Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-06 / 36. szám

1908. szeptember 6. BÉKÉS 5 táplálásához szükséges alkotórészeket tartalmazza. Ennek a mindenesetre nehezen teljesíthető köve­telménynek tökéletesen megfelel a Nestlé gyermek­lisztje, mert absolut osirmentes, teljes alpesi tejet elegendő mennyiségben tartalmaz és elkészítéséhez nem kell más, mint víz. Egy, legalább is 25 adagot tartalmazó doboz ára 1 korona 80 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Dr. A. S. Női felöltő, felnőttek és gyermekek részére nagy választékban lesz kapható a vásárnapjain Weisz Miksa békéscsabai, e czikkben jó hirü czég sátrában, igen ked­vező árakon. : . is . ■ 395 2-2 24 26-40---•---------­Ir odalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, .so! minden kül­földi és hazai lapra előfizetések if elfogadtatnak. Az uj büntető törvény, vagy helyesebben mondva az eddigi büntető törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló novelláris törvényczikk im­már szentesítve lévén, abból egy igen praktikusan kezelhető „jegyzetszélü“ kiadást kaptunk, amelynek újítása az eddigi kiadásokkal szemben az, hogy az oldalaknak csak a felét foglalja el a szöveg, mig a másik fele üresen van hagyva, hogy a praktikus jogász azon jegyzeteket tehessen. Azt hisszük ügy­védeink és biráink hamar meg fogják szeretni ezt a fajta kiadásokat. A büntető novella ára 1 K 20 fillér. A végrehajtási novella immár életbe lépvén, abból egy igen praktikusan kezelhető jegyzetszélü kiadást kaptunk, amelynek újítása az eddigiekkel szemben az, hogy az oldalaknak csak felét foglalja el a szöveg, mig a másik fele üresen van hagyva, hogy a praktikus jogász azon jegyzeteket tehessen Azt hiszik, ügyvédeink és biráink hamar meg fogják szeretni az efajta kiadásokat, melyeket Benkő Gyula Grill-fóle udvari könyvkereskedése Budapesten adott ki. Ára 1’20 K. Ugyanott jelent meg a büntető novella is, ugyanezen kiadásban. Ára ennek is 120 K. Közgazdaság. A Gyulavidéki h. é vasút. Nincsen az ország nak egyetlen viczinális és nem viczinális vasút­vonala, mely bizonyos érdekszövetkezetnek és — bár utólag, amikor a vasút vállalattól részint ön­kéntesen részint Önkéntelenül megváltak — egye­seknek is annyira szálka lenne a szemükben, mint a Gyulavidéki helyi érdekű vasút. Ügy kell lenni, hogy igen sok önző érdeket semmisített meg ennek a vasútnak már a keletkezése is, még többet annak államvusuti üzembe való vétele, mert különösen az utóbbit minden féle rágalmakkal próbálták meg­akadályozni 8 a hazudozások zuhataga nem is volt minden hatás nélkül, mert az üzem átvállalás] szerződés a vasút létesítő részvénytársaságra hatá rozottan kedvezőtlennek mondható, amennyiben nincs rá kilátás, hogy a részvényesek a vasúti ho- zadék 30fl/o-a revén, mert csupán ennyiben része­sülnek, belátható időn belül egy fillér osztalékot is kapnának ama 800,000 korona után, amit rész­vénytőke ozimen már két év előtt fizettek. Az az áldozatkészség, mit a részvényesek, melyeknek zöme Gyula városából és az aradmegyei magyarrjku köz­ségekből telik ki, a vasút létesítése körül kifejtet­tek, csaknem péidanélküli; ugyancsak példa nélküli az az önzetlenség, amelyet a vasút igazgatósága, egytől egyig tisztességes úri emberek, a vasúi ügyeinek vitele körül két esatendőn át, teljesen díjtalanul működvén, tanúsítottak. Az az mégis ré­szesültek honoráriumban, amiben azonban nem volt köszönet, tudniillik, hogy teljesen önzetlen fárado­zásaikért és ügybuzgalmukért a fentebb jelzett ér- dekszövetkezet sugalmazására némely fővárosi lap­ban ismételten meggyanusitattak. Ugyanomé érdek- szövetkezet engesztelhetlen boszuérzetónek megnyi­latkozását látjuk egyik csabai laptársunk legutóbbi közleményében, amelyben többször és nyomatéko­san agyonczáfolt rágalmakkal hozakodik elő, sőt azokat uj körülményekkel is kibővíti. Laptársunk közleménye szerint ugyanis „kiderült volna, hogy ez a vasút nemcsak nem hajt jövedelmet, de a be­rendezése is alul áll minden kritikán. A gyula vidéki helyiérdekű vasútnak, mint részvénytársa­ságnak emberei tönkretettek minden tönkretehetőt s ma csak értéktelen lim-lom az, ami már állami tulajdont (?) képez.