Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-17 / 20. szám
4 BÉKÉS 1908. május 17. ügyi viszonyok általában kedvezők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva jobbak is, a mennyiben a heveny ragadós bajokban történt összes megbetegedéseknek száma 134-el volt kevesebb, az ezekben a bajokban történt elhalálozások százalékjának 3°/u-nyi csökkenése mellett. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg leginkább a légző szervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül az uralkodó a kanyaró volt, amely maga tette ki jóformán az összes megbetegedéseknek a számát. Lefolyásában szelídnek mutatkozott. Leginkább fertőzött községek voltak : Köröstarcsa, Öcsöd, Szeghalom, Vésztő. A kanyarón kívül a többi heveny ragadós bajok közalakjai csak jelentéktelen számokban szerepeltek Orosházán. Vizsgálatot eszközöltek élőn 112, bullán 10 esetben, orvostörvény szerint pedig 11 könnyű és 5 súlyos testi sértés esetében. Gyógy- savóval beoltottak 8 diptheriás egyént, a kik mind meggyógyultak. A bizottság a főorvosi jelentést tudomásul vette. A tiszti főügyész előadmánvában tárgyaltatott Dutkay Béla nyugdíjazott polgármester felebbezése panaszi beadványára hozott elutasító alispáni intézkedés ellen. A bizottság az alispáni határozatot helybenhagyta, mert a fizetés kiadás megtagadásának ■orvoslására nem az alispán, hanem a képviselőtestület, II. fokban a törvényhatósági bizottság, III. fokban a közig, bíróság illetékes. Kimondotta továbbá egy concrét esetből folyó- lag a bizottság, hogy a dohánykertészek fiai tandíjkötelesek. A kondorosi községi iskola államosítására októberig haladék adatott. A m. kir. államépitészeti hivatal, árvaszéki elnöki és kir, ügyészségi előadmányok után az ülés déli % 1 órakor véget ért. Délután a bizottság adófelemelési és árvaügyi felebbviteli küldöttség ülésezett. 236—1908. szám. 2v£eg\£LÍT7-Ó. az alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizszabá- lyozó és vizhasznositó társulat 1908. évi május hó 26-án délelőtt 10 órakor Gyulán, a társulat hivatalos helyiségében rendes közgyűlést, ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor választmányi ülést tart, melyre a társulati, illetve választmányi tagokat tisztelettel meghívom. Gyulán, 1908. évi május hó 10-én. Haan Béla s. k társulati alelnök. Tárgysorozat: 1. Határozatképesség megállapítása, jegyző- könyvhitelesitők kiküldése. 2. A társulatnál való képviseltetésről szóló megbízólevelek előterjesztése. 3. Az elnöki és alelnöki állások betöltése tekintetében való intézkedések. 4. A választmány és a számvizsgáló küldöttségnek a közgyűlés által három évre, a fegyelmibizottságnak a választmány — saját kebeléből — egy érre való megválasztása. 5. Igazgató-főmérnök jelentése a társulat ügyeiről. 6. Számvizsgáló küldöttség jelentés a társulat 1907. évi számadásainak megvizsgálásáról. 7. A földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 94888/V—2. sz. a. kelt rendelete, melylyel az 1908. évi társulati költségvetést jóváhagyja. 8. Ugyanannak 95397/V—2. sz. a. kelt rendelete, melylyel a társulati kölcsönjárulék kivetési összegének leszállítását jóváhagyja. 9. Ugyanannak 81349/V—2. sz. a. kelt rendelete, melylyel a társulat közgyűlése által a tisztviselők és altisztek részére 1907. évre drágasági pótlék engedélyezését, valamint az 1908. évtől kezdve, a tisztviselők és altisztek fizetésének felemelését jóváhagyja. 10. Ugyanannak 94789/V—2. sz. a. kelt rendelete, melylyel a sikkonyi zsilip átépítési terveit jóváhagyja. 11. Ugyanannak 52687/V — 2. sz. a. kelt rendelete, melylyel a Fehér-Körös folyó medrének szabályozási tervét jóváhagyja. 