Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
2 BÉKÉS L909. január 3. gyűlölettől kisérve. A franczia forradalomnakj el kellett következnie; megérlelte az idő. így van most is. Az irodalom lázban. Holnapnak nevezik alkotásait. A művészet a szeczesszió jegyében torzszülötteket teremt; előttünk a legruttabb osztály barcz s mig a tömeg erőit gyűjti, régi bálványain ül a hazug dernokráczia. Az az esztendő, a melytől megváltunk és az az uj esztendő, a melyet köszöntünk, mintha csak száguldva vinne egy tisztitó, egy átformáló társadalmi evoluczióhoz. Az emberiség szép czéljait az osztályharcz, a társadalmi forradalom kapkodó jelenségei közben féltve kell nézni. S bizonynyal aggódásunk és balsejtelmünk sokak érzelmét szólaltatja meg. Mit hoz a beköszöntött uj év nemze tünknek ? Váljon az európai eszmeáramlat átvonul-e rajta szelíden, vagy fergeteget idéz elő ? — Lehetséges-e, hogy békésen, explozió nélkül az idők méhe megszüli az áhított uj köz- szellemet, melyben a munka és tisztesség még ünnepeltebb erényekké nemesednek, mint a mai talmi dernokráczia furcsa idején ? Hi- Bzen, ha úgy volna, ki rettegne az uj idők elkövetkezésétől ? Ámde a tömeg uralom dicsőség szomja, harczi lármája, bosszú érzelmétől átitatott jelszavai, mást sejtetnek. Ez az uj európai eszmeáramlat — úgy látszik — ég a vágytól, maga elé torlaszokat emelni s 'elég hatalmasnak Ígérkezik, hogy a torlaszokat el is söpörje. Ámde a tömeguralom első idejét már látta a világ. Azért lehet inkább föltenni, hogy az elkövetkező időben nem egészen simán fogja a mai társadalom nivelláló közszeliem uralmát átvenni. Más lenne, ha ezt a liarczofc nem a fizikai erők, de a kultúra eszközeivel vivnók meg. Es ha történelmi hatások következetesek: alig szabadna mással megvívni, mint kultúrával. — Mert hiszen a tömegeknek szervezetét nemcsak az érdeknek közös volta kovácsolta össze, hanem a kultúra is. Az osztályharcz- nak leiszavai nemcsak igénye, de egyben hajtása a kultúrának. Es bizonyos, hogy ha a kultúra a legszélesebb területen megcse- lekszi a maga embernevelő, emberjavitó hivatását: ledőlnek az osztályharcz Jerichó falai és széthulnak az osztályharcz kiáltó és megvalósíthatatlan szélsőségei. Kinek ne lenne ez leghőbb kiváusága, a kinek lelkében a család és tulajdon, e két nagy eszmény egész tisztaságában él ? Mit hozott ujesztendő? Hozod-e a békesség olajágát, a nemzetnek hitet és kitartást ? Az egyénnek boldogulást s hozod-e váljon a nemzet egészének a leghőbb jót: a békét. Azt az áhított helyzetet, melyben köz és magántevékenység egyet cselekedhet: a haza javát és boldogulását. Bizva-bizunk, hogy az emberiség javára, fejlődésére az elkövetkező esztendő' a legfőbb jót hozza : jó napokat, sikereket és mindezeknek alapját, a jó egészséget, melyet ekként a boldog uj esztendővel olvasóinknak tiszta szívből kívánunk. T a n ü ej y. Újévi üdvözlet megváltás a Napközi Otthon javára. Dr. Lovich Ödön 5 koronát. Dr. Bucskó Korjoián és Dobay Ferencz 4—4 koronát, Ranmk Kornél, Nóránt István és Dr. Nuszbek Sándor 2 — 2 koronát küldtek szerkesztőségünknek újévi üdvözlet megváltás czimén a Napközi Otthon javára, mely összegeket rendeltetési helyükre juttattuk. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi minister dr. Schmidt Erzsikét, Schmidt József Gyulavárosi takarékpénztári igazgató leányát, a szegedi felsőbb leányiskola kötelékében a X. fizetési osztályba léptette elő. Uránia előadás a főgimnáziumban. Ma délután Va 6-kor Uránia előadás lesz. Tárgy : Utazás Svédországon át. Belépti dij 2Ü fillér. Jutalom. Koncsek Gy. József gyomai iparos- tanoncziskolai igazgató-tanitót az általa kezelt gyomai népkönyvtár körül kifejtett ügybuzgóságért a vallás- és közoktatásügyi miniszter 100 koronával jutalmazta meg. * Kinevezés. A csabai felső leányiskolához a vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte Kuthy Böske tanítónőt, ki eddig Budapesten a Veres Pálné-féle felsőbb leányiskolában működött. Hírek. Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegye köz- igazgatási bizottsága folyó havi rendes ülését január 18-án fogja megtartani. A farsang kezdete január 6-ikára, vizkereszt ünnepére esik. Első mulatsága másnap 7-ikén a korcsolyabál lesz ! Készülnek azonban egyéb jó és kellemes mulatozási alkalmak is. így pl. az iparos ifjak bálja, mely február 6-ára van kitűzve s melyre már most is bőven folynak a készületek. Karácsony a közkórházban. Mint minden évben most is n egünnepelték a karácsonyt, a szeretet eme magasztos ünnepét a vármegye közkórházában, csendben, családiasán. A kórház a nemesszivü emberbarátok áldozat készségével együtt, ismét felékesi- tette a szegény betegek karácsonyfáját, amelynek ^pró lobogó lángocskái annyi szenvedőnek, kicsinynek, nagynak, öregnek ifjúnak egyaránt — élesztek lelkében újra a hit, a reménység sugarát, s annyi bánatos arczot derítettek fel. A családban, szerető szülők és vidám gyermekek körében oly édes, fényes és meleg a karácsonyest, de olyan megindító, megható, talán nem lehet sehol ez a szent este, mint itt, a szenvedők házában, családjaiktól, szeretteiktől távollevő, a fájdalom és szenvedés nehéz napjait élő emberek között. Itt egy piczike, árva gyermek tárja ki apró kezét a játék után, amott egy ifjú vonszolja nyomorék tagjait, amoda egy öreg közeledik áhítattal összekulcsolt kézzel s amidőn megkapják ajándékaikat, könnyes szemekkel, la róluk megemlékezőket áldva, csoszognak vissza ágyaikba. Látni szemükben kissé feledni a szenvedést, a felcsillanó örömet, éledni a hitet: magasztos, felemelő érzéssel jutalmazza a jól tevőt! A betegek mindegyike apró gyümölcsök, sütemények, édességekkel telt csomagot, a gyermekek különböző játékokat, babát, köcsit, lovat, stb. kapott. Az elmebetegek közül sokan — előre kifejezett óhajtásaik teljesítéséül — egész öltözet ruhát, mások kalapot, keztyüt, a férfiak szivart, dohányt, pipákat stb. kaptak, amely dolgokat, hogy szerény költségvetése daczára is betudott szerezni a kórház igazgatósága, gróf Almásy Dénesné, tíróh Ferencz debreczeni prépost kanonok, Garay Samu és Társa czég, Such Albert, Freudiger Mózes és fiai czég, továbbá Schvimmer Arnold és több helybeli czég nagylelkű adományaikkal segítettek elő, mely áldozat készségért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a kórház igazgatósága a nemeslelkü adakozóknak. Az ajándékokat Dr. Kun Pál főorvos helyettes igazgató osztotta ki az orvosi és tisztikar jelenlétében az irgalmas nővérek közreműködése mellett. A képviselőtestület deczember 28-án dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselők a szokottnál nagyobb számban ugyan, de még sem annyian jelentek meg, hogy egy útszélesítés czóljaira szükséges terület kisajátítása tárgyában érdemleges határozatot hozhattak volna. Ennek következtében e czélból újabb közgyűlés napjául január 30-ika tűzetett ki. Dutkay Béla volt polgármester mindenkor vihart keltett nyugdíjazása, illetőleg polgármesteri fizetésének utalványozása tárgyában hozott és lapunkban már ösmertetett közigazgatási bírósági határozat tudomásul vétetett. A legtöbb adót fizetők 1909 iki névjegyzéke, a lapunkban szintén közölt névsor szerint némi kiegészítésekkel elfogadtatott. Hack Márton városi képviselő a képviselő- testületnek egyik korábbi ülésén indítványt tett, hogy Tanczik Lajos rendőrkapitány a két esztendő előtti ama időszakot illetőleg, amikor az alkapitányi lehetett (látni ; Middlebourgnál február 2-án a város előtt folyó vízre négy lovas kocsi hajtott fel, benne ülő hat személylyel. Rotterdamban vígan