Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-09 / 19. szám
4 BÉKÉS 1909. májas 9i a többi idegen nyelvű iskolai feliratok már eltávolíttattak. A bizottság az előbb említett iskolai felirat tárgyában akép rendelkezett, bogy mivel a közigaz gatási bizottságnak a felírás eltávolítását elrendelő határozata nem az iskolaszéki elnöknek, hanem egyik lelkésznek kézbesittetett, a határozatnak az iskolaszéki elnök részére való kézbesítését mondotta ki. Az államépitészeti hivatal jelentésével kapcsolatosan Beliczey Géza kérdést intézett az államépitészeti hivatal főnökéhez, hogy a békéscsabai vasúti felüljáró jóllehet ez az alkotmány már régóta elkészült, miért nem adatott át mindezideig a közforgalomnak. Az államépitészeti hivatal főnöke, a hozzá intézett kérdésre azt válaszolta, hogy magán tudomása szerint a felüljáró átadásának az az akadálya, hogy a felülvizsgálat kellő eredménynyel nem járt. A bizottság ennélfogva elhatározta, hogy feliratilag felkéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy a kérdéses felüljárónak a közforgalom czéljaira mielőbb leendő átadása iránt intézkedjék, mert a jelenlegi helyzet úgy a közúti, mint a vasúti forgalom lebonyolítására igen nagy nehézséggel jár. Tárgyaltatott továbbá a kereskedelemügyi miniszternek az nj közúti törvény tervezetére vonatkozó leirata, amelyet a közigazgatási bizottság főbb elveiben azzal vett tudomásul, hogy bár a tervbe vett törvényhatósági útadó az eddiginél 5°/o-al magasabb lesz, s a járási és községi egyesitett közúti adó is 13°/o-ban van megállapítva s igy a lakosság újabb és súlyos megterheltetésnek lesz kitéve, mégis abban a reményben van, hogy a tervbe vett nagyszabású útépítési programm keresztülvitelével elérhető köz- gazdasági előny a súlyos megterheltetéssel szemben kellő ellenértéket fog szolgáltatni. A bizottság ülése 11 órakor már befejeztetett, úgy, hogy még a délelőtt folyamán megtarthatta az árvaügyi felebbviteli küldöttség is ülését, amelyen 9 felebbezés nyert elintézést. A természeti emlékek védelme. Darányi Ignáoz földmivelésügyi miniszter fontos lépést tett a természeti emlékek intézményes védelme érdekében, amidőn megbízta Kaán Károly erdőtanácsost, bogy a természeti emlékek fenntartásának kérdését tanulmány tárgyává tegye. Kaán erdőtanácsös e megbízatásnak megfelelt s munkája : „A természeti emlékek fenntartása“ czimen most jelent meg a földmivelésügyi miniszter kiadványaként. A füzet a külföld e tárgyú tevékenységéből merített tanulságok ismertetése mellett, nemzeti vi szonyainkra, valamint a még fennmaradt természeti kincseinkre való figyelemmel tárgyalja a kérdést. Kaán szerint gondozásra, sőt törvényes védelemre érdemes természeti emlékként volna tekintendő : a hazai föld területén vagy annak mélyében a természet bármely világába tartozó minden olyan természeti alkotás, vagy annak bármily változatban és arányokban csoportosult összessége, mely vagy történetileg becses, vagy tudományosan értékes, esztétikailag kiváló, bármi okból ritka, vagy arra hivatott, hogy idővel a természeti emlék becsével bírjon. Ilyen nemzeti kincseinkből rendszerbe foglalt csoportosítással s az egész magyar társadalomhoz szólva, a fenntartásra érdemes természeti alkotások egész sorozatát tárja elénk, kiemelve, hogy a védelembe fogadásnak utolsó órája ütött, ha nem akarjuk pusztulásnak átengedni azt, amivel még rendelkezünk. Ismerteti a külföld országainak a természeti emlékek fenntartása érdekében kifejtett tevékenységét és felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek eddig hazánk természeti kincseinek védelme érdekében tétettek, hangsúlyozottan reá mutatvá, hogy a kormány - akcziónak társadalmi tevékenységgel kell párosulnia, ha természeti emlékeink fenntartását biztosítani kívánjuk. Javaslata az, hogy a tudományos társulatok, egyesületek, hivatalos intézmények és az egész magyar társadalom bevonása mellett Írjuk össze természeti emlékeinket és a kellően elbírált és törzskönyvelt anyag ismerete után a külföld egyes országai példájára hozzunk olyan törvényt, mely a műemlékekhez hasonlóan biztosítson védelmet a természeti emlékeknek. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, aki a természeti emlékek védelme érdekében még 1900-ban kiadott intézkedésével megelőzte az európai országok idevonatkozó akczióit, most e füzet szétküldése mellett felhívta a törvénnyhatóságokat, hogy a kerületükben található természeti emlékeket Írják össze és tegyenek javaslatot azok minden időkre biztosítandó védelméről. Utasította összes alantas hivatalait és közegeit, hogy a törvényhatóságokat munkájuk végrehajtásában segítsék. Felkérte a közoktatásügyi és belügyi miniszter társait, hogy az alájuk rendelt intézeteket, hivatalokat és közegeket hasonló támogatásra hívják fel. Megkereste a fontosabb társadalmi tényezőket, a történelmi és természettudományi társulatot, az összes mező- és erdőgazdasági egyesületeket, az országos kertészeti egyesületet és a turista egyesületeket, hogy egyfelől az e kérdésre vonatkozó javaslataikkal támogassák, másfelől tagjaikat a természeti emlékek összeírásánál való közreműködésre kérjék fel. Nagy arányú országos mozgalomról van tehát szó, és mi nem csalódunk, ha azt reméljük, hogy az egész magyar társadalom az ügy érdeméhez méltó lelkesedéssel karolja fel a földmivelési miniszter akczióját. Kaán érdemes munkáját erdötisztek, lelkészek, jegyzők, tanítók, erdőőrök a földmivelésügyi minisztériumtól ingyen kapják meg, ha a minisztérium könyvtárához fordulnak. Bolti ára 50 fillérben állapíttatott meg. T a n ü g y. A Békésvármegyei Általános Tanitó-Egyesület Békéscsabán, folyó hó 12-én, az állami iskolában közgyűlést tart, melynek sorrendje a következő: I. Május 11-én, délután 4 órakor az állami iskolában igazgató-bizottsági gyűlés. II. Május 12-én, délelőtt 8 órakor elöértekezlet, mely megállapítja a közgyűlés végleges tárgysorozatát, a pénztár megvizsgálására bizottságot küld ki s laptudósitókat kér fel. III. Május 12-én, délelőtt 9 órakor közgyűlés, melynek tárgysorozata a következő : 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Jelentés az egyesület évi működéséről. Előadó Petz József főjegyző. 3. A „Magyar Gazdaszövetség* és a tanítóság közös munkálkodásáról. Előadó dr. Molnár István gazdaköri felügyelő. 4. A pénztáros jelentése, a múlt évi zárszámadások bemutatása és a számvizsgáló-bizottság jelentése. 5. A jövő évi költségvetés megállapítása, fö. A nyugdíj-törvény revíziója. Előadó Brósz János. 7. Az Eötvös-alap működésének ismertetése. Előadó Paulo- vics József. 8. A könyvtáros jelentése. 9. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 10. Indítványok. Alapszabály módosítás. 11. A közgyűlés bezárása. A közgyűlésen teendő minden indítvány legkésőbb május 9-ig az elnöknél Írásban beadandó. Elszállásolás végett Uhrin Pálnál (Békéscsabán) kell jelentkezni. Gróf Wenckheim Frigyes ösztöndija. A várost tanács tegnap délelőtt tartott ülésében a gróf Wenckheim Frigyes össztöndijat Denhoff Antal árvaszéki irattárnok hasonnevű Il-od éves jogász fiának szavazta meg. A békési ref. főgimnáziumban a folyó tanév érettségi vizsgálataira az egyházkerület elnökül Dóczy Imre ref. tankerületi felügyelőt küldte ki. Az írásbeli érettségi vizsgálatok folyó hó 17., 18 és 19-én tartatnak, a szóbeliek junius 16. és 17-én. A VIII. oszt. magántanulóinak vizsgálatai folyó hó 13. és 14-én, a rendes tanulókéi, hó 15-én lesznek. A békési református főgimnázium folyó hó 16-án délelőtt 10 órakor a főgimnázium udvarán zászlóavatási ünnepélyt rendez. Az ünnepély műsora a következő: 1. A növendékek felvonulása. Himnusz. 