Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-08 / 45. szám

1908. november 8 BÉKÉS H ízben tisztázódott, e helyütt csak azt jelentjük ki, hogy sem becslök, sem K. Schriffert a kérdéses területet nem vizsgálták és csak feltételesen tett ajánlatot, ha más nem jelentkezne.« Megjegyzem, hogy a képv. testület jóváhagyta ugyan 1906. évi junius hó 10 én 138. kgy. 7221/906. ikt. szám 21 szóval 11. ellenében a K. Schriffert Józseffel a második ajánlata alapján kötött szerző­dést, de sem ezen, sem előző jegyzőkönyvekből nem láthatók tisztán, nem állapíthatók meg oly okok, melyek alapján kötött szerződést, de sem ezen, sem előző jegyzőkönyvekből nem láthatók tisztán, nem állapíthatók meg oly okok, melyek alapján neve­zettel a városra nézve előnyös első ajánlata alól fellehetett volna menteni. A bizottság részéről megállapított árverési fel­tételeket a városnál levő iratok között nem sikerült feltalálnom s igy nem állapíthattam meg, mennyi­ben nem lettek azok betartva, de hogy különböző eljárás lett követve s a nyilvánosság kizárásával történtek eladások, a következő kihallgatásokból megállapítható. F. Schriffert István és Illicit Mihálylyal 1906 május hó 24-én felvett jegyzőkönyvből a K. Schriffert József által megvett földre vonatkozólag később adtak volna többet, vagyis 340 frtot is holdjáért, de ekkor már eladatott. Az alkudozás nem a hely­színen, hanem a bizottsági elnök hivatalos helyi­ségében történt s árverés nem volt tartva. Gara István és Kis Mihály 1906. évi junius hó 7-én felvett jegyzőkönyvi vallomása. Nevezettek bejöttek Hoffmann I-ső jegyző irodájába s megkér­dezték mikor árverezik a kérdéses 92 hold földet, erre jegyző kijelentette, hogy a következő hétfőn. Mikor a mondott napon az árverésre kimentek, a 92 holdat nem árverezték, hanem a kétegyházi ha­tárban árvereztek. Kis Mihály kérdezte a jegyzőtől, hogyan van az, hogy nem a 92 holdas részletet árverezik, azt felelte, hogy az már elkelt. Később tudták meg, hogy 300 írtért kelt el, ők esetleg 350 frtot is adtak volna érte. Hogy a város érdekeit mily gondossággal kép­viselte a benedeki eladásokra kiküldött bizottság, jellemzi a következő eset. Ifjú Steigervald Ferencz bizottsági tag olcsó áron megvett 2 drb. nagy vas vályút s ebből egyet K. Schriffert József biz. tag nak adott át. A képv. testület 1907. évi május hó 17-én tartott ülésében előterjesztés tétetett a bene­deki legelőn szükséges 2 drb fa vályú beszerzése iránt. Ekkor egyes, a benedeki állapotokkal ismerős képviselők előadták, hogy kell ott lenni a fánál sokkal értékesebb vályúknak. Iiy módon jött nyil­vánosságra a vasvályúk eladása s a képv. testület 1907. évi május hó 17-én 126 kgy. 5944/1907 ikt. sz. alatt kötelezte vevő bizottsági tagokat a vas vályúk visszaadására. Minaly megrökönyödve nézett rá. — Mán hogy adnám — mondta, aztán a feleségemhez fordult és lemondólag legyintett a kezével; — Ne tessék bántani, kicsi még nagyon. Piroskát a hallottak nagyon elbátortala­nították és félénken csak annyit mert mondani : — Hátha a kis Julcsát . . . Mihálynénak piros lett az arcza és eey gyönyörű védő mozdulattal még szorosabban ölelte magához a gyermekét. — A kis Julcsát — szólott és most meg elsápadt. Szép szomorú szeméből sűrűn kezdtek hullani a könyek a kis gyerek arczára. Mihály is rosszalóan csóválta a fejét és szemrehányóan tekintett a feleségemre : — Mán azt igazán nem lehet. Egy pillanatig hallgattunk valamennyien. Aztán az aprószentek elkezdtek keservesen sírni, mintha valami veszedelmet sejtett volna meg a kis lelkűk. Mihály is elfordult és lenézett a földre, mintha valamjt keresne. Az én asszonyomnak is könyes volt a szeme, aztán odament a másik asszonyhoz, mtgőlelte szépen és azt mondta neki: — Olyan szép volt, hogy nem adta . . . A bizottság felületes eljárását jellemzi az is, hogy az üléseiről fe vett jegyzőkönyveket egyetlen bizottsági tag sem irta alá, azokat Hoffmann Ferencz volt