Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-16 / 33. szám
XL. évfolyam. F Gyula, 1908. augusztus 15. 33-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ................ 10 K — f Fé l évre................ 5 K — f Év negyedre................ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök át- vírradt a mindig való békesség és szeretet világosságába, s virágos ravatalára kegye- letes érzéssel tesszük le a tisztelet és becsülés koszorúját, mely az áldott emlékű főpapot és hazafit igazán megilleti. Hirtelen csapott le a messze idegen tájakról szárnyaló hir, amely mérhetetlen fájdalommal töltötte meg a lelkeket. Hirtelen rontott ránk a katasztrófa hire, de nem váratlanul. Hiszen mióta a kegyes életű főpásztor az ő romantikus szepesi várából a gazdag pompájú nagyváradi rezidencziába költözött át, mintha nagy tragikum suhogtatta volna meg a szárnyát fölötte. Mint sötét árnyék, járt a jóságos főpap nyomában a kínzó betegség, mely napról- napra, óruról-órára sorvasztotta az erejét. Itália kék égboltja, Svájcz erdőinek fűszeres lehellete, távol tengerek felséges nyugalma nem adhatott neki balzsamot, és any- nyi gyötrelem után elhallgatott a dobogása egy nagy, nemes szívnek! . . . Szmrecsányi Pál ötvenhét éves korában került a nagyváradi püspöki székbe. Előbb már 12 évig a szepesi egyházmegyének volt főpásztora. Kulturális és hazafias tevékenysége túlterjedt egyházmegyéje határain, hírneve országosan ismert és tisztelt lett, úgyszólván versenytárs nélkül nyerte el az érseki székekkel egy tekintélynek örvendő nagyváradi püspöki széket. Mély fájdalommal hat Szmrecsányi Pál püspök halálának hire mindenütt. Ilyen dúsgazdag, előkelő nagy urnák a halála minden alkalommal kizökkenti a rendes menetből a gondolkodást, amely megáll egy pillanatra, elmélkedve, eltöprengve a kiválasztott földi nagyságok múlandósága fölött. Szmrecsányi Pál püspök azok közé a ritka emberek közé tartozott, akiknek a hatalma és gazdasága felé soha irigy, kaján tekintettel nem fordult senki ; mindenki tisztelettel, szeretettel gondolt reá működésének első perczétől kezdve. Lépteit lárma sohasem követte, tetteit ritkán jegyezte fel a krónika, hiszen a kimagasló polczra méltónak lenni olyan -véletlen, olyan kiszámíthatatlan szerencse, amivel hivalkodni nem szabad. Voltak már a nagyváradi püspöki székben ragyogó lángelmék, erős harezokra termett férfiak, az egyház mindenhatóságáért sikra szálló apostolok ! De mi őszinte elfogódottsággal állunk meg az ő hazatérő porhüvelyénél s meggyőződéssel mondjuk : a szép élet, a szerény uralkodás, a példaadó türelem az igazi főpap glóriája ! * * * Szmrecsányi Pál püspök halála bennünket békés- megyeieket közvetlen közelről érdekel nemcsak azért, mert az ő egyházmegyéjében kebelezve, rém. kath. részről lelki fönnhatósága alá tartoztunk, hanem azért is, mert az elhunyt főpásztor Békésmegye egyházi és közügyeivel mindig szívesen foglalkozott és velünk békésmegyeiekkel mindenkor igen előzékeny szives modorban érintkezett s nem egyszer kifejezést adott sajnálatának, hogy egészségi okokból egyházi életünkben aktiv részt sohasem tudott venni s bérmálás alkalmával is helyettesítenie kellett magát. Épp ezért szükségesnek tartjuk, hogy életrajzát röviden ide iktassák. Szmrecsányi Pál dr. Daróczon, Sárosmegyében született, 1846. május 2-án, ősrégi nemesi családnak sarja s szüleinek nyolczadik gyermeke. A családi körben nevelkedvén, középiskoláit Eperjesen, majd mint egri kispap, a cziszterczitarend főgimnáziumban végezte. Teológiai tmulmányait a budapesti egyetemen és a központi szemináriumban fejezte be, ahol mint első eminens, az intézet egyházirodalmi körének elnöke volt. Tanárai igen kedvelték, különösen Samassa József, a mostani egri érsek, akinek később udvari papja és oldalkanonokja is lett s akivel mindvégig a legbensöbb barátságot tartotta fönn. Áldozópappá 1869. julius 25-én szentelték. Egy- ideig Nyíregyházán káplánkodott, majd Makiárra helyeztetett át segédlelkésznek s nemsokára az egri főszékesegyház hitszónokává nevezték ki. Ebben, az állásában számtalan esetben adta tanujelét fényes tehetségének s elöljáróinak