Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-07 / 23. szám
1908. junius 7. BÉKÉS 3 Károly 3 th. Öcsöd: Ignéczy Sándor 3 th. Szeghalom : Tass Antal 4 th. Vésztő : Ablonczy Béla 3 th. Gyula város képviselö-testülete rendkívüli közgyűlést tartott folyó hó 2-án a városhaza nagytér méhen dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt. Az eperjesi dülőutnak kiszélesítése s az ehhez szükségelt terület vásárlások érdemleges tárgyalása julius 4-éré lettek kitűzve. A tanyai iskolák államo sitása tárgyában u.jabb fölterjesztést tesz a közgyűlés a tanfelügelőség utján. A város az iskolák czéljaira egyenként 800 Q-öI földet ad. Uj épületeket, tekintettel a súlyos anyagi helyzetére nem építtet a város, de a meglevő iskolákat hajlandó a szükséghez képest átalakítani s évenként a tatarozást, fűtést és takarítást ellátni. A gyepmesteri szábály- rendeletet a közgyűlés elfogadta s határozatba hozta, hogy az árlejtés utján adassák k\ Billitz Sándort kártérítési kérelmével elutasította. Pénteken délután 3 órakor újra rendkívüli közgyűlésre voltak összehív» a képviselőtestület tagjai. A közgyűlésnek csak egy tárgya volt. A rom. kath. egyház, az izraelita hitközség és a tejszövetkezet ajánlatai a „Nap“ kocsma, Józsefvárosi hid melletti kis épület és az Anfang megvételére vonatkozólag. Miután a közgyűlésen alig jelent meg 25—30 képviselő, az ajánlatok fölötti határozat a már julius 4-ikére kitűzött közgyűlésre halasztatott. A gyulai gyermekvédő menhely bizottság elnöke,: dr. Kun Pál eme tisztéről lemondott. Az elnöki teendőket további intézkedésig dr. Ladies László helyettes elnök látja el, aki résztvett az országos gyermekvédő menhely junius 3-iki aratási ünnepélyén. Gimnazisták majálisa. A főgimnázium növendékei, tanáraik vezetésével csütörtökön, e hó 3-án, már a kora reggeli órákban nemzeti színű lobogók alatt, trombitaszó és dobpergés hangjai mellett szabályos rendben vonultak végig városunk utcáin, hogy egy szép tavaszi napot szenteljenek a jó kedvnek és szórakoztató mulatságoknak. Megérkezve a városerdőbe és a hosszú séta fáradalmait megfelelő módon megjutalmazva, a növendékek a Lúgos-erdei szanatóriumhoz mentek, hol Dr. Geszti József igazgató főorvos lekötelező szívességgel fogadta a kirándulókat, kik Bally Károly gondnok szives kalauzolása mellett tekintették meg az emberbaráti szeretetnek ezen szép alkotását. A délelőtt hátralevő része és a délután úgy 4—Va5 óra tájáig különböző tréfás versenyek, játékok és egyéb szóravokál a mi hazai gyárainkban keserves, kellemetlen jeleneteket, sokszor végzetes mozgalmakat, az itt ismeretlen. Tessék dolgozni és keresse mindenki boldogulásának módját tetszése szerint. Úgyszólván semmit sem törődik az állam itt a munkással. Mindenki maga gondoskodik boldogulásáról, baleset elleni védekezéséről, egészségéről, betegség esetén való ápoltatásáról, gyógykezeltetéséről és jövőjéről. Ez mindenkinek a magánügye; abba állam, község, hatóság nem avatkozik. — És sokszor elgondoltam, hogy nem-e ez a magárahagyatottság az, mely megadja az önállóság igaz érzését, a kötelesség- teljesítés tudatának fokozását ? Nem-e ez az egyik legfőbb titka annak az érvényesőlésnek, mit itt a munka terén észlelhetünk, csodálha tunk. A kik otthon csak szavaltak, hogy a „munka nemesit“ és hangos szóval követelték az állam segítő kezét; a főnökök, munkaadók vagyonának megosztását, azok itt nem beszélnek nemesítésről és vagyonfelosztásról, hanem dolgoznak. És jól tudják, ha nem dolgoznának, nyomorultul elpusztulnának, mert csak annak jut itt kenyér, aki azt munkájával becsületesen meg is szolgálta. Mert az Írás is azt mondja, „aki nem dolgozik, az ne is egyék !