Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-18 / 16. szám

4 BÉKÉS 1909. április 18. lejön Edelshaim Gyulai Lipót gróf, az országos bi­zottság, egyben az országos gyermekliga illustris elnöke, továbbá Ruffy Pál ministeri tanácsos és dr. Karsay Sándor min. titkár, mindketten országos hírnevű bajnokai a gyermekvédelem humánus és hazafias ügyének. A bizottság közgyűlésén a tago­kon kívül nemcsak szívesen látják, hanem fel is kérik a nagyközönséget és pedig nőket és férfiakat egyaránt, hogy azon minél nagyobb számban meg­jelenni szíveskedjenek, annyival is inkább, mert a közgyűlésen behatóan ösmertetni fogják a gyermek- védelem magasztos ügyének kiváló fontosságát, a tett és a teendő intézkedéseket, amelyek széles körök­ben nagy érdeklődést keltenek. Bennünket gyulaia­kat a gyermekvédelem fontos ügye kettős szem­pontból is jobban érdekel, mint talán az ország bármely vidéki városát. Gyulán létesült tudvalevő­leg az első vidéki gyermekmenhely, amelynek áldásos működését, a már eddig is elért rendkívüli sikereket közvetlen szemléletből van alkalmunk ösmerni s méltányolni. És városunk még egy második szempontból is a gyermekvédelemnek első országos fokusává válhat; a gyermekvédő liga ugyanis komo­lyan foglalkozik azzal az eszmével, hogy a Lugoserdő ben, a József kir. herczeg nevét viselő tüdőbetegek szanatóriuma mellé száz tüdőbeteg gyermek gondozá­sára szolgáló gyermekszanatóriumot létesít. Ez a terv, amelynek Gyula városára vonatkozó nagy jelentősé­gét nem kell bővebben fejtegetnünk, a gyermekvédő liga nagyérdemű elnökének Gyulára jövetele s itt szer* zendő tapasztalatai alapján konkrétebb alakot ölthet, sőt esetleg döntő befolyású lehet a gyer­mekszanatórium létesítésére nézve, ami — monda­nunk sem kell, — országos és Gyula városa kü­lönleges szempontjából egyaránt kívánatos. A bi­zottság közgyűlésére a meghívók, úgy a tagok, mint a nagy közönség részére a napokban küldet­nek szét. De az előadottak alapján már most fel­hívjuk rá városunk minden rendű s rangú polgá­rainak és első sorban a nőközönség kiváló figyel­mét és aktiv érdeklődését Békésvármegye központi választmánya a gyo­mai és az orosházi választókerületekben az össze­író küldöttségi elnökök által foganatosított munká­latokat folyó hó 15-én tartott ülésén felülvizsgálván, azok egy részét az észlelt hibák megfelelő helyes­bítése czóljából a küldöttségi elnököknek vissza­adta. Az ideiglenes névjegyzékeknek közszemlére való kitétele tárgyában a választmány a helyes­bítések beérkezte után fog dönteni. A rector magnificus Gyulán. F. hó 14-én szer­dán délben a budapesti tudományegyetem rector magnificusa érkezett városunkba, Dr. Székely István, egyetemi tanár. Nagyváradról jött, hol papságának 25 éves fordulóját ülte meg teljes csendben s egy napot töltve testvérei Székely Lajos és Székely Zsigmond családja körében, 15-én délután Buda­pestre utazott vissza. A gyulai pénzügyigazgatósághoz alig két hét előtt kinevezett Kopácsi Árpád kataszteri becslő- biztost, még mielőtt állását elfoglalta volna, a pénz­ügyminiszter a budapestvidéki pénzügyigazgatóság­hoz helyezte át; a gyulai pónzügyigazgatósághoz pedig Juhász Dezső pénzügyi fogalmazó földadó­nyilvántartási biztost helyezte át a budapestvidéki pénzügy igazgatóságtól. Kinevezés- A pénzügyminiszter Rácz Károly békéscsabai I. osztályú kir. adóhivatali ellenőrt a Széchényi m. kir. adóhivatalhoz II. osztályú pénz­tárnokká nevezte ki. A távozó tisztviselő 8 óv óta működött Békéscsabán, s távozását tisztviselőtársai s a