Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-11 / 41. szám

4 BÉKÉS 1908. október 11. Tárgysorozat: 1. Igazgató-főmérnök jelentése társulat ügyeiről. 2. Az 1909. évi költségvetés előterjesztése. 3. A nyugdij-váiasztmánynak három évre való megválasztása. 4. Megbízottak választása a Tiszavölgyi társulat •és a Tiszai ármentesitö társulatok közös nyugdíjinté­zete folyó évi gyűléseire. 5. Földmivelésügyi m. Hr. miniszter úrnak 94040/V—2. 1907. sz. alatt kelt rendelete, a társu­lati alapszabályzat egyes szakaszaira tett észrevételei tárgyában. 6. Ugyanannak 80308/V—2. 1907. sz. alatt kelt rendelete, mely szerint az Élővizcsatorna zsilipkeze­lési szabályzata újra tárgyalását elrendeli. 7. Ugyanannak 7004/V — 2. 1908. sz. alatt kelt rendelete a Fekete-Körös mentén létesített partbiz- tositási munkálatok költségeihez 4000 korona segély kiutalványozása tárgyában. 8. Ugyanannak 61482/V—2. 1908. sz. alatt kelt rendelete, melyben az 1908. évben létesített part- biztositási munkálatok költségeihez 4000 korona ere­jéig való hozzájárulást kilátásba helyez. 9. Békésvármegye alispánjának 11208/1908. sz. alatt kelt véghatározata a sikkonyi zsilip építésének engedélyezése tárgyában. Ezzel kapcsolatosan a fö d- mivelésügyi m. kir. miniszter úr 86210/V—2 1908. sz. alatt kelt rendelete, melylyel Békésvármegye alispánjának fenti véghatározatát jóváhagyja. 10. Számvizsgáló küldöttség jelentése. 11. Najmann György gyulai lakos kérvénye, a társulattól haszonbérbe vett legelő területen sertés­legeltetés engedélyezése tárgyában. 12. Gyulavarsánd, Gyulavári és Nagypél köz­ségek elöljáróinak együttes kérelme a Csohoson újjá­építendő hid költségeihez 5000 koronával való hozzá­járulás tárgyában. 13. Bodorleu Juon és társai nagypéli lakosok belvíz által okozott kár iránti panasza. 14. A tiszai ármentesitö társulatok közös nyug­díjintézetének módosított alapszabályai. 15. A tiszavölgyi társulati központi bizottság üléseiről felvett jegyzőkönyvek. 16. Pénztár vizsgálati jegyzőkönyvek előterjesz­tése s a társulati pénztáros jelentése a társulati pénztár állapotáról. 17. Időközben érkezett tárgyak és netaláni in­dítványok. 4529/1908. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1908. évre előirt országos betegápolási pótadó kivetési lajstrom a kir. pénzügy­igazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-cz. 16. §-a értelmében október hó 12-től okt. 20-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adó­nemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajst­rom kitételének napjá.t követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1908 október hó 7-én. 448 l—l Dr. Lovich, polgármester. T a n S g y. A főgimnázium tanári kara és tanuló ifjúsága 1849. október 6-ának ötvenkilenczedik évfordulóját gyászünnepéllyel ülte meg. Fél nyolczkor szent misét hallgattak, azután a gimnázium tornacsarno­kában folyt le az ünnepély a következő pontokban: 1. Szózat. Énekelte a tanuló ifjúság. 2. Az aradi pásztor. Költemény Agárdy Jenőtől. Szavalta Erdész Imre V. o. tan. 3. Ünnepi beszéd. Tartotta Kur- sinszky Kálmán tanár. 4. Régi könyv. Költemény Yárady Antaltól. Szavalta Hirmann József VI. o. tanuló. 5. Himnusz. Énekelte a tanuló ifjúság. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi minisz­ter a Sulek József áthelyezésével megüresedett szarvasi főgimnáziumi tanári székre Hraskó Kálmán a szarvasi ág. ev. tanítóképző tanárát nevezte ki. Kitüntetés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Dús Gerő mezőberényi ref. tanítót 40 esztendei áldásos néptanítói működéséért diszérem- mel tüntette ki. TanitÓ-VálasztáS. Gyoma község elöljárósága a csudaballai tanyai tanítói állásra pályázatot hir­detett és a beérkező 34 pályázó közül Rohoska Gyulát választotta meg tanítónak. A bekésvármegyei tanító egyesület gyulai járás- köre folyó ho 8-án tartotta meg ez évi őszi gyűlé­sét. Az elnöki tisztet ez alkalommal Nickmann Rezső járásköri alelnök töltötte be, ki megnyitó beszédeben a tanítóság országos szervezéséről, a magyar tanítók egy táborba való tömörítéséről em­lékezett meg. Ama válaszfalak leomlásában látja a tara it ói kar jövőjét, tekintélyét, összmunkájának a társadalom problémái megoldásában nyilvánuló ere jót, mely válaszfalak a jelenben meghiúsítják a magyar tanítóság minden társadalmi törekvéseit. Elnöki előtériesziésében csoportba szed 24 fonto­sabb tani gyet érdeklő eseményt. „Illemre oktatás“ czimen Bácskay István, urad. tani ó általános ér­deklődés közepet e felolvasást tart. Ezután a jegyző terjesztette elő jelentését, melynek folyamán indít­ványt tesz az ismeretterjesztő előadásokat illetőleg. Többek vitája után tekintve, hogy a járáskor tag­jainak száma c-ekély e vagyoni helyzete- sem en gedi meg a nagyobb kiadásokat, az indítványt el­vetik. Mazurek Ferencz azonban módosítja az in­dítványt. Helyesnek tartaná, ha a járáskor fel­ajánlaná működését a „Bekesvármegyei Közművelő dési Egyesületnek.“ A gyűlés e módosítással az ind’tványt elfogadja. Ezután a pénztárnok és könyv­tárnok jelentésével gyűlés véget ért. Békésiek az aradi Golgothán. A békési ref. főgymna8ium tanári kara a 13 aradi vértanú halá- ával nemzeti gyásznappá avatott okt. 6-át úgy vélte legméltóbb módon megünnepeltetni a fő­gimnázium tanuló ifjúságával, ha a gyászünnepet ott, a helyszínén, a Golgothán tartja. E végből Köt­bér Tivadar igazgató és Bayer Arthur tanár veze­tésével Nagy Lajos, Faragó László, Schmidt Fri gyeB és dr. Hajnal József kisérő tanárok részvéte­lével 74 főgimnáziumi tanuló indult el Békésről október 6-ika reggelén Arad felé. Délelőtt 9 órakor érkeztek meg Aradra, hol a kiránduló csapatot az ottani főreáliskola négy VIII. o. tanulója fogadta és kalauzolta A gyászünnepély a vesztőhely azon a részén kezdődött, hol a 9 vértanú halt bitófa balált. Itt a Hymnusz eiéneklése után Vincze Ödön VIII. o. t. mondott . melyen megindító gyászimát majd Balogh Imre VIII o. t. az Ábrányi Emil „Október 6“ ez mii remek költeményét szavalta el nagy hatással, amit a Szózat eiéneklése követett. Innen a vesz'őheiy azon részére vonult az ifjúság, hol golyó által halt négy tábornok vártanui halált. Itt Faragó László főgimnáziumi történettanár lelkes bőszedben ismertette azokat a történeti eseménye­ket, melyek e szomorú emlékű helyekhez fűződnek. Nagy hatást keltő beszéde után az ifjúság elhagyta a magyar Golgothát, a város felé tartott. A sza­badság szobrának s a lyceumnak megtekintése után az ereklye-muzeumot látogatták meg, hol az 1848 — 49-iki nagy idők történelmi emlékeit szemlélték meg. — Az ereklye-muzeum megtekintése után a Weitzner-féle waggongyár került megtekintésre. — Délután 5 órakor indult el a vonat Aradról Békés felé, melyen mély benyomásokkal gazdagodva, fél 9 órakor értek Békésre vissza. Az úgy hazafias, mint nevelési szempontból értékes kirándulás sikere érdekében tett önzetlen fáradozásaikért köszönettel tartozik az ifjúság dr. Krémer Miklós aradi fő­reáliskolai tanár és Banner Józsefuak, kik szives tanácsaikkal s részben kalauzolásukkal járultak a kirándulás sikeréhez. Évforduló után. — Október 6. — Elmúlt ez is! . . . Egy nappal szegényebbek, Vagy gazdagabbak lettünk: egyre megy! . . . Az életvásár nagy porfellegébe Már elmerült a Kalvária-kegy ! A szónokok elmondták a beszédet, A költö elzokogta már dalát, S a tizenhárom — álmodhatja tovább A szabadság késő diadalát! . . . Idestova már hatvan hosszú éve, Hogy igy megy ez . . . Örök egyformaság . . . — Lesz-é idő, hogy ezen a szent napon Megreng alattunk a korhadt világ? . . . Lesz-é idő, hogy a rozsdás bilincset Az öntudatra kelt rab elveti ? . . . — Vagy évezredek vigasztalan során A könnyünk fogja széjjelőrleni! ? . . . Székely Sándor. Hírek. A király nevenapja. Vasárnap, e hó 4 ikén volt királyunknak a nevenapja. A vármegyei tiszti­kar Dory Pál főispán és Ambrus Sándor alispán élén ünnepi istentiszteletre vonult a belvárosi rkath. templomba, hol dr. Karácsonyi János kanonok czelebrált. Az istentiszteleten résztvett a honvéd tisztikar, a vármegye, a kir. törvényszék, a pénzügyi hatóságok, az áll. el. isk. tantestülete, a városi ha­tóság v -zető emberei ... A középületeken nemzeti szinü lobogók lengtek. A képviselőtestület folyó hó 12-én délelőtt 9 órakor rendkivüli közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal: 1. Toldi Jánosnó által hagyományozott ingatlan eladása. (E tárgy már harmadszor terjesz­tetvén a képviselőtestület elé, a határozat a jelen­levők többségével fog meghozatni). 2. A rend. tan. városok polgármesterei országos egyesületének meg­keresése az egyesületbe való belépés iránt. 8. Tiszti nyugdíj szabályrendelet módosítás. 4. Előterjesztés a város számára szükségelt tűzifa szállítása tár­gyában. 5. Előterjesztés a Biliitz-féle telek meg­vétele tárgyában. 6. E őterjesztés az ifj. Steiger- wald Ferencz malma előtti terület kisajátítása tár gyában. 7. Szabályrendelet a husvizsgálat és a vágóhídi rendtartás tárgyában. 8. Hajnal Károly gyulai lakos kérelme a Körözspart és Rucza uiczát összekötő sikátor egy részének tulajdonába bocsá­tása iránt. 9. Az 1908 — 9. évi tanyai iskolai költ­ségvetés. 10. Pénztárvizsgálati és gyámpénztári vizsgálati jegyzőkönyvek. 11. Schriffert György gyulai lakos kérelme a bikaakol épületének bérlete tárgyában és a bikák gondozása tárgyában tett ajánlata. 12. Moldován Mojsza és ifj. Jeszenszky Béla gyulai lakosok kérelme községi közmunka törlése iránt. 13. Naechitz Lipót és kiskorú gyer­mekei, Virág Ilona, Szilágyi Pál és gyermekei és Hotoráu János lletőségi ügye. Az időjárás. Október hónap becsületes követ­kezetességerői egy héttel embb leadott előleges bizalmunkat ezúttal is fenntartjuk, sőt miután a hó közepe felé járunk, pár dicsérő szóval még meg is toldjuk. A felséges enyhe őszi időjárás valóságos mintaképe volt az elmúlt hót is ! Csupa varázs, csupa enyhe verőfény!... A természet lassú herva- dásának poózise leng keresztül az egész világon !. . . Csupa harmónia minden . . . Sehol egy bántó hang, egy diszonáczia ! . . . A hangulatok, színek és meló­diák csodálatos lágy ölelkezése, egymásba fonódása jellemzi a természet álomra készülését ... Az aranysárgába áthajló lombozat ... a vadszőlők pi­ruló levelei ... a kék levegőben úszkáló, csillogó ökörnyál ma még ihlettel töltik el a természet ked­velőit . . . Arról, hogy egy feltámadó szél, egy fölénk boruló felhőpára lesöpörheti az ősz melancholiájá- uak szárnyairól ezt a sok zománezot, csillogó him- port — arról miért volna most beszólni ! . . . Humanismus. A nyári pusztító jógzivatar, mely csaknem egész Bókésmegyén végig vonult, különö­sen a csorvási határt tette tönkre. A kisbirtokosok ezért azzal a kérelemmel fordultak Wenckheim Géza és Dénes grófokhoz, mint csorvási nagybir­tokosokhoz, hogy vetőmaggal segítsék ki őket. A humánus érzésű grófok azonnal teljesitestók a ké­relmet s 400 métermázsa búzát a dtak akisbirtokos- ságnak, mázsáját a piaczi árnál 4 koronával olcsóbb árban s azt is megengedték, hogy a vetőmag árát a jövő évi termésből fizessék meg. Alakulás megerősítése. A belügyminiszter a »Délvidéki magyar közmivelődósi egyesület« bé­késcsabai fiókjának megalakulását tudomásul vette s annak alapszabályait jóváhagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom