Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-07 / 23. szám
2 BÉKÉS 1908. junius 7. „ „ 19-fn földr.—r.-geom. — tört. III. oszt. latin—német 1Y. oszt. t.-rajz—számtan Y. o. „ „ 20-án számtan — természetrajz I. oszt. számtan—földrajz II. oszt. „ „ 22-én földr.— r.-geometria I. oszt. magyar—latin II. oszt. német—számtan III. oszt. magyar—tört. IV. oszt. latin — görög—görög pótló V. o. A magánvizsgálatok Írásbeli része junius lö-én délelőtt és délután, a szóbeli része junius 16-áű délelőtt és délután lesz. A vizsgálatok mindenkor reggel 8 órakor kezdődnek, d. u. 2 órakor; az énekés tornavizsga délután fél 5 órakor. Az igazgatóság. A gyulai m. kir. áll. polgári leányiskolában az 1907—8. isk. évet berekesztő vizsgálatok a következő sorrendben lesznek : Junius 11-én délelőtt 9 órától az I. oszt. vizsgálata, „ 11-én délután 3 „ a II. „ „ „ 12-én délelőtt 9 „a III. „ „ „ 12-én délután 3 „a IV. „ „ „ 17-én délután 3 „ vizsgálat az énekből, rajzból és kézimunkakiállitás, jutalmak és bizonyítványok kiosztása. B vizsgálatokra a t. szülőket és tanügybará- tokat tisztelettel meghívja az igazgatóság. A gyulai rom. kath. elemi tanodák f. tanévi záróvizsgálatai a következő napokban és sorrendben fognak megtartatni: Junius 15-én délelőtt a belvárosi fiuisk. IY—YI. oszt. » lö-én » a józsefvárosi fiuisk. III—IV. o. » 15-én délután a belvárosi fiuisk. III. oszt. » 15-én » a józsefvárosi fiuisk. II. oszt. » 16-án délelőtt a belvárosi fiuisk. II. oszt. » 16-án » a józsefvárosi fiuisk. I. oszt. » 16-án délután a belvárosi fiuisk. I. oszt. » 16-án » a józsefv. leányisk. III—IY. o. » 17-én délelőtt a belvárosi leányisk. IV—VI o. » 17-én » a józsefvárosi leányisk. II. oszt. » 17-én délután a belvárosi leányisk. III. oszt. » 17-ón i> a józsefvárosi leányisk. I. oszt. » 19-én délelőtt a belvárosi leányisk. II. oszt. » 19-én » a belvárosi leányisk. I. oszt. » 20-án » a nagymagyarvárosi fiúiskola és leányiskolában. » 29-én Te Deum az anyatemplomban reggel 7 órakor. Gyulán, 1908. junius 3-án. Az igazgatóság. Az áll. elemi isk. évzáró vizsgái. Hittanvizsgák: junius 11-én délelőtt és délután; az osztályvizsgák pedig, úgy a fiú-, mint a leányosztályok a fiúiskola I. oszt. termében tartatnak meg a következő sorrendben: junius 16-án délelőtt III. és I. fiú-, d. u. in. leány-, 17-én délelőtt I., II. leány-, d. u. II. fiú-, 19-én délelőtt IV. leány-, IV. fiú-, d. u. V—VI. leány-, 20-án d. e. V—VI. fiúosztályé-. A délelőtti vizsgák 7 és fél, a délutániak pedig 3 órakor kezdődnek. Iparostanulók kiállítása. Mióta az iparostanulók iskolája államilag szerveztetek, tehát 1883. óta, az évzáró vizsgálat a gyulai iparostanulók iskolájában is munkakiállitás8a! végződik. Néhai Göndöcs Benedek gyulai plébános és néhai Dobay János polgármester idejében egynéhányszor ünnepi színezetet nyújtott e kiállításoknak az, hogy a jutalmak kiosztására megjelentek ők is és közönséget is vonzottak e megjelenésűkkel. Lassankint azonban any- nyira szokássá vált a közönség részéről tudomást sem szerezni ezen munkakiállitásokról, hogy az ipartanodai-bizottság elnökén, néhány tagján és a biráló mestereken kívül csak a tanítók és tanulók nézték meg ezen kiállításokat. Minekutána tudom és velem együtt az egész ipariskolai tanítók kara tudja, hogy különösen Szarvason, Csabán, Gyomán, Orosházán valóságos ünnep az iparostanulók munka- kiállitása, mert azon találkát ád egymásnak ezen városok társadalma és vásárlással is jutalmazza a törekvő iparostanulókat, megírom, hogy: a gyulai aHófoku ipariskola tanulóinak munkakiállitása f. hó 29-én délelőtt 9 órától délután 3 óráig fog tartani ; ezen közhirrététellel egyetemben amaz alázatos kéréssel járulok a mélyen tisztelt közönség elé, hogy arról ezúttal