Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-08 / 45. szám

2

B É K É S

1968. november 8.

kedves, bájos viselet, ma^yarazta, nem gátolja az embert a mozgásban, le lehet benne ülni a földre is, a gyerekkel játszani.

— Édesem, már kértem magát, hogy ne emlegesse nekem azt a gyereket — mondtam kissé száraz hangon.

— Hisz ez nem az a gyerek.

Éreztem, hogy veszedelem fenyeget. Össze* húztam a szemöldököm, ami nálam az idegesség jele.

— Egy másik gyerek? Hát ez kié?

— A Mihályé.

— A favágóé ?

— Azé.

Egy pillanatra elhallgattam. Ezt az időt Piroska arra használta föl, hogy rátelepedett annak a széknek a karjára, amelyen én ültem és elkezdte a hajamat simogatni.

— Ha látná, micsoda gyerek az — mondta — akár egy Murilló-angyalka. Kék szeme van, meg fekete haja. Aztán a keze, meg a lába — Miklóskám, lelkem, nézze meg azt a gyereket.

Piroska néhány napra igy szólt:

— Aztán kérdezte már tőle?

— Kérdeztem. Nem. éppen ezt, csak úgy mondtam, hogy nem adná-e nekem valamelyiket. Gondoltam, majd ezt választjuk.

— Aztán mit mondott Mihály ?

— Hogy hát ö nem bánja, neki van öt, jut is, marad is.

— Mihály ! Mihály csak az apja. Beszelt az anyjával?

— Holnap fogok vele beszélni. Magával elmegyek hozzájuk.

Azt akartam mondani, én bizony nem me gyek, de ránéztem a parányi kis czipőkre és igy feleltem:

— Isten neki, holnap nézzük meg a kis lányt.

Másnap csakugyan elmentünk Mihályékhoz. Mikor a kapuhoz értünk, Piroska azt mondta, aztán ne mondja rögtön, hogy a kis Julcsá' akarjuk. '

Mihály az udvaron várt bennünket az egész családjával, ő maga alacsony, nagy b íjuszu ember volt, összecsavarodott dús hajjal és értelmes kék szemekkel. A felesége gyönge, beteges asszonynak látszott. Hosszúkás madonnaarca volt, meg nagy, szomorú szeme. Az öt gyerek közül az egyik, a legidősebb az eperfa legtetején ült egy hajlós, vékony ágon. Mikor az apja szólította, kecsesen és biztosan jött le. mint egy mókus. A második a negyediket fogta. A harmadik a porban játszott az anyja lábánál, a legkisebb, a mi Julcsánk pedig ott ült az anyja ölében és mikor minket meglátott, elkezdett czinczogni, mint egy fázós egérke.

Az asszony nem valami barátságosan fogadott bennünket. Úgy látszik, az ura informálta előre, mi járatban vagyunk, mert egyre a gyerekeit nézte, féltő, nyugtalan tekintettel.

Mihály ellenben nagyon beszédes volt és a kedvünkbe akart járni.

— Jani, gyere le, köszönj a tekintet * urnák — szólította a fán ülő gentlemant.

Az asszony gyors mozdulattal megigazi tta a fején a kendőt és erélyes hangon megszólalt:

— Janit nem adom. Majd szelidebb hangon hozzátette ;

Ó a legidősebb.

— Igaz — mondta Mihály — ő a legidősebb és elkomolyodott. — Nem szokna mag az ilyen nagy gyerek úgyse.

A feleségem megsimogatta a nagyobbik kis lánynak a haját. Fakó arczu, szeplős, csúnya gyerek volt, a haja akár a csepü.

— Mari — mutatta be Mihály.

— Beteges — vágott közbe az anyja — nem való elvinni ezt se.

— Igaz, — hagyta helybe újra Mihály — ezt se lehet adni. Beteg gyereknek az anyja mellett a helve.

A porban ülő gyerek keservesen elkezdett sírni. Az anyja lehajolt hozzá, a kötőjével törül- gette az arczát és igy csitította.

— Ne sírj lelkem, nem adlak én oda a világért sem. Mihály a vállát vonogatta, mintha mondta volna:

Lám, ilyen bolond az anya és a negyedikhez közeledett volna, ha az asszony rá nem kiált:

— Kigyelmed már adná. Hát nem tudja hogy Erzsi nem alszik el Mari nélkül soha.

koronáért vásároltatott s parczelláztatván a vételárból esik:

1. Magánfél vevőkre 1419486 K 69 f

2. A városra az általa megvett

1521,05*V16oo hold föld után 380513 K 31 f

összesen 1800000 K — f

A birtok vevők használatába 19i)6. október hó 1-én ment át, a felekkel kötött szerződések csak később, több részletben lettek jóváhagyva.

