Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
1909. október 3. BÉKÉS 5 128 Békésszentandrás község kérelme a Il-ik községi -orvosi állásnak a belügyi tárca terhére leendő átszervezése tárgyában 129 Mezöberény község kérelme a mezőberény- vésztöi törvényhatósági utón egy második marhaátjáró létesítése iránt. 130 Szarvas község és az államvasutak között kötött kisajátítási egyezség. 131 Füzesgyarmat község vágatási szabályrendelete. 132 Körösladány község vágatási szabályrendelete. 133 Kondoros község husvágatási szabályrendelete. 134 Kétegyháza község határozata a másod- jegyző részére lakbér különbözet megállapítása tárgyában. 13ES Orosháza község képv. testületének határozata a gyopárosi postaügynökségnek küldönccel való ellátása iránt. 136 Kétegyháza község képv. testületének határozata tolonckisérö rendőri állás szervezése tárgyában. 137 Szeghalom község határozata 3000 kor. kölcsön felvétele tárgyában. 138 Vésztő község módosított fizetési szabály rendelete. 139 Doboz község határozata a munkásházakhoz vezető utca területének megvétele tárgyában. 140 Kesjár Pál felebbezése, Köröstarcsa község képv. testületének jogtalanul felvett illetményeinek per utján való visszatérítését kimondó határozata ellen. 141 Békés község határozata Sinka József békési lakos segélyezése tárgyában. 142 Békés község határozata a közvágóhidi szolga fizetésének fölemelése tárgyában. 143 Kétegyháza község vágatási szabályrendelete. 144 A gyulai uépkert kibővitésére Metz Antal és társaitól megvett ingatlan vételi ügylete. 145 Farkas József községi iktató felebbezése Mezöberény község képv. testületének drágasági pótlék iránti kérelmet elutasitó határozata ellen. 146 Békéscsaba község határozata a lovas rendőrök fizetésemelése tárgyában. 147 Békéscsaba község határozata a községi hajdúk fizetésemelése tárgyában. 148 Endrőd község képv. testületének határozata lovag Reyner Péternétől megvett ingatlan vétele tárgyában. 149 Gyula város határozata a városerdőn egy vendéglői fabódé felállítása tárgyában s az ez ellen beadott felebbezés. 150 Szeghalom község határozata a község nevén álló, de tényleg a Farkas András és társai tulajdonát képező beltelek részleteknek a tényleges birtokosok javára való telekkönyvi átíráshoz szükséges engedély tárgyában. 151 Szántó Béni öcsödi lakos kérelme takonykóros lovainak kiirtása miatti segélyezés iránt. 152 Kétegyháza község képviselőtestületének határozata Hegedűs Gyula ellenőr szabadságolása tárgyában. 153 Ugyanannak határozata a levéltár rendezése tárgyában. 154 Ugyanannak határozata a községi elöljárók részére vásár tartamára kétszeres napidij engedélye zése iránt. 155 Körösladány község határozata az ártézi- kut vasbeton medencéje költségeinek kiegyenlítése tárgyában. 156 Salac Ferenc szolgabiró, Kulizsák Ferenc és Rohoska Mihály főszolgabíró részére engedélyezett szabadságra vonatkozó alispáni intézkedések. 157. Reisner Sándor járási Írnok részére 6 heti szabadságot meghaladó szabadságidő engedélyezésére vonatkozó alispáni intézkedés. 158 Szeghalom község határozata a gyepmester drágasági pótléka tárgyában. 159 Gyoma község képviselőtestületének határozata a hullámtéri legelőföld eladása tárgyában. 160 Endrőd község képviselőtestületének határozata a községi elöljárók fizetésének felemelése tárgyában. 161 Vésztő község képviselőtestületének határozata Czirják Imre adományának elfogadása tárgyában. 162 Békés község ideiglenes kölcsöne. 163 Gyoma község határozata a piactér kibővitésére szükséges ingatlan vétele tárgyában. 