Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-09 / 19. szám

1909. május 9,

BÉKÉS

5

tási bizottságához áttenni rendelte. A költségvetés szerint a kórház jövő évi ápolási napidija az idei 180 fillérrel szemben 184 fillér lenne s annak na gyobb tételei a kővetkezők : Tisztifizetésekre fel lett véve 40269 K, nyugdijakra 1240 K, bérekre 46231 K 60 fill., cselédruházatokra 1689 K elelme zésre 172000 K, gyógy- és kötszerköltségre 32481 K felszerelési czikkekre pedig 44332 K 83 fillér. — A kórház múlt évi számadását, mely szerint a háztartás 5635 K megtakarítással záródott, a kórházi bizottság elfogadta s ez alkalommal a megtakarítás terhére dr. Luxenburger György fogorvosnak, a kór ház szegény betegei részére teljesített ingyenes rendeléseiért 300 koronát javasolt megszavazni. — A kórház jövő évi fütőszükségleteire beadott aján latokat behatóan tárgyalván, aszükséges bükkhasábfa szállítására Braun és Czinczár gyulai czóg a pir- szén szállítására pedig Fleischer és Bolgár budapesti czég ajánlatát fogadta el. A kőszénszükséglet biztosítása tárgyában a bizottság végérvényesen nem döntött, hanem megbízta az igazgatót, hogy a komlói bányatelepről egy próba megrendelést eszközöljön s amennyiben az itteni jóval o’csóbb szón is megfelelő lenne, ebben az esetben a szerződést a komlói bányával kösse meg, ellenesetben pedig a Magyar Általános Hitelbankkal lesz a szerződés „Vulkán“ szén szállítására megkötendő.

Esperesi gyűlés. Május hó 5-én szerdán tartotta a gyulai esperesi kerület tavaszi gyűlését Békéscsabán. A gyűlésre megjelentek Kny Antal kerületi esperes elnöklete alatt Nemeskei Andor csabai, Apostol Ubald mezőberényi, Tárkányi Péter kigyósi, Bázár Gyula orosházi, dr. Lindenberger János gyulai, Szirtes Antal csorvási plébánosok, Derzsi Ádám és Ruszka Zoltán h. lelkészek és Rácz Pál, Hazai Gyula, Herrmann Károly, Rákossy Theodosius, Krajnik György káplánok. Az értekezlet legnagyobb részét a római szentszék azon intézkedése foglalta le, melylyol a „Ne fernere“ rendelkezéseit a vegyes házasságokra vonatkozólag Magyarországon hatályon kivül helyezte s igy a kérdést végleg elintézte.

Sárosy Gyula árvaszéki elnök múlt évi jele n- tését bemutatván a törvényhatósághoz, abból kitűnik, hogy a kiskorúaknak a száma múlt évben 1981, a gondnokoltaké 417 volt. Az árvaszék múlt évi ügyforgalma pedig 25529, amelyből a folyó évre csupán 44 jött át feldolgozatlanul.

Gyula városa s a honvédség. E czim alatt lapunk múlt heti számában irt közleményünkben ama meggyőződésünknek adtunk kifejezést, hogy a honvédségnek Gyuláról való elviteli szándéka egyszerű dajkamese. Nem is vettünk volna róla tudomást, annak daczára, hogy a hir már hetek óta lappongott Gyulán, ha az a képviselőtestület közgyűlésén interpelláczió tárgyát nem képezte volna. Noha a város vezetősége is hasonló véleményben volt a hir alaptalanságát illetőleg, mindazonáltal okulva a huszárságnak Gyuláról történt elvitelét megelőző körülményeken, amikor azzal a szemrehányással illették, hogy elmulasztotta idejében a huszárság elvitelét megakadályozni, nehogy most esetleg hasonló hibát kövessen el, a polgármester nyomban a képviseleti közgyűlés után felkérte Döry Pál főispánt, hogy a honvédség esetleges elviteli szándéka felől a honvédelmi minisztériumban tájékozást szerezni szíveskednék. A főispán a kérelem folytán személyesen felkereste Jekelfalussy honvédelmi minisztert, aki kérdésére a leghatározottabb alakban megczáfolta a honvédségnek Gyuláról való elviteli szándékát, amelynek a legkisebb alapja sincsen és csodálkozását fejezte ki, hogy ilyen hir egyáltalán elterjedhetett. A gyulai honvédség illetékes köreiben sem tudnak az egészről semmit és igy most már a leghatározottabban megállapíthatjuk, amit részünkről különben is feltételeztünk, tudniillik, hogy a honvédségnek Gyuláról való elviteli szándéka minden alapot nélkülöző egyszerű mende-mondakép- pen terjedhetett el.