“ Az amerikai még ennyit sem mond. Egyáltalán nem törődik azzal, hogy eszik-e, nem eszik-e ez, vagy amaz. Aki dolgozik, azt megfizetik. Ez minden. Ha azután tetszik, keresetével mindenki azt csinálhatja, a mit akar. Jóllakhat, vagy éhen- h alhat. Egészen tetszése szerint. kozások közepette folyt le ; a vidám jó hangulat ezer megnyilatkozásai jólesőleg hatottak a szemlélőkre. Sajnos, a jó mulatságot csakhamar meg zavarta Jupiter pluvius, egyszerre véget vetve az oly jól indult majálisnak, illetve juniálisnak. Őszintén sajnálta ezt első sorban a diáksereg, de épugy sajnálták a déli és délutáni vonatokkal és kocsikon az erdőbe kiérkező szülők és ismerősök is, hogy épen akkor, mikor az első párok már tánezra is perdültek, mikor a fesztelen jó kedv mindjobban terjedni kezdett, kellett félbeszakítani a mulatságot. Ez azonban még csak hagj’ján, de a mulatság helyett egy eléggé hosszú ideig tartó, alapos záport is végig kellett szenvedniük és természetesen, ebből is a legnagyobb rész a diákoknak jutott, kik esernyők és felöltők hiányában vagy az asztalok és kocsik alatt kerestek némi gyenge menedéket, vagy pedig a szabadban bőrig áztak. És tekintettel arra, hogy a legközelebbi vonat indulásáig még jó két órai idő volt hátra, e körülmény egészségi szempontból is nagyon kellemetlenné válhatott volna. Igazán csodálkozik az ember azon, hogy mikor Gyulánál jóval kisebb helyeknek erdeiben az ilyen hirtelen jövő nagyobb esőzések ellen alkalmas védőhelyet találhat a közönség, miért kell a kényelmi, gazdasági és főképen egészségügyi szempontból oly szükséges ezen védőhelyet épen a .gyulaiaknak nélkülözniük. A mi városerdőnk meglehetősen látogatott, óvenkint több mulatságot rendeznek ott úgy a összes helybeli iskolák, mint egyéb testületek, föltétlenül szükséges volna ott, legalább egy 15—20 m. hosszú fedett állás, hol az ilyen kellemetlen meglepetések ellen mindig meg- védelmezhesse ruházatát, egészségét az esetleg ott kinn levők tömege. Az egész nem is kerülne túlságos nagy költségbe és akár Gyula városa készíthetné el a saját költségén, akár társadalmi utón gyütenék össze a szükségeseket, a hozott áldozatot jóval felülmúlná a város közönségének, gyér mekeinek biztonsága és egészségének megóvása. Kirándulás az Aldunára A főgimnázium növendékei az elmaradt húsvéti tanulmányi kirándulás (az elmaradás oka a budapesti tifuez-járvány volt) helyett az évzáró vizsgálatok befejezése után, junius 22-én aiduoai kirándulásra mennek. A kirándulás útvonala: Szabadka, Ziinony, Pancsova Belgiád, hajón az Altdunán Orsováig, Herkules- fürdő, Temesvár, időtartama 7 nap, költségei sze- mélyenkint 55 korona. A kirándulásra eddig 15 tanuló jelentkezett, ami pedig meglehetősen kis szám Szó sincs róla, 55 korona mindenkinek jelentékeny összeg, de aránytalanul kis ellenértéke az egy heti kirándulás szórakoztató és tanulságos tapasztalatainak. Ezt, azt hisszük, nem kell senkinek sem bővebben fejtegetni. Különösen kívánatos volna a legfelsőbb osztályoknak nagyobb részvétele, hiszen például az Y. osztályból eddig 6 tanuló jelentkezett. A kiránduláson az intézet egy jó maga- viseletü, jeles előmenetelü szegény tanulóját is elviszik, költségeire már eddig 45 K gyűlt össze. A kirándulásra még lehet jelentkezni, (my) Felhőszakadás. Szerdán a délutáni órákban óriási felhők kerekedtek a látóhatáron és Gyula városa felett valóságos felhőszakadás vonult végig — erős szélvihar kíséretében — mely a fákban, virágokban és ültetményekben kisebb-nagyobb károkat is okozott: 5 perez alatt 29 m/m eső esett a város belterületén, mig a határban alig volt helyenként egy-egy kis osapadék. — A záporesővel aprószemü jég is hullott, de nem tett nagyobb károkat sehol. Hasonló felhőszakadásra régi emberek sem igen emlékeznek. Tiszti majálus. A gyulai honvéd tisztikar minden tekintben sikerült majálist rögtönzött tegnap este a helyőrségi lövöldében. Délután 5 órakor vette kezdetét a galamlövészettel egybekötött tavaszi kirándulás, melyre a gyulai közönség szine-java volt hivatalos. Czéllövószet után gazdag uzsonna volt, melyet a gyulai hölgyek áldozatkészsésóge tett elsőrangúvá. Uzsonna után jókedvű tánezra kerekedett az ifjúság, amely a késő éjjeli órákban ért véget. A Gyulai nőegylet rendes évi közgyűlését folyó évi junius hó 14 ón délután 4 órakor fogja az árvaház termében megtartatni, melyre a tisztelt tagok ezennel meghivatnak és minél számosabb megjelenésre kéretnek. Tárgysorozat: 1. Az 1907. évi közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Pénztári számadás előterjesztése. 