“ Mindezt pedig abból a ténykö- rü 1 menyből kifolyólag állapítja meg a kérdéses közlemény, hogy a Gyulavidéki vasút egyik vonata a napokban nem messze Gyulavarsáudtól (?) hite­len megállott; megállott pedig azért, mert a du­gattyú a hengerben eltört. Ebből kombinálja a czikk, hogy „a részvénytársaságnak emberei tönkre­tettek minden tönkretehetőt és ma csak értéktelen lim-lom az, ami már állami tulajdont képez. (?) Ezzel szemben megállapíthatjuk, azaz hogy nem mi állapítjuk meg, mert ezt a kormány hivatott közegei állapították meg és ped g az építés btfe- jezte s az átvétel alkalmával, hogy a Gyulavidéki h. é. v.sut az utóbbi időben épült motoros üzemű vasútvonalak között megdöuhetlenül első helyen áll, valamennyi között a legszolidabban és legjobban van építve, (hiszen ép ezen körülmény okozta a vasút építés óriási többletköltségeit is). Konstatál­juk továbbá, hogy egyetlen vasútvonalnál sem me­rült és nem merül fel oly kevés üzemzavar, mint épen a Gyulavidákinél ; százszorta több üzemzavara volt a Máv. motormeneteinek is, amely utóbbiakról épen csabai laptársunkban volt és van alkalmunk nagyon sok szines tudósítást olvasni. Az pedig, hogy a gépnek vagy kocsiknak valamely alkatrésze eltörik vagy hasznavehetetlenné válik, az nemcsak motoroknál, hanem cxpressvonatoknál is megtörté­nik, még pedig sokkal súlyosabb következmények­kel, mint hogy a vonat néhány perezre megáll, mint a Gyulavidékinél ez most egyszer meg is történt. — Ennyit az igazság érdekében. Czipészipari mestertanfolyam Gyulán Városunk czipószíparo8ai szakképzettségük gyarapítása, fel­újítása és tökéletesítése szempontjából szaktanfo­lyamot kértek a kereskedelemügyi minisztertől, aki azt 56749. számú rendeletével engedélyezte is. A tanfolyam 4 hétre terjed, és augusztus hó 24-én vette kezdetét. A tanfolyam vezetésével Bodh Jó­zsef állami czipészipari szaktanító, a Budapesten megjelenő Czipész-Szaklap szerkesztője, az Első Bu­dapesti Magán Czipész-Szakiskola szaktanára bízatott meg. A tanfolyamon 19 helybeli czipésziparos nyer helyes oktatást a mértani alapon fekvő szabászat­ból, különböző lábállásokhoz és azoknak természe­tes alkotásához, a szakszerű kaptafa alakításból, czipőfelsőrészek összeállításából, a mesterlanitó sza- bástanitási módszere után. Az iparosok a tanfolya­mon nyert oktatásért dijazást nem fizetnek, sőt a minisztérium fedezi az összes kiadásokat, nevezete­sen tanszerek K 100, papíranyag a szabászathoz K 50, 20 pár kaptafa melyen az igazítást tanulják K 40, összesen 190 ko onát engedélyezett a minis­ter a kiadások fedezésére. Daczára, hogy az ipa­rosoknak pénzbeli kiidással nem jár, mégis nagy áldozatot hoznak a tanfolyamért, mert naponként d. e. 9—12 óráig, d, u. 3—5 óráig pontosan be­járnak a tanórákra, mely áldozatot különben szíve­sen viselik egyrészt azért, hogy meglevő tudásukat felfrissítsék, a helyi ipart tökéletesítsék, és a ren­delő közönséget minél jobb és szakszerűbb lábbeli­ekkel szolgálhassák ki. A tanfolyamon a következő iparosok vesznek részt: Kernele József, Steigerwald Ádám, Gremsperger Pál, Berndt Ferencz, Varga Károly, Pénzes Ferencz, Tarjányi Árpád, Implom János. Implom József, Mayer János, Sárga Simon, Fécz Gyula, Merza Béla, Lénárt Ferencz, Kiss Mi­hály, Szilvási József, Gabara András, Csiszár Mi­hály, Pölöskey Mihály. A tanterem a Ludvig-féle tánezteremben van. A 3000-ik czimbalom. Szép ünnepély szín­helye volt tegnap Budapesten Mogyoróssy Gyula