BuCSU- A nagy templom tornyára felhúzott Máriás lobogó hirdeti, hogy a gyulai kath. hívek nek nagy üunepjük van. Ma ünnepük a nagy templom felszentelésének évfordulóját, immár a 85-et. 1824. a husvét utáni negyedik vasárnapon — akkor

május 16-ra esett — szentelte fel Vurum József akkori nagyváradi püspök. A templom alapját még llaruckern Ferencz vetette meg 1775-ben és az építkezést az 5 időközben bekövetkezett halála után folytatta és befejezte 1776-ban özvegye Diriing \ntóuia. Ugyanezen év november 16-án Salamon József nagyváradi kanonok megáldotta s ezzel átadta a hívek használatára. Felszentelése csak 1824- ben történt meg. A búcsúra a szomszédos községek körmenetileg szoktak jönni. A kigyósiak már az este megérkeztek, a csabaiak pedig ma délelőtt fognak jönni. Az ünnepi nagymisót dr. Karácsonyi János nagyváradi kanonok, a szentbeszédet pedig Mellau István nagyváradi tanitóképezdei tanár tartja. Szentmisék 8, 10 és fél 12 órakor tartatnak.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Petries Géza orosházi kir. adóhivatali segély díjas gyakornokot a korponai m. kir. adóhivatalhoz adótiszttó nevezte ki.

Toronygomb és keresztfeltétel. A németvárosi gőr. kel. egyház templomának renovált tornyára a múlt vasárnap, május 2-án tették fel a toronygombot és a keresztet a szokásos ünnepségek között. A látványosságszámba menő érdekes aktusnak igen nagy közönsége volt.

A szegedi színtársulat titkára Szibó Károly a napokban városunkban járt bérletgyüjtés czóljá- ból. Fáradozását szép siker koronázta s számos előjegyzés történt. Bérelni szándékozókat felhívjuk, hogy ebbeli szándékukat Dobay János könyvkereskedésében mielőbb jelentsék be, mert a jelentkezések nagy száma miatt csak igy lesznek biztosíthatók jó helyek.

Eljegyzések. Dr. Adler Ignácz, a gyulai izr. hitközség jeles képzettségű rokonszenves fiatal lelkésze eljegyezte Dávodou Weber Lipót földbirtokos leányát Reginát. — Erdős Gerő tartalékos hadnagy, tiszacsegei gyógyszertártulajdonos jegyet váltott dr. Stiassny Miksa orvos Piroska leányával.

Gyula városa s az országos központi hitel- szövetkezet. Gyula városa, mint a vármegye számos községé nagyobb összeg befektetése mellett annak idejében az országos központi hitelszövetkezet alapitó tagjai közé lepett. Az alapítványi összeget a városi árvapénztári alapból fizette be, s az osztalék is az árvapénztár javára esett. Hogyan történt és mi volt az oka, hogy megtörtént, nem tesszük dis- ku8szió tárgyává, de tudvalevő leg megtörtént, hogy a központi hitelszövetkezet az 1907-ik üzletóvben olyan óriási veszteségeket szenvedett, amelyek következtében erről az évről nem adott osztalékot senkinek és igy Gyula városának sem, amely pedig ezt az osztalékot mint positiv bevételt jövedelem- képen költségvetésében számba vette és amely jövedelemnek elmaradása a különben is szoros háztartást még erősebben megzavarta. A város tanácsa nem is tudott belenyugodni az osztalék elmaradásába és az országos hitelszövetket 1907. évi zárószámadásából azt akarta kiolvasni, hogy a szövetkezetnek eme esztendőben voltaképen 293.144 K 94 fillér tiszta nyeresége volt, amely nyereség az alapítványi üzletrészek között felosztandó lett volna. Ilyen értelemben tett is a tanács felterjesztést a belügyminiszterhez, azzal a megjegyzéssel, hogy a központi hitelszövetkezetet az osztalék kiadására per utján is kötelezni szándékozik. Gyula városának felterjesztesére a napokban jött le a belügyminiszter leirata, melyet érdekes tartalmánál fogva szórol-szóra leköziüuk. A leirat a következő: 51631/1909. III. M. kir. belügyminisztertől. Békés- vármegye alispánjának Gyula. A válaszirat alapjául szolgáló megkeresés jelentés száma: 18161 —1908. Tárgy: Gyula városnak az országos központi hitel szövetkezet ellen indítandó pere. Fenti szám alatt tett felterjesztésére a pénzügyminiszter urnák meghallgatása után a következőkről értesítem alispán urat. Gyula város tanácsának az 1908. évi november hó 7-én .14237. szám alatt kelt felterjesztésében kifejezett az a nézet, hogy a városi árvapénztári alap, mint az 1898. évi XXIII, t.-c. alapján alakult országos központi hitelszövetkezet alapitó tagja az 1907. üzletóvre alapítványi üzletrészei után osztalékot van jogosítva követelni, törvényes alappal nem hir. Ugyanis a felterjesztésben idézett 1898. évi XXIII. t.-c. 51. és 55. § ai illetőleg a nevezett szövetkezet alapszabályaina 13. és 72. § ai szerint az alapitó tagoknak csakis a tiszta nyereségből van igényük osztalékra. Már pedig a nevezett szövetkezet 1907. évi vagyon mérlege tiszta nyereség nélkül záródott s igy osztalék nem is volt fizethető. Megjegyzem, hogy a városi főügyésznek 1908. évi október hó 11-én 13339. szám alatt a városi tanácshoz beterjesztett jelentésében foglalt azaz érvelés,, mintha a nevezett szövetkezet 1907. évi mérlege 293.144 kor. 94 fillér nyereséget tüntetne fel, amely nyereség felosztandó lett volna, nem felel meg a tényeknek, illetve tévedésen alapszik. Az ebben a jelentéseen megjelölt összeg nem mérlegszerű tiszta nyereség, hanem csak az évi bevételek és kiadások egyenlege, tehát legfeljebb üzleti fölöslegnek mondható, amely azonb.m nem a teljes cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából és a vagyon értékének törvényszerű megállapítása után állott elő. A tiszta nyereség vagy veszteség a vagyon mérleg felállításával állapittatik meg, a mérleg felállításánál pedig az 1875. évi XXVII. t.-c. 199. § áriak rendelkezései szerint, előbb a behajthatlau követeléseket kell leírni s csak azután állapítható meg a cselekvő s szenvedő vagyon összehasonlítása utján az évi tiszta nyereség, amely az alapszabályok értelmében kerülhet felosztásra. Az országos központi hitelszövetkezet tehát törvényszerűen járt el, mikor az évi bevételek és kiadások egyenlegét, amely bevételi többletet mutatott, a vagyonálladéknái figyelembe veendő némely követelések behajthat- lanná válása folytán mutatkozott értékcsökkenés fedezésére használta fel és csak az ily módon való leírások után zárta le vagyonmérlegét. Az előadottakhoz képest ki keli jelentenem, hogy az esetleges perveszteség költségei a gyámpónztárí tartalék alap terhére nem lesznek róhatok. A felterjesztett iratokat további eljárás végett visszaküldöm. Budapesten, 1909 évi április hó 29-én. A miniszter meghagyásából: Madách s. k., miniszteri tanácsos. A belügyminiszter leiratában foglaltak tényleg megfelelnek a kereskedelmi törvény szellemének és tartalmának és igy Gyula városa — bármily keservesen esik is — kénytelen-kelletlen belé kell hogy nyugodjon abba, hogy az országos központi hitel- szövetkezet üzletrészei után 1907-re nem kap osztalékot.

A „Bókésvármegyei Muzeum“ gyarapodása.

Néhai Plank Alajos gyűjteményét a róm. kath. népiskola könyvtárából. Székely Lajos adta át. Kossuth bankók : 3 drb. 10 frtos, 1 drb. 5 frtos, 5 drb. 2 frtos forradalmi, fehér, 1 drb. 1 frtos, 1 drb. 2 frtos dátum nélkül, 6 drb. 30 p. kros, 4 drb. 15 p. kros, 1 drb. 10 krajezáros bankópénz 1860-iki, 1 drb. Török ismeretlen bankó. Alkalmasint 10 török fontos. Boszniából hozta Argyellán Péter. Adományozta Argyelán György.

Katonai előléptetések. A csabai 101. gyalogezrednél Král István őrnagy alezredessé, Geizen- dorfer Pál százados őrnagygyá, Krausz Kajetán főhadnagy századossá, Kummer Ferencz, Guzmány Károly, Baray Jenő hadnagyok, főhadnagyokká léptettek elő. Geisendorfer Pál most kinevezett őrnagy ugyanakkor át lett helyezvo Becsbe, a 84 ik gyalogezredhez. A csabai mónteleposztálynál ezúttal Lux- ander Géza főhadnagy lett századossá kinevezve, aki e minőségben továbbra is Csabán marad.

A szocziálisták körmenete nagy közönnyel folyt le május 1-én. A munkások nagyon kevesen jöttek ösBze. A körmenet előtti szónoklat is elmaradt. Az útvonalakon sem mentek végig. Kevesen voltak a tüntetésre. Ennek oka talán az eső, talán a lelkesedés hiánya. A körmenet után a Göndöcs-kert- ben Savolt János beszólt, ismertetve a nap jelentőségét.

Kiszakadt gát. Vasárnap hajnalban az öntöző rét locsolása céljából megduzzasztott Élővíz csatorna vize a vészéi szifont felrobbantotta és a folyó medrében felduzzasztott viz a szántóföldekre ömlött. A gyulai és a kigyósi vadvizlevezető csatornában duzzadt meg különösen a viz és a nagyobb veszedelmet úgy hárították el, hogy az élővíz csatorna összes zsilipjeit felnyitották és a vizet hirtelen leeresztették. Erre azután a szántóföldeket elborító viz lassanként visszafolyt a medré.be.