Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-27 / 43. szám
2 BÉKÉS 1907. október 27. nitjuk és megnyugodhat benne Gyula városa közönsége is. Szikes Györgyről mindenkinek el kell ismernie, hogy feltétlenül megbízható, korrekt, lelkiismeretes, szorgalmas és munkás tisztviselő. Mindezen jó tulajdonságairól tanúságot tőn több esztendőre terjedő működése alatt; de különösen tanúságot tőn a szocziális szempontból annyiszor méltatott remetei földparczellázás alkalmából, amiből néki különösen nagy és súlyos osztályrész jutott és ő megbízatásának, a tisztviselői kötelesség hatáskörén túl is, a legnagyobb fáradsággal, odaadással és amit az igazságnak megíelelőleg különlegesen is hangsúlyozhatunk : teljes önzetlenséggel felelt meg. Eme földparczellázási óriási munka körül kifejtett tevékenysége oly érdem, amely első jegyzői állásra való előléptetését egymaga is indokolja. Amennyire megnyugszunk és helyeseljük Szikes Györgynek első jegyzővé történendő előléptetését, annyira aggódunk azonban az ő megválasztásával üresedésbe jövő második jegyzői állás betöltésénél. Aggódunk ugyanis, hogy a képviselőtestület, helyesebben írva a testületnek zöme, képes lesz-e, rokon és ellenszenvtől, vagy magánérdektől eltekintve a város jól felfogott érdekének magaslatára emelkedni ? A mi specziális súlyos viszonyaink között ugyanis az első s másodjegyzői állások fontosságát illetőlegl nincsen semmi különbség. Egész embert igényel úgy az egyik, mint a másik állás. Egész embert, aki ne csak reményekre jogosítson, amely remények rendesen nem szoktak beválni. hanem kipróbált megbízhatóságon kívül teljes elméleti s gyakorlati tudással töltse be már hivatalba lépésekor állását. Ismételjük, nagy a mi aggodalmunk, hogy a másodjegyző választása ennek a kö- vetelrüénynek meg fog-e felelni ? Egy esetben, de csakis egy esetben, talán ! Akkor ugyanis, ha a kandidáló bizottság, a pályázók rátermettségét behatóan mérlegelve, minden mellókszemponttól eltekintve a jelölést csupán a város jól felfogott érdekének megfeleiőleg ejti meg és diskréczionális jogából, ez esetben diskrécziós kötelességéből kifolyólag a fentebb körvonalazott feltételek|nek, elfogulatlan meggyőződése szerint meg nem felelő pályázókat egyszerűen nem jelöli. A képviselőtestületnek, tisztán és kizárólag a város jól felfogott érdekét szivü kön viselő tagjai pedig, a fenti szempontok szerint történt jelölésekből vonván le a he lyes konzekvencziát, a jelöltek között a legkiválóbb, a legalkalmasabb mellé sorakoznak és arra adják szavazatukat. így óhajtanánk, hogy történjék, igy kívánná azt a város érdeke, de nagy kérdés, hogy ilyen csoda törtónhetik-e Gyula városa közgyűlési termében ? T a n Q g y. A gyulai rom. kath. főgimnáziumi bizottság f. hó 24-én, pénteken délután ülést tartott, melynek főtárgya a Pózna tanár eltávozásával megüresedett magyar-latin tanszék ideiglenes betöltése, valamint a rendes tornatanári állás betöltése volt. Az elsőre a bizottság Blanár Jánost ajánlotta az egyházmegyei főhatóság kinevezésére, az utóbbi állásra lla Tóth József oki. tornatanárt jelölte végleges kinevezésre. A váradi lat. szert, püspökség eddigi egyik képviselője, Bogdánffy Géza Gyuláról áthelyeztetvén, helyébe a püspök újabb képviselőjéül Rács Pál gyulai segódlelkészt nevezte ki. — Néhai Szekér Mihály végrendeletében 200 K-t hagyományozott a gimnáziumnak, a bizottság ez összeget a gimnáziumi Segély-egylet tőkéjének gyarapítására fordította. A békésmegyei általános tanitóegylet békési járásköre f. hó. 19-én tartotta évi közgyűlését Békésen. Farkas Gyula elnök megnyitója után Páll Antal békési tanító pedagógiai felolvasást tartott a gyermeknevelésről, amit a jelenlevők figyelemmel hallgattak végig. Bánki Gábor tanyai tanító sikerült előadásához is több biráló szól lőtt hozzá. Balogh Mariska tanítónő fonomimikai minta tanítást mutatott be teljes sikerrel. Végül a pénztáros adta elő Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kolbenhayer