I-ső jegyző sajátkezűleg vette fel s egyedül csak ő irta alá A részletes vizsgálat lesz hivatva megállapítani, hogy csupán felületességből becsülte-e az eladó bizottságot a város által megtartott 669320/,Goo hold területű Tavasz rétet 201345 koronára, mert a vá­ros 1908. évi leltárában ezen ingatlan csak 118800 korona értékkel van felvéve, s mint a viszonyokkal ismerősek állítják, a forgalmi értéknek ezen utóbbi becslés felel meg. Egy 669340/16oo holdas legelőnek a forgalmi értéke 82545 koronával való felülbecslése- azon látszatot kelti, mintha a bizottságnak a város részére megmaradó terület túlértékelésével, a bene­deki hirtok ügyét ily, a valóságnak meg nem felelő módon kedvezőbbé feltüntetni szándékában, esetleg érdekében állott volna. A benedeki bizottságnak az előadottakban váz­latosan körülirt eljárása s mert a város birtokain nem folytat körültekintő gazdálkodást, sőt ezen in­gatlan önös érdekeket szolgált és szolgál, a meg­maradt ingatlan nincsen kihasználva, sőt a várost mint előzőleg jeleztem, ez idő szerint már 16000 korona évi veszteség terheli, teljesen indokolt, hogy az összes benedeki ingatlanok eladassanak. Ezt an­nál is inkább véleményezem, mert eladás esetén határozottan megállapítható az egész parczellázási ügyből folyólag a várost ért veszteség. A folyó évi gazdálkodásnál is eléggé el nem ítélhető eljárást követtek el. A benedeki földekből a major mellett elterülő (Egérszík) mintegy 420 hold terület a csabai lakosok holdját 12 koronáért! vagyis 5040 koronáért kérték legelőnek bérbe egy évre. A képviselőtestület ezt nem adta át, hanem önkezelésébe vette és fentartotta kaszálónak, az ered­ménye az lett, hogy lekaszáltak mintegy 30 holdat nyertek 24 szekér szénát, a lekaszálásért és behor- dásért kifizetett a városi pénztár 991 kor. 28 fillért, így egy szekér széna a városnak belekerült 41 kor 30 fillérbe, mely árért bárkitől is beszerezhette volna. E gazdálkodásnál tehát a folyó évben 5040 korona kárt szenvedett a város. Több kaszálás nem történt és már nem is történhetik, mert egyes érdekeltek a kaszálónak fent tartott helyet ökreikkel lelegeltet­ték. Az ily és másfelől feltárt gazdálkodás kétség­telenül igazolja, hogy a városi tanács, illetve képvi­selő testület, a közvagyon kezelésével a kellő körül­tekintést nem gyakorolja, sőt a látszat azt igazolja, hogy a közvagyont önös érdekűknek igyekeztek kihasználni, mert az 1908. évre jóváhagyott költség- vetés igazolása szerint a II. csoport terhére csak 215o% pótadó lett megállapítva, az I. csoport terhére pedig 773o%, a III. csoport terhére 315o%, tehát legcsekélyebb pótadóval lett terhelve a II. csoport, holott a városi képviselőtestület éppen a mezőgaz­daság érdekében vette meg a benedeki földeket és igy e ténykedésükkel a várost ért évi kár összeg a Il-ik csoporttal lett volna jogszerüleg terhelendő, de mert a városi képviselőtestület zöme mint mező- gazdálkodással foglalkozók ez ingatlant kihasználják, itt nem csak a közvagyonban tettek kárt, hanem egyes azon polgárokat, kik mert gazdasággal nem foglalkoznak, károsították, mert magasabb pótadóval terhelték. A város nem csak az általa kezelt alapok kész­pénzét használta már fel, kölcsönkép a szükségletei­nek kifizetésére, hanem a 461500 kor. névértékű regále kötvényét is elzálogosította, sőt rövid lejáratú váltó kölcsönök felvételére is volt kéoyszeritve. Köz­tudomású dolog pedig, hogy az ily kölcsönök után magasabb kamat és költség fizetendő. Az ily és hasonló ténykedés kétségtelenül beigazolja, bogy a képviselőtest let oly eljárást követ és követett, mely a város jólétét veszélyezteti és igy az 1886. XXII. t.-cz. 61. §. rendelkezése alapján a képviselőtestület feloszlatandó lenne és a 117. §. rendelkezése szerint a vagyon kezelés zarlat alá lenne veendő mindaddig, amig a város vagyoni viszonya nem rendeztetik.