Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-27 / 43. szám
1907. október 27. BÉKÉS 3 Schnörch Gyula ezredes jubileuma. Megemlé- e keztünk róla, hogy a gyulai 2. honvéd gyalogezred e tiaztitikara ezredparancsnokának 40 éves katonai I szolgálati jubileuma alkalmából miként juttatta ki- ’ fejezésre ragaszkodását és szeretetét. Hogy az ezred 1 altisztjei is mennyire szeretik atyai jóindulatú pa- i ranc8nokukat, arról a f. hó 19-ón este a „Józsefi főherczeg“ laktanyai „Altiszti olvasó“-ban lefolyt i egyszerűségében és bensőségóben megkapó ünnepély ( tanúskodik. Aznap este ugyanis az ezred altiszti . kara a jászberényi 3-ik zázslóalj altisztjeivel együtt ] — teljes díszben — a nősek nejükkel — a virággal i és délszaki növényekkel gyönyörűen díszített altiszti olvasó teremben gyülekeztek, hogy ott szeretett i ezredparancsnokuk óletnagyságu képét, melyet a í jubileum alkalmából Markó Lajos festőművész, az i ezredben ez évben szolgált egy évi önkéntes fes- ' tett, leleplezzék. Az ünnepélyre az ezred gyulai és I jászberényi tisztikara a tiszti hölgyekkel együtt i megjelenvén, Jesztl Nándor törzsőrmester az „al- i tiszti olvasó“ alelnöke az ezredesnének egy hatal- i más virágcsokrot nyújtott át az altiszti kar nevében, szives szavakkal üdvözölvén őt, az ünnepelt ezred- 1 parancsnokhoz pedig egy gyönyörű beszédet intézett, melynek végeztével a jelen voltak riadó éljen I zései között a lepel a minden tekintetben sikerült i képről lehullott. Az ünnepelt ezredparancsnok, kit derék altisztjeinek figyelme láthatólag megindított, I meghatva mondott köszönetét és további jóindula- ! tárói biztosította az altisztikart. Ezután Bux Emil < őrmester az „altiszti olvasó* könyvtárnoka fölol- vasta a képleleplezós alkalmából felvett jegyzőkönyvet, mely szerint az „altiszti olvasó“ tisztviselői a képet ünnepélyesen átveszik és fogadják, hogy azt híven megőrzik, s arra mint a katonai erények mintaképére tekintenek. A képleleplezést 130 terítékes vacsora követte, melyen a tisztikar a hölgyekkel együtt vett részt. Az első felköszöntőt Schnörch ezredes mondotta a királyra, melyet mind- anyian állva hallgattak végig. A második felköszőn- tővel Jesztl Nándor törzsőrmester az ünnepelt ezredest. az atyai jóindulatú parancsnokot éltette. A harmadikat Szentpály Gábor százados t. j. mondotta, ki szellemes fordulatokban gazdag fel- köszöntőjével az ezredesnét éltette. Ezt Képiró Ferencz őrmester talpraesett felköszöntője követte, ki az összes jelenvoltakat éltette. Az utolsó fel- köszöntővel az ezredes Obrincsik István százados t. jelöltet, a házi gazdát éltette, ki fáradságot nem ismerő buzgalommal és szeretettel az „altiszti olvasó“-t úgyszólván semmiből létesítette, azt az ( altisztek kedves szórakozó helyévé alaki tóttá, és , ki az ünnepély tulajdonképpeni irányitója és lelke ( volt. A vacsorát kedélyes, fesztelen tánczmulatság i követte, melyen a jelen volt hölgyek mind részt- ( vettek és melynek még az „ébresztő* szigorú hangjai | sem imponáltak. A hensőségében igazán családias > ünnepély rendezése közül Obrincsák István száza- i dós törzstisztjelölt, mint a rendezők elnöke, Wälder | Jenő hadnagy és Sághy Kálmán hadnagy, Jesztl \ Nándor törzsőrmester, Bux Emil és Képiró Ferecz i őrmesterek buzgólkodtak. i Segédorvosi állások. A vármegyei közkórház- - nál üresedésbe jött alorvosi és segédorvosi állásokra meghirdetett pályázat a napokban járt le s ■ a kinevezéseket mihamarabb fogja eszközölni a . vármegye főispánja, illetőleg jelenleg ennek helyettese. Pályáztak az alorvosi állásra: dr. Morvay i Ödön, a segédorvosira : dr. Kugel Ede, mindketten I a sebészeti osztályra. Az elmegyógyintézeti segéd- < orvos állására : dr. Ferenczi Armin. i A nagyvárad-szeged-rókusi vonal Sarkad és | Gyula állomásai között levő Fekete-Körözs-hid vas8zerkezetónek betolása miatt folyó évi október hó 29-én a Sarkadról este 10 óra 6 perczkor induló 5022 sz. vonatnak a régi hidon való áthaladásától I kezdődőleg előreláthatólag október hó 31-én este , 9 óráig az összes személyszállító vonatoknál az < utasok átszállítással, a királyi levél és hírlap, posta és podgyász darabok áthordással fognak továbbittatDi i mig a gyorsáru, ólő, romlandó szállítmányok, valamint a csomagposta