Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

1909. január 3.

BÉKÉS

3

teendőket is teljesítette, az e czimen felmerült megtakarításból jutalomdijban rÓBzesittessék. A pénztár előterjesztése szerint a városnak a megtakarításból nem maradt fölöslege, mert amit e czimen megtakarított volna, azt más czimnél akkor elköltötte. A tanács mindazonáltal ama javaslatot tette, hogy Tanczik Lajos rendőrkapitány a költségvetés köz- biztonsági tételénél 1908. évben mutatkozó megtakarítás vagyis 359 korona erejéig jutalmaztassák, mely javaslathoz úgy indítványozó Hack Márton, valamint a képviselőtestület is hozzájárult és azt határozattá emelte. Tanczik Lajos rendőrfőkapitány pár meleg szóban köszönte mega képviselőtestület jóindulatát, amelyet — konstatálhatjuk — hogy lelki- ismeretes, tapintatos működésével nagyon is kiérdemelt. — A honvédezred para’csnoksá a a József főherczeg laktanyában több ezer koronára rutró átalakítási munkálat teljesítésére intézett megkeresést. A képviselőtestület, tekintettel arra a körül ményre, hogy e czimen már a múlt évben tetemes áldozatot hozott, úgy hogy a laktanya bérletéből eredő jövedelmet a kiadások teljesen felemésztik, a honvédelmi minisztert felirati lag az iránt keresi meg, hogy egy uj zászlóaljnak Gyulára való helyezésével egészítse ki az ezredet, amit különben a minisztérium már a huszároknak Gyuláról történt elvitelekor biztosra megígért. Ez esetben hajlandó lesz a város a laktanya átalakítási munkálat költségeit viselni, mert a katonaság szaporodásával a lakosság teherviselési képességét fokozhatná. A magyar mérnök és építész-egyesület által készített villamos szerelési szabályzat, egy tisztán tudományos elméleti alapon álló munkálat, elfogadtatott. A Billitz féle telek megvétele ügyében a tárgyalás, tekintettel a képviselőtestület nem határozatképes számára, szintén a január 30-iki közgyűlésre halasztatott. De már most olyan felfogás domborodott ki, hogy a képviselőtestület hallani sem akar a telek meg szerzéséről, ami azt a következményt vonaridja m8ga után, hogy a gyulavidéki vasút a kérdéses telket magános embernek adja el, aki azon építkezni s ezzel az utcza megnyitását költséges kisajátítás folytán talán mindenkorra meghiúsítani fogja. A tanyai iskolák államosítása tárgyában kelt kultuszminiszteri rendelet, mely 1909. év szeptemberébe helyezi kilátásba, egyelőre két tanyai iskolának államosítását, de ezzel szemben Remetén és Biczerén uj tanyai iskolák építését szorgalmazza, azzal vé tetett tudomásul, hogy a képviselőtestület fedezet hiányában egyelőre csupán a remetei iskolát épit heti fel és erre a miniszter engedélyét kéri. Az árlejtésekről szóló jegyzőkönyvek, kivéve az irodai szerekre vonatkozót, amelyben uj árlejtés tartása határoztatok el, tudomásul vétettek, igy a könyvkötői munkál tra Kátay Lajosnak, a ruhaszálbtás Kertész Gyulának, a osizmaszállités pedig Siflis Istvánnak adatott ki. Kocsis Károly főpénztárnok adóhivatali főnök és ifjú Góg Mihály városi gazda a nyugdijszabályzat értelmében saját kérelmükre nyugdíjaztatok. Kocsis Károlynak negyven évet meghaladó ügybuzgó, szorgalmas és lelkiismeretes működéséért jégyzőkönyvi köszönetén kívül 100 ko róna értékig beszerzendő emléktárgyat szavazott meg a közgyűlés, az emléktárgy beszerzésével a városi tanács bízatván meg. Miután még tudomásul vették a közdűlő s községi közlekedési utak hálózatának megállapítására vonatkozó alispáni rendeletet is, a megüresedett főpénztárnoki állásra De- musz József ellenőrt, az ő helyére pedig ellenőrnek Laczkó Emil napdijast, a gazdai állásra pedig Pett- ner József képviselőt helyettesitte a képviselőtestület, mig az adóhivatali főnöki teendők’« főpénztárnoki állástól elvonatván, adóhivatali főnöknek mint rangidősebb és arra leghivatottabb, P»pp Gyula könyvvezetőt helyettesítették. Ezzel a közgyűlés 3/i 1 órakor befejeztetett.