Kálmán és Neubauer János oki. tanítókat a gádorosi uj állami elemi iskolához rendes tanítókká nevezte ki. Hírek. Mindenszentek és halottak napja. A kegyelet és megemlékezés ünnepe küszöbén állunk. Mindenki igyekszik kedvese emlékének leróni legszentebb tartozását. Készülnek a koszorúk, csokrok ezrei valóságos virágerdő, mely ilyenkor a temetőkbe vándorol. És a szent estén kigyulnak a temető apró sirhalmain éppúgy, mint a gazdag obeliszkek tövében az emlékezés apró lobogó mécsesei. Kizarándokolunk azokhoz, kik kiválva körünkből, a nyugtotadó édes anyaföldben pihenik ki fáradalmaikat a földi lét küzdelmei után. És ez a szép szokás eltölt bennünket is valami jóleső nyugalommal; hogyha mi is földi pályánkat végezve, kikerülünk a halottak csöndes, hangtalan országába, lesz egy napja az évnek, mikor a mi kihűlt porló sziveink fölött is fellobbannak azok az apró mécsvilágok, a szeretet lángjai ... És a halottak megérdemlik ezt a kegyeletet, egész évben alig van időnk a kenyér utáni hajsza miatt reájuk gondolni, legalább ezt a napot biztosította részükre az élők kegyelete! Békésvármegye főispánja. Tegnap több fővárosi lap és azok nyomán valószínűleg a velünk együtt ma megjelenő békésmegyei lapok is eddig még nem hangoztatott uj egyént kombinálnak Bé- késvérmegye hónapok óta üresen álló főispáni székébe. Mi, név megnevezése nélkül tudomásul vesz- szük a legújabb kombinácziót ép úgy, mint elődjeivel is cselekedtük; nincs kizárva ugyan, hogy a mostani kombináció be is fog válni; de ép úgy nincs kizárva, hogy ezúttal is annyi alappal bir, mint amennyivel elődjei dicsekedhettek. A belügyminiszterhez közel álló lapok egyáltalában nem vesznek róla tegnapi számukban tudomást. Lemondások. A megyebizottsági tagválasztások vezetésére felkért elnökök közül dr. Pándy István és dr. Margócsy Miklós békéscsabai bizottsági tagok eme tisztükről lemondottak. A Békésvármegyei kaszinó közös konyhája november elsején kezdi meg működését. A szükséges adagmennyisóg előjegyzése már megtörtént, s most az igazgatóság részéről annak közzétételére kérnek tel bennünket, hogy már csupán 10 adag erejéig fogadnak el előjegyzéseket. Felhívjuk tehát mindazokat, kiknek komoly szándékuk van a belépésre, hogy jelentkezzenek mielőbb az igazgatóságnál felvételre, mert a késedelmükből származó hátrányért különben egyedül magukat okolhatják. Lelkészbeiktatás. Csermák Elemért, Szente- tornya újonnan választott lelkészét október 20-án, vasárnap iktatták be uj hivatalába. A beiktatás után társas vacsora volt. Gyüjtötarsolyok. Egyik módja volt az adománygyűjtésnek, hogy az igazgató-tanács határozatával 2000 gyüj tőtarsolyt csináltattunk, melyben eddig a fővárosban és Rotschnek V. Emilné úrnő segítségé vei Debreczenben irgalomadományokat gyűjtöttünk. A gyüjtőtáskákba névtelen adakozók 4200 kor. adományt adtak. Tervünk ezt a 2000 gyüjtőtáskát az „egy virágszál“ adományok gyűjtésére útnak indítani és lelkes tagjainkat fölkérjük, vállalkozzanak halottak napján gyűjtésre. Kérő szavunk már eddig is viszhangot keltett. A József szanatórium épitése. Igazgató-tanácsunknak, úgy a Gyulán fáradozó építési bizottságnak sok dolgot adott a József szanatóriumnak minél czélszerübb berendezése. Igazgató-tanácsunk betöltötte a szanatórium tiszti állásait. Az október hó u-én tartott igazgatótanácsi ülés elhatározta, hogy pályázat kiírása nélkül, igazgató-főorvosnak Geszti József orvostudort hívja meg. Az igazgató-tanács előlegezett bizalmát leginkább Korányi, Kuthy, Tauszk egyetemi tanárok meleg ajánlata ébresztette, azonfölül Geszti dr. úrnak az Erzsébet szanatorumban való ritka orvosi tevékenysége és az a becsvágyó orvosi és tudományos működés, melylyel életét a tüdőbetegség ellen való küzdelemnek szenteli. Ma még korai volna működéséről Ítéletet mondani, de amit ifjú intézményünknek eddig tett, ázzál hálánkra tette magát érdemessé. Ugyanezen ülésen töltöttük be a József szanatórium