3. Raktári számadásról s befolyt adományokról jelentés. 4. Az egylet által segélyezettekről jelentés. 5. Indítványok. 6. Tiszt- ujitás. Gyulán, 1908. évi junius hó 1-én. Gróf Wenckheim Pigyesné egyleti elnök. Fetser püspök bérmautja. Fetser Antal felszentelt püspök, dr. Szmrecsányi Pál segédpüspöke, május hó 30-án Endrőd községébe érkezett a bérmálás szentségének kiszolgáltatása végett. A gyomai állomáson százakra menő közönség várta a püspök megérkeztét. A törvényhatóság képviseletében, régi magyar szokás szerint, Jantyik Mihály tb. főszolgabíró formás beszéddel köszöntötte a hívei közé érkező egyháznagyot. Gyoméról hosszú kocsisor és bandérium kíséretében Fetser püspök Endrődre hajtatott, hol a község szélén felállított diadalkapunál Korcsok János jegyző üdvözölte az elöljáróság nevében. A püspök Endrődön 2 napig tartózkodott — vasárnap és hétfőn, 2555 jelentkezőnek szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. Hétfőn délután Gyomára hajtatott, ahol kedden délelőtt mintegy 250-et bérmált meg. Endrődön és Gyomán a bérmáló püspöknek segédkeztek a papság köréből : Szirmay L. Árpád kerületi alesperes, szarvasi plébános; Zelinka János endrődi esperesplébános ; dr. Dunay Alajos békésszentandrási plébános; Bedák Mátyás kondorosi lelkész; Pálffy Béla gyomai plébános; Makkay József karkáplán — Fetser püspök kísérője — ; Csernay Géza Krajnik György, Pollák József endrődi káplánok. Kedden délután a bérmáló püspök vonattal u azott Mezőberénybe, ahol a vasútnál Popovics Szilveszter járási főszolgabíró üdvözölte. Mezőberényben mintegy 200 jelentkezőt részesített a bérmálás szent- -égében. Nagyszabású és impozáns fogadtatásban részesítette Békés község a püspököt, aki f. hó 3-án érkezett meg Békésre. A fényes fogadtatás előkészületei már napokkal előbb megkezdődtek. Diszkaput emelték a Fehér-Iíörözs hídja előtt. Tetejében a magyar czimerrel : „Isten hozott“ ! felírással. A r. kath. templom előtt díszes sátort emeltek, amelyet, valamint a r. kath. templom főbejáróját s a plébánia épület kapuját szintén a magyar czimer ékesített. Az egyházi és több ma- ruagánépületen is a nemzeti szinü zászló lengett. A határnál Szathmáry Gábor főjegyző üdvözölte a község elöljárósága nevében, melyre az ünnepelt szives szavakban válaszolt s az uradalmi négyes fogatba ülve, érkezett Békésre, ahol a diszkapunál 60 magyarruhás fiatal lány kettős sorfala, ugyanennyi tagból álló lovasbandérium (tagjai közt több uradalmi gazdatiszt) és óriási közönség várta. Itt a polgárság nevében Czira Gergely Békés földmi vés szónoka fogadta magyaros, világos, szives szavakkal. A templom előtt Petróvszky Boriska a bérmálandók nevében köszöntötte a főpapapot. A templomba érve felhangzott a róm. kath. iskolás gyermekek szép üdvözlő éneke: „Isten hozta hív nyájához a főpászt’ort és atyát!“ Rövid ima itán a kath. plébánia vendége lett a püspök, hol a különböző testületek, hivatalok és egyesek tisztelgését fogadta. Az utóbbiak között voltak : gróf Wenckheim Géza, Dőry Pál főispán és Ambrus Sándor alispán. A bérmálás szentségében f. hó 4-én délelőtt részeltette híveit a püspök, mintegy 500-at, akinek Békésen és már előzőleg Mezőberényben is segédkeztek Kny Antal ez. kanonok kerületi esperes békési plébános, Apostol Ubald, mezőberényi lelkész, Nemeskey Andor békéscsabai plébános, Kreznerich György sarkadi plébános, Ruszka A. Zoltán dobozi pélbános, Kozics Gusztáv gyulai, Hazai Gyula csabai, dr. Mazurek Gyula kígyósi. Gyepes Imre békési, , Csornay Géza és Krajnik György endrődi káplánok. , Délután Gerlára utazott a püspök, hogy gróf i Wenckheim Géza látogatását visszaadja. Innen i Gyulára jött és Döry Pál főispán és Ambrus Sán- i dór alispánnál tőn viszontlátogatást. A tavasz már évek óta kalendáriumi fogalommá i vált; a valóságban nincs belőle részünk. A télből ■ csaknem átmenet nélkül nyárra, annak is kánikulai