Újévi tisztelgések. Ujesztendő első napján meg voltak az összes hivatalokban az újévi tisztelgések, bár nem bürokratikus, rideg formában, hanem mint egy család tagjai a családfőt bensőséggel szokták üdvözölni. így a vármegye tisztikara dr. Daimel Sándor főjegyző vezetése alatt Ambrus Sándor alispánnak, majd Ambrus Sándor alispán vezetése mellett Döry Pál főispánnak tolmácsolták ujesztendő alkalmából legjobb kivánataikat. Döry Pál főispán meleg szavakban mondott köszönetét a tisztikarnak, amelyet egy évi itt lakása alatt a legelőnyösebb oldalról volt alkalma megösmerni és amellyel a legteljesebb öszbangban működhetett a közjó érdekében. További jóindulatáról biztosította őket és kérte maga részére is a bizalmat.

Szilveszter és újév. Az ó-esztendő, a fehér szakállas töpörödött aggastyán: 1908, már a múlté. Yisszahozhatlanul letűnt, vele többó számolni valónk nincsen. Annál diadalmasabban vonul el fő lőttünk jégvirágos, fehér medvéktől vont csillogó diadalszekerén az ifjú, teljes életerejében lévő daliás

utód, az ujesztendő: 1909! Köszöntjük őt uralkodói voltához méltó módon, de ugyanakkor csöndes re- zignáczióval veszünk búcsút az óesztendő emlékeitől! Mert ha az elmúlt évben voltak is bánataink de volt részünk a sors szeszélyeinek virágos kedvében is! És háládatlanoknak lenni, ez nem volna hozzánk méltó viselkedés. Különben is az ujesztendő első napjai telve vannak apróbb-nagyobb kellemetlenkedésekkel. írni kell a rengeteg „b. u. ó. k.“-ot s boldog az, ki tultóve magát a társadalmi illemszokásokon, megváltotta ebbeli terhes tartozását a »Napközi Otthont czéljaira szánt adománnyal. Ezenkívül a számlák ezrei zúdulnak ilyenkor a jobb sorsra érdemes világlakók nyakába! No meg a kilincselés, a minden rangú és rendű „B. u, é. k.tt ! miket csengő pénzzel kell fizetni, ha smuczigok nem akarunk lenni! Nagy társadalmi adó ez, ideje volna valahogy kiküszöbölni! Mert biz árnyoldala a boldog ujesztendőnek, akármit beszélünk !

A József szanatórium karácsonyi ünnepélye a családi ünnep közvetlenségével hatott. A betegek és a személyzet 6 órakor gyülekeztek a gyönyörűen feldíszített és villamos lámpácskáktól kivilá- gitott karácsonyfa alatt. Kabos Ilonka zenetanárnő vezette be a szép ünnepet nehány gyönyörűen előadott karácsonyi énekszámmal, majd Trusza Lajos esperes-plébános, intézeti lelkész tartott az ünnep jelentőségét méltató szónoklatot. A betegek nevében Csató Klára tanítónő mondott köszönetét az intézet igazgatójának és orvosainak azért a működéséért, melyet a betegek érdekében kifejtenek s remek beszédével könnyekre indította a ballgató- ságot. Dr. Geszti József igazgató-főorvos köszönő szavai után, az ajándékok kiosztása következett. A betegek az ünnep után még soká maradtak együtt, kipirult arczczal és csillogó szemekkel szőve egy boldogabb jövő álmait.

