Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-27 / 43. szám
4 BÉKÉS 1907. október 27. melyek folytán ugyanennyi beton áteresztő építése vált szükségessé. Ezéto átereszek megvizsgálása folyó hó 21-én ment végbe, a mikor is a vármegye képviseletében dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző és Perszina Alfréd kir. főmérnök az átépítéseket a közutak vonalain felülvizsgálták. A helyszíni vizsgálat egyébiránt Endrőd, Nagyszénás, Szarvas községek határaiban folyt le. Az első dór. Nem lehetett panaszunk az idén az őszi időjárásra, olyan pompás meleg napok jártak mindeddig, hogy igazán abban a csalfa reménységben ringattuk magunkat, hogy talán bizony már a természet elfeledkezett magáról, s ilyen szép enyhe időjárással huzzuk ki egészen tavaszig, 8 télben talán egyáltalán nem is lesz részünk. No de a természetnek vannak törvényei, amiken még a meleg napsugarak sem foghatnak ki. jgy a többek között meg vagyon Írva, hogy nyál után ősz, s ősz után tél következik. Erre az örök igazságra emlékeztet bennünket minden kellemes volta daczára a legutóbbi napok időjárása. Melegek a nappalok, akár nyáron, de az esti és hajnali óráknak már megvan a maga kellemetlen hűvössége, mi a szobákat is esténként már barátságtalanná teszi és kora hajnalban háztetőkön, leveleken, mezőségen hamvas-halaványan megcsillan az első dér. Ezt persze mi városi emberek csak hallomásból tudjuk még ezidőszerint, de a gazda ember, aki korán főikéi, már észleli napok óta. ügy látszik a természet is megelégelte már a sok kaczórkodást és kimondta a hires szentencziát : Höndnek muszáj lönni ! . . . Rendőrvirtus. Újházi István 51. számú aradi rendőr tanúkihallgatásra jött a gyulai kir. törvényszék elé. Dolgát végezve hazafelé indult a déli vonattal. Csabán az aradi vonatot az állomási vendéglőben poharazgatva várta. Hatalmasan felszeszeit, mire az indulási idő elérkezett. Újházi rózsás állapotában eltévesztette a vonatot ; az aradi helyett az alföld — fiumei vonatra kapaszkodott, mely szerencsésen visszaszállította Gyulára. Az elkeseredett honfi e fölötti mérgében, (de meg a szesz is dolgozott benne), berontott az első osztályú váróterembe s ott, mint az a rendek derék őréhez illik, hamarosan egy kis konczertet rendezett. Intonált hozzá két idegen ur, kik a benn szorult hölgyek segítségére siettek. Végre is Szabó József gyulai rendőr nagynehezen megfékezte kollégáját s bekísérte a rendőrségre, hol megindították ellene a vizsgálatot. A poszton. Beleznay Gergely hétfőn éjjel az Erkel téren, s ennek környékén teljesített szolgálatot. Úgy éjféltájban nagy kocsidübörgést hallott, majd mégis látta a feléje rohanó szekeret. Beleznay azt hitte, hogy a lovak elragadták a kocsit s ezért a lovak zablájához kapott. A kocsi megállt s a róla lelépő Bállá István gazda néhány erőteljes kifakadás kíséretében arczulverte a rendőrt. Beleznay be akarta kísérni a gazdát, de ebben őt a kocsiról leszállt két asszony s Vady István megakadályozták. A rendőr főkapitány az ügyet áttette az ügyészséghez. Húsárak esése. No ebben nem vezet Gyula, hanem csak úgy jól megfontolt és gondolt léptekkel kullog a megye többi községe után. Itt a mai napig makacsul tartotta magát a horribilisen felsrófolt húsár. De ime itt is törik már a jég. Úgy értesültünk, hogy Najman György mészáros mester bejelentette a rendőrségen, hogy üzletében a mai naptól kezdve, mindennemű hús ára 8 fillérrel olcsóbban kerül kimérésre. A szanatórium szennyvize. Ismertettük annak idején azt az engedélyezési eljárást, mely a József kir. herczeg szanatórium szennyvizeinek az Élőviz- csatornába való levezetésére irányuló kérelem tárgyában megtartatott. Közöltük ugyanakkor azt is, hogy a helyszíni bejárást teljesítő bizottság azt hozta javaslatba, hogy a további intézkedéseket megelőzőleg, mindenütt a szennyvizek bakterolo gikus megvizsgálása lesz elrendelendő, annak megállapítása czéljából, vájjon a fertőző anyagok élet- képessége az Élővizczatornába való levezetés mellett, természetük szerint miként csökkent. A