164 Békéscsaba község és Rosenthal Adolf közötti bérleti szerződés. 165 Farkas Sándor és társai, valamint Kutasi Pál előfogatos felebbezése Szeghalom községnek a községi előfogatos részére 200 korona drágasági pótlékot megszavazó határozata ellen. 166 Újkígyós községnek piaci helypénzdijsza- bályzata. 167 Békéscsaba község képviselőtestületének határozata Lédig Károly bérletének meghosszabbítása tárgyában. 168 Szeghalom község képviselőtestületének kérelme a kirakodó vásároknak 2 napon át való engedélyezése tárgyában. 169 Pusztaföldvár képviselőtestületének kérelme bucsuvásár engedélyezése iránt. 170 Tótkomlós község határozata a községi alkalmazottak ősszeférbetlensége kérdésében. 171 Gyulavári község határozata kölcsöntartozásának fedezésére a községi törzsvagyon egyrészé- nek felhasználhatása iránt. 172 Kétegyháza község határozata a jegyzői árvaház céljaira adomány megszavazása, valamint a jegyzői egyesület közgyűléseire utazó tisztviselői részére útiköltség megállapítása tárgyában. 173 Báli Péter ujkigyósi lakos felebbezése a községi helypénzbérlet mérséklését megtagadó képviselőtestületi határozat ellen. 174 Újkígyós község határozata a jegyzői lak udvarán levő disz- és haszonfáknak a község részére való átengedése tárgyában. 175 A kétegyházi állami óvoda létesítési ügye. 176 Újkígyós község határozata az anyakönyvi kivonatok kiállításából befolyó dijaknak az anyakönyvvezetők részére leendő átengedése iránt. 177 Csorvás község szabályrendelete a községi tőke és szegényalap kezeléséről. 178 Békéscsaba község képv. testületének határozata a kir. járásbíróság bérleti szerződésének meghosszabbítása tárgyában. 179 Füzesgyarmat község képviselőtestületének határozata, a bucsatelepi albiró fizetésének felemelése tárgyában. 180 Békéscsaba község képviselőtestületének határozata Szihelszki József bérletének meghosszabbítása tárgyáhan. 181 Községi számadások. 182 Községi pótadók és közmunka törlése. 183 Póttárgysorozatba felveendő ügyek. A „Békésvármegyei muzeum“ rendezve. Hiába küzd a reálizmus az ideálizmussal, soha sem fogja legyőzni úgy, hogy ez újra, meg újra életre ne keljen. De hiszen kell is folyton élnie, mert a reálizmus az ideálizmus gyermeke s há~ez gondos szülőként nem táplálja : elsorvad. Mind az a sok haszon, melyet az ember az életben reális dolognak ítél, az ideálisták haladni vágyása nélkül nem léteznék. A múlt tanulságai a jelen tapasztalataival alakulnak át az emberiség jobb jövője zálogául. Érzi, gondolja, tudja ezt minden ember, azért keresi fel a múltnak még látható emlékeit, azért gyömöszöli eszébe a jelen sokágú tudományát. Ki igy, ki úgy; ki ezt, ki azt, amint rendelék neki az istenek. Láttam inegállani a múlt emlékeinél tudatlan analfabétát, láttam hittudóst, jogtudóst, természet- tudóst, csillagászt, filozófust, pénzimádót, pénzpocsékoló részegest, perditát, mindenik önkénytelenül árulta el meghatottságát; egy pillanatra mindeaik- ben végig cikázott az az érzelem, mely a régen látottak megpillantásakor, — ha nem is örömet, de mindenesetre — jóleső felvidulást szerez a szívnek. Bizonyára senki sincs, aki tagadná, hogy a legkisebb tárgy, melyet az emberi kéz formált, készítőjének szelleméből rejtve tartogat magában többet, kevesebbet és ezt folyton kisugározza, A műremekek meglátásakor a megilletődés nem egyéb, mint a készítő szellemének kézfogása a mi lelkűnkkel. A műtárlatok, a múzeumok, ahol különböző szellemek produktumai vannak összehalmozva, azért vonzanak közönséget, mert ott a különböző gondolkozás^ érzelmű, a különböző képzettségű és tudo- mányu egyének mindenike megtalálja a