A gyulai tisztviselők lakbérmozgalma. Lapunk multheti számában megírtuk már, hogy Gyula város az uj lakbér beosztás szerint az Y. (60 °/o-os) osztályba lett sorozva, szemben azzal a hivatalos előterjesztéssel, melyszerint a város a Ill-ik (80 °/o os) beosztásra tarthatott volna igényt. Kifejtettük ugyanakkor, hogy ez a beosztás mennyire sérelmes Gyula városára mint vármegyei székhelyre s illetőleg á városban lakó nagyszámú tisztviselőkre, akik számításaikban keservesen csalódtak. A lakbérbeosztás miatt — ami természetes is — nagy az elkeseredés a tisztviselők között, mert a beosztás nemcsak hogy aem igazságos, hanem Gyula városának méltatlan lefokozása olyan városokkal és községekkel ázem bon, amelyek eddig alacsonyabb lakbér fokozatban voitak mint Gyula város és köztudomás szerint távolról sincsenek olyan kedvezőtlen lakásviszonyok között mint városunk s mégis ezek a helyek egy, sőt két fokozattal magasabb lakbérosztályba jutottak (Sátoraljaújhely, Szolnok, Makó, Czegléd, Nagybánya stb.) A lakbérbeosztás különben — mint a lapokból olvassuk — az ország legtöbb helyén c-a- lódást okozott és e miatt a városok és községek illetőleg az ottani tisztviselők, egymásután tiltakoznak is a rajtuk esett sérelem ellen. így Debre- czen, Újvidék, Eger, Nagykanizsa Keszthely, stb. s a mint haljuk Békés tisztviselői is tartottak már értekezletet, amelyen a lakbérbeosztás folytán előállott sérelmük orvoslási módjairól tanácskoztak és határoztak. Helyénvalónak és megokoltnak tartjuk tehát, hogy Gyula város tisztviselői is állást fogfoglaljanak ebben a kérdésben, annál inkább mert éppeo Gyula városa egyike azon kevés helyeknek, a melyekre nézve a lakbérbeosztás a legkiválóbb sérelmet állapítja meg. Ma tehát a vármegyei székház kistermében a tisztviselők értekezletet tartanak, hogy egyrészt tiltakozzanak Gyula városának lakbérbeosztása ellen, másrészt, hogy tanácskozzanak azon módozatokról és eszközökről, amelyek segélyével a sérelem orvosolható volna. Hogy lesz-e eredménye a tervbe vett mozgalomnak, azt előre megmondani nem lehet. Mi minden esetre csak helyeselni tudjuk s feltétlenül kívánatosnak tartjuk ha a tisztviselők, tekintet nélkül az eredményre, álláspontjuknak férfiasán és nyiltan kifejezést adnak. Az értekezlet lefolyásáról és eredményéről lapunk következő számában fogunk referálni.

A korcsolyabál — mint azt már jeleztük — január hó 7. napján, csütörtökön este lesz a vármegyei székház nagytermében. A farsang eme egyik legfényesebb elitbáljára nagyban folynak az előkészületek s az ügybuzgó rendezőség mindent elkövet, hogy a bál sikere anyagilag úgy, mint erkölcsileg nagy legyen. A karzati jegyek — mint értesülünk — legnagyobb részben már elkeltek.

ÁrlejtezŐ bizottsági ülés. Bókésvármegye ár- lejtező bizottsága, a vármegyei altiszti, illetőleg szolga8zemólyzet részére szükséges ruhanemüek szálIitására beadott ajánlatok tárgyalása czéljából, január hó 4. napján délelőtt 10 órakora vármegyei székház kistermében ülést tart.