figyelme feléje fordult, úgy, hogy a püspöki süveget igen korán elnyerte. Már 1871-ben Bartakovics Béla egri érsek udvari papja volt. Amikor 1875-ben Samassa József egri érsek lett, a fiatal papot érseki titkárrá nevezte ki s miután már 1879-ben egri főszékesegyházi czim- zetes kanonok volt, 1886. márczius 19-én valóságos kanonok lett és mint oldalkanonok, azontúl is az érsek mellett maradt. Sokat utazott külföldön s az érseket gyakran kisérte el római útjaiban. Nagy szeretettel viseltetett a műtárgyak és a könyvtárak iránt s jövedelmének nagy részét ezek vásárlására fordította. Szüleinek 1885-ben Daróczon megünnepelt aranylakodalmán már mint egri kanonok volt jelen s az egyházi áldást ő adta a félszázados frigyükre. 1888-ban thypultai czimzetes apát, majd 1891-ben egri érseki jogakadémiai igazgató lett s 1891. deczember 4-én szepesi, 1903. május 10-én, Schlauch Lőrincz halála után pedig nagyváradi püspökké nevezte ki a király. Szmrecsányi Pál egyházi elnöke volt a Szent László-társulatnak, amelynek érdekében rendkívül sokat dolgozott. Szmrecsányi Pál évek óta betegeskedett és a baj csiráját már magával hozta Nagyváradra. Senki sem vette észre az agg főpásztor fizikuma gyengülését. Szakadatlanul dolgozott és a folytonos muDka láza megbosszulta magát szervezetén. Csakhamar szétszivárgott a hir, hogy a püspöknek nemcsak testi épsége, hanem szellemi frissesége is meg van támadva. Ez csak bizonytalan mende-monda volt. Szmrecsányi Pál egyházmegyéje ügyeit a távolból is személyesen intézte. így készítette el, mint a püspöki kar auto- nomia-bizottságának elnöke azt a javaslatot, amely a katholikus autonómiáról készült törvényjavaslatban őszszel az országgyűlés elé fog kerülni. Állandóan informálva volt az összes eseményekről és munkálkodását az utolsó napig lankadatlanul folytatta. A kór lassan támadta meg szervezetét. 1904. husvét napján a szentbeszédet már nem tudta megtartani : szédülés vett rajta erőt. De még később is személyesen végezne az Orsolya-zárdában az újonnan belépett sororok felavatását. A litánia alatt újra rosszul lett. Minden elhomályosodott előtte, térdep- léséből nem birt fölemelkedni. Ki kellett vezetni a templomból. Késő éjszakákon át dolgozott. Az egyházmegye aktacsomóit néha hajnalig tanulmányozta lámpa mellett. A betegsége ezalatt lassan emésztette ideg- rendszerét. 1904 őszén a püspök nyakán merevség jelentkezett, amelyet az orvosok nem tudtak mire vélni. Majd a merevség a szemhéjon is mutatkozott; erre Budapestre utazott és Grósz Emil egyetemi tanárral megvizsgáltatta magát. Grósz Emil idegsorvadást konstatált és kijelentette, hogy ha a kór tovább terjed, végzetessé válik. A jóslat valóra vált. Tavaly Kétly Károly egyetemi tanár vizsgálta meg a nagybeteg főpapot és akkor kérdezte a beteg, vájjon a svájczi üdülés használt-e ? Kétly Károly igenlőleg válaszolt. Akkor látta először Szt. Móricz-fiirdőt és úgy megszerette, hogy az idén is odavágyott. Junius hó közepe táján utazott el az idén Szt. Móricz fürdőbe Biharmegye főpásztora, Drém Lőrincz udvari pap, titkára kíséretében. Eleinte úgy látszott, hogy az üdítő hely, a szorgalmasan betartott kúra használ. A püspök enervált egészsége javuló félre vált. Szombaton reggel hirtelen rosszullétről panaszkodott. Idegsorvadása ekkor már végső stádiumba jutott. Reggel 4 óra tájban baloldali szivszélhüdés érte. Környezete ijedt aggodalommal hivatott orvost. Szmrecsányi Pál állapotán többé nem lehetett segíteni. Eszméletlenül feküdt ágyán, halálos agóniában egész napon át. A katasztrófa este 7 óra 45 percz- kor következett be. Szmrecsányi Pál, miután a halotti szentségeket magához vette, jobblétre szenderült. A haláleset hire Gyulán az elmúlt vasárnapon a kora délutáni órákban terjedt el őszinte, — mély részvétet keltve mindenütt. — Az egyházi épületekre és templomokra azonnal kitűzték a gyászlobogót s a belvárosi anyatemplomban délután 4 órakor komoran szólalt meg a püspök halálát hirdető nagyharang. * * * Szmrecsányi Pál földi porhüvelyét Svájczban bebalzsamozták, mert csak igy szállíthatták ily hosz- szu útra, Nagyváradra, — hová a holttest esütőrSzmrecsáxiyi Fái.