szab. hangszergyáros, városunk szülöttének, a Rákóczi- úton levő hangszergyára. Nagyobb házi ünnepély keretében ünnepelték a gyár életképességét és ki­váló jó hírnevét ékesen dicsérő tényt, hogy Mogyoróssy ez alkalommal szállította 3000-dik czimbalmát. Az ünnepély a gyár helyiségében volt és a gyár érdemes munkásainak megjutalmazása fejezte azt be. A füzesgyarmat-darvasi útnak a törvényható­sági úthálózatba való átvétele a napokban ejtetett meg egy helyszínelő bizottság által, melyen a tör­vényhatóságot dr. Daimel Sándor vmegyei főjegyző és Pöppel Gyula kir. főmérnök képviselték. Kenderáztató építése Vésztőn. A földmivelés- ügyi miniszter 14000 korona segélyt adott Vésztő községnek egy műkenderáztató létesítéséhez. A kenderáztatót Kriszt Mihály mezőberényi vállalkozó fogja építeni 31000 koronáért, mig a szükséges ártézi kutat 9000 koronáért Czoll Demeter orosházi lakos vállalta magára. A csabai mübutorgyár tulajdonost cserélt, amennyiben a részvénytársaság 121000 koronáért eladta Wagner József és Kun Edének. Az uj tulajdonosok a fősúlyt a kereskedelmi árúk gyár­tására fogják fektetni. Selyemtenyésztési kiküldött. A fö'dmivelési kormány Békésvármegye selyemtenyésztésének elő­mozdítására szakközeget küldött ki, aki a napok­ban érkezik mog s személyes kiutazásai során a helyszínen fog meggyőződni a selyemtenyésztés jelenlegi állásáról és fejlődéséről. Ebből az alka­lomból az alispán felhívta az összes vármegyebeli községeket, hogy a kiküldöttet munkájában min­denkor a legnagyobb támogatásban részesítsék. Szeghalmi beivizlevezető tervek. A szoghUmi érdekeltséget igen közelről érinti az egyik földmi- velésűgyi miniszteri leirat, mely a napokban érke­zett az alispánhoz. Ebben ugyanis tudatja a mi­niszter, hogy a hosszufjki ármentesitő társulat által Szeghalom községben létesíteni szándékolt s úgy­nevezett majtalaposi belvizlevető csatorna műszaki terveit felülvizsgálta s azt, valamint az e tárgyban hozott alispáci engedélyező határozatot megerősí­tette, illetőleg jóváhagyta. A csatorna építési mun­kálatai a napokban kezdetnek meg. Útépítések elhalasztása. A közúti programúiba felvett gyulakétegyházi és Mezőberóuy — vésztői utak földmunkálatai tudvalevőleg már régebben megkez­dettek s itt volna az ideje, hogy az annak burko­lására szükséges kőanyag szállítása megkezdessék. Ámde a szállítással megbízott maroslaki kőbányától az az értesítés jött, hogy a vállalat ez időszerint anyira el van foglalva, hogy a kőanyag szállítását az idén semmi körülmények között nem teljesít­heti. Miután a vállalat által kért halasztást a keres­kedelmi miniszter már megadta, igy a jelzett utvo nalak burkolása a jövő évre marad. Gazdasági cselédlakások. Az uj cselédtörvény kötelességévé tette minden törvényhatóságnak — s igy Békésvármegyének is, — hogy a gazdasági cse- lédek lakásai tekintetében, az ehhez fűződő köz- egészségi érdekek megvédése czóljából szabályren­deletet alkossanak s azt jóváhagyás czéljából ter­jesszék fel a földmivelési miniszterhez. A cseléd­lakásügy azonban nálunk Bókésvármegyében, már régebben szabályozást nyert, miután e tekintetben az építkezési szabályrendeletben annak idején fel­vétettek mindazon rendelkezések, amelyek a gaz­dasági cselédek egészségi viszonyainak megóvására szükségesek. Ily körülmények között az alispán jelentést tett a minisztériumhoz, hogy külön sza bályrendelet alkotása felesleges s igy csupán az iránt intézkedett, hogy az építkezési szabályren­delet ide vonatkozó szakaszai a mai viszonyoknak megfelelően dolgoztassanak át Ó3 bővíttessenek ki. A módosítások beható tanulmányozására egy bizottság alakíttatott, melynek munkálatai az októberi köz­gyűlés elé fognak terjesztetni. Gyomai vámszedési jog. Gyoma községében a vámos utak tartozása a jövedelemből teljesen letör*

Next

/
Oldalképek
Tartalom