vele többé- kevésbbé egyező szellemet, kivel társalognia jól esik. A tárlatok tárgyainak azonban összevisszaságban fölhalmozva nincs becse, nincs értéke. Az érzékek elfáradnak, ha térben, időben az alakok különbözősége és célja szerint ugrálniok kell. Az érzékek kímélete tehát rendezést követel. A rendezés szükségessége a régiségtárakra nézve élet- föltétel A rendezetlenség által előidézett téves fogalmak a felfogásban zavart okoznak és tiszta tudattá soha sem szűrődnek. A mi múzeumunk kezdettől fogva rendezetlen volt. A kőkori tárgy mellett későbbi és emellett modern hevert. A történelmi fejlődést eszerint nem lehetett benne kimutatni. Az egykori tárgyak csoportosítása eddigelé két okból volt lehetetlen. Először a muzeumőr nem rendelkezett idővel, másodszor a kellő szekrények hiányzottak. Szekrények ugyan most sincsenek elegendő számban és azért volt szükséges azokat túlzsúfolni. Természetes, hogy igy a tárgyak kellő érvényre nem jutnak ; mindazonáltal a szemlélőnek azt a kedvezést nyújtják, hogy a különböző korokról nemcsak tájékozást, hanem egységes képet is mutatnak. Az »Archaelogia Békésvármegyében« cimü cikkemben rámutattam arra, hogy vármegyénk területén a kőkori és bronzkori maradványok a leg- számosaübak. Igazolják ezt múzeumunk tárgyai. A kőkori maradványok az első négy szekrényben, a bronzkoriak a következő háromban foglalnak helyet. A kőkori tárgyaknál a történelmi fejlődés kimutatható lévén, azok eszerint vannak sorba rakva. A bronzból való tárgyaknál már a használhatósági szempont is irányadó volt. A korkülönbség majd egy vezető könyvecskében lesz feltüntetve a lajstromozás szerint. A 7-ik szekrényben a Haan Antaltól vett római, görög és egyptomi istenségek, ezek alatt a »La Théne« periódus edényei, ismét ezek alatt a szekrény fenekén — a nagy ajtó felőli oldalon — a bronzkor edénykéi, mig a másik oldalon a Kr. u. 4-ik századból való tárgyak vannak csoportosítva. A 8-ik szekrényben három polcon a Haan-féle gyűjtemény etruriai tárgyai és ezek alatt a szekrényablakok felőli hátsó fenekén, a római katakombák mécsesei, mig az első, nagy ajtó felőli oldalon a népvándorláskori gyöngyök, amulettek vannak. A 9-ik szekrény három felső polcán szintén a Haan-féle gyűjtemény tárgyai, — többnyire római edények, — mig a fenekén a Gyulán és környékén talált római edények, vagy az ő uralkodásuk alatt itt tanyázott kelta nép edényei vannak. A 10-ik szekrény az 1848—49. évi szabadság- harc relikviáival, vagy az arra vonatkozó tárgyakkal van tele. A 11-ik szekrény honfoglaláskori tárgyakat zár magába, bár az ezt előző népvándorláskori edényekből is van benne néhány, melyeknek elhelyezésére- máshol nem volt tér. A 12-ik szekrényben más hely hiánya miatt, a »La Théne« korszakból 5 edény, a késő magyar korból 5 egész és 3-nak a töredéke, továbbá középkori és újkori vastárgyak vannak összezsúfolva. A 13-ik szekrény a damál lakkal, mint védő burokkal bevont mammut csontokat, agyarakat és fogakat, továbbá egyéb ős-emlősök csontjait tartalmazza. A kis szobában, mely a pavilion felőli oldalon van, a muzeum alapitója, id. Mogyoróssy János által könyvszekrényeknek használt, régi üveges szekrényekben a laposhalmi ásatás tárgyai foglalnak helyet. Tudni kell, hogy a »Laposhalomban« talált tárgyak 1-ör csiszolt kőkoriak, 2-or bronzkoriak, 3-or honfoglaláskoriak; minekutánna a halmon települt néptörzs élete a kőkorban kezdődött és a bronzkor leg- fejlődöttebb idejében ért véget; minekutánna pedig a kőkorban készített tárgyakat a bronzkorban is használták és igy a két kor produktumai összevisz-
