Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-11 / 41. szám
1908. október 11. B É K É S 3 51 Öcsöd község módosított fizetési szabály-rendszeresítését megtagadta s az ellen Kovács Gyula rendelete. 52 Doboz község véghatározata Kovalovszki Andrásnak a vadászati haszonbéri szerződés alól való felmentése tárgyában. 53 Gera Mihály ujkigyósi lakos kérvénye törvényhatósági utón lépcső-lejáró építésének engedélyezése iránt. 54 Tótkomlós község módosított rendőrségi szabályrendelete. 55 Köröstarcsa község határozata a mezőőrök fizetésemelése tárgyában. 56 Bemeczky Ferencz és társai felebbezése Békés község képviselőtestületének a roszerdei határig terjedő gyalogjárda kiépítését megtagadó határozata ellen. 57 A békéscsabai takarékpénztári egyesület kérvénye a kézizálog kölcsőndij kamatlábának felemelése tárgyában. 58 Köröstarcsa község képviselőtestületének határozata a községi elöfogatos drágasági pótléka tárgyában. 59 Polacsek Béla városi erdőőr felebbezése Gyula város képviselőtestületének jószágai legeltetése tárgyában hozott határozata ellen. 60 Balázs György és társai felebbezése Tótkomlós községnek fizetésemelésük tárgyában hozott határozata ellen. 61 Kocsor Dezső községi állatorvos felebbezése Békés községnek az állatorvosi gyógyítási dijak és heti piaczi napidij tárgyában hozott határozata ellen. 62 Csorvás község szabályrendelete a községi töko és szegényalap kezeléséről. 63 Gyulavári község képviselőtestületének határozata a fogyasztási adók mikénti kezelése tárgyában. 64 Békéscsaba község határozata a rendőrlegénység fizetésének rendezése tárgyában. 65 Benyó András felebbezése Tótkomlós község képviselőtestületének a jegyzőkönyvi s ügyviteli nyelv kérdésben hozott határozata ellen. 66 Tótkomlós községnek a hirdetések teljesítésének módjáról és a hirdetési dijakról alkotott szabályrendelete. 67 Oláh Ferencz és társainak felebbezése Bé- késsámson község által a gyulamezői iskola ügyben hozott határozat ellen. 68 Komlóéi János felebbezése Doboz község nek a végrehajtói fizetés kiutalványozasát megtagadó határozata ellen. 69 Gádoros, Tótkomlós, Nagyszénás községek kérelme a kisüstön való pálinkafőzés engedélyezése iránt. 70 Gyulavári község határozata az anyakönyvi kivonati dijaknak az anyakönyvvezetők részére leendő átengedése ügyében. 71 Békés község és gróf Wenckheim Krisztina között kötött adásvételi jogügylet. 72 A kétegyházi állami iskola és ovoda czél- jaira szükséges ingatlanok vételi szerződései. 73 Szeghalom község azon határozata, amely- lyel az anyakönyvvezeiő mellé kért napidijasi állás * II. által beadott felebbezés. 74 Bartha György felebbezése Köröstarcsa községnek az ártézi kút fúrásához kért előleg megtagadása tárgyáben hozott határozata ellen. 75 Mezőberény község határozata a községi téglajárdák munkálatainak vállalatba adása tárgyában. 76 Vésztő község határozata a községi állami elemi népiskola felépítése s az építési munkálatok vállalatba adása tárgyában. 77 Fekete Bálint és társai és Szabó Bálint felebbezése Gyoma község képviselőtestületének a segéd- és kezelőszemélyzet lakbérrendezése tárgyában hozott határozata ellen. 78 Tótkomlós község elöljárósága és Hovorka Pál és neje között létrejött adásvételi szerződés. 79 Szarvas község határozata, a róm. kath. egyház ellen a templom körüli sétatér tulajdonjoga és birtoka iránt per megindítása tárgyában s az ellen dr Lengyel Sándor felebbezése. 80 Békés község határozata Kiss B. Mihály segédjegyző anyakönyvvezetö helyettes személyi pótléka tárgyában. 81 Szeghalom község és az ottani református egyház között kötött egyezség. 82 Köröstarcsa község szabályrendelete a községben való építkezési területek mikénti használatáról és az építkezéseknél szükségelt földanyag termelési módozatairól. 