Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-23 / 8. szám
1908. február 23 B E K E R 7 •nyos, mint a Kiss Gyula bátyánk virzsiniája! Az pedig csak bizonyos ! . .. A harmadik szinészember, aki beszéltet magáról, — Zilahy Gyula, a debreczeni szín- igazgató. Szintén közös ismerősünk ! .. . Most ünnepli 25 éves jubileumát művészi pályafutásának és kartársai kezetfogva a debreczeni hires szinmüvészetpártoló közönséggel, nagy ünnepségeket rendeznek ennek a jubiláns időnek ötletéből. Erre az ünnepélyre szerkesztő ségünk a következő meghívót kapta : „Meghívó. A debreczeni színház tagjai tisztelettel meghívják Zilahy Gyula, a debreczeni színház jelenlegi és a budapesti Nemzeti színház szabadságolt művészének folyó hó 22-, 23-, 24-, 25- és 26-án tartandó jubileumi ünnepélyére. Zilahy Gyula ugyanis 1908. február havában tölti be sziné szetének 25-ik esztendőjét. Jubileumi ünnepélye ■öt estére van tervezve; hires szerepeiből ötöt fog eljátszani ez alkalommal és pedig: 22-én „A király házasodik“-ban Kopjait. 23-án „RJpacsos Pista dolmányáéban Pistát. 24-é 1 „A dolovai nábob leányáéban Bilitzkyt. 25-én „Czifra nyomorúságéban Mádi Simít. 26 án „Az ördögében a czimszerepet. E szerepekben maradandó nagy sikerei voltak úgy a fővárosban, mint a vidék majdnem mindegyik színpadán. Maga a színtársulat 22 én ünnepli Zilahy Gyulát. Ez ünnepély este 7 és fél órakor fog kezdődni, nyilt színpadon. Bármely előadáson való megjelenését legalább két nappal előbb kérjük a színházi pénztárral tudatni, ahol jegyét az előadás napjának déli 12 órájáig fenn fogják tartani. A rendező bizottság“. A meghívót a jubiláló művész kiválóan sikerült arczképe disziti.f Most pedig, — tekintve a tekintendőket, — röviden, de velötlenül térjünk rá a helyi nagy eseményekre. A szezonnak a közöskonyha feloszlására vonatkozó múlt heti kifakadása miatt, majdnem kellemetlenségem volt. Künzl sógor ugyanis megtorolni akarván kirohanásaimat a paszuly- és lencseállomány ellen, vacsorára hivott magához és biztosított, hogy paszulyt és hámozott lencsét, továbbá protekczióképpen múlt heti közöskonyhai töltöttkáposztát, idei kutyafarkával fog feltálaltaim. Mondanom sem kell, hogy legyőzve az undort, — ezt a ravasz meghívást, nem fogadtam el. No igy 1 Különben nemcsak ez bizonyítja, hogy farsang vége közeledik, hanem az is, hogy az emberek roppant bizalmatlanul bazsalyognak és pislognak egymásra, közeledvén a bolond újság megjelenésének kritikus ideje. Ilyenkor mindig puskaporszagu a levegő s akinek bűzlik Dániában, az igyekszik magát minél távolabb tartani a nyomdafestéktől. Már pedig itt minden elővigyázat hiába, azt sem én, sem más ki nem kerülheti, hogy egy-egy csipős viccz kíséretében ki ne szerkesszék ! Deimel Lajos hajdani esete is ezt bizonyítja, pedig ő akkor éjjelnappal ott kibiczelt a nyomdában, nehogy a neve belekerüljön a Csipicsókába s mikor kifordult egy pohár sörre, mégis becsusztatták a lapba a neki adresszált sorokat, S az a legnagyobb méreg, hogy a bolond újság gorombáskodásaiért haragudni sem szabad, jó képet kell neki vágni, akár a fotográfusnak. Dr. Nyúl. Közgazdaság. Az I. Gyulavarosi Takarékpénztár f. hó 16-án 'vasárnap d. e. 10 órakor tartotta meg Dr. Zöldy János társulati elnök elnöklete alatt XXXV. évi rendes közgyűlését. A tárgysorozat rendjén előterjesztett igazgatósági- és felügyelő-bizottsági jelentést és ennek kapcsán a mérleget, nyereség- és veszteség-számlát a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette és a felmentvónyt az igazgatóság, fel- ügyelöbizottság és tisztikar részére megadta. A 41788 korona 48 fillér tiszta haszon felosztására nézve egész terjedelmében elfogadta az igazgatóság javaslatát, melyszerint a folyó évben esedékes szelvények beváltására folyó hó 20-ától kezdődőleg, rászvényenkint 22 koronájával összesen 22000 korona kifizettessék, a tartaléktőkéhez 6440 korona 14 fillér, a külön tartaléktőkéhez pedig 2000 korona csatoltassók, az alapszabály szerinti jutalékokra és pedig az igazgatóság részére 5292 korona 25 fillér, a felügyelő-bizottság részére 588 korona 3 fillér és a tisztviselők részére 1176 korona 6 fillér, egyben a tisztviselők és szolga jutalmazására összesen 1300 korona kiadassák, az igazgatósági jelentésben részletezett jótékony czélokra