tudomást szerezni és kegyes megtekintésével, valamint vásárlásával ösztönözni, buzdítani méltóztassék azokat az inasgyerekeket, akik ha néha csintalanok, pajkosak is, sokszor azért azok, mert csak rossz tulajdonságaikat vizsgálják, a jókat meg nem látják. Gyula, 1908. junius 5-én. Domonkos János, ipariskolai tanító. Hírek. Pünkösd. A bibliai idők emlékét az egyház áhitatos ünnepekben örökítette meg. A pünkösdi ünnepek is egy ilyen bibliai időbeli nagy eseménynek megörökítésére vannak rendelve. Annak emlékére vannak szentelve, hogy egy alkalommal az apostolok mind együtt valának egy házban, midőn egyszerre a levegőben nagy zugás támadt és a Szentlélek tüzes nyelvek alakjában szállott az após tolok fejére, kik heteiének bölcseséggel és hirdetni kezdették az Ur tanításait minden nemzetek nyelve szerint. A közigazgatási bizottság folyó havi rendes ülését 11-én, csütörtökön fogja megtartani. Istentisztelet. A gyulai ág. ev. egyház hívei órtesittetnek, hogy pünkösd ünnep első napján folyó hó 7-én d. e. 9 órakor az állami elemi fiúiskola I-ső osztályában dr. Szeberényi Zs. Lajos csabai ev. esperes lelkész istentiszteletet tart. Kórházi többköltségek'A vármegyei közhórház kibővítése során a legutóbb elkészített tervek szerint az építkezések kivitelére még 101.000 korona többköltségre lett volna szükség, amelyre nézve a törvényhatóság a belügyminister s általa az állam segítségét, helyesebben hozzájárulását kérte ki. Az e tárgyban tett előterjesztésre azonban a belügyminiszter azt a választ adta, hogy az említett többköltséget sem mint kamatmentes államkölcsönt, sem mint a napi ápolási dijak terhére felveendő kölcsönt nem engedélyezheti, mert a kórház építési költségei tekintetében — mint leiratában mondja — addig a határig ment el, amelynél tovább a rendelkezésre álló anyagi eszközök komoly sérelme nélkül nem mehet. Ellenben azt ajánlja a vármegyének, hogy a kórházi építkezéseket — ha másként nem, az építkezés redukcziójával vigye keresztül. A belügyminiszter leirata egyébként szóról szóra a következő : »8359/908. sz. a. kelt felterjesztésére értesítem alispán urat, hogy a gyulai közkórház építkezéseinek 1907 évi 150832. sz. a. kelt engedélyező rendeletemben elmentem addig a határig a költségek tekintetében, amelynél tovább a rendelkezéseire álló anyagi eszközök komoly sérelme nélkül nem mehetek és igy a felterjesztésben kért 101.000 K többköltséget sem mint kamatmentes államkö'esönt, sem mint a napi ápolási dijak terhére felveendő kölcsönt nem engedélyeztem és nem engedélyezem. Egyben figyelmeztetem alispán urat, hogy a fentebb hivatkozott rendeletemben engedélyezett költségek keretén belül a kórház építkezései, ha másként nem, az építkezés redukcziójával feltétlenül fedezhetők ; az építkezés redukczióját pedig a kórház czéljainak és érdekeinek megröviditése nélkül köny- nyen kivihetőnek tartom. Budapest, 1908. évi jun. hó 2-án. Andrássy s. k.« Békésmegyei legátusok a pünkösdi ünnepekre a következők: Békés: Csokonay József 4 th. Gyula: Hegedűs Albert 4 th. Békésszentandrás: Demeter Gyula 2 th. Doboz: Farkas Jenő 1 th. Füzesgyarmat: Baranyi Lajos 3 th. Gyoma : Tuba Endre 4 th. Gyulavári: Balogh Mátyás 1 th. Körösladány: Marjay Géza 3 th. Köröstarcsa: Váradi Kalmár István 4 th. Mezőberény : Erdős esetben, ennyi és ennyi munkásnál, az már hónapokra rugó idő s munkavesztességet jelent egy évben. No, de az én jóságos, fáradhatlan amerikai mentoromnak, Zerkovitz Emilnek, a ki itt is éppen úgy otthon van, mint széles Magyarországon, a lehetetlen is sikerül. Az ö ügyes utánjárásának az amerikai yankee megnyerése is sikerül, igy azután immár másodszor járva itt Philadelphiában, egész sorát nézhettem meg és tanulmányozhattam a hatalmas harisnyagyáraknak. És azok után, amiket láttam, már alig várom, hogy (most már majd) itt dolgozhassam tovább, itt bővitve tapasztalataimat szakmám terén. Hej, ha úgy módomban volna, az én kedves szülőhazám ipari téren intézkedő hatóságait ide egy kicsit áthozatni ? Be sokat tanulhatnának ! Hogyan is lehet ipart teremteni, naggyá, virágzóvá tenni ! Gyárat akar valaki alapítani — hát csak tessék! Se iparengedély, se különböző helyhatósági-szemlék, engedélyezési eljárások, ezernyi szekatúra. Csak pénze legyen a vállalkozónak, építhet ott és ahogy neki tetszik. Az az ö dolga már, hogy hogyan baldo gul. Ha van szaktudása és kereskedői ügyessége, kellő vállalkozói szelleme — hát boldogul is. Ha meg nem boldogul, hát abba hagyja a munkát. Senki sem törődik vele, hogyan, mikép boldogul, dolgozik. Ez az ő üzlete, gyára, telepe Abba senkinek beleszólása nincs. A ki ügyesebb, a ki jobban érti és bírja, azé az eredmény. És ez a szabad verseny az, a mi azután fokozott erömegfeszitésre, élelmességre, érvényesülésre ösztökéli a versenyzőket. Itt nem kötik meg a kezét kicsinyes szekatúrákkal az iparosnak, gyárosnak. A maga erejéből boldogulhat, magának köszönh éti, ha nem boldogul. — Nem tutorkodnak, nem avatkoznak bele a dolgaiba és nem állítanak elébe minduntalan oktalan akadályokat, csak azért, mert ez vagy az a paragrafus, erről-meg arról a részről igy, meg úgy „magyaráztatik, tetik.“ Bezzeg itt azt sem mond ják, hogy a gyár hivó kürtje zavarja a lakosság álmát, nyugalmát. Pedig, hej, itt van ám hatalmas koncert, amikor a város minden pontján búgnak ezernyi hangnemben a gyári sipok, kürtök, hogy csak úgy reng belé a város. Azért mindenki kialudhatta magát, ha akart aludni. Mert itt a fő, a munka. Szakadatlan, folytonos, igaz munka. Persze csak a munkaidőben. Ezentúl pedig pihen a ki dolgozott. És nem úgy, mint nálunk, hol akárhányan, a kik egész nap arról panaszkodnak, mennyi a dolguk, alig várják az estét, a délutánt, hogy azután meg az unalom fáradságát pihenjék ki. Hiszen a sok panaszkcdástól még valamicskét dolgozni sem volt idejük. És az az egyszerűség, a mi ezekben a gyárakban tapasztalható ! Egyik legnagyobb harisnyagyárában, vezetőnk, egyszerű munkásruhában, ingujra gyürkőzve, itt is, ott is, nekiállt a gépeknek, igazított egyet, félretolta a ládákat az útból, megkevergette a festéket, szabályozgatta a kazánokat. Mind azt hittük, hegy készséges vezetőnk, ki külsejében semmit sem különbözött a többi munkástól, valamelyik osztály vezető munkása csak. Mielőtt búcsúztunk, megemlítettük, hogy mennyire irigyeljük ennek a hatalmas gyárnak milliomos tulajdonosát, micsoda passzió is lehet az, ha valakinek ilyen óriási telepe és ilyen derék munkásai vannak, akkor azután vígan automobilozhat a gyártulajdonos, van kire bízza a gyárát. „Well — mondja erre derék vezetőnk — önöknek ugyan igazuk lehet, de azért mégis (azt hiszem, hogy már mégis) csak munka után kapok fel automobilomra és sietek családom körébe, az én helyem a munka idejében mégis csak itt van 1“ Ekkor sült ki, hogy a mi egyszerű, munkáski- nézésü vezetőnk, maga a fiatal gyártulajdonos volt, ki apjával egyetemben vezeti ezt a hatalmas gyárat — semmiben sem különbözve a többi munkástól. De bezzeg a munkások is munkaközben, nem ismernek hangos szót, szitkozódást, veszekedést. Minden érzésük, gondolatuk ott van a munkánál. Kímélet nélkül azonnal elbccsátják azt, a ki nem felel meg (felmondási idő nincs) és ne számítson itt figyelemre, szánalomra az, a ki nem szenteli magát teljes erejével a munkának. Holmi nagyképüsködő munkavezetők, igazgatók, meg mi egymás cimkórságban szenvedő vezérek itt nincsenek. Dolgozik mindenki, munkája adja meg megbecsültetésének mértékét. Érzelgősség és érzékenység, ami annyiszor pro-