83 Endrőd községnek Gyuricza János és Bari Pál községi végrehajtók kérelme tárgyában hozott határozata. 84 Szarvas község és a nagyváradi postaigazgatóság között kötött szállítási szerződés. 85 Steiner Sándor felebbezése Szeghalom község 153 — 1908. számú határozata ellen. 86 Mezőberény község és Francz Miklós között kötött haszonbéri szerződés. 87 Körösladány község határozata a kataszteri felmérési munkálatok költségeinek mikénti fedezése ügyében. 88 Vésztő község határozata a kataszteri felmérési munkaiatok költségeinek mikénti fedezése tárgyában s az ellen gróf Wenckheim Ferencz és társai felebbezése. 89 Békés község módosított szervezési szabályrendelete. 90 Szentetornya községnek a jegyzői székhely áthelyezését megtagadó határozata ellen Verasztó György és társai által beadott felebbezés. 91 A gyulai körgát építéséhez szükséges területek kisajátítása tárgyában képviselőtestületi határozat 9.2 Békés község képviselőtestületének határozata a községi révész személyi pótléka tárgyában. 93 Nagy Sándor és társai felebbezése, Szeghalom községnek a hús és boritaladó kezelésért kért jutalék megragadása ügyében. 94 Békéscsaba község, valamint Tóth Pet- rovszky Pál és neje között kötött adásvételi szerződés. Hát még a Maris nénit! Hej, de sokszor összeakaszkodott utczán, piaczon, fogadott fia miatt az asszonyokkal, legényekkel . . . S-*nye Mihály is próbált a során fordítani, de hiába beszélt, hiába argumentált s járt erre-arra, Poncziustól Pilátusig, csak nem tudta azt jóra fordítani. Később a Ferke csillapította őket: — Sohse bántsa kigyeimetöket az én sorom; majd tnöglöszök valameddig igy is ; ha oszt beleunok, majd elmögyök valamerre, vagy visz- szakövetközek Ordasra. Senye Mihálynak amrgy is volt elég baja, hát ráhagyta a gyereket: Úgy őszi, ahogy főzi! Pedig a Ferke erősen főzött valamit. II. Ez időtájt Szanazugon Göcs Pál volt a fő biró. Már az ötödik turnuson át igazgatta a falu sorsát; ami tudvalevő dolog, hogy tizenöt esztendőt jelent, még pedig egy izromban levőt. Göcs Pál dölyfös, gőgös ember volt; nemhiába hogy hat fertály földje volt egy tagban a sürüsi részeken, két szőlleje az ugri düllöben, gyümölcsöse a Vandháton s egymagának annyi erdőilletősége a közösbe, mint más négy-öt embernek a módosabbjából. A cserepes házának sem volt párja a faluba. Ott állt a fö-utczán szögre építve. Hát, hogyne lett volna büszke ember!? Volt mire. Aztán a bírói székbe rátarti ember illik, nem holmi dib-dáb, lágyszivü anyámasszony katonája. 95 Körösladány község határozata Tóth Bálint részére eladott ház visszavétele tárgyában. 96 Csorvás község határozata Kalmár Adolf kérelme tárgyában. 97 Békés község és a békési tejszövetkezet között kötött haszonbéri szerződés. 98 Békés község képviselőtestületének határozata, a bikagondozó fizetésének felemelése tárgyában. 99 Mezőberény község határozata a templomzugi pénztárból ideiglenes kölcsön felvétele tárgyában. 100 Endrőd község fizetési szabályrendelete. 101 Mezőberény község határozata, egy uj áll. elemi iskola fölállítása és négy községi iskola államosítása tárgyában. 102 Endrőd község határozata Pap István hagyatéka tárgyában. 103 Békéscsaba község és Jaczkó András és neje között kötött adásvételi szerződés. 104 Z. Tóth Sándor Gyula városi lakos feleb- bezése, a gyulavárii körgát építésével kapcsolatos kártalanítási ügyben hozott képviselőtestületi határozat ellen. 105 Békés község képviselőtestületének határozata, a keserű pusztai és más pénztárakból kölcsön felvétele tárgyában. 106 Kerepeczki Gyula gyulavárii községi írnok felebbezése, segélyét megtagadó képviselőtestületi határozat ellen. 107 Békéscsaba község és dr. Zsilinszky Endre között kötött adásvételi-szerződés. 