bak- terologikus vizsgálattal a vármegyei közkórház kór- boncztani osztályának főorvosa : dr. Feldmann Ignácz bízatott meg, ki is a vizsgálatot most fejezte be. — Ennek eredményeként megállapította, hogy a szennyvizek baktériumai a csatornába való jutás után a vízfolyással, körülbelül mintegy 600 méterre tartják meg inficiáló képességüket, mely távolság után teljesen ártalmatlanná válnak. §A szakértő vélemény szerint tehát a szennyvizek bevezetése minden akadály nélkül engedélyezhető. Az illetékes hatóságnak az engedély kiadása tárgyában hozandó határozata a napokban várható. Eljegyzés. Jámbor István helybeli füszerkeres- kedő, vasárnap tartotta eljegyzését Gr óh Mariskával a csorvási állami népiskola tanítónőjével. Esküvő. Pécsi András gyulai asztalos mester folyó hó 26-án vezette oltárhoz Weigert Mihály nagypéli főmolnár leányát Annát. Enyveskezü emberek Csütörtökön este Krisán András csizmadia mesterhez négy biharmegyei oláh kopogtatott be szállás végett. Krisán az atyafiakat szívesen fogadta s elhelyezte éji nyugalomra a műhelyben. Reggel búcsú nélkül következtek el az oláhok; magokkal vivén Pongrácz János tanoncznak 5 korona értékű ezüst szivartárczáját, néhány pi- Czula készpénzét s egyéb apró mozgatható holmiját. Krisán jelentést tett a rendőrségen. Úgy látszik az a bizonyos közmondás: „Fogadd be . . .“ nemcsak a tótra szól. Hoffmann ügy. mól; mindig folyik a nyomozás özv. Boßmann Jánosné gyilkosa után. A rendőrség egyre hallgatja ki a tanukat. A hét folyamán is négy tanú vallott, még pedig elég terhelőén. A nyomozás érdekében a részletek még nem kerülhett ek a nyilvánosság elég. Vadorzók. A gyulai sitkai erdőrészben, mikor a vadőrök kőrútjukat végezték, heves pusknropogást halottak; egy kis idő múltával látták, hogy két vadorzó: Buzi János és Váradi Gábor egy őzet czipelnek ki az erdőből. A vadőrök megállásra hívták fel a vadorzókat, de azok futásnak eredtek, sőt az egyik vissza is lőtt az örökre. A Körösnél azonban utolérték őket a mindkettőt megkötözve bevitték a csendőrségre. Pánszlávellenes uj lap. Nem érdektelen, sőt vármegyei szempontokból bizonyos jelentőségeket kell tulajdonítanunk amaz eszmenek, mely egy hazafias szellemű, tót nyelvű lap kiadását vette tervbe. A dicséretes vállalkozás a pánszláv vellei- tások főfészkében, Zólyomvármegyében látott napvilágot s ezen vármegye főispánja megkereste Bókésvármegyót, hogy a nemes irányú lap támogatását e vármegyebeli községek hazafias vezetőinek ajánlja figyelmébe. A lap czime : „Kraján“ s megrendelhető Zólyomvármegye főispánja utján. Takarmányhiány. Sajnos, a folyó óv őszén beállott rendkívüli szárazság folytán nagyon sok helyen nagymérvű legelő- és takarmányhiányról kell beszólni. Ezt mutatja a földmivelésügyi kormánynak legutóbb az erdőhatóságokhoz kiadott rendelete is, mely a szárazság által okozott takarmányhiányra valló tekintettel, — a lombtakarmány gyűjtését a folyó évre engedélyezte. Orosházi hangverseny. A Yörös-kereszt-egy- letnek orosházi választmánya, —- mely kiváló agilitásáról ismeretes, — a közjótókonyság gyakorlásában szerzett eddigi érdemeinek követendő példájaként, legújabban október 26-án azaz a tegnapi napon, nagysikerű hangversennyel egybekötött tánczes- tólytrendezett. A műsoron szerepeltek: Gremsperger Erzsiké, zongora- és Gremsperger Lajos hegedüjáté- kaikkal, akik egybevágó duettel lelkes tapsokat érdemeltek ki. Dr. Yangyel Tibor „Szeretem a nőket“ czimü vig monologot adta elő, Jeszenszky Elek dr. pedig Mendöl Ernő zongorakisórete mellett énekelt. A hangverseny tekintélyes jövedelme a szegény gyermekek téli felruházására fordittatik. A nemes irányú mozgalom lelke és vezetője : özv. dr. Perger Józsefné egyleti elnöknő volt, kinek mindenről gondoskodó jó szive Orosházán közismert. Képviselőtestületek kiegészítése. Az orosházi járás községeinek képviselőtestületei a törvény szerint kilépő tagok távozása folytán most egészittet- nek ki, minélfogva a választások megejtése czól- jából a szükséges intézkedéseket most tette folyamatba az orosházi járás