Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-14 / 24. szám
XL- évfolyam. Gyula, 1908. junius 14. 24-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ............... 10 K — f F< J évre...................... 5 K — f Évnegyedre.................. 2 K 50 f Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek jntézendők. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 tiller. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ- KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Paraszt kongressus. Ha már a fővárosi hírlapok nagy és hozzá tekintélyesebb része vezérczikkre méltatta, mi sem zárkózhatunk el. akiknek vármegyénk területén zajlott le, hogy alantabb olvasható tudósításunkon kivlil e helyen is néhány ref- leksziót ne fűzzünk hozzája. Refleksziónk elé tagadhatlanul korlátot emel ama ^ténykörülmény, hogy a paraszt- kongressus — noha a parasztpárt mint ilyen, ez idő szerint legalább, még nem politikai párt — túlnyomó részben politikai kérdéseket feszegetett. Voltak és vannak azonban olyan társadalmi s közgazdasági vanatkozásai is, bogy mint nem politikai lapnak is vannak róla elmondandóink. Parasztpártnak ugyanis, társadalmi s közgazdasági szempontból mérlegelve, ha látszólag talaja volna is, semmi szin és körülmények között nincsen Békésvármegyében létjogosultsága. A „parasztpárt«-ba tömörülni czélzott kis és középbirtokos földmivesosztály birtokstatisztikája talán az ország egyetlen vármegyéjében sem annyira kedvező, mint épen Békésvármegyében. Orosházán, Békéscsabán, Gyulán nincs egy talpalatnyi nagybirtok főbbé ; a szarvasi határ is alig néhány ezer hold hijján teljesen fel van már parczellázva. Gyomén, End- ródön és a sárréti községekben is folyamatban van a parczellázás ; alig egy két évtized kérdése s az ottani nagy birtokoknak is ép annyira nyoma sem marad, mint a hogy Orosházán, Csabán és Gyulán már ma sincsen. Sőt a földnek földmives, vagy Achimék terminológiája szerint »paraszt« kézbe jutásának processusa nem csupán az uradalmi nagy birtokokra szorítkozott, hanem a középbirtokokra is. így például a gyulai 32000 katasztrális holdnyi területű földből, a nagybirtokot leszámítva, tagosításkor, vagyis alig ötven esztendővel ezelőtt, 4000 katasztrális holdon felüli terület urak és jobbmódu iparosok és kereskedők tulajdona volt. A nagybirtokok mellett az utóbbi 4000 hold is csaknem az utolsó talpalatnyiig szintén parasztbirtokká lön. Már pedig ha igaz az, amint hogy bizonyos fokig van is benne igazság, hogy »akié a föld, azé az ország«, Békésvárme- gyében, ezen a czimen, a földmives kis és középbirtokosságnak, Békéscsabán, Oroshá zán, Szarvason, Gyulán egyáltalában nem lehet több kívánni, annál kevésbé pedig követelni valója. A földnek tulajdonjogát illetőleg tehát a küzdelem a fannevezett községekben be van fejezve s önként felmerül a kérdés, hogy ebből a szempontból kifolyólag minő alapja, minő létjogosultsága van annak, hogy Békés- ssabán, Gyulán stb. parasztpárt alakuljon ? Abból a szempontból, hogy a föld nem i parasztságé, mikor az említett községekben ami föld egyáltalában van, az már mind íz övé, a parasztpártnak és különösen azoknak, akik eme parasztpárt vezérkarát kópénk, látnivalólag semmi hivatásuk nincsen. És ha egyszerűen az volna az eszmény, miit többek között a csabai paraszt kong- ; •e8suson hirdettek, hogy a föld kizárólag a i larasztságé legyen, akkor ott, ahol ez az 1 sszmény már megvalósult, Csabán, Gyulán I stb., valóságos eldorádói állapotoknak kellene lenniük. Pedig dehogy vannak! Számtalanszor fejtegetésünk tárgyává tettük és kimutattuk, hogy a nagy és középbirtokok parczellázása 8 ami ei^nek természetszerű folyománya lön, a földnek paraszt kézbe jutása, azon az alapon, ahogy az Békésvármegyében történt, nemzetgazdasági szempontból nem váltottá be a jóhiszemüleg hozzáfűzött reményeket; legtöbb esetben nemcsak nem enyhítette, nemcsak nem szüntette meg, hanem valósággal fokozza az agrárszociális bajokat és veszedelmeket. A felparczellázott földeken valóságos rablógazdálkodás folyik, amelyekben ha rövid idő alatt valamelyes fordulat nem lesz, a legnagyobb fokú talajkimerülés