Hogy a város az eladónak a vételárat s a felmerült költségeket fizethesse, a Pesti Magyar Ke- resk. Banknál lombárdirozta 461500 korona névértékű regále kártalanitási kötvényét. Ezen kölcsönből 1906. évi február hó 19-én 355000 kor. vételeztetett be a benedeki pénztárba. Eladó javára az 1907. évi augusztus 31-iki törlesztési részlet kifizethetése czél- jából a 161. kgy. 9084—907. ikt. sz. képviselőtestületi határozat alapján ezen kötvény terhére ismét kölcsön vétetett 105000 korona.

Ezen kölcsönökből azonban vevők hátralékainak befizetésével törlesztések eszközöltettek s igy 1908. évi junius hó végével a fennálló lomháid kölcsön összege 432748 koronát tett ki.

Magán fél vevők a kisbirtokosok földhitelintézetétől s az országos központi hitelszövetkezettől vettek fel kölcsönt s ezen kölcsönök közvetlenül a magyar leszámítoló és pénzváltó banknak, mint eladó gróf Wenckheim István engedményesének lettek befizetve. A város kimutatásokat kapott a kölcsönt adó pénzintézetektől arról, kiknek a javára] fizettettek be vételárak czimén a kölcsönösszegek a magyar leszámítoló- és pénzváltó banknál.

Miután a városnak a felekkel kötött szerződések késedelmes jóváhagyása folytán, hamarabb kellett az eladó részére kifizetni a vételárat, mint azt a felek befizették, ennélfogva a város terhére kamatkiadások merültek fel, melyek vevők terhére egyénenként előirattak. — A vevőket azonban több esetben a bíróság felmentette a kamatfizetési kötelezettség alól, azon indok alapján, mert felek a kötött szerződés szerint, csak annak jóváhagyása után kötelesek a vételárt megfizetni s a jóváhagyás előtti kamatok fizetésére a szerződésben megállapodás felvéve nincsen. A vevők terhére előirt késedelmi kamatok összege 25575 korona 48 fillért tesz ki, mely összeggel a város az eléggé meg nem róható felületes szerződés kötése miatt tényleg károsult.

A megvett birtokok a vételárhátralékokkal megterhelve, felek neveire telekkönyvileg átírattak,

A benedeki földvételi pénztár tartozásai és követeléseiről a városi képviselőtestület által ezzel megbízott Papp Gyula, Alcser Antal és Heilinger Károly városi tisztviselők, 1907. évi junius hó 1-ig leszámolást készítettek s felek tartozásait egyénen-!

ként számfejtőkönyvben előírták s a pénztár va- gyonállását azon nappal megállapították, azóta újabb számadás nem készült.

A pénztárról főkönyv nem, csupán egy beszedési napló s adósok tartozásairól egyénenkénti számfejtőkönyv vezettetik, de ezek sem lettek még az év végével sem lezárva s mert a késedelmi kamatokon kívül, más perek is vannak még folyamatban. Ugyanis egyes adósok azon czimen, hogy a birtokukba adott terület nem egyezik az általuk vásárolt területtel, vagy a vételár helytelenül van kiszámítva, a fizetést megtagadták, ezenkívül a város és a magyar leszámítoló- és pénzváltóbank között a vételártörlesztésekböl folyólag, még nem tisztázott, mintegy 6000 korona kamatszámitási különbözet áll fenn, mindezeknél fogva a város veszteségét a benedeki földvételen ez idő szerint teljes pontossággal számszerűleg még megállapítani nem lehet.

Hogy a végeredményben a várost jelentékeny veszteség fogja érni, a következő számítások igazolják :

A város tulajdonában maradó benedeki földek vételára a költségek és kamatokkal (késedelmi) együtt 1907. évi junius hó 1-én 391349 korona 95 fillér. Ezen ingatlanok forgalmi értéke a képviselőtestület gazdasági bizottságának becslése szerint, amelylyel a város leltárába felvétettek, 347157 koron*; kü- lömbözet 44192 korona 95 fillér. Ehhez hozzá a bírói ítélet szerint fel nem számítható késedelmi kamatok 25575 korona 48 fillér. Együtt 6976 8 korona 43 fillér.