gondnoki tisztét, amelyet a pályázó Bally Vinczére bíztunk. Beható tárgyalásokat indítottunk főtisztelendő Medich Nándor úrral, a Szt. Vinczéröl nevezett irgalmas nővérek vizitátorával, hogy betegeinket iVgalmas nővérek ápolására bizzuk. Ámbár a vizitátor úrban ügyünk lelkes hivét tiszteljük, az annyira keresett és oly kevés tagot számláló Irgalmas Nővéreket nem kaphattunk, azonban biztos Ígéretet nyertünk arra, hogy amint a rednek magyarországi képzőintézetéböl pótolják a szerzet számát, a gyulai szanatóriumba is elküldik a szükséges számú irgalmas nővéreket betegeink ápolására. Addig is mig ez lehetséges az országos vörös kereszt egyesület főorvosa Babarczy Schwarzer Ottó jóvoltából vörös kereszt nénéket alkalmaztunk. Hálásan köszönöm főorvos úrnak a közgyűlésen jóakaratu segítségét Az épités vitelére egy alkalmi ismertető füzet tartalmaz részletes adatokat. Itt csak azt van szerencsém közölni, hogy az építkezés számadásai még nincsenek lezárva és az építés sincs még befejezve, Fedat folyosót, mosóházat, szolgalakásokat kell még építenünk, hogy szép intézetünk a legteljesebb igényeknek megfeleljen. Remélem azonban, hogy a jövő évi közgyü- lés-n a szanatórium építésére vonatkozó számadásokat már lezárva mutathatom be és kérheten a számadásért, valamint az épités vezetöin-k a fölmeritést. Azonban mulasztást követnék el, ha -íz épités vezetésével megbízott Dvorák Éde műépítész urnák, Jánosi József kir. mérnök urnák az ópjtést ellenőrző szakmegbizottunkn-ik, Szekér Gyula urnák, mint az építési bizottság elnöké nek, valamint dr. Zöldy Jénos és Weisz Mór uraknak, mint az építési bizottság tagj «inak ne tolmácsolnám köszönetemet és indítványt ne tennék, hogy a közgyűlés nekik jegyzőkönyvi elismerést mondjon. Álláspontom mindig az volt t. Közgyűlés, hogy a társadalom érdeklődő szeretetétöl untig elég, ha egy-egy vidéken néoszanatoriumot köz gyűjtéssel létesít. A fenntartás már állami föl adat. Méltóztatik tudni, hogy a társadalmat egy meddő és czéltalan gyűjtésbe be se lovaliam, valameddig némi biztosítást nem nyertem afelől. hogy amennyiben az építési tőke társadalmi úton összegyűl, a fenntartás gondjainak nagy részét az egyesületről az állam el fogja hárítani. Azért az akczió kezdetén fölterjesztésben fordultam az akkori miniszterelnök úrhoz, hogy az állam támogatása mérvéről biztatást kapjak. A válasz munkára serkentett, mert határozott ígéret történt, hogy amennyiben a társadalom munkára indul, az állam is tudni fogja kötelességét. Ez elég volt az akczió küszöbén. Mikor a szanatórium létesítése már komoly stádiumba jutott, igyekeztem a módot is megtalálni, amellyel minél több szegénysorsu tüdőbetegnek ingyenes gyógyítást tudnánk biztosítani. így gondoltam arra, hogy vájjon a közkórházak normájára betegeinket ne az országos betegápolási alap terhére gyógyitassuk-e ? S ne kérjünk-e intézetünknek nyilvános kórházi jelleget, amikor is az oda fölvett és vagyontalannak minősített betegek ápolási költségeit az állam fedezi. Ezt a nyilyános kórházi jelleget intézetünknek 1905-ben a belügyminiszter ur kilátásba helyezte. Ámde sok nehézség merült föl. Ugyanis a szanatóriumok speczi- alis rendeltetésével nem fér össze az a törvé- íyes rideg szigor, mely szerint a szegénynyé minősítés történik s mellyel a szegénynek nem minősített betegektől és hozzátartozóiktól a kórházi ápolási költségeket behajtják. Meg kellett gondolnunk, vájjon az esetleg fenyegető kényszerbehajtás betegeinket, akiknek a legnagyobb nyugalomra van szüksége, nem fogja-e mód felett izgatni, ami végső eredményében a szanatóriumi kezelést tenné illuzioriussá. Ezek s több más gyakorlati, egyesületünk fejlődését is érintő szempontok azt a meggyőződést érlelték meg bennem, hogy sokkal helyesebb lesz, ha a sza- natorim az állam részéről évenként átalánysegélyt kap. Ezt kérő felterjesztésünkre gróf Vndrássy Gyula belügyminiszter azzal felelt, hogy a József szanatóriumnak évi 50,000 korona 1