nagyközönség széles rétegében őszintén sajnálják. Államsegély- A földmivelésügyi miniszter a Gádoros község által fúrandó ártézi kút 9000 kor. költségeihez 3500 korona államsegélyt engedélyezett. Gyula napján f- hó 12-én meleg ünneplésben részesítették Roediger Gyula pénzügyigazgatót tiszt­viselő társai. A pénzügyigazgatóság, számvevőség és a helybeli kir. adóhivatal tisztviselői megjelen­tek az igazgató hivatalos szobájában, akik nevében Gryneusz György pénzügyi tanácsos, igazgatóhelyettes üdvözölte 8 kifejtette, hogy még csak rövid öt hó­napja ugyan, hogy hivatala vezetését átvette, de ez idő alatt is bő alkalma volt a főnöknek meg­ismernie tisztviselői fogyatékosságát s ha vannak — erényeit. A tisztikar előzékeny, ügyeik iránt ér­deklődő, jó főnököt nyert, aki — mint tapasztal­hatták — meglátja a tisztviselőben az embert is. Roediger meghatottan mondott köszönetét az üd­vözlésért s biztosította tisztviselőit jóindulatú tá­mogatásáról. Végül az összes megjelenteket áthivta lakására, ahol családja körében megvendégelte őket. Ugyancsik a pénzügyigazgatóságnál sokan gratu­láltak Blaur Gyula és Horváth Gyula titkároknak is. Ötórai thea. A gyermekvédő liga czóljainak előmozdítása végett f. hó 3 ára tervezett thea dél­után közbejött akadályok miatt múlt kedden, ápri­lis 13-án délután 5 órakor zajlott le a Békésvár­megyei Casinóban. Gyula város intelligens társadalma a nemes czól istápolása érdekében nagy számban jelent meg a thea-dólutánon annak daczára, hogy a nyári záporszerü eső nem valami nagyon kedve­zett az összejövetelnek s bizony volt hét óra is, mire a teljes társaság össze tudott verődni. Tagad- hatlan, hogy az időjárás mostohasága eleinte meg­látszott a kedélyeken, később azonban a szép höl­gyek által felszolgált párolgó thea és a különböző theasütemények hatása alatt összemelegedett a tár­saság s thea után Rácz Tóni talpalávaló muzsiká­jára tánczra perdült a fiatalság s a parázs jókedv­nek és vigadozásnak csak az éjfólutáni órák vetet­tek véget. A thea alatt és szünetek közben hall­gató nótákat játszottak Tóniék, ami szintén nagy­ban hozzájárult a hangulat emeléséhez. A thea- estnek is beillő délután különben úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen jól sikerült és tekintélyes ösz- szeget juttatott a humánus czélra. A thea-délutá- non és tánczban résztvett leányok névsora a követ­kező : Berényi Mariska, Bossányi Nelli, Braun Klára Dőry Natalie, Dőry Vera, Farkas Aranka, Frankó Flóra, Haviár Miczike, Kovács Erzsi, Kimpián Ottika, Nagy Stefi, Nuszbek Juliska, Szarvassy Marcsa, Terényi Árzsi, Terényi Kata, Weisz Erzsi, Meg kell e helyütt említenünk, hogy a múlt hét­ről az idő kellemetlensége miatt lemaradt urna- gyűjtés ma vasárnap lesz, délelőtt >/a 19-től Va 1 óráig. Az urnáknál városunk intelligens leányai lesznek s az irgalmasság filléreit ők fogják össze­gyűjteni a nemesszivü adakozóktól. Az orvosok részére járó látogatási, fuvar és távolsági dijak megállapítása tárgyában a legutóbbi vármegyei közgyűlésen nagy viharok között hozott vármegyei szabályrendelet ellen a vármegyei orvos szövetség, Békés községe, Góg András és társai csorvási, valamint Papp József és társai békési lakosok adtak be felebbezóst, mig a bábákról al­kotott vármegyei szabályrendelet egyes intézkedései ellen Köröstarcsa, Békés és Békéssámson községek éltek jogorvoslattal. A felebbezósek felett a belügy­miniszter dönt, akihez az iratok már fel is ter­jesztettek. Az ujonczozás Szarvason tegnap fejeztetett be a következő eredménynyel: az egész járásban fel­hivatott 845, besoroztatott 165, a póttartalékba 56, fegyverképtelennek nyilváníttatott 86, távol volt 111, teljesen ismeretlen volt 15 hadköteles. — A gyomai járásban tegnap kezdték meg és a holnapi napon fejezik be az ujonczállitást. A képviselőtestület tegnap délelőlt dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rendkívüli köz­gyűlést tartott, amelyen a képviselők kevés szám­ban vettek részt. A tárgysorozatnak ama pontjai, amelyek a törvény szerint a képviselőtestület több mint fele részének jelenléte esetében lettek volna érdemileg elintézhetők, így a Billitz-telek s a Metz Antal és testvérei népkert mögötti szőlőjüknek a város részére leendő megvétele, nemkülönben a regále kártalanítási kötvények eladása, május 18-ára kitűzött ujabbi közgyűlésen fognak tárgyaltatni. A közgyűlésen az első nagyobb viiát a kötött és szövött iparárugyár részvényeinek jegyzése okozta. A város­nak tudvalevőleg 400 drb ilyen részvénye van, ame­lyek után 100 drb újabb részvényt van joga jegyezni. Tekintettel arra, hogy a kötőgyári részvények leg­utóbb 7°/o-ot jövedelmeztek, a tanács azt jtvasolta, hogy a város vegye igénybe részvényjegyzési jogát és a 100 drb részvény után esedékes 10,000 korona fedezésére azt a propozicziót tette, hogy ezen 10 000 korona az Erzsóbet-ápolda takarékpénztári betéteiből vettessék ki; ezen betét 4720/o-08 jöve­delmével szemben az ápolda pénztárnak 250 koro­nával nagyobb jövedelme és miután az ápolda hiányát a közpénztár fedezi, utóbbinak 250 korona megta­karítása leend. A közgyűlés ennek folytán nagy szótöbbséggel a részvények jegyzése s az ápolda pénztár részére való megtartása mellett határozott. Adám Schriffert József városi tanácsos végkielégi tése 360 koronában, Varga L^jos tanácsos özvegyé­nek nyugdija pedig férje 480 korona fizetésének 27VaVo-sban állapíttatott meg; egyben azonban ha- ro/atilag kimondatott, hogy a város a nyugdíjalap részére megszavazott s óvről-évre folyósított 1000 K felül a nyugdijmérvéért szavatosságot nem vállal. A gyulai börszővetkezet, amelyről már megírtuk, hogy a közös hadügyminiszt. 8000 pár bakkancs szállításá­val megbízta, mely megbízás állandó természetű leend, a megrendelés lebonyolithatása czéljábó1, a volt polgári fiúiskola, esetleg a Szarvas épületnek méltányos áron való eladását kérvényezi, mely épületek valamelyikében a kereskedelmi miniszter által a hadügyi megrendelésből kifolyólag, a szö­vetkezetnek adományozott varrógépeket kell el­helyeznie. A képviselőtestület a hadügyi meg­rendeléseket a gyulai csizmadiáknak biztosí­tandó, annak daczára, hogy az eladni kórt 2 épü­let el van foglalva tanügyi és hivatali czélokra, felhívja a városi tanácsot, hogy elsősorban a Szarvas épületet igyekezzék a bőrszövetkezet rendelkezésére bocsájtani, illetőleg javaslatot tenni, hogy az árva­szók, községi bíróság és a mérnöki hivatal a város­háza kibővítéséig is és habár ideiglenesen, hogyan volnának elhelyezhetők. Az esküdtképes egyének lajstromának összeállítására hivatott bizottság tagjaiul dr. Bucskó Koriolán főjegyző és Szikes Dyörgy elsőjegyző választattak meg. Gálost János a vadszölő-telep kezelésével eddigi fizetése mel­lett egy további esztendőre alkalmaztatik. A községi közutak felügyeletével Pettner Jóssef gazdai tanácsos bizatottmeg. A városi tanács előterjesztése szerint a képviselőtestületnek egy félreértett, helyesebben fólremagyarázott határozatából kifolyólag pár hó- alatt 1800 darabon felüli élöfa vágatott ki a város belterületén ; lelkiismeretlen emberek ugyanis ezt a hirt terjesztették városszerte, hogy aki márcz. 15-ig a háza előtt levő fákat ki nem vágatja, azon időn túl a város fogja kivágatni s elhordani. Mint minden ab­szurdum, úgy ez a hir is készséges bivőkre talált és ennek a következménye volt az iszonyú fapusztítás. A képviselőtestület a tanács javaslatával szemben szótöbbséggel mégis azt határozta el, hogy korábbi határozatát, amely szerint indokolt esetekben jogot ad a házigazdáknak a fák kivágására, jövőben is fenntartja, mi sajnos, egyértelmű azzal, hogy a butasággal szövetkezett kapzsiság Gyula városának eddigi legnagyobb ékességét, az utczák élőfáit ki­fogják irtani, hacsak felsőbb hatóságok ezt a vandal- pusztitást, illetőleg annak folytatását a legerélye­sebb módon nem fogják megakadályozni. A remetei tanyai iskola felépítésére tartott versenytárgyaláson két ajánlat adatott be, ezek közül a képviselőtes­tület az olcsóbbat, nevezetesen Schneider János és Mátyás 18,136 koronás ajánlatát, az iskola felsze­relésére pedig Sál József 896 koronás ajánlatát fogadta el. Még néhány kisebb érdekű tárgy elin­tézése után a közgyűlés 12 óra után befejeztetett. Harczászati tanulmány. A honvéd tájékoztató tanfolyam egy csoportja, amely áll egy vezérkari törzstisztből és 9 századosból, május hó 27. és 28-án Békéscsabán harczászati és tanulmányi utazást fog teljesíteni. Eljegyzés. Jeszenszky Antal fórfiszabó iparos eljegyezte Kukla István építőmester leányát Etuskát. Az Újvárosi Olvasókör husvét másodnapján saját helyisegeben műkedvelői előadással egybe­kötött tánczvigalmat rendezett, amely minden te­kintetben féuyes sikerű volt. A termet teljesen megtöltő közönség között az intelligenczia is szép számmal volt képviselve. A tánczot megelőző mű­soron felvonult a körnek — a gazdaifjuságból to­borzott szép tehetségű — műkedvelő gárdája, mely már eddig is sok élvezetes estét szerzett a kör mu­latságain megjelenő közönségnek. Az első szám Szilágyi Juliskaszavalata volt. László Andor Akáczfa- levél czimü költeményét s ráadásul A kis kadét bohókás történetét adta elő viharos derültséget keltve. Utána Sánta Mihály komoly szavalata kö­vetkezett. Hangulatosan szavalta el Gárdonyi Gé­zától a Lengyel határon czimü melodrámát. Murvai Erzsikétől meg épen el volt ragadtatva a publikum, olyan fesztelenül mondta el A modern leány czimü monologot. Sándor Zsuzsika vig szavalatáért meg­érdemelt tapsot kapott. Gombkötő Erzsiké kedve­sen adta elő A csók czimü monologot. Oláh István a Korai házasság tréfás szavalásával aratott sikert. A műkedvelő gárda két kezdő tagja Szabó Mariska és Kra8znai Rozika, az első fellépéssel szemben meglepő haladást tanúsított. Előbbi Szabolcska vig költeményét Bállá Maris-t szavalta el, utóbbi pedig A falusi kislány Pesten czimü költeményt adta elő sikerrel. Műsor után reggelig tartó tánczmulatság következett, amelyen a legények — dicséretükre legyen mondva — példás és mintaszerű magavise­letről adtak tanúságot. A rend megóvása végett ugyanis sok ifjút, aki meghívó nélkül akart bejönni a mulatságra, elutasítottak. Sokaknak zokon esett, hosry be nem engedték, de erre a rendszabályra a múltak tapasztalatai alapján szükség volt, a jelen­levő közönség nyugalma érdekében. Az est tiszta jövedelmének felerésze a református templomjavi- tás költségeire fordittatott. Az Újvárosi Olvasókör által 1909- évi április L2-ón tartott műkedvelői előadással egybekötött tánczestóly bevétele 228 K 40 f., kiadása 91 K.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom