Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-26 / 30. szám
XL. évfolyam. Gyula, igo8. julius 26. 30-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre................... 5 K — f Év negyedre.............., 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. AD. M. K. E. Békésmegy ében. Nem uj keletű az a mozgalom, melyet a Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesület indított meg abból a czélból, hogy működési körét vármegyénkre is kiterjessze. Most — eme mozgalomnak első positiv megnyilvá- núiásaképpen — egy meghívót kaptunk, melynek szószerinti szövege a következő : »Meghívó. A József Kir. Herceg Őfensége védnöksége s Gróf Apponyi Albert kultusz- miniszter úr Őnagyméitósága, továbbá Rákosi Jenő és Herczeg Ferencz irók elnöksége alatt álló Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület, mely alapszabályszerü működése körébe vonta Békésvármegyét is, hogy e vármegyében is megkezdhesse áldásos kulturális, gazdasági és szociális tevékenységét, vármegyei jellegű D. M. K. E.-fiók felállítását határozta el. E fiók szervezési munkálatai eredményesen befejeztetvén, a' D. M. K. E.-fiók szervező bizottsága folyó évi augusztus hó 2-án délután 3 órára a békéscsabai városháza közgyűlési termében alakuló közgyűlést hív egybe, amelyre tiszteletteljesen meghívja. Délmagyarországon, hazánk e leggazdagabb és legnépesebb területén, az idegen törekvések évről-évre tért hódítanak. A külföldről szított izgatás mindinkább 'előre tör s a magyar befolyás, a magyarság nemtörődömsége folytán háttérbe szorul. Békésmegyében az idegen áramlatnak belső ellenség is kedvez : olyan specziális társadalmi bajok, a melyek gyökeres orvoslása egyedül és kizárólag egy anyagilag és erkölcsileg hatalmas kulturintézet presztízse alatt álló és egészséges, becsületes kulturgazdasági és szocziális programmal dolgozó szövetség közreműködésével lehetséges, a mely szövetség munkás tagjai sorába kell, hogy állítsa a vármegyének és vidékének minden épkézláb polgárát, a társadalom minden rétegéből. E magasztos szocziális kulturcél becsületes megvalósítását tűzte ki czéljául a D. M. K. E. békésmegyei fiókja, azzal a lankadást nem ismerő elhatározással, hogy kitartással előre haladjon a magyar kultúra, ipar, kereskedelem és gazdaság terjesztésének útján, mert a nemzeti gondolat és nemzeti aspiráczió immár nem állhat meg annál a pontnál, a mely a magyarság öntudatát folyton folyvást ébren tartja, hanem kell, hogy eredményesen és hathatósan működjék abban az irányban, hogy egyrészt barátságos és a magyarság iránt szimpatikus idegen nyelvű népek a magyarosodás gondolatát megszeressék, másrészt, hogy a specziális társadalmi bajok orvoslásával a nemzeti erő anyagiakban és erkölcsökben impozáns hatalomra emeltessék. A magasztos czél elérése érdekében kérjük Békésvármegye társadalmának jóindulatát, bizalmának előlegezését és az alakuló közgyűlésen való megjelenését. Békéscsaba, 1908. julius 20. A D. M. K. E. kékésmegyei szervező bizottsága nevében a D. M. K. E. központi] igazgatósága: Rákosi Jenő elnök, Kern Lajos dr. alelnök, László Gyula kir. tan. alelnök, Herczeg Ferencz alelnök, Palatinus József osztály-titkár, Gallovich Jenő főtitkár. Tárgysorozat: Alkalmi megnyitó beszéd, tartja a D. M. K. E. elnöke. A I). M. K. E. fiók programjának ismertetése, tartja Gallovich Jenő főtitkár. A megalakulás kimondása. A tisztikar és hőlgybizottságok megválasztása.