főszolgabirája. A választások határnapjait ugyancsak később fogja kitűzni, azonban arra való tekintettel, hogy az erre kiszemelt időben előreláthatólag úgy a főszolgabíró, mint helyettese akadályozva lesznek, az alispán ezek helyettesítésére és a tagválasztások vezetésére elnököknek a következőket kérte fel : Szentetor- nyán : Kuczkay Zoltán jegyzőt, Békéssámsonban : Bombay Gézát, Gádoroson: Papp Károlyt, Tótkomlóson : Gajdács Pált, Pusztaföldváron : Keller Józsefet, Csorváson : Freitag Jánost, Nagyszénáson : Mendöl Lajost. A remetei parczellázásból kifolyólag az eladó özv. id. gr. Almásy Káimánnó mint eladó. Gyula városa mint vevő s a békésmegyei takarékpénztár mint a parczellázott földekre kölcsönt nyújtó egyesület között folyó hó 24-ikén volt a polgármesteri hivatalban a végleszámolás. A tulajdonos grófnőt Szekér Gyula nyug. urad. felügyelő, a várost dr. Lovich Ödön h. polgármester és dr. Jantsovits Emil városi főügyész, a takarékpénztári egyesületet pedig Szénásy József vezérigazgató képviselték. A munkáslakásokra szánt területtől eltekintve, az ökörjáráson és az árendásban 507 parczella osztatott ki s úgy a telekkönyvi átirás, mint a kölcsönbekebe- iezós és utóbbiak alapján a kölcsön likvidáczió az összes parczeilákra nézve egyónenkint már befejeztetett. A békésmegyei takarékpénztári egyesület szerződésbeli kötelezettségéből kifolyólag tőkében és kamatokban 1,031.232 korona 20 fillért fizetett a városnak, illetőleg a város Szekér Gyulának, mint a tulajdonos grófnő megbízottjának és jegyzőkönyvileg megállapittatott, hogy a szerződésben foglalt fizeiési kötelezettségnek úgy a takarékpénztár, mint a v ros eleget tőn. Függő tétel maradt a háromszázan felül tervezett munkáslakásokra esedékes 83750 korona vételár, melynek lefizetésére a szerződés értelmében Gyula városa van kötelezve. Eme munkástelkek egyelőre tehermentesen a város nevére lettek telekkönyviig átírva. A mostoha hitel- viszonyok azonban elhárithatlan nehézségeket gördítettek a munkáslakásoknak ez évben leendő telepítése elé, nemcsak Gyulán, hanem az egész vármegyében, sőt országszerte. Ama reményben, hogy a jelenlegi rósz pénzviszonyok a jövő év folyamán enyhülni s h munkástelkek állami szub- venczió révén létesülhetni fognak, a város a tulajAuguszta-emlék. Jelentésemet egyleti életünk egy kedves és emlékezetes eseményével fejezem be. Védőnk, Auguszta kir. herczegnő, ő Fenségének jelen tést téve arról a lelkes, fáradhatatlan tevékenységről, amelyel a magyar úrasszonyok a szegény- sorsú tüdőbetegek ügyét felkarolták, a Fenséges asszony elhatározta, hogy azoknak az urhölgyek- nek, akik a legodaadóbb tevékenységet fejtik kit egy kÍ3 arany amulettet küld, melyen az egye sülét emblémája van, fölötte a Fenséges asszony Írása után vésett ez a jelmondat: „Ez emlék kisérje útjain.1' Múlt övi közgyűlésünk óta ezt az emléket kapták ; Bárczy Vilmosné, Polányi Gézáné, dr. Szabó Zsigmondné, Vargha Gyuláné, Wagner Manóné^ Pleheisz Gusztávnéy Richter Béláné, Vidor Sa- muné, gelsei Guttmann Hedvig,Hermann Eugenia, Jerney Zoltánná, Krasznay Gáborné, Mayer Istvánná, özv. Polgár Béláné, Szerelemhegyi Ká- rolyné, Szvetlik Mátyásné, Bayer Józsefné, Budai Pálné, Ráczalmássi Pajzs Gyuláné, özv. Búzát Károlyné, Horváth Ferenczné, Pongrácz Edéné. Rauchbauer Károlyné, Uray Gézáné, Vissy Károlyné urhölgyek. Tisztelt közgyűlési Az a munka volt nehéz, melyet eddig végeztünk. Nem a bőség szarujából hullott az áldás. Sok gonddal, igyekezettel, odaadással hoztuk össze a bemutatandó szép intézetünk tégláit. Az egyesület öt éves fennállása óta sok közönyt tört meg, a fatális belenyug vásnak fagyát sok helyen megolvasztotta, nekünk ma az emberiség pusztító ellenségével szemben számbavehető, a küzdelemre vállalkozó, hadviselésre kész, lelkes hadseregünk van. Legyen jelszavunk továbbra is : „Mentsük meg a tüdőbetegeket.* Fáradozzunk tovább is ennyi szeretettel. S munkánk nyomán uj sikerek fakadnak, táborunkba, az ügy mellé áll mindenki, akiben a szenvedés és nyomor iránt érző szív dobog. (Vége.)
