Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-18 / 16. szám
1909. április 18. BÉKÉS 8 A szarvasi járás foszolgabirája Pollák Gábor1 szarvasi községi írnokot, mivel a községi ügyviteli szabályzat ellenére magánmunkálatokkal foglalkozott, 10 kor. és Lánczossy László szarvasi anyakönyvvezető helyettest hivatali mulasztások és szabálytalanságok miatt 40 kor. pénzbírsággal bűntette. Tótkomlóson az elhalálozás folytán megüresedett községi irnoki állásra Janisch Ferencz, Békésen a megüresedett állatorvosi állásra Jantyik József okleveles állatorvos választatott meg. A földmivelésügyi miniszter által Fábián Gábor és Püski Sándor békési gazdasági munkások részére adományozott elismerő oklevél és 100—100 kor. jutalom a gazda- és munkásközönség, valamint a községi elöljáróság jelenlétében adatott át. Az átadás ünnepélyén a vármegyei gazdasági egyesület Pfeiffer István egyleti titkár által képviseltette magát. A felfüggesztés folytán ideiglenesen megüresedett orosházi szolgabirói állásra a vármegye főispánja dr. Yangyel Endre gyakornok, tb. aljegyzőt helyettesítette. A jelentés tudomásul vétetett. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségi viszonyok általában elég kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva valamivel jobbak is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt valamennyi megbetegedés száma 32-vel kevesebb. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg, leginkább a légző szervek hurutos és gyulladásos bántalmai fordultak elő kedvező lefolyással. A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: a) a diphtheria 50 megbetegedéssel, 15 halálozással; b) a vörheny 66 megbetegedéssel, 26 halálozással ; c) a kanyaró 30 megbetegedéssel, 3 halálozással; d) a hasihagymáz 5 megbetegedéssel, 1 halálozással; e) a bárányhimlő 3 megbetegedéssel; f) a gyermekágyi láz 1 megbetegedéssel ; összesen 155 megbetegedés 45 halálozással. (27%.) Amint a kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt uralkodó, amely betegség azonban jóformán csak Békéscsaba községre szoritkozott. A baj különben ezen a helyen is csökkenő, a megbetegedések száma kevesbül. Határozott csökkenést mutat a diphthe- riások, a hasihagymázas betegek száma, mig a kanya- rósaké kissé emelkedett. A heveny ragadós bajok többi kóralakjai csak jelentéktelen számokban szerepeltek. A heveny ragadós bajok tovaterjedésének megakadályozására a lehető és czélszerü hatósági intézkedéseket mindenütt megtették, azokat kellően ellenőrizték. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó hiba nem fordult elő. A bábák működése ellen kifogást nem emeltek. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik a beérkezett jelentések. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek: élőn 159, hullán 9 esetben, orvostörvényszékit pedig 17 könnyű és 6 súlyos testisértés eseteiben. Gyógyszérummal beoltottak 20 diphtheriás egyént, a kik közül meggyógyult 15, meghalt 5. A halva szülöttek száma 16 volt, az elvetéléseké pedig 16. Felemlitendőnek tartjuk a főorvos előadmányai között előterjesztett kimutatást a vármegyei közkórház múlt évi forgalmáról. Ezen kimutatás szerint az elmegyógyintézetben ápoltatott a múlt évben 323, a belgyógyászati és sebészeti kórházban pedig 4874 egyén. Az összes betegek közül meggyógyult 46%, javult 31%, gyógyulatlanul elbocsáttatott 6%, meghalt 4V2%. Az összes gyógydij 450393 koronát tett ki, az ápolási napok száma 248000 volt. Műtétet 1416 esetben végeztek. Egy-egy nem elmebeteg egyén átlag 27 napig, és egy-egy elmebeteg átlag 259 napig gyógy kezeltetett. A többi előadók jelentései, illetőleg előadmányai vita nélkül fogadtattak el. A bizottság ülését délben befejezték; délután néhány albizottság tartotta ülését. 2410-1909. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1909. évre előirt I. és Il-od osztályú kereseti adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. § a értelmében április hó 19-töl 27-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel £már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, .1909. évi április hó 16-án. Dr. Lovich Ödön 179 1—1 polgármester. T a n ü g y. Tanítói személyi pótlékok. A vármegyei köz- igazgatási bizottság az 1907. évi XXVII. t.-cz. alapján, 200 korona személyi pótlék megadása czéljából, a következő nem állami tanítókat hozta a vallás- és közoktatásügyi miniszternek javaslatba: Uhrin Károly békéscsabai, Povázsay Gábor tótkomlósi, Sass Ferencz orosházi, Bekker Endre gyulai, (kiváló tanítói és nevelői érdeménél fogva) Bene Ferencz gyulai, (kiváló tanítási eredményei miatt) Podsztrelen György orosházi, Bencze Sándor endrődi, Dankó Soma szarvasi, Weinberger Simon öcsödi és Lengyel Károly körösladányi (közgazdasági munkássága alapján) tanítókat. Kinevezések. Petz József csabai állami elemi iskolai tanítót a vallás- és közoktatásügyi miniszter állomáshelyén való meghagyása mellett igazgatóvá nevezte ki a tanítás terén való fáradhatatlan, jeles munkássága jutalmául. — Holczer Béla füzesgyarmati tanítót a mellinczei iskolához, nejét szül. Po- povics Olgát ugyanoda állami tanítónővé nevezték ki. A Békésvármegyei Általános Tanitó-Egyesület igazgató-bizottsága f. hó 14-én délután Csabán az állami elemi fiúiskola tanácstermében ülést tartott Uhrin Károly elnöklete alatt. Petz József főjegyző előterjesztette a járáskörök jegyzőkönyveit. Nagyobb vita keletkezett a gyulai járáskor jegyzőkönyve körül, melyben elhatározták, hogy a járáskor kötelezett tagjai, mivel napdijaikat és útiköltségeiket nem téritik meg, vidéki gyűléseken nem vesznek részt. Pe.czely József megokadatolja a járáskor ezen határozatát. ... Ha egyrészről kötelezővé teszik a gyűléseken való megjelenést, méltánytalan dolog, hogy a tanítók csekély napidiját, útiköltségeit sem téríti meg az állam; bejelenti, hogy a Szarvason tartandó nagygyűlésre a gyulai járáskor nem megy el, mert nem lát garancziát arra, hogy kiadásainak csak elenyésző kis részét is megtéríthessék, mivel Szarvas annyira kiesik a központból, hogy az állam által e czélra utalványozott 342 korona a megyében levő állami tanítók utiszámláinak harmadrészét sem fogja fedezni. A bizottság nagy része hozzászólt a tárgyhoz. Elnök is sérelmesnek tartja a mostani állapotokat, felhozza, hogy mintegy 600 koronát kitevő hátralékok kifizetését több Ízben megsürgették, de sajnos, még eddig minden eredmény nélkül. A Szarvason tartandó nagygyűlésen újabban felmerülő hátralékokat már előre látja. Láng Gusztáv javasolja, hogy a nagygyűlést épp azokból ne tartsák meg. írna Ferencz indítványozza, hogy az alapszabályt módosítsák, melyszerint a járáskörök évente egy, az anyaegyesület meg két évben tartson gyűlést. B"ósz János indítványára, tekintetbe véve az anyagi nehézségeket, elhatározza a bizottság, hogy a nagygyűlést megtartja május 11. és 12-én, de nem Szarvason, hanem Csabán s ekkor módosítják az alapszabályokat. A tárgysorozatba felvették a nyugdij-reviziöt, az Eötvös-alap évi jelentésének ismertetését, a Gazdakör egyik kiküldöttjének előadását. A pénztárnok előterjesztése után Péczely József indítványára a bizottság felír a Tanítók Országos Bizottságához, hogy a nyári nagygyűlésen nyilvánosan tárgyalják az állami tanítók részére megállapított szégyenletesen csekély napidijait. Ennek sürgős orvoslását kéri olymódon, hogy az állami tanítók részére épp akkora napidij és kilométer pénz állapíttassák meg, mint amekkora napidijat és kilométer pénzt kapnak a tanítókkal egyenlő képesítéssel biró többi állami tisztviselők. Láng Gusztáv indítványára a bizottság