összesen 400 korona forditassók és a fentmaradó 2592 korona az 1908 óv javára előirassék. Végre a közgyűlés az 1876. évben alkotott nyugdilyszabályokat az igazgatóság kidolgozott javaslatához képest egyes-részvényesek módosításának figyelembe vételével újból megállapította és megerősítette. A Békési Népbank f. hó 16-án, mint az előrelátható volt, rendkívüli érdeklődéssel tartotta meg évi közgyűlését. Mint lapunk múlt heti számában megírtuk, a Népbank 270 ezer koronás főnyereményének mikénti felosztása számos eszmét vetett felszínre; közgyűlésig azonban az ellentétek meglehetősen elsimultak, úgy, hogy az igazgatóságnak feloszlatási javaslata, amely különben is sok szempontnak figyelembevétele mellett szerencsésen és helyesen történt, nagyobb vita nélkül egyhangúlag elfogadtatott. A főnyeremény folytán 267342 kor. 54 fillérnyi tiszta jövedelem ezek szerint következőleg osztatik szét: tartalék-tőke javára 26734 K 25 fill., külön tartalékalap javára 5346 K 85 fill., ugyanily összeg a nyugdijtőke javára, igazgatóság jutalékára 40101 If 38 fill., felügyelő-bizottság jutalékára 8020 K 28 fill., ugyanily összeg tisztviselők jutalmazására és jótékonyczélra; alaptőke felemelésére 120000 K, osztalékul 1200 drb részvény után 40 koronájával 48 ezer korona, a békési reform, főgimnáziumnak segély-alap létesítésére alapítvány gyanánt 5000 korona, Békés városának alapítványul 1000 korona. Tenyészbika és ÜSZŐ vásár. Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület által folyó hó 27-én Aradon, a honvéd huszár laktanya megetti barak istálókban rendezendő tenyészbika és üszővásár iránt úgy a gazdaközönsóg körében, valamint a községek részéről igen nagy érdeklődés mutatkozik, amennyiben a vásárra már eddig nem kevesebb mint 145 darab részint siementhali, részint magyar bika és 12 drb. üsző lett a tenyésztők részé ől bejelentve, mig viszont a községeknek az eddigi bejelentések szerint közel 100 drb tenyészbikára van szükségük, de a községeken kivül bizonyára magántenyésztők részéről is fognak történni bevásárlások úgy, hogy a forgalmat illetőleg a vásár sikere már előre is biztosítottnak tekintendő. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Rigán megmondottuk, hogy alig van egy esztendőben olyan egy két hét, amikor a gyulai törvényszék hatóság elleni erőszakot ne torolna meg. S lopáson kivül ez a leggyakoribb bűncselekmény. A mostani eset azonban elütő a többitől. Történt ugyanis a múlt év őszén, hogy a pestmegyei Pusztavacs község végén egy czigány- karaván táborozott s innen, mint központból intézték rablótámadásaikat. Dán községbe is ellátogat tak, ahol éinek idején betörtek a községházára, az éjjeli őrt agyonvertek s a Weriheim-szekrényt el lopva, azt kifosztották. Erre figyelő csendőri kor dón vette körül a pusztavacsi czigányokat, kiknek nagyrésze még is észrevétlenül eltávozott onnan és lefele vonultak az alföldre, természetesen mindé nütt lopva, rabolva. Szenteden is követtek el egy rablógyilkosságot, majd Békésszentandráson két helyre betörtek, lopva nagy mennyiségű élelmi szert. Javában mulattak e lopás után a czigányok a csorvási utszéli csárdában, midőn hirtelen megjelentek közöttük Singer András és Dobor Pá1 kondorosi, valamint Faklis János békéscsabai csend őrök. A czigányoknál szokásos módon a czigány- férfi k (5-en voltak) szétszaladtak, termószetetesen mind más irányban, de négy asszonyt és egy 15—16 éves suhanezot elfogtak, birtokukban pedig a lopott holmikat megtalálták. Ebben az ügyben a vizsgálatot dr. Madarász Kálmán vizsgálóbíró vezette. E bó 5-ón a nevezett vizsgálóbíró hivatalos helyiségében éppen Singer András csendőrt szembesítette a tagadásban levő czigányasszony egyi- kóvol, Kolompár Nettivei, midőn a vizsgálati fog ságban levő asszony, báta megett a szuronyos őrrel, neki ugrott Singer András csendőrnek s azt öklével megütötte a homlokán, még mielőtt megakadályozni lehetett volna. E cselekményéért vonta felelősségre Kolompár Nettit a gyulai kir. törvényszék s mielőtt még a bókésszentandrási dologén számolna: hatóság elleni erőszak miatt egyelőre 2 hónapi fogházra Ítélte. A Hofitnann ügy. Bizonyára élénk emlékezetében van még városunk közönségének az a megdöbbentő gyilkosság, mely Gyulán, 1907. szeptember hó 24 és 25-dike