Ezen veszteség még növekedni fog, mert az eddigi értékeléseknél a nagymajori gazdasági épületek azon vélelmezéssel lettek 20000 koronával felvéve, hogy azok a létesítendő mezőgazdasági szeszgyár czéljaira fel lesznek használva, mar pedig a szeszgyár részére szükséges contingenst a pénzügyminisztérium nem engedélyezte, a városnak ez iránt benyújtott kérelmét több ízben elutasította, igy a szeszgyár létesithetésére kilátás alig van, már pedig ez esetben a 20000 koronára értékelt épületek feiényi értéket sem képviselnek és amennyiben a szeszgyár a jövőben sem engedélyeztetnék, a város még tetemes veszteséget fog szenvedni. Növekedni fog ezen veszteség a város ellen indított s indítandó előbb körülírt perek költségeivel s ezekből folyólag netán visszatérítendő vételárakkal.

Eladó gróffal kötött szerződés értelmében a benedeki tanító fizetését a város átvállalta, ennek költségei, valamint a közös dülőutak létesítésének költségei még meg nem állapítható terhet képeznek.

Ezen veszteségeket és kiadásokat esetleg ellensúlyozni lesz képes némileg az épületek és akácz- fából az 1907. évi junius hó 1-éig készült leszámolén Q rl (] i Cf Ttofnlvf. 9Q1HQ lí Ci T 7Q fíllPI’

A város tulajdonát képező földek mintegy 15700 koronát kitevő évi jövedelme a közpénztár - ban vételeztetik be, ugyanonnan lesznek kiadásba téve az ingatlanok adói, tüzbiztositási dija, csősz fizetése s a lombard kölcsön kamatai. Az évi kiadások 32000 koronára tehető összegéből levonva az előirányozható 15700 koiona bevételt, a közpénztár jelenlegi tényleges évi vesztesége 16300 korona, mely veszteség a városi potadót 8%-al emeli.

A földvételre vonatkozólag főkönyv, nyilvántartás, melyből a vagyon állás mindenkor pontosan vagy legalább az év végével megállapítható lenne, nem vezettetik. A számadási rendnek megfelelő főkönyvek számfejtőkönyvek vezetése céljából a rendkívül bonyolulttá s nagy terjedelművé vált ügynek akta szerinti gondos áttanulmányozásával a szükséges könyvek s nyilvántartások felfektetendők s az eddigi vagyonváltozások azokban keresztül veze- tendők volnának. Ezen hónapokat igénylő munka kapcsán ki kellene terjeszkedni arra is, kiknek mulasztása, esetleg visszaélése tette ily zavarossá az ügyet s okozta a veszteségeket, mert mar rövid betekintés után is megállapítható, hogy különösen a földek eladása körül az arra kiküldött bizottság legalább is nem kellő gondossággal járt el.

A szabálytalanságok sorozatát a részletes vizsgálat, a leszámolás lesz hivatva megállapítani, ezúttal csak a szabálytalannak látszó esetek néhány példájára szorítkozom:

K. Schriffert József a birtokot értékesítő bizottság tagja, a helyszínen 205 468/1100 holdas birtok holdját 740 koronáért vette meg, de később el nem fogadható indokok alapján a vételtől visszalépett. Rövid idő múlva ugyanezen birtok holdját 670 koronáért vette meg nem a helyszínén, hanem a városházán az I-ső jegyző hivatalos szobájában a nyilvános árverés mellőzésével 14350 koronával olcsóbban.

Múlt József volt városi képviselő ez ügyet kifogásolván, az eladó bizottság erre vonatkozólag a következő igazolást terjesztette elő (1906. évi junius hó 10-én felvett jegyzőkönyvéből) Múlt József panaszának kitételére kijelenti a bizottság, hogy a kérdéses terület a bizottsági ülésen adatott el oly feltétel mellett, hogy a mennyiben a K. Schriffert által felajánlott 670 koronát hajlandók a jelentkezett vevők megadni, K. Schriffert a kérdéses területet hajlandó nekik átengedni s miután nevezettek a kitűzött idő alatt még a 670 koronát sem voltak hajlandók megadni, az K. Schriffert részére maradt meg.

Hogy K Schriffert a 740 kor. ártól mért lépett vissza, ezen kérdés már a képv. testület előtt több