12. Ugyanannak 6599/V—2. sz. a. kelt rendelete, melylyel a Kettős-Körös folyó töltésének erős- bitésére vonatkozó tervet módosítással jóváhagyja. 13. Ugyanannak a szivattyútelepek építése, kezelése és fenntartására vonatkozólag, 113841/V—2. 1907. sz. a. kiadott körrendeleté. 14. Ugyanannak 95256/V—4/1907. sz. a. kelt rendelete, mely szerint az Első Gyulai Kötött és Szövött iparárugyár részvénytársaság gyulai telepén összegyülemlő szennyvizeknek az élővizcsatornába való bevezetését eltiltja. 15. Özv. Bapaics Radoné köszönő levele, a társulat által, elhunyt férje elhalálozása alkalmából nyilvánított részvétért. 16. A Tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kibocsátott aláírási iv, Rapaics Radó földmivelésügyi miniszteri volt államtitkár emlékének megörökítésére emelendő emlékmű költségeire. 17. A kereskedelmi in. kir. miniszter urnák, Békésvármegve alispánja által másolatban közölt 12366—I.-c. sz. a. kelt rendelete, melylyel a Fehérkörösi gyulai közúti hid újjáépítése tárgyában tartott helyszíni bejárásról felvett jegyzőkönyvet észrevétellel jóváhagyta. 18. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának határozata, a társulat árterébe eső törvényhatósági utak után fizetendő ármentesitési költségek megállapítása tárgyában. 19. Békésvármegye alispánja által a remetei hid újraépítési költségeiben leendő hozzájárulás tárgyában 17058/1907. sz. a. hozott határozatnak és e határozat ellen a társulat részéről beadott felebbe- zés elutasitásása tárgyában, Békésvármegye közigazgatási bizottsága által 3174/1907. k. b. sz. a. hozott határozatnak s a közigazgatási bizottsághoz tett panasziratnak előterjesztése. 20. Békésvármegye alispánjának a fényesi gyuri- réti és a sióréti belvízcsatornák kiépítését engedélyező 3335/1908. számú határozata. 21. Biharvármegye alispánjának Ant község által, a Fekete-Kőrösön létesített komp engedélyezése tárgyában 1784/1908. sz. a hozott határozata. 22. A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal 1109/1907. számú átirata, melynek kapcsán megküldi a Fekete-Körösön az állam által készített partvéd- müvek átadásáról felvett jegyzőkönyveket. 23. Társulati igazgató-főmérnök előterjesztése, a Fekete-körösi balparti hullámtér egy része tulajdonjogának kérdése tárgyában. 24. Társulati igazgató-főmérnök előterjesztése, a belvízrendezés kapcsán eszközölt kisajátítások tárgyában és a társulati hullámtér bérbeadása tárgyában kötött szerződéseket jóváhagyás végett. 25. Vitályos Lajos társulati gátfelügyelő kérvénye nyugdíjazása iránt. 26. Tiszavölgyi társulat központi bizottsága által tartott üléséről felvett jegyzőkönyvnek előterjesztése. 27. Gyula város polgármesterének kérelme, mely gróf Almásy Kálmánná felparczellázott remetei földbirtok 82. 83. számú parczella közt létesített düllőut és Itczeéri csatorna metczéspontjára a társulat költségén egy hid építtessék. 28. Békés-Csaba község elöljárói és több békéscsabai lakos kérelme, belvizlevezető csatorna létesítése tárgyában. 29. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése s a társulati pénztáros jelentése, a társulati pénztár állapotáról. 30. Időközben érkezett tárgyak és netaláni indítványok. 211 1—1 T a n U g y. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fest László helyettes tanárt a békéscsabai ág. ev. Rudolf-főgimnáziumhoz a fennálló szerződésből kifolyólag rendes tanárrá nevezte ki. Fögimnáziumi látogatás. Dr. Vass Bertalan, a nagyváradi tankerület főigazgatója folyó hó 6., 7. és 8-ik napjain tette hivatalos látogatásait a békési főgimnáziumban. Megvizsgálta az ügyvitelt, megnézte az Írásbeli dolgozatokat, meghallgatta a növendékek feleleteit s a látogatása harmadik napján tartott tanári értekezleten teljes megelégedésének adott kifejezést s elismerőleg nyilatkozott a tanári testület odaadó munkásságáról. A „Napközi Othon“-ra adakoztak : Tóth Árpád évi 10 kor., Dombi Lajos 2 kor., id. Nuszbek Sándor 1 kor., Sál József pedig egy gyermeket naponta ebéddel lát el. Az eddigi adakozások összege 55 korona 90 fillér. Érettségi vizsgák. A szarvasi főgimnázium VIII-ik osztályának osztályvizsgái folyó hó 14-től 22-ig, az éretségi Írásbeli vizsgák 23-tól 27-ig lesznek. Az uj rendszer szerint, most már csak három tantárgyból: latin, magyar és számtan, tesznek írásbeli érettségi vizsgát a jelentkezők. A csabai állami polgári fiúiskola építésében megtörtént a miniszteri döntés. A miniszter 80 ezer korona hozzájárulást és telket kíván a községtől. Ha e hozzájárulást megadja a község, úgy a terv szerint Csaba község egy 240 ezer koronás monumentális épülethez jut rövid időn belül. A képviselőtestület már egyik régebbi gyűlésen felajánlotta a telket s 50 ezer koronát. Valószínű, hogy a még kért 30 ezer koronát is meg fogja szavazni. Gyula városa a csőd szélén állva, teljesen a maga erejéből építtette fel az állami polgári iskolát (pár nap múlva befejezik) s most még a két állami elemi iskola felépítése következik. Igaz, a magyar ember azt tartja, hogy azt a lovat ütik mindig, amelyik húz. Vagy nem úgy van ? Szabad Lyceum. Egy füzet fekszik előttünk, a füzetben egy jelentés: az orosházi iparosok és ipari munkások Szabad Lyceumának 1907—908. évi működéséről. A füzet nem valami díszes. Nem ékítik sem festett képek, sem semmiféle sokatigérő czirádák. A czime sem hangzatos, sőt valljuk meg az igazat a mi népünknek még kissé idegenszerü és szokatlan. Idegenszerü, mert kizárólag tudományokkal, neveléssel és művelődéssel való foglalkozást sejtet, már pedig ez, mai fnap még a magyar embernek szokatlan valami. Hanem a tartalom, a végzett munka, mely egy kerekded egészet mutat, azok a minden Demosthenesnél szebben beszélő statisztikai adatok egy uj világot tárnak a szemünk elé s önkéntelen felsóhajtunk : Uram, sok ilyen önzetlen munkás embereket a mi hazánknak ! A Szabad Lyceum vezetői Orosházán egy uj ösvényt törtek, melyen haladni kell, ha azt akarjuk, hogy a boldogulás, a mind nehezebb megélhetésnek küszöbét átlépjük. Mert ma már a mindennapi példák igazolják azt, hogy egy nemzet léteiét és boldogulását nem a nyers erő, a természetadta anyagi vagyon, hanem a szellemi kiválóság biztosítja. Vajha, ez az orosháziak által mutatott szép példa követésre találna több helyen is. S ehhez nem kell egyéb, mint egy kis önzetlenség, egy kis jóakarat. Igaz, nem megy ez magától. Összetett kézzel a társadalom szélesebb rétegébe bevinni a műveltséget nem lehet. Az orosháziak is nagy munkát végeztek, különösen kezdetben, az bizonyos; de hogy nem várt és remélt eredményt értek el ily rövid idő alatt, arról e sokat beszélő betűk tanúskodnak. S ez az eredmény jóleső érzéssel töltheti el e nem hétköznapi- asan gondolkozó kicsiny, de lelkes tábort, mert az ő munkájuk nem volt hiábavaló. Áttekintve az elnöki jelentést, a legelső ami szemünkbe tűnik az, hogy ez év folyamán a Szabad Lyceum a téli hónapok alatt 16 előadást tartott, még pedig változatos programmal. A közreműködők zöme tanítókból telt ki. A tanulságos felolvasások és szabadelőadások tárgyát a közönség művelődési igényeire való tekintetből a magyar történet, a művelődés történet, irodalom történet, természettudomány, közegészségügy, jog- és a közgazdaság köréből merítette. Ezen tudományos előadásokat énekekkel, szavalatokkal fűszerezték. A Lyceum áldásos működését és páratlan sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ez évben, 1907. szeptemberétől, 1908. márczius végéig