« Nem az egyéniségben gyökerező s abból kiinduló valamelyes személyes meggyőződés, vagy előítélet az, mely e meghívó átolvasása után a szkepticzizmus fekete üvegét tartja szemünk elé, mikor az egyesület békésmegyei működésének jövendő esélyeit és kilátásait mérlegeljük. Nem ! Ezt a szkepticziz- must a békésmegyei társadalmi és közgazda- sági viszonyok kellő ismerete s az idők folyamán szerzett tapasztalatok váltják ki lelkűnkből. Mi — hogy őszinték legyünk — a szervezkedés sikerében egyáltalán nem bízunk, nem pedig azért, mert eddig még nem volt megyénkben egyetlen hasonló czélu, vagy természetű egyesülés, szervezkedés sem, melynek a megalakulás első stádiumától kezdve valami mélyebben járó eredménye, valami positiv sikere, hatása, valami jövője lett volna ! Csak a közel jövőbe kell visszanéznünk. A Közművelődési Egyesület, a Békéscsabai Muzeum Egyesület és a Pálffy Irodalmi Társaság keletkezésének, megalakulásának, tengődő vegetálásának és illetve felbomlásának intő példái nem is valami távol perspektívából ötlenek elénk és adnak tápot, itámaszt és alapot szkeptikus kijesentéseink- nek ! S most ismét egy uj egyesülés ! Nem akarunk az eljövendők útja elé vágni ! Óhajtjuk, hogy az egyesülés sikerrel járjon, mert vármegyénk kulturális életére ennek igen jótékony és nagyarányú befolyása — kihatása lenne. TÁR62A. OlgriozsL násza. — Az orosz népéletből. — Irta: Polgár Géza. — Még jó darabon nyúlik el az út Vilnáig? Kifogy egy csöppig a wutkynk és nem tudom hol lelünk itt csájnáját ? !J) — szólt Iván, fázósan göngyölgetve magát a vastag daróczpokrócz közé. — Soh’se féljen gazd’uram, ott leszünk mi ne i sokára, — felelt Jaropolk, egy tagbaszakadt erős testalkatú férfi, az Iván kocsisa. Azzal közé csapott a két tüzes paripának, mire azok még vadabbul, szélnél sebesebben szelték a sikló szánnal azt a járatlan, sima, úttalan hómezőt, amelynek végtelenségén nem látszott egyéb hónál. Iván csendesen ült a szán farában. Mellette, körűié töltött fegyverek hevernek, készen az esetleges rossz ember vagy farkas támadásra. i) Csájuája pálinkamérőhely. Ritka szemöldökei aki folyton föl-folpislantott kicsiny, fürkésző szemeivel. Ez jelezte, hogy már türelmetlenkedni kezd. — Gyorsabban Jaropolk ! nógatta újra, meg újra, — mert késő lesz. Az a gaz Ogareff meg, még megesküszik Olgiczával, pedig annak nem szabad megtörténnie, nem szabad, érted ? . . . Nesze, hajts föl csak egy kicsit ebből. És feléje nyújtott egy teli üveg Kvraszt. *) Majd a felét szitta ki belőle Jaropolk egy «zuszra. Ez volt a válasza. És most megint a lovak közé csapott. Magasan szökkent föl körülöttük a lovak patáitól felrúgott hó, aztár, akárcsak az égből esett volna, sűrűn potyogott alá. Mert később elállott lassan a hóhullás. Nyomasztó csend volt, csak a szán siklása, amint hasította a hómezőt, tett valami kis zajt. Meg a lovak prüszkölése is zavarta a csendet. Ámde nem zavarta mindez Ivánt, hogy kocsisának a kellő útbaigazítást megadja : — Amint odaérünk — szólt —, azonnal i) Kwaaz = kedvelt orosz ital. ^ brakolcatsz. Aztán feipántlikázod a lovakat. Érted ? Aztán tüstént tovább hajtasz, a lakodalmas ház hátamögé. Ott bevárod, amig érted küldök. Bajösz és letelepszel ott, ahová visznek. Köz lemben leszel, tehát folyton figyelhetsz. Amikor majd feléd intek és az ülőhelyemet elhagyom, te is felkelsz, kimégy és egyenesen az ajtó melletti benyílóba fordulsz. Ott találsz egy leányt. Azt, akit én szeretek. Az lesz ott a menyasszony. Érted ? De neki nem szabad Ogareff nejévé lennie, érted, nem szabad !. .. Jó! vigyázz ! Hisz ösmered a járást, elég soká szolgáltál Vil- nában, meg aztán, majd minden asszonyt te vittél ott esküvőre . . . — Értem ! — volt a válasz. — Kivezeted. Akkorára én is ott leszek. Azután felülteted a szánkóra ... A töbhi munka rám vár. Te magad igyekezz mielőbb szabadulni'. Lóra kaphatsz ; már tudniillik olyanra, amilyen kerülközik. Ne válogass 1 Egy pár puskalövést ne sajnálj, ha észrevesznek ; főkép, ha Ogareff- nek szólhat valamelyik. — No most elég lesz ! Messze vagyunk még? A T7 JJ Az arcz és kéz bőrének mindenMely a legkényesebb követeimé- A n AT5” .Aá Wall y napi ápolására legideálisabb szer. nyéknek is teljesen megfelel. ^■■■ Uíí Or^osila^ ajátn-lTTSi I —---------—-— --------------------------- Orvosilag1 ajánlTTa! 3i c 3—is Kapható a gyógytárakban és divatárú-üzletekben. Egy üveg ára I korona 20 fillér. I_ja,p"u.nlc mai száma. ÍO olcLal.