Mély megilletödósse! közöljük a gyászhirt, hogy Steineker Gábor, kir. műszaki tanácsos, a gyulai kir. folyammérnöki hivatal és a körősvölgyí ármente8Ítő társulatok kerületi felügyelője elhunyr. Halálával súlyos veszteség érte a mérnöki kart, melynek a vízügyi szolgálat terén kiváló képzettségű és fáradhatlan tevékenységű vezető jelesei közé tartozott. Kortársai mindnyájan jól emlékeznek még vissza azon időre, midőn Steineker, — mint egészen fiatal mérnök, — a folyammérnöki hivatalnál megkezdte a közszolgálatban mindenkor hasznosnak bizonyult, buzgó tevékenységét. Kiváló részt vett az 1881. évi árviz elleni erős küzdelemben, majd az árviz után megindult nagyszabású körözsszabályozási munkálatok tervezésében és végrehajtásában. Hivatottságát a vezető szerepre ezen munkálatoknál bizonyította be s ennek tulajdonítható, hogy már 1889-ben a gyulai kir. folyammér nöki hivatal élére állíttatott. Ugyanekkor házasodott. Élénk, kedves emlékezetünkben él az az idő, midőn, — mint a folyammérnöki hivatal főnöke, — Gyulán lakott és szeretetreméltó bájos nejével együtt, a társas élet kellemes elevenségének fenntartásában hathatósan közreműködött. — Gyuláról ezelőtt tiz évvel távozott Zomborba, hol ugyancsak a folyammérnöki hivatal főnöke volt, do három évvel később, 1901-ben hivatalos állása ismét közelebb hozta hozzánk. Mint a körözsi kerület fel- ügyelője, gyakran jött Gyulára. Szívesen jött és szívesen láttuk. Legutóbb a nyár derekán láttuk, éppen fürdőbe készült, de tudomásunk szerint inkább pihenés czéljából, mint komolyabb jelentőségű betegség miatt. Csalódtunk. A brixeni fürdőből betegen tért vissza s orvosa Abbáziába küldte. Gyógyulást nem talált. Ekkor tűnt ki, hogy szervi szívbajt kapott s testi ereje rohamos hanyatlásából környezete aggódva látta, hogy élete menthetetlen. Most már elvesztettük. — Temetése Budapesten deczember 30-án volt. Özvegyén és családján kivül, mélyen lesújtva állták körül ravatalát kartársai, kiknek szomorú vigasztalásul ugyan, de mégis jól esett látniok megnyilatkozni azt a köztiszteletet és szeretetet, melyet Steineker Gábor széles körben kiérdemelt. A gyulai folyammérnöki hivatal tisztikara teljes számban, valamint a kö- röz8völgyi ármentesitő társulatok, a kartársak és a jó barátok nagy számmal képviselve és ravatalára közel száz, szebbnól-szebb koszorút helyezve, kísérték ki utolsó útjára a farkasréti temetőbe. — Haláláról a családon kivül, az országos vizépitósi igazgatóság is adott ki gyászjelentést. A halálesetről a következő gyászjelentést vettük : Özv. Steineker Gábornó szül. Kherndl Maihild úgy a saját, valamint az alulírottak nevében, fájdalomtól megtört szivvel adja tudtul, hogy felejthetetlen jó férje Steineker Gábor m. kir. műszaki tanácsos, a Ferencz József-rend lovagja, folyó évi deczember hó 28-án, déli 12 f/a órakor, rövid szenvedés után elhunyt. Drága halottunk földi maradványai folyó évi deczember hó 30-án dólutáu V2 3 órakor fognak a gyászházban : II. kér., Zsigmond-utcza 5. szám alatt, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a farkasréti temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó évi deczember hó 31-én, reggel 10 órakor fog a ferenozrendi atyák belvárosi templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1908. évi deczember hó 28-án. Áldás és béke poraira! — Kherndl Antal és neje Langer Mathild, az elhunytSteineker Gábor.