Ekkor már a taní­tónak is nevetni kellett. 214 3—16 A Ganz és Társa vasöntő és gépgyár r.-t. buda­pesti gép motorosztálya gyártmányainak terjeszté­sével Bácsbodrog-, Csongrád-, Békés-, Csanád-, Torontál-, Temes- és Krassószörónymegyók terü­letére a „Max János és Hoffmann Tivadar, Ganz és Társa motorosztályának délmagyarországi ve­zérképviselete“ törvényszékileg bejegyzett ozóget bízta meg, mely Szegeden, Kossuth Lajos sugárút 4-ik szám alatt működését megkezdte. 215 3—3 A békési református egyháztanács folyó hó 16-án ülést tartott, melyen közöltetett az esperes értesitése, hogy a múlt év decz. 27-én békési ren­des lelkésznek megválasztott Nyárády László somlyó- ujlaki lelkész részére az álláselfoglalásboz szüksé­ges esperesi concessiót ki nem adhatja, mert a vá­lasztás és pedig egy újabb érvvel kibővítve az Et. II. t.-cz. 38. §-a megsértése czimén is az egyház kerületi bírósághoz megfelebbeztetett. Úgyszintén tudomásul vétetett az elnöknek Erőss Lajos püspök előtt az egyház kiküldöttei tisztelgésről szóló je­lentése is. Az elnök bejelentette, hogy az egyházi tagok f. évi választási névjegyzéke elkészült s f. hó 15—25-ig a gondnoki szobában közszemlére ki­tétetett, A névsor szerint a békési református egy­ház összes választó tagja 3437. A névsor összeálli- tását felülvizsgáló bizottság tagjainak: Hajdú Ist­ván, Z. Kiss Mátyás, Andor István, Dohányos Ist­ván és V. Domokos Gábor; a névsor ellen be­adandó felszólalások elbíráló bizottsága tagjainak : az elnök, dr. Török Gábor, Durkó Gergely, Szőllősi Gábor és Gyaraki János választattak meg. Végül általános tetszéssel fogadtatott az elnök azon elő­terjesztése, hogy ezután tavaszszal és őszszel 2—2 alkalommal gyermek istenitiszteletek fognak tar­tatni, melyre a szülők is meghivatnak. Az első gyermek istenitisztelet folyó hó 23-án, ma d. u. 3 órakor tartatik meg. Orgyilkosság Békésen. Folyó hó 16-án a Bé­késhez tartozó kárászmegyeri puszta közös legelő­jén két pásztorlegény : Rokszin József 21 éves ka­nász és Bondár Gábor 19 éves csikós egy jelen­téktelen dolgon összeszólalkoztak ; e szóváltásnak az lett a vége, hogy az előbbi társát úgy ütötte arczon, hogy ez eszméletlenül terült el a földön. Kábultságából magához térve, véres bosszúra hatá­rozta el magát a csikós legény. Ezen szándékában még jobban megerősödött, midőn a majorba vissza­tért, hol szenvedett sérelméért a cselédség kiseb­bíteni kezdte. Az elkeseredett legényt cselódtársai kötődése teljesen kivette emberi mivoltából, mivel ellenségével szemben gyengének érezte magát és mégis tettleges bosszúra vágyott, elhatározta hogy éjnek idején, álmában támad a gyűlölt kanászra. Ezt az állati, bosszúálló tervét folyó hó 19-én éjjel 12 és 1 óra között hajtotta végre. Fejszével kezé­ben, lassan, óvatosan odalopódzott a szabad ég alatt alvó ellenfele mellé s mikor ennek ártalmat­lan helyzetéről meggyőződött, egymásután 7 fejbe­csapóst mért fejére, melyek közül az orvosi vizs­gálat tanúsága szerint már az első is halálos volt. Rettenetes tette után az elvetemült legény nagy lelkinyugalommal, sőt bizonyos megkönnyebbüléssel tért vissza éjjeli szállására. A fejszét szalmával megtörülve, visszatérté atyja kamrá|ába. Virradóra azonban mégis erőt vett rajta az eddig nem érzett rettegés. A világosságra homályos sejtelem ébredt fel benne elvetemültségéről. E lelkifurdalások hálá­sától szabadulni vágyván, czifra szűrét nyakába akasztva, minden terv nélkül megindult a tanyáról Mezőberény felé. Minél jobban világosodott, annál nagyobb lett rettegése. Békésnek fordult. A városba érve egészen reggel lett. Ekkor ébredt csak igazán tudatára az éjjeli rémes valóságnak. Páni félelem fogta el. A lelkifurdalások annyra kínozták, hogy saját maga jelentette fel magát egy útjában talált

Next

/
Oldalképek
Tartalom