Bzállitás segély útirányon történik. Az ezen vonalrészen át irányuló közönséges teheráru forgalom pedig ezen idő alatt szünetel. A vonatkísérő személyzet az utasokat idejében figyelmeztetni fogja, hogy a vonatoktól a nyilt pályán való kiszállás, mely oldalon és mi módon történjék. Állategészségügy elleni kihágás. Megdöbbentő és az emberi kapzsiságot szomorúan jellemző eset történt a folyó héten városunkban. Egy gyulai hentes, kiknek árúit drága pénzen fizeti a fogyasztó közönség, elhullott, vagy legalább is felette gyanús tehén húsát mérte ki. Hivatalos egyénektől vett értesülésünk szerint, ezen húsból készült kolbásztól egy gyulai asszony folyó hó 25-én annyira rosszul lett, hogy a vármegyei közkórházba kellett szállítani. Az eset a következőképp történt: Demkó György gyulai lakos 2 tehene folyó hó 21-én herével jóllakván, azok állítólag felfúvódtak s a tulajdonos állítása szerint, a teheneket még élő állapotban levágta s azok egyikét díjtalanul a'tanyai szomszédoknak osztotta fel, mig a másika azzal adta át Juhász Mihály nevű vejónek, hogy azt szabályszerű hatósági vizsgalat után, mint kényszer vágott állatot mérje ki. Juhász Mihály azonban a tehén húsát a hatósági vizsgálat alól elvonta s azt részben elajándékozta, részben kimérte, részben pedig Balog István keskenyutczai kis hentesnek eladta, aki a tehén húsából kolbászt készített. A hatóságnak tudomására jutott a dolog, a hentesnél még feldolgozatlan állapotban talált czombot szakértői vizsgálat alá bocsájtotta, amely vizsgálat szerencsére nem állapított meg lépfene, vagy más ragadós betegséget, azonban a czombot vérbőnek és fénytelennek találta, mely körülmény arra enged következtetni, hogy a szarvasmarha nem volt élő, vagy azt legalább is agónikua állapotban szúrták le. Akárhogy álljon a dolog, nem lehet eléggé elítélni a megnevezett hentesmester eljárását, hogy hatósági vizsgálatot szándékosan elkerült hús megvételére és feldolgozására vállalkozott ? A gyanúsnak talált húst és kolbászt a hatóság természetesen elkobozta és a nagyratörő kis hentes ellen a megtorló eljárást folyamatba tette. Megjegyezzük, hogy a szóban levő Balog István kis hentes az országosan előnyösen ismert Balog József nagy czéggel nem azonos és azzal összeköttetésben sincsen. A körösladányi jegyzőválasztást Csánki Jenő szeghalmi főszolgabíró folyó hó 30-ára tűzte ki. Esküvő. Folyó hó 21-én Budapesten, a kál- vintéri református templomban esküdtek örök hűséget egymásnak Dombi Lajos kecskeméti ref. főgimnáziumi tanár, honvéd-főhadnagy (Dombi Lajos gyulai ref. lelkész békósbánáti esperes fia) és Gallatz Paula (néhai Gallatz János műszaki taná- osos leánya.) Az eskető pap Szabolcsba Mihály temesvári ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbiró, kitűnő költő remek beszédet intézett az ifjú párhoz. A násznagyi tisztet Benczúr Gyula festő-művész, főrendiházi tag és Pósa Ernő bank-igazgató rokonok teljesítették. Nagyon szép számmal egybe sereglett rokonok, barátok, ismerősök voltak jelen a szép ünnepélyen. Az ifjú párt városunkból is számosán üdvözölték táviratban és levélben. Istennek áldása legyen az igaz szeretőiből kötött házassági frigyen ! Műtárgyak felülvizsgálata. A körözs-tisza-marosi ármentesitő és belvizszabályozó társaság, a belvizek rendezésével kapcsolatban eszközölt munkálatokkal a vármegyei közutakat összesen 7 helyen érintette^ államsegélyt engedélyezett s ennek ellenében kikötötte, hogy évenként 30 betegnek háromhárom hónapra való ingyenes fölvételét tartja fenn magának. Ezzel a megoldással nem értük ugyan el azt az ideális czélt, hogy József szanatóriumunkban minden beteg ingyen gyógyittas- sék, de rendelkezésünkre álló alapítványokkal együtt lehetővé vált a betegek 42°/0-ának ingyen való gyógyitása. Ha tekintetbe veszszük, hogy többi bete geink, kiket még most nem tudunk ingyen ápolni mindössze szerény 4 korona napi ápolási dijat fizetnek, nyugodt öntudattal tekinthetünk munkásságunk eredményére, mert nehéz hazai viszonyaink között nagy dolog az, ha társadalmi erőből létesített jótékonysági intézet megnyiltása első perczében majdnem felét betegeinek ingyen ápolja. Szivósan törekszünk arra, hogy az ingyenes betegek számát folyton szaporíthassuk, vég- ezélunk pedig az, hogy