szánkáztak a Meuse-ön s egész téli mulatságokat rendeztek ott. Ant verpennél január 28-án megállt a jég, 30-án gyalog jártak át, sátrakat emeltek, sőt egy tehéncsordát is áthajtottak rajta. A jég háta nyüzs- gött a kiváncsi sétálóktól, korcsolyázóktól s 31-én a bognárok natiy hordót épitettek rajta s még a dongák hajlitására Bzolgáló tüzet is ott rakták meg. A Zuider tavon is csak l74o-ben és 1763-ban láttak annyi leget, hogy Overyssel és Frisa közt megnyílt a közlekedés s itt-ott szánok jártak. Piaczra vitt tojások megrepedtek s viaszszá fagytak a hidegtől. Jól öltözött személyeknek kezeik, állaik, orruk, lábaik fagytak le. Harlin- genben január 27-én két egyén teljes ájulásba esett a hidegtől, s csak nehezen tért magához. Hollandban egy korcsolyázónak kezei, lábai lefagytak s kevésbe múlt, hogy bele nem halt, mert betérve egy fogadóba, ott majdnem elaludt s kezeit hideg viz helyett langyosba merítette. Németországon Landau ban hat katona fagyot meg, Lippében és Magyarországon is sokan fagy tak meg útközben. Montmorency ben a fagy behatolt a pinczékbe és csonttá keményítette az ott levő gyümölcsöket és más élelmi szereket. Ugyanazt tapasztalták Triesztben. Hollandban a pinczékben fölhalmozott vörös, fehér és rajnai borok fagytak meg, sőt több helyen a fütött szoba szomszédságában szekrényekben tartott borok is. Amsterdamban egy borkereskedő cég összes palaczkokba húzott borai befagytak a pinczében, s a dugók kipattantak a palaczkokból Mi több, ugyanott egy korsó seltzi viz is befa gyott, dugója kilódult, s a korsó nyakából kitódult víz egy ujnyi hengerataku jégcsappá fagyott a korsó szájánál. Barmokkal telt istállókban is behatolt a fagy s jéggé merevítette vizöket. A vadak éhségtől és hidegtől halálra gyötörve hulltak rakásra. Fák hasadtak meg nagy recsegéssel. Majdnem hihetetlen, de egykoruak tudósitnak, hogy a tűzhöz tett víznek az az oldala, mely a tüztől távolabb állott, megfagyott. Maga a szesz és pálinka is jégburkot öltött a levegőn. .Svinden tanár gondosan egybeállitotta az Európa különböző helyein észlelt hőméréseket. Ezek szerint Helmstadtban jan. 27-én a legnagyobb hideg 11 g Fahrenheit (19.5 Reaumur). Würt- tembergben febr. i-én 13.a Fahr. (20., R). Lipcsében jan. 28-án 17*5 Fahr. (22 R.) Drezdában jan. 20 án 24 i/4 Fahr. (25 R.) Chemnitz- ben ugyan e nap 295 Reaumur volt. Tegyük hozzá, hogy Párizsban jan. 11, 12, 13-án a hó 5 hüvelyk magas volt. de másutt a 16 hüyelyket is elérte. A jég 15 hüvelyk vastag volt a Rajnán, i7-5 hüvelyk vastag Leuwardemben, de sehol sem érte el az 1740-ki nagy tél magasságát, a mikor Hollandban a Meuse folyón 39 hüvelyk vastag jégréteget is találtak. Különösen a halak szenvedtek sokat a hidegtől. Tömegesen találtak döglöt halat a tengerparton Franciaországban, Olaszországban, Ve- lenczében. A flandriai parton, Nieuport közelében, számos olyan madarat láttak, a milyenek csak az éjszaki sarkon Spitzb rgánál fordulnak elő. Havreba is sok idegen madár érkezett éhségtől, fáradságtól kimerülve, úgy, hogy kézzel lehetett fogni. Láttak verebet leesni repülése közben. Az 1776-iki tél korántsem volt oly hosszú, mint az 1740-iki, de sokkal szigorúbb. Különös, hogy a velenczei lagúnák, melyek 1740-ben daczára a hideg intenzivebb erejének, szabadon maradtak, 1776-ban annyira befagytak, hogy a szárazföddel való közlekedés csak úgy volt lehetséges, hogy a jeget megtörték. Ez történt 1709-ben is. E két éven kívül még nevezetes hidegekről emlékeznek a feljegyzések a múlt században az 1731., 1749., 1758. és 1767. évekből, tehát — különösen — kilencz évről, kilencz évre. A kik a természet rejtélyes játékai iránt érdeklődnek, a nagy telek e periodikus visszatérésének törvényét az idei és az 1879-iki zordon tél által is könnyen igazolva láthatják.
