Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-19 / 3. szám

>

6

B É K ÉfS

1908. január 19.

Összeszurkált udvarló. Néveri György 28 esztendős gyulai születésű fiatal ember Sarkadon nap- számoskodott, és a pihenés óráiban nagy előszeretettel kereste fel a festett világ tündéreit. Itt ismerkedett meg Oravecz Mária gyulai illetőségű hajadon- nal, kivel benső barátságot kötött. Mintegy két héttel ezelőtt megszökött a tanyáról, erről érlesitette Néverit s kérte, hogy Remetén látogassa meg Néveri hamarosan meg is jelent Gyula-Remetén, hol Máriáját egy marczona férfi társaságában találta, kiről azt mondta a leány, hogy az az ő unok »- testvére. Az unokatestvér később szerényen vissza húzódott s a szerelmesek pár kellemes órát töltöttek. Néveri vasárnap este újból ellátogatott a leányhoz ; az a körülmény, hogy az unokatestvért megint ott találta sehogy8em tetszett Néverinek, az tnég ke vésbé, hogy ez vósztjósló tekintettel távozott a szobából. Telt, múlt az idő. Egyszerre csak hirtelen zaj támadt az udvaron, majd az ajtón betoppant az unokatestvér öt barátjától kisérve, kik se szó, se beszéd agyba-főbe verték Néverit. majd az unokaöcs egy kenyérvágó késsel összeszurkálta a szerencsétlen udvarló fejét. Néverit a gyulai közkórházban ápolják. Az állítólagos unokaöcs és czimborái ellen megindították a bűnvádi eljárást

A »Rom. Kath.c kör vasárnap folyó hó 12-én Ludvig Józef vendéglőjében bálát rendezett, mely úgy anyagi mint erkölcsi tekintetben kitünően si e- rült. A fényesen kivilágított tánczferemben melynek falait a változatos színben tündöklő virágok, koszorúk valóságos diszcsarnokká változ atták,— melyet a rendező hölgyek kitűnő Ízlésének kell köszönni — általános jó kedv honolt, küIö ösen mikor rákezdte Rácz Tóni bandája. A négyest 52 pár tánczolta. Jelen volt leányok: Bodnár Tercsiké, Dtnka Erzsiké, Dávid Etelka, Dtószeghy Erzsiké, Dobra Erzsiké (Gyulavári), Fábián Erzsiké, Fekete Rózsika, Gog Annuska, Gyepes Ilonka, Gyepes Annuska, Gombos Erzsiké, Háromházi Annuska, Heilinger Margitka, Junászka Rózsika, Junáazka Agneska, Karácsony Rózsika. Karácsony Zsófika (Gyulavári), Kecskés Erzsiké, Klaváts Mariska, Kovács Fánnika, Krizsán Ilonka, Kukla Etelka, Kukla Tercsiké, Lindenber- ger Erzsiké (Gyuavárt), Luczás Piroska, Pififaő Tercsiké (Jászberény), Siflis Annuska, Steigervald Erzsiké, Sweitzer Miriska (Gyulavarsánd), Török Juliska, Török Vilma (Gyulavári). Assszonyok : Bőd nár Gáspárné, Csete Pálné, Danka Jánosáé, özv. DiÓ8zeghy Jánosné, Dobra Károlynó (Gyulavári), Egresi Issvánné, Fábián Imróné, Fekete Józefné, Fridrich Jánosné, Góg Istvánná, Gyepes Jakabné, Háromházi Gyuláné, Heilinger Gáspánó, özv, Junászka Károlyné, Karácsony Andrásáé Karácsony Jánosné (Gyulavári), özv. Kecskés Mthályné, Kiss Imréné, Klaváts Jánosné, Kovács Andrásnó, Krizsán Andrásné, Kukla Istvánná, Luczás Jánosné, Molnár Józsefné, Nyiri Józsefné, Szolnoki Sndorné, Orovecz Jenőné, Siflis Istvánné, Steigervald Józsefné, Svre't- zer Orbánná (Gy.-varsánd), Soltész Gézáné, Szilágyi Mátásné, Török Mihályné, Takács Károlynó. Felülfizettek: Gróf AVenkheim Frigyes 20 kort. (Kígyós). Gróf Wenkheim Géza (Gerla), dr. Lindenberger János, Gróh Ferencz (Debreczen) 10—10 kort. Grotz Béla (Nagyvárad) 6 kort. Kovács Márton 5 kort. Bartos Ferencz, Rácz Pál, Kozits Gusztáv, Münch Szilárd, Ruszka Zoltán (Doboz), Lindenber- ger Antal, Egresi István, Néveri Károly, Fridrich János, Molnár Józef, Kukla István, Gróh Mihály, Gremsperger Pál, Remele József, id. Balogh István Géczi István 2—2 kort. Abrukta Mihály 1 kor. 70 fillt. Bakó György, Szénásy János, Luczás Jánosné, Gombos Lukácsnó, Dómusz Ferencz, Géczi János, id. Géczi Mályás, ifj. Yerner János, Klaváts János, Kovács András, Galbács Mihály, Bodnár Gáspár, Kátai Ferencz, Maiina Istvá n (B. Csaba), Uffercach Rezső, özv. Kecskés Mihályné, Petik János, Sebes- tény Sándor, Krizsán András, Venczel András, Szikszai Gerő, Balázs István, Zuzmann János, 1 — 1 kort. Lelesz László, Soltész Vincze 60—60 fillt. Takács Károly, Baudermann János, ifj. Csete Pál 40—40 fillt. Junászka András 30 fillért. Összesen : 120 kor. 40 fillér.

A békési szélhámos. Agárdi Nagy Ltván, ki mint detektív akarta kifosztani a békési Wenckheimuradalom cselédjeit, vasárnap megszökött a békéscsabai közkórházból. A jeles szélhámos személy- azonosságát az újlenyomatok alapján megállapították s igy kitűnt, hogy Agárdi nem más, mint Máriáéi István budapesti lakos. Máriási a békési fogházban folyton ro8szullótről panaszkodott. A főszolgabíró utóbb is felkérte a járási és községi főorvost, hogv vizsgálják meg az idegent. A két orvos január 2-án teljesítette a vizsgálatot s ekkor konstatálták, hogy Máriási beteg s kórházi gyógykezelésre van szüksége. Ez alapon a békési főszolgabiróság január 5-ón átiisértette Máriásit a csabai közkórházba 8 megkereste Csaba községét is, hogy közegeivel őriztesse Máriásit; továbbá átirt a kórház gondnokságához is, hogy Máriásit zárt helyen tartsák, nehogy alaalma nyíljon a szökésre. Mindezen óvintézkedések d czéra sem a rendőrség sem a gondnokság nem tett semmit a szökés megakadályozásáta. Máriási aztán gondolt egyet s vasárnap délután úgy 5—6 óra tájban betörte a kórház ruharaktárát, magára vette egy beteg ruháját s kereket oldott. A szökést még az nap észrevették s jelentést tettek nyo nDan az esetről. A csabai rendőrség most be töreses lopás miatt is körözteti a szélhámost.