következik be. A »nép«-nek ama számban óriási része, mely a parczellázások révén nem jutott földhöz, a földeldarabolás után hasonlithatlanul rosszabb helyzetbe jutott, mint aminőben azelőtt volt, amikor a nagy és okszerűen kezelt középbirtokokon úgy is mint részes, úgy is mint napszámos, ha olykor-olykor bár szűkös, de állandó keresethez jutott, amelynek túlnyomó részétől a parczellázás után elesett. Akinek ma földje nincs, az mint mezei munkás százszorta kedvezőtlenebb helyen van, mint azelőtt volt, amikor a föld egy része gyűlölt »urasági« volt s ez oka innak, hogy az agrárszocziális elégületlen- ség sokkal fokozottabb ma úgy Orosházán, nint Békéscsabán, ahol az uradalmi földek i paraszt oligarchia tulajdonába s »kezelés«- ibe jutottak. Ugyanez volna a helyzet Gyu- án is, ha a parczellázás ugyanazon alapon örténik, mint Csabán és Orosházán, aho ____________________________1 lar ni az ! Minden pihen, mintha kihalt volna a természet, semmi élet, csak az üres élettelenség. Nagy ritkán hallatszik egy-egy puffanás. Az, ki még sohsem hallott ilyen robajt, nem tudná kitalálni, mitől van az : puskadurranás, vagy karikásostor pattanásától ? Dehogy. Lehet, hogy ép a harmadik düllői Gyalog János almafájáról esett le egy nyáripiros. Én meg tudtam mondani azt is, — pedig akkor nagyon csal a hang, — most a Szentpéteri ur duranciája, most meg a tisztelendő ur esperese fogyott egygyel ... S most nincs az a kincs, amiért én csak egy estét is kinn töltenék a szőlőbe. Szinte restellem kimondani ; félek a csendtől, a magánytól. Pedig tudom, hogy nem bántana senki, de azóta félek. Még nappal is hátra-hátra kell néznem . . . nem akarok, de önkénytelenül, akaratom ellen is, hátra-hátra fordul a fejem . . . S nem tudom legyőzni ezt a gyengeségemet. Este alig megy le a nap, zárom az ajtókat s nincs nyugtom, mig minden zugot át, meg át nem kutattam kétszer- háromszor is . . . A kiállítás esztendejében kezdődött, mikor az az óriási orkán végig szántott egész TAR A subás ember. Irta: Péczely József. Vén ember sorban élt Imre bácsi. A vén embernek pedig nehéz a sora, különösen akkor, ha már egészen kivénül a munkából s az apró- cseprő házkörüli dolgokra sem alkalmas. — A gyermekek mellett hasznavehetlen, hiszen maga is gyermek, a jószág körül sem lendíthet semmit. Csak él, él egyik napról a másikra s fogyasztja a készet. S ha még nem lendítene . de többnyire csak akadék, ho] itt van útban, hol ott. A tapasztalata, tanácsadása sem ér ma már sokat, úgyszólván semmit, mert a könyvek, meg az újságok mindenben kioktatják az újabb nemzedéket. Sőt többször esik, mint nem, hogy az ósdiságukat kinevetik, kifigurázzák. így bizony teher az élet a vén embernek . . . neki is, másnak is. Bár Imre bácsi nem panaszkodhatott, csak a maga bajára, mert neki kefére jártak a gyermekei is, meg az unokái is. Aztán Imre bácsi még nem is volt vén ember az időt tekintve. Olyan jó ötvenes lehetett; hanem ösz- szeesett alakja, reszkető sovány keze, ősz haja többet mutatott hetvennél. S mindezt egy rövid nyári éjszaka tette. * — Holt ember vagyok, — mondta Imre bácsi, — a képzelődés, meg az idegeim tettek tönkre. A gyermekkorban belém oltott babona is hozzájárulhatott, ámbár azt később kinőttem ... de valami magja, gyökere mégis maradt s akkor tápot kapott. Különben ki tudja . . . Elhallgatott s révedező tekintetével végig nézett rajtunk, mintha feleletet várna. Aztán meglógatta ősz fejét. — Nagyon szerettem a szőlőt, a szőlőbeli magányosságot. Ott ettem meg a kenyerem javát. Esténkint kiültem a gunyhó ajta elé s pipázgatva hallgattam a csendet . . . Más a változatosságba, az alkotás és rombolás zajos mozzanataiba, orkán pusztításaiba, tűzhányók kitöréseibe, ég-föld ősszeszakadásába látja es élvezi a természet nagyszerűségét. Én a mozdulatlan, néma csendben találtam azt fel. Fenséges vaTüdöbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokai is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche“ eredeti csomagolást. 99 Roehe íí Kapható orvosi rendOttre a gyógyszertárakban. — Ára üv«genki«t 4.— korona. F. Hofft-Lm Rortie & Ce. Basel (Injej Lapun-ls: mai száma, ÍO oldal.