valamennyi betegünket ingyen ápolják. Egyébként a belügyminiszter ur azzal is hálánkat ébresztette, hogy 150,000 korona kamatmentes államkölcsönt engedélyezett egyesületünknek, melyet három év alatt fogunk visszafizetni. A József szanatóriumba az első beteg julius 7-én vonult be. Azóta az intézetben i46 beteg ápoltatott. Terveink. A József szanatórium felépítésével éppenséggel nem tartjuk kimeritettnek feladatunkat. Már most gondunkat képezi t. közgyűlés, hogy »ásodik gyógyintézetünket hol létesítjük. Már tavaly több szanatórium létesítésére alkalmas helyet az egyesület orvosszakértőivel tekintettem meg. Junius hó 23-án pedig Brassóba utaztunk hasonló czélból. Ugyanis a brassói bizottság kívánságára kérelmet intéztem a pénzügyminiszter úrhoz, hogy amennyiben a szanatóriumi czélokra, esetleg üdülőházra alkalmas lenne a felsö-tömösi szorosban eddig határvámi kincstári hivatalokra használt, de most lakatlan épületcsoport, ajándékozza azokat egyesületünknek. A pénzügyminiszter nem zárkózott el a kérelem teljesítése elöl s felhívott, jelöljem meg tüzetesen, mely épületekre reflektál? E végből a József szanatórium főorvosa egyesületünk főtitkára kíséretében Brassóban kiszállottam, ahol a brassói bizottság részéről Hiemesch Ferencz kir. tanácsos, polgármester, a brassói bizottság elnöke, Szenti Bálint kir. tanácsos pénzügyigazgató, dr. Hantz Mihály megyei főorvos, dr. Fabricius Frigyes, dr. Kecskeméthy Zsigmond bizottsági titkár, dr. Branovaczky Gusztáv városi főorvos, Jeszenszky Istvánná, bizottságunk lelkes tagjai vettek részt a folyó évi junius 24-én megejtett szemlén. Az orvosszakértö urak egybehangzó véleménye az volt, hogy az épületeket le kellene rombolni és másokat épiteni, mert azok a kérdéses czélra nem alkalmasak. Valószínű azonban, hogy Brassóban aránylag mérsékelt áldozattal nyári üdülőhelyet létesíthetünk. A második szanatórium létesítésének helyét legjobb most még nyilt kérdésnek hagyni. Tovább fogjuk vizsgálódásainkat folytatni. Jelentem továbbá, hogy javaslattételre hívtam föl Geszti igazgató-főorvos urat, hogy egy, esetleg két dis- pensernek felállítására és költségvetésére vonatkozó tervet dolgozzon ki. Szándékunk a jövő közgyűlésre a már felállított dispenserek működéséről jelentést tenni. Egyesületünk már 1902-ben április 4 én fölvetette azt az eszmét, hogy a tüdővész ellen való védekezés nagy munkájának sikere és érvényesülése sokban függ az e czélra munkálkodók együttes, egymást támogató tevékenységétől s már akkor felkérte az Erzsébet SzanatóriumEgyesületet, hogy a Magyarországon a szanatóriumok felállítására, vagy a tüdővész korlátozásának más eszközökkel való megvalósitására alakított s ezután alakítandó egyesületek között egy közös szerv létesítése, ezzel a czélszerü ossz- működés biztosítása iránt a kezdeményező lépéseket tegye meg. Azóta a kérdés nem szunnyadt el. Legutóbb avasvármegyei tuberkulózis ellen védekező egyesület fordult hasonló kérelemmel magához a belügyminiszterhez, hogy egy ilyen közös működé» megteremtése érdekében az összes egyesületeket hívja meg eszmecserére. A belügyminiszter ur, kinek köz jgészségügyi kérdések iránt való nagy érzékét a közvélemény helyesen ismeri, készséggel vállalkozott az értekezlet összehívására s természetes, hogy régen vallott elveinkhez hiven, ezt a szándékot melegen üdvözöltük és sikerét kívánjuk. Az országos csapás enyhítésére a védekezés ismereteinek minél szélesebb körben való terjesztését is feladatunknak tekintjük. A védekezés ismereteinek terjesztésére dolgoztunk ki tervet egy állandó tuberkolózis kiállításra, melyet czélunk volna vándorkiállítás formájában az ország nagyobb városaiban széthordani. Ugyancsak a közönség felvilágositása érdekéből a tüdővész ellen való védekezésről alapos kioktatást tartalmazó népszerű füzetet Írattunk s az őszszel félmillió példányszámban országszerte terjesztjük. Az igazgató-tanács közgyűlésünk óta hat ízben tartott ülést és jegyzőkönyvileg 45 határozatot hozott, melyet, valamint múlt közgyűlésünk határozatait, végrehajtottuk. Az iroda munkálkodásáról számot ad, hogy nem számítva a taggyüjtés és kiadványaink ügyében való és igen sok munkát igénylő levelezésünket, a múlt évi közgyűlés óta 4607 ügydarabot intéztünk el.