Békésről vesszük a következő sorokat: Má- riásey Géz., alias tíerecz Endre, alias Agárdi Nagy Istváu Békésén letartóztatott és innen hatóságilag megáilapitauuó illetőségi helyére tolonczolandó egyénnek Békéscsaba közkórhazába történt beszállítására vonatkozó járásorvosi véleménynek, a Békés községhez intézett rendeletnek es a kórházba felvételről szóló s a rendelet hátára vezetett gond noki elismervénynek hiteles másolatát mellékelten oly kéresse! küldöm meg, hogy ezeket a való tényállás tnegallapitása czéljából e levelem kapcsán a lapban közzeteni szíveskedjék. Egyben közlöm, hogy a letartóztatottat a reodőrbiztost és detektív cztm jogosulatlan használatáért 50 kor. pénzbüntetésre Ítéltem, mely helyett nyilvánvaló vagyon- talansága miatt 3 napi elzárást szenvedett el. Amit pedig itt Békésén akart elkövetni, azért a kir. ügyészség uem vette őt át, mert idétlen okmányai, melyeket maga készített, csak annyira voltak alkalmasak az okmányhamisitás bűntettének megállapítására, mint amilyen „pénzhamisítvány“ volt az egyszeri magyar csizmadia által készített pénz meiyen az díszelgett, hogy „Balog János rex Hungar ae“. A budapesti, brassói, szabadkai rend- őrfőkapitányság, a bécsi reudőrigazgatóság semmi fele ráillő terhelő adatot nem tudott közölni. Az is tévedés, hogy a budapesti főkapitányság az ujjnyomaiból állapította volna meg a kilétét; ugyanis ott lakásadónője és lakótársa ismerte fel fényképéről. Minthogy mindezek szerint nem volt más hátra, mint illetőségi heiyere tolonczoliatni, azt pedig uem akarta beismerni, hogy magyarországi illetőségű, hanem amerikai st.-lousi illetőségűnek vallotta magát, a rá vonatkozó iratokat további intézkedés Kérése mellett f. hó 6-án az alispán úrhoz terjesztettem be ; a Rendőri Közlönynek pedig be- küldtem a fényképet az ország összes hatóságaihoz intézett azon uiegKereséssel, hogy kilétét, illetőségét és hogy nincs e valamiért körözve, nyomozzák és eredmény esetén értesítsenek. Az idei 9. sz. Rendőri Közlöny ezeket már hozta is. Az illetőre vonatkozólag dr. Henzelman Elek Békés községi orvos f hó 1-én azt jelentette ki, hogy ha itt marad a községi zárkában, tüdővészt kap. Mikor tehát f. hó 6-án dr. Frey Géza járási orvos is azt mondta, hogy tüdőhurut miatt kórházba kell szállítani, számo'ni kellett az emberies bánásmód követelményeivel is és minthogy telefonon tett kérdésemre Békéscsaba községtől arról értesültem, hogy a beteg tolonczokat a községi közkórházban el lehet helyezni, Máriássynak beszállittatása és felgyógyulásakor a rendőrhatóságnak való átadása iránt a mellékelt másolat szerint azonnal intézkedtem. A beszállítás után a következő napon már reggeli 8 óra körül a kórházi gondnok e hivatal részéről telefonon bő értesítést kapott arról, hogy a beszállított egyén mit akart Békésén, továbbá, hogy az körmönfont szélhámos, kinek megszökésétől is tartani lehet és ezért jó lenne az illetőt a vasrácms rekeszbe elhelyezni — és erre a gondnok azt felelte, hogy majd kellő gonddal lesz. Dr. Vangyel vm. t. aljegyző a beszállítás után szintén beszelt róla telefonon a gondnokkal, valami adat pótlagos beszerzése czéljából és onnan is azt mondta a gondnok, hogy onnan ugyan meg nem szökik az illető. Ily körülmények közt igazán nem tehetek róla, hogy Máriássynak a kórházba betörni, komóosan felöltözni és onnan megszökni alkalma volt. Békés, 1908. január 16. Tisztelettel Baross Dezső, tb. főszolgabíró.

A kórházba szállítás körülményeit különben a következő ügyiratok világítják meg : A békési

járás föszolgabirájátói : 6617—1907. Elöljáróságnak Békés. Felhívom Czimet, hogy a másolatban mellékelt orvosi jelentés alapján Máriássy Géza itt letartóztatott és hatóságilag megállapítandó illetőségi helyére tolonczolandó egyént, a másolat és ezen rendelet felmutatása mellett, a békéscsabai közkórházba haladéktalanul szállíttassa be s azzal adja át, hogy felgyógyulása esetén az ottani hatóságnak adassák ki a tolouczbázban való elhelyezés végett. Békésen, 1908. január 6-án. A főszolgabíró he yett: Baross Dezső s. k., tb. főszolgabíró. — 6617—1907. A letartóztatott egyént folyó hó 1-je óta orvosilag megfigyeltem, nála a jobb tüdőcsucs- ban hurutot, a jobb mellkast keskenyebbnek találtam, a beteg erős keresziosonttáji fájdalmakról aIsó végtagjaiban hasogató fájdalmikról panaszkodik és általában gyengeségről és étvágytalanságról panaszkodik. Tekintettel fentebb említett tüd>>- bajára javaslom, illetve miután itt kórház hiányában megfelelő ápolásban nem részesülhet, szükségesnek tartom, hogy a letartóztatott a községi fogdából a legközelebbi kórházba szállíttassák. — Békésén, 1908. január 6-án. Dr Frey Géza s. k., járási orvos. — Békés község, Érk. 1908. január 6-áo. 153. szám. Benti je zett egyént a mai napon ápolás alá vettük. 1908. január 6-án. Budai s. k., gondnok. — (Békéscsaba nagyközség közkórház pecsétje.)