közötti éjjel a Tessarovics utcza 5. szám alatt lakó özv. Hoffmann Simonné életét követelte áldozatul. A gyilkosság rejtélyes módon követtetett el s a nyomozás sokáig nem vezetet eredményre a tettes kilétére nézve. A magánosán élő vagyonos, öreg, német asszony nem igen érintkezett idegenekkel, csupán ünnepnapokon látogatta meg a tanyán kint lakó Antal nevű fia és annak családja. A közvélemény a család tagjai között kereste a gyilkost, aminek az áldatlan családi viszonyok képezték az alapját. A hosszas nyomozás során végül a meggyilkolt mellett talált lámpán felfedezett ujjnyomat Hoffmann Antalnéra hárította a gyanút, ki ellen a vizsgálati fogság és a vizsgalat elrendeltetett. A vizsgálat adatai alapján a gyulai kir. ügyészség elkészült terjedelmes vádiratával és azt a napokban nyújtotta be a vizsgálóbíróhoz. Az eset rejtelmessége, az ujjnyomatnak, mint bizonyítéknak magyarországon első Ízben való felhasználása bűnügyben, arra késztetnek bennünket, hogy a vádiratot az alábbiakban bő kivonatban ismertessük. A vád a btkv. 278. §-ára alapítva, gyilkosság büntette czimén irányul Hoffmann Antalné szül. Csomós Terézia ellen s az eset ismertetését magában foglaló indokai a következők : Gyulán a Tessarovics utcza 5. szám alatt élt özv. Hoffmann Simonné született Metz Terézia, egy 62 éves német nemzetiségű özvegy asszony, kinek két gyermeke volt, Gyula és Antal. — Mindkettő nős — Hoffmann Gyula nejétől különválva, az ország különböző részén napszámos munkával kereste a kenyerét s még hazulról kapott 20 korona segítséget. Hoffmann Antal az annyjával itthon közösen gazdálkodott s nejével és két kiskorú gyermekével kint a tanyán lakott, de sokszor bejött a városba anyjához családjával együtt, leginkább azonban vasárnap és ünnepnapon. Hoffmann Antal 1907. szeptember 24-én feleségével és két gyermekével kocsin bejött Gyulára a városba egy rokona temetésére. A temetés után, melyen resztvettek, délután úgy egynegyed 6 óra tájban Hoffmann Antal és családja visszaindult a tanyára azzal a megállapodással, hogy anyja özv. Hoffmann Simonné másnap — 25-én r—• reggel szintén ki fog menni a fiához gyalog. Éjjelre özv. Hoffmann Simonné magára maradt városi házában s Antal fia állítása szerint az elindulás után az utcza ajtót becsukta. 25-én, másnap reggel azonban özv. Hoffmanné nem ment ki a tanyára s elmaradása miatt nyugtalankodó fia délután 1 óra tájban kocsiba fogott s bejött a városba. Az utczaajtót nyitva találta, majd rövid keresés után megtalálta anyját a kamarában a földön arczczal lefelé fekve, mellette egy véres balta és egy lámpa, fején több tátongó seb. A mint megjelent a helyszínén a nyomozó hatóság kitűnt, hogy még egy kendő is van a szájába bedugva. Özv. Hoffmann Simonné felbonczolása és a halál okának megállapítása után, a tettes kiléte után megindult a nyomozás, melynek során a gyanú Hoffmann Antalnéra hárult. Terhelt úgy a nyomozás, mint a vizsgálat során állhatatosan tagadta, hogy anyósát ő ölte volna meg, vagy abban csak részt vett volna is. Ennek daczára azt kellett megállapítani, hogy a gyilkosság tettesse, vagy társtettesse a terhelt volt. Ha ugyanis kutatjuk a cselekmény kiinduló pontját, vagyis a gyilkosság indokát, látjuk, hogy az nem rablógyilkosság, özv. Hoffmann Simonné házánál a keresés, kutatás, vagy feszítésnek semmi nyoma nem volt talalálható. Félretett 4000 korona készpénze, azonkívül 3 betéti könyv, melynek egyikén 2000 korona volt elhelyezve érintetlenül találtatott meg záratlan, könnyen hozzáférhető fiókokban. A tettesnek a gyilkosság elkövetése után legalább is 12 órai zavartalan ideje lett volna azokat megkeresni és magával vinni. Az elhalt nő 62 éves öreg asszony volt, ki van zárva tehát az is, hogy nemi hajlandóságon alapuló érzelmek okozhatták volna halá’át. Hogy az elhalt nőnek haragosa lett volna, hogy a gyilkosság bosszúra volna visszavezethető, erre a legszorgosabb nyomozás daczára adat fel nem merült. Ilyen körülmények között nem marad más hátra, mint az indokot a családi viszonyokban keresni és valóban itt az első pillanatra fel is találjuk. Hoffmann Gyula egész családjával meghasonlásbán él. Feleségét elhagyta. Kezesség miatt adósság szakad a nyakába, e miatt rálő arra, kinek kezesse Ivóit s becsukják. Kiszabadulása után eltávozik