szorgalmazni fogja a nem állami tanítók kedvezményes vasúti jegyeit. Végül a gyűlés a Szatmárnémetin felállítandó tanítói inrernátus részére 10 koronát szavazott meg. Kirándulás. A tanügyi kormány minden negyedik évben összegyűjti az ország fővárosában, Budapesten hazánk középiskoláinak tanulóifjúságát, illetve az egyes iskolák ifjai közül azokat, akik a testgyakorlat terén a többiek közül kiválnak és nemes mérkőzésre szólítja fel őket. Az idén május hó 22. és 23-án lesz Budapesten a »Magyar tanulok országos tornaversenye,« amelyen — ez alkalommal — részt vesz a gyulai főgimnázium is 18 főből álló tornász- csapatával, amely — a feltételek szerint — az intézet V. és VI. osztályú növendékeiből került ki. Nem lehet azt kívánunk és várnunk, hogy a fiatal, még fejletlen intézet, midőn még csak második éve annak, hogy a testgyakorlat tanítása szakember kezében van, mindjárt első megjelenésekor nagy győzelmeket arasson más, régibb és gyakorlottabb intézetekkel szemben, azonban erősen hisszük, hogy a gyulai gimnázium is megállja helyét a többi között. Az országos tornaversenynyel kapcsolatban rendezi az intézet vezetősége az idei tanulmányi kirándulást is, amelynek programmja: Budapest, Visegrád, Esztergom és a Balaton vidéke. A kirándulás 8 napig tart, máris többen jelentkeztek rá. A költségek még véglegesen nincsenek megállapítva, de jelezhető, hogy akik a kiránduláson is részt vesznek, azoknak költségei körülbelül 50—60 korona, akik csak a tornaversenyen vesznek részt, azoknak költségei 25—30 koronára rúgnak. A február hó folyamán megtartott disztorna tiszta jövedelmét az intézet vezetősége a tornaversenyen résztvevő szegénysorsu tanulóknak részbeni vagy egész segélyszésére fordítja. ( Hírek. A húsvéti Ünnepekre kedvezett az időjárás. Pompás enyhe nap volt úgy vasárnap, mint hétfőn. A feltámadási körmenetet is minden akadály nélkül meg lehetett tartani; igaz, hogy Damokles kardjaként lebegett fölöttünk az eső, de megusztuk az idén is szárazon ezt az estét. Az ünnep két napján áhitatos hívők seregei töltötték meg a templomokat, és hálaadó ünnepi zsolozsmák dicsőitették a feltámadott Istenembert I A tavaszi verőfénybe harmonikusan olvadtak be a templomokból kiszálló Alleluja hangjai. A vallás és a természet egyformán ünnepelte a feltámadás, az ébredés nagy titkát, sejtelmes misztériumát! . . . A gyulai állami gyermekmenhely bizottságának nagy napja lesz jövő vasárnap, folyó hó 25-en. A bizottság ugyanis délután 3 órakor tartja a vár- megyeháza termében rendes közgyűlését, ami'lynek kiemelkedő momentuma ama körülmény, hogy ez alkalommal iktatják be ünnepélyesen a bizottság uj elnökét Széchenyi Antal grófot. A beiktatási ünnepély jelentőségét fokozza, hogy a közgyűlésre — A katona csak katona ! Szja a böcsület! A gyerek meg vagy három dunna alatt nyögött s kegyetlenül izzadt a herbatheától. Nehány nap múlva a fürer, meg a káplár éppen a Csülök Pista sonkáján osztozott, mikor a káplárt rapportra hivták a kapitány elé. Szörnyen megijedt a két katona. A káplár homlokát még a hideg veríték is kiverte. Mi lesz ? Ez bizonyosan a vasárnapiért van! Kitudódott valahogy! Valaki mégis észrevette ? . .. A rapport után a káplár, mint egy bolond szaladt be a fürerhez. Az arcza ragyogott az örömtől, a kezében valami fényeset szorongatott, lihegve állott meg az ajtóban s csak annyit tudott mondani : — Kereszt . . . kereszt! — No ? . . . kérdezte a fürer. — Kereszt... Én kaptam ! Végre magához tért a káplár. — Igen, én kaptam, amiért a gyereket kihúztam; a kapitány ur nagyon megdicsért s húsz forintot is adott. Nesze, itt van a fele ! — Hát a kereszt? — Azt nem adom! Megmutatom otthon a faluban. — Ohó ! — Hallgass . . . Ne, itt van a másik tiz forint, de a kereszt az enyim, mert ez — nagy tisztesség!