Fosztogatók- Nagy G. László volt csabai csendőr, ki jelenleg a budapesti áliamrendőrség szolgálatában áll, összejátszott egy rovott múltú emberrel, ki hamis pénz Ígéretével fosztogatja ki a hiszékeny vidéki embereket. A szélhámos szöveség feje Tekes Sándor volt, aki az áldozatokat liferálta. Tekes föicsalta Jordán Sámuel öcsödi gazdát is a fővárosba azzal, hogy jó pénzért háromszor annyi hamis pénzt szerez neki. A hiszékeny ember lépre ment s egyik zugkorcsmában Jordán átadott Tekes- nek ezer koronát. Mikor Tekes a pénzt megkapta, egy adott jelre betoppant Nagy G. László rendőr 8 leleplezte a manipulácziót. A szegény öcsödi ember szörnyen megijedt a rendőr láttára, akkor meg egészen odalett, midőn vallatni kezdte. Végül azonban addig mentegette magát Jordán, mig a rendőr nagy kegyesen elengedte. A rendőrség valami utón tudomást szerzett az esetről s Nagy G. Lászlót felfüggesztette állásától és letartóztatta. A bűnszövetkezet áldozata Jordán Sámuel pedig, amint hazaért Öcsödre, nagy elkeseredésében felakasztotta magát és meghalt.

Orosházán elfogott rablógyilkos. Csütörtökön délelőtt az orosházi hetipiaczon állandóan ott ólálkodott a kofasátrak körül egy kopottas külsejű fiatal ember, kinek feltűnő viselkedésére figyelmessé lett Szilasi István rendőrtizedes s igazolásra szólította fel. Azonban az idegen a kérdésekre csak ötölt-hatolt s ezért a rendőrségre bekísérte, hol vallatás közben Miator Ferencznek mondta magát s némi tétova után előadta, hogy az ő lelkét nagy bűn terheli; ugyanis a múlt tavasz utolján ő követte el Temesváron azt a rablógyilkosságot, melyben egy vámszedő egész családját kiirtotta S aztán töviről hegyire eg sz folyékonyan előadta az esetet: mint hatolt be a szobába, mint gyilkolta meg az asszonyt és két kis gyermekét, mely munka után, mintegy ezer koronát talált s vitt el magával. Ezzel a pénzzel bebarangolta az országot s most, hogy pénze elfogyott Orosházán akart szerencsét próbálni. A szenzácziós vallomást táviratilag közölték a temesvári rendőrséggel, melynek két tagja érkezett Orosházára s a rablógyilkost másnap Temesvárra szállították. Itt azonban konstatálta az ügyészség, hogy Miator a temesvári rab ógyilkosság elkövetésekor a verseczi börtönben ült s igy ő a magára vállalt rablógyilkosságot nem követhette el. Valószínű, hogy itt a rendőrség nem annyira elvetemült emberrel, mint inkább nagyzási mániában szenvedő „mániákussal“ áll szemben, ki ha másként nem lehet, mint rablógyilkos akar hírnévre szert tenni.

Egy gyanús idegen. A szarvasi csendőrségnek tudomására jutott, hogy egyik ottani lakosnál nemrégiben egy gyanús idegen szobát bérelt. Az idegent a csendőrség elővezette és kihallgatta. A gyanús alak először azt mondta, hogy Óbudán született, Elbert József a neve és mint csecsemő került ki Oroszországba. Innen, mint kis gyermek Berlinbe, majd később Antwerpenbe, Zürichbe és Magyarországba jött. Itt miuden városban megfor-