2. Föiavató beszéd. Tartja Körber Tivadar főgimnáziumi igazgató-tanár. 3. Zászlóbontás. Szavalja Balogh Imre VIII. o. t. 4. Szózat. Ugyanezen nap délután 4 órakor a vásártéren a gyulai r. kath. s a békéscsabai Rudolf-lőgimnázium ifjúsága részvételével közös tornaversenyt rendez az ifjúság. — A tornaverseny műsora a következő : 1. felvonulás és közös szabadgyakorlatok. 2. 100 méteres gátfutás (VII—Vili). 3. 100 m. síkfutás (V—VI). 4. főverseny (Nyújtó és korlát). 5. Magas ugrás (IV—V—VI). 6. Távolugrás (VII—Vili). 8. Füleslabda-verseny a békési és békéscsabai főgimnázium növendékei között az ezüstserleg vándordíjért. A tornaverseny belépti-dija: Tribüojegy 80 f. Számozott ülőhely 60 f. Állóhely 40 f. A befolyó tiszta jövedelem a budapesti országos tornaversenyen résztvevő szegénysorsu tanítók költségeinek fedezésére fordittatik. Kedvezőtlen idő esetén úgy a zászlóavatási ünnepély, mint a tornaverseny folyó hó 20-án (áldozócsütörtökön) tartatik meg. Tanitóválasztás. A tótkomlósi ág. ev. egyház elöljárósága múlt ho 25-én választó-közgyűlést tartott. Az üresedésben levő tanítói állásokra megválasztattak : Adamkovics János és Tusjak György egyhangúlag. A másik két állásra névszerinti szavazással abszolút többséget kaptak Gál Lajos dobosmezei és Lachata Mátyás kesnyői tanítói«. Hírek. A vármegye állandó választmánya folyó hó 7-éa tartott ülésén, mely Tory Pál főispán elnöklete alatt tartatott, a házipénztári valamint az 1 százalékos közigazgatási pótadó pénztár zárószámadásain kivül a május hó 24-én megtartandó köz gyűlés tárgysorozatába felvett ügyek közül 40 kisebb jelentőségű ügyet is letárgyalt. A többi, valamint a fontosabb jelentőségű ügyek a f. hó 23 án megtartandó állandó választmányi ülésen készíttetnek elő. Az ülésen jelen voltak dr. Török Gábor, Dombi Lajos bizottsági tagok és az érdekelt tisztviselők. Békósvármegye közkórházi bizottsága folyó hó 6-án Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés folyamán dr. Berkes Sándor kórházi igazgató* beszámolt a legutóbbi ülés óta történt jelentősebb mozzanatokról és előterjesztette egyszersmind, hogy néh. dr. Raisz Gedeon és dr. Niedermann Gyula miniszteri tanácsosok arczképeit az alkotó festőművész elkészítvén, azokat a kórháznak már be is küldötte. A kó’házi bizottság az arcz- képek átvételére az alispán elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki. A közkórház jövő évi költségvetését a bizottság észrevétel nélkül elfogadta s azt további tárgyalás végett a vármegye közigazgaHajnalban akadt rá egy rendőr az öregre. Mé| akkor is eszméletlenül feküdt a földön. Bevitték t kórházba. A feje annyira meg volt lékelve, hogj egy hónapig élet-halál közt lebegett. Mikor megtudta mondani, hogy kicsoda, mi csoda, akkor meg csak a pénzére gondolt, azt tu dakolta, azt kerestette. Haza nem is izent. Minek Gondolta. Még pár nap s úgyis haza megy s í levél is pénzbe kerül. Otthon pedig keresték, kutatták az öreget Hogy nem találtak rá, elsiratták. Aztán, — hisz a; természetes is, — gazda kell a házhoz . . . Viczá hozzáadták Kese Imréhez. Jó volt ezzel az aktussal sietni, mert másnaj hazaérkezett az öreg Le volt fogyva, olyan sárgí volt, mint a dércsipte levél . . . Mikor Kese Imrét meglátta a portán, — ki éf Viczát ölelgette, — csak elöntötte ám a fekete in dulat. Felkapott egy karót: — Hú! . . . az árgyélusát a beste . . . Az öreg asszony megfogta fölemelt kezét: — Nono . . . Csak nem bántja kend a Viczt férjét . . . ? — A Viczáét ? Hát, azt hittük, hogy kend e’veszött, oszt.. jó gazda ám az Imre . . . Hogy Vicza is erősen bizonykodott, de me£ az Imre is kérlelte, hát legyintett egyet a kezével — Üsse kő . . . Később aztán, mikor megbarátkozott a tör téntekkel s elbeszélte az esetét, kedélyeskedve mondta : — Tégöd Vicza nem is sajnállak, csak < pízömet. ..