108 Békéscsaba község és Paulik János között kötött adásvételi-szerződés. 109 Gyula város képviselőtestületének határozata, a népkerti' vendéglő bérbeadása tárgyában. 110 Szeghalom község határozata, a község részére szükséges irodaszerek és nyomtatványok mikénti beszerzése tárgyában. 111 özv. Weisz Bernátné kérvényé törlési engedély kiadása iránt. 112 Köröstarcsa község és Csapó Józsefnó és 32 társa között kötött kisajátítási egyezségek. 113 Nagyszénás község határozata, pótadójának 44°/o ró 1 47%-ra való fölemelése tárgyában. 114 Tótkomlós község határozata a községi gőzmalom bérbeadása tárgyában. 115 Haker Józsefné szül Koffer Sára-féle alapítvány számadása. 116 Községi számadások. 117 Póttárgysorozatba felveendő ügyek. 552/1908. sz. ZMZeg\h.iT7-óAz Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizszabá- lyozó és vizhasznositó társulat 1908- évi október hó 24 én délelőtt 9 órakor Gyulán, a saját hivatalos helyisegében rendes közgyűlést tart, melyre a társulat tagjait tisztelettel meghívom. Gyulán, 1908. évi október hó 8-án. Haan Béla, t. alelnök. írni Hl IIMin|iM»g«3«»ia»<wgtgiiWg2ra»irM>-g>.» így tetszett ez a falunak is. Mikor Göes Pál végig ment a falu főutczá- ján, kezében a kampós bottal, szájában a hosz- szuszáru tajtékpipával, köszönve tértek ki előle az emberek, asszonyok. No, úgy is illett. Ha még a falu tóráját sem becsülné meg a nép. akkor kit süvegelne meg ? A papot, a tanítót? Az más! Hiszen azokat is köszöntik . . . de az mégis más. Ezeket már a falu tartja. A bérüket ök adják. Ennek tudatában vannak. D- Göcs Pál? ö akár maya kifizesse az egész falut S ez nagy szó. Ez már ritka megbecsülést kiván! Volt is Göcs Pálnak becsülete. A birói székben is volt. Ahogy a törvényt tette, ahoz éppen n»m fért semmi szó. Da mégis, mind e nagy erőssége mellett volt egy gyengéje, a le- á> ya: a kis Boris. No, nem volt már olyan kis lány a Boris, meg volt már az ideje, csak az apja járatta még kurta szoknyába. — Jobban es’k igy látni, — szokta mondani — a hosszú ruháról azt hiszöm, hogy maholnap elviszi már valami himpellér ! Igen, igen ... az a himpellér pedig már ott ólálkodott a ház körül. Nem is egy, de kettő. A Bogár gyerek szándékáról tudott Göcs Pál is; nem is idegenkedett töle? csak éppen úgy szóbeszéd közt húzódozott, nehogy azt gondolják, hogy kapva-kap mindjárt az első kérőn Igaz, a Bogár família is majdnem ott nyomta, ahol a Göcs. Tekintélyben is, meg vagyonban is. Szóval összeillők voltak a gyerekek. Bár a iBogár Laczi kissé kótyalagos fejű volt, legalább a falu annak tartotta hanya-veti viselkedéséért. No, Borisnak félre is szaladt a szája, mikor a Laczi gyerekre czélozgattak az atyafiak, szomszédok; de ezt a néma beszédet csak a szeméremnek tudta be az anyja is, meg az apja is. Pedig más alapja volt annak. Úgy történt, hogy mikor a Ferke kikopott az .uradalomból, Göcs Pál felkarolta a sorát Adott neki évenátali munkát vagy itt, vagy ott, ahol épen került. Egyszer-egyszer a tanyán, de legtöbbet a szőlőbe, A Ferke minden dologban megállta a helyét, megfelelt becsülettel a rábizottaknak, de mégis a szőlőhöz értett legjobban. Kapálás, czurholás, metszés . . . mindenben takarosait megadta a szőlő munkáját. Látta ezt Göcs Pál is, hát mért ne pártfogolta volna. Hogy B >risnak mindig ott akadt valami tennivalója, ahol a Ferk j dolgozott, az lehetett véletlen is. No, nem volt véletlen. Hogy jött, hogy nem . . . elég az hozzá, hogy Boris is, meg Ferke is szívesen váltottak néhány szót. Előbb csak úgy az időről, meg a munkáról, azután meg másról is. Addig-addig kerülgették egymást . . . addig incselkedet az egyik, addig dévajkodott a másik, míg — megegyeztek. (Folytatása következik).