« T a n ü g y. A főgimnáziumban csütörtökön, folyó hó 5-én volt az első természettudományi előadás. — Ezen alkalommal Münch tanár az életjelenségekről : táplálkozás, növekedés, szaporodás, a külvilág je­lenségeivel szemben tanúsított ingerről tartott tudományos alapon álló, érdekkeltő előadást. — Ősz nte sajnálattal és bizonyos szégyenkezéssel kell konstatálnunk, hogy az előadás meghallga­tására igen kis számú közönség gyűlt egybe. Ez első alkalommal azonban még nem lehet e tényből következtetegeket levonni és mi a magunk részéről őszintén reméljük, hogy városunk közönsége na­gyobb számban fogja a jövőben látogatni ezen is­meretterjesztő természettudományi estélyeket. Ma, vasárnap délután */„ 6 órakor, a gimnázium torna­termében Uránia-előadás lesz. Az előadás tárgya : A posta és közlekedés a n gi időkben. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi minisz­ter Stollmann Szeréna tanfelügyelőségi napidijas, oki. tanitónőt a csabai állami el. iskolához rendes tanítónővé kinevezte. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Tticzákovics Béla gazd. szaktanítót ezen minőségben a békési önálló gazdasági iskolához nevezte ki. A békési közs. iskolaszék már régen kérte a minisz­tert hogy a gazd. ismétlő iskola közismereti tárgyai­nak oktatásara egy elemi isk. tanítót nevezzen ki, mert bár a közs. elemi tanítóknak törvényes köte­lességük az ismétlő iskolában való díjtalan tanítás, azonban ez eddig csak a mindennapi oktatás hát­rányára volt kivihető. Valószínű, hogy ezen kine­vezéssel a közismereti tárgyak oktatása kérdését :s megoldotta a miniszter, amt a kinevezett gazd. szaktanító di j level é bő I lesz megtudható. Hírek. Csák Gyöngy. Nyílt titok volt, hogy Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgató, amidőn be- löiiött negyven esztendei szolgálat után nyugdíjaz­tatási kérvényét beadta s még a nyár elején ugyan­akkor szabadságra utazott, többé nem foglalja el hivatalát, hanem bevárja kérvényének elintézését, lletőleg nyugdíjaztatását. Ez a múlt hó végén tény­leg megtértént és ugyanakkor — mint múlt heti számunkban megírtuk — pénzügyigazgató utódja is kineveztetett. Csák György, aki kedves család­jával együtt még júliusban Kassára költözött, tu­domásunk szerint nem jön vissza Gyulára, még pedig azon okból, hogy a hivatalos bucsuzkodást es az ezzel járó ünnepeltetést elkerülje. Aki az ő. pose nélküli egyszerűségét és intransingens jelle­mét ösmeri, e fölött egyáltalán nem fog csodál­kozni. Részünkről is tisztelettel respektáljuk úgy az elhatározást, mint annak indokait. De amidőn nyugdíjaztatásának immár bekövetkezett fényerői tudomást veszünk, kötelességünknek tartjuk a válás alkalmából a felett érzett őszinte sajnálatunknak kifejezést adni. Csák György másfél évtizedet meg­haladó időn át volt pónzügyigazgatóságunk vezetője s városunk lakosa. Puritán jéllemével, jó szivével es mint fennebb megjegyeztük pose nélküli egyé­niségével csak jó barátokat és tisztelői*et szerzett magának, akinek körünkből való megválását úgy hivatali mint társadalmi szempontból érzékeny veszteségűnként fájlaljuk. Kívánjuk; úgy neki, mint distingvált nemes lelkű kedves nejének és családjának, hogy Kassán, uj otthonukban, erőben, egészségben, a gyulaihoz hasonló köztiszteletben éljenek, ben­nünket pedig tartsanak meg jó emlékükben, amint a gyulai társadalom, • amelynek előkelő, kedves tagjai voltak, szintén tisztelettel és szeretettel em­lékezik meg sokáig, mindig róluk. Lemondás. A gyulai kir. pénzügy igazgatóság nyugalmazott főnöke Csák György kir. tanácsos, pénzügyigazgató Gyuláról vegleg eltávozván, vár­megyei közéletünktől is teljes búcsút vesz. Csák György bejelentette ugyanis, hogy Mezőberényben nyert törvényhatósági bizottsági tagságáról lemond. Helyébe az uj választás legközelebb ki fog tűzetni. Az uj pénzügyigazgató hivatalba lépése. Roe- diger Gyula, az újonnan kinevezett pónzügyigaz- gató kedden délután érkezett Gyulára családjával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom