Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-20 / 42. szám
6 BÉKÉS 1907. október 20. itt gyógyulást kereső szenvedőknek, akik a Te jóságos tekintetedből meritenek erőt, reményt, bizalmat! A minden részében nagystílű pompás felavató beszédet tüntető zajos éljenzéssel, óriási tapsviharral fogadta a közönség, átérezve a szónoki mestermű minden részletét, minden szépségét. Gyönyörű hasonlatai mélyen hatottak mindenkire, de különösen a hölgyekre, kik a felavató ünnepségen szokatlanul nagy számban voltak jelen. Dr. Zöldy János vármegyei főorvos üdvözölte ezután dr. Lukács Györgyöt, mint a szanatórium' eszme úttörő, kezdeményező, lelkes apostolát. Méltatta azt a nagyszabású, óriási, művészies ötletek ben gazdag munkásságot, amely életrehivta a sze géoy tüdőbajosoknak, a leginkább sújtott nagy magyar alföldön, első, áldásos intézményét. Beszéde végén az őszinte, meleg érzés hangjaival kívánt a derék alkotónak munkakedvet, kitartó erőt emberszerető tevékenységének folytatására és messze- vágó, jövő terveinek sikeres befejezésére. Az általános éljenzéssel fogadott beszéd után szót kért dr. Barabás Béla orsz. képviselő, kit a közönség, az előző esti ismerkedő ünnepélyen elhangzott fölségesen szép szónoki beszédének élénk hatása alatt már ekkor is zajos ovácziókkal vett körül. Dr. Barabás Béla nemcsak a szavaknak, de a hatáskeltésnek is valódi nagymestere. Ezt előző esti beszéde alkalmával is konstatáltuk s erről győzött meg mindenkit ez alkalommal mondott osodálatosan szép, az egyéniség és eredetiség zománczát, bélyegét mindvégig magánviselő szónoklatával is. Szót kórt magának — mondotta — mint „egy a nép közül*, ki mély megilletődéssel, őszinte csodálattal van eltelve a humanizmus eme legnagyobb eszméje, a nópszanatoriumok létesítése iránt. Ettől az érzéstől áthatva a nép nevében szívből jövő hálás köszönetét mond mindazon nemes emberbarátoknak, kik vezetésükkel, agitácziójukkal, fáradozásaikkal és anyagi, valamint szellemi áldozataikkal hiven kitartottak az emberszeretet diadalmas lobogója mellett a kezdet nehézségeinek perczétől kezdve a testet öltött eszme diadalmas megvalósulásának jelen impozáns, messze jövő időkre kiható stáczió- jáig. De ha — mint mondotta — leszállóit a nép közé és a nép egyszerű fiainak tolmácsául szegődött, kéri az ünneplő közönséget, engedje meg, hogy most felemelkedjék arra a polczra, amelyre őt a nép közbizalma emelte: a képviselőház tagjai közé, s miután ebből a nagy testületből csak ő van egyedül jelen a felavatáson, ennek a testületnek nevében is szót kérjen a felavatás ünnepélyes aktusa alkalmából. Es dr. Barabás Béla a képviselő- ház, a magyar törvényhozó testület nevében is meghajtotta az elismerés zászlaját dr. Lukács György elévülhetlen érdemei előtt. Majd a nagyközönség áldozatkészségének jelentőségét méltatta Barabás Béla. A napnak — mint mondotta — nemcsak fénye, de melege is van. Ez a két alkotó elem teszi léteiét nélkülözhetlenné, áldásossá. A naphoz, ehhez az áldott, jótékony hatású égi testhez, s annak életadó munkájához hasonlította ezután az emberi lelket, az emberi szivet is ! Azoknak is van fénye ée melege, mely működésűket hatékonynyá, áldást- árasztóvá, nélkülözhetetlenné teszi. A férfiak lelke adja a fényt, a nők lelke adja a meleget I Kívánja, hogy a szanatóriumi eszmék teljes osztatlan diadalának kivívása érdekében álljon sorompóba a fény is, a melegség is, fogjanak kezet a nehéz munkában törhetetlenül küzdő honfiakkal a magyar nők és honleányok, hogy pusztuló testvéreink, embertársaink, faj- és vérbeli rokonaink sikeres és gyökeres gyógyítása már a közeljövőben áldásként koszo- ruzhassa a társadalom, a humanizmus, az ember szeretet élet-halál küzdelmét, melyet rettenthetetlen bátorsággal viv az enyészet démonai ellen ! Dr. Barabás Béla beszéde extázisba hozta az ünneplő közönséget. Sokan a gyöngébb lelküek közül sirva fakadtak és egy szivvel-lólekkel tört ki a lelkesedés, a rajongó elismerés spontán megnyilatkozása a beszéd utolsó szavainak elhangzása után. Barabás Béla valósággal menekülni volt kénytelen a gratulácziók tömege elől, mely őt közrefogta. Dr. Lukács György hívta fel ezután az ünneplő közönséget a szanatórium berendezésének megtekintésére, mi dr. Geszti József igazgató főorvos szakavatott kalauzolása mellett meg is történt e a közönség meggyőződést merített, — teremről teremre menve, — hogy nem egy kezdetleges in- tézménynyel, hanem egy, minden ízében befejezett, tökéletes, nagy arányú alkotással áll szemben, s a legjobb benyomással, a legnagyobb megelégedéssel, és a legkellemesebb emlékekkel oszlott szét az ünnepély színhelyéről, hogy az emberiséget boldogító eszméknek ragyogásából visszatérjen a maga rendes életutjára, a köznapi lét egyhangú, göröngyös utakkal átszegett szürke világába. De itt megállott még egy pillanatra, hogy visszatekintsen, egy búcsúpillantást vessen a hatalmas fák árnyából kiemelkedő monumentális alkotásra a József kir. főherczeg szanatóriumra, s hogy mégegyszer és nem utoljára meghajthassa Békésvármegyének fehér-kék selyem lobogóját az előtt a férfiú előtt, aki a maga igénytelen szerénységével elhárítani iparkodik magától minden érdemet, minden babért, aki miénk volt a múltban és hisszük, hogy miénk lesz a jövőben is. És e férfiú dr. Lukács György! A vármegye közgyűlése. — Október 15. — (yr.) Békésvármegye köztörvényhatóságának október 15-én megtartott őszi rendes közgyűlése a vármegye közéletében úgy látszik jelentős forduló pontot képez a tekintetben, hogy a bizottság plenáris ülésein, — melyeken nagyon fontos és egyetemes jellegű közigazgatási joghatóság gyakorol- tatik, ujtent azzal a kívánatos higgadtsággal, hogy úgy mondjuk méltóságteljes komoly- sággal találkoznak, mely joggal megvárható a bizottság tagjaitól. Nemcsak azért, mert azok a teendők, melyeket a törvény a bizottságra ruház, amelyeket tehát a törvény- hatóság érdemi elintézés végett sem küldöttségeire, sem tisztviselőire nem delegálhatja, igazán állam alkotó feladatot képeznek, hanem főleg azért, mert a közfelfogás méltó elitélése alá esik az, ha a szenvedélyek izzó tömkelegébe sodortatnak az önkormányzati jogok gyakorlása és a népesség aktiv részesedési joga a közhatalomban. Ide szegezzük a tényt, hogy törvény- hatóságunk tagjai igenis tudatában vannak mindezeknek, s a helyzet magaslatára emelkedve betudják — ha akarják — tartani a kereteket, melyeknek a díszes műhöz, — az önkormányzati alakulathoz — feltétlenül méltónak kell lenniök. Nem érdeme tehát senkinek, hogy a törvényhatóság legutóbbi közgyűlésében az eddig szomorúan tapasztalt viszálykodások nem ütötték fel újból fejüket, hanem csak a bizottság összes tagjainak harmonikus de köteles összetartása egy nemes czélért: a közügyéit tárgyilagos elintézése érdekéből. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk az alábbiakban számol be: A közgyűlésre kitűzött napon reggeli 9 órakor pontban a bizottsági tagok éljenzése közt foglalta el az elnöki széket Ambrus Sándor a vármegye alispánja, aki eme tisztében főispáni helyettesként járt el. Jelen voltak az alispán Elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, Moldoványi János, dr. Zöldy Géza, Antalóczy Nándor, Sárossy Gyula, Szabó Emil, Somogyi Ákos, Sinszky Ferencz, Schmidt Iván, Lukács Endre, Popovics Szilveszter, Csánky Jenő, dr. Berthóty István, dr. Zöldy János, Kőrös Lajos, dr. Vangyel Endre, Weisz Mór, Czinczár Adolf, dr. Ladies László, dr. Follman János, Sál József, dr. Bucskó Koriolán, dr. Berényi Ármin, Schmidt József, Aszalay Gyula, dr. Simonka György, Popovics M. Aurél, Szalay József, Kocziszky Mihály, Beliczey Géza, dr. Szondi Lajos, Belenta Mihály, Badics Elek, Pfeiffer István, Seiler Elek, Fekete Sándor, Áchim F. Tamás, Korossy László, Südy István, dr. Hajnal Albert, Kovács J. István, Morvay Mihály, dr. báró Drechsel Gyula, Papp József, Sebők Sándor Kolozsy Endre, Horváth János, Jeszenszky Károly* Boros János, Szabó János, Harza Ferencz, Tobak» István, Kiss István, Freuder Mór, Bolla István, Kiss Antal, dr. Grósz Mátyás, Arató Lajos, Vakarcs János, Szabó András, K. Schriffert József, Endrész András, Ludvig Mihály, Áchim L. András, Lipták L. Pál, ifjú Kraszkó Mihály, Kovács Mátyás, Pataj Z. András, Szaszák Ádám, Laurinyecz János, Fábry Károly és Kóhn Dávid. Elnöklő alispán az ülést megnyitván előadja, hogy a tárgysorozatba felvett indítványok, törvény- hatósági átiratok és a vármegye költségvetése, valamint egyéb tárgyalás elé kerülő fontosabb ügyek méltók arra, hogy a törvényhatóság érdeklődését felköltsék és ébren tartsák, önkormányzati szempontból legfontosabb a folyó évi költségvetés megállapítása, mert ez az alapja a vármegyei közigazgatásnak és ez adja az eszközöket ahhoz, hogy a közigazgatás zavartalan végezhesse azon teendőket, amelyek feladatát képezik. A hivatalos lapban közzétett költségvetési tervezetből látható, hogy a közigazgatás fejlődéséhez képest a szükségletek is mindinkább emelkednek és habár ezen emelkedő szükségletek kielégítését főképen az államkincstártól várjuk, mindazonáltal a törvényhatóság áldozatkészségét is igénybe kell venni, mert vannak jogerősen megállapított igények, amelyek kielégítése a törvényhatóság áldozatkészségére várnak. Az alispáni jelentésnek megjelenése után két körülmény merült fel, amelyekről az alispáni jelentés tárgyalása előtt kíván megemlékezni. az egyik politikai, a másik társadalmi jelentőségű. E hó 10-én a szocziáldemokraták által rendezett általános munkaszünet a vármegye területén is éreztette hatását. Főképen az ipari és ezek között is leginkább az építő és ruházati munkások körében szünetelt a munka és a vármegye több községében a munkások által ezen a napon rendezett felvonulások és népgyülések mindenütt teljes rendben folytak le. Társadalmi jelentőségű esemény pedig e hó 12-én folyt le és közegészségügyi vonatkozású volt. E napon tartotta ugyanis rendes évi közgyűlését a József kir. herczeg szanatórium egyesület Gyulán, amely alkalommal 750000 korona költséggel épített jgyulai szanatórium megnyittatott és rendeltetésének ^ünnepélyesen átadatott. Az említett közgyűlés megtarthatása c/éljából a vármegye közgyűlési termét az egyesület elnökségének készséggel átengedte. Tekintettel a létesített intézménynek áldásos műköldésére, amelynek előnyeit első sorban Békésvármegye érzi, a törvényhatóságot a közgyűlésen képviselte, és annak hálás köszönetét tolmácsolta. A bizottsági tagok sürü éljenzése kisérte az elnöklő alispán megnyitó szavait, melynek lecsillapulta után mindjárt kezdetét vette a tárgysorozatba felvett ügyek feletti tanácskozás. Interpelláló. Az alispáni jelentés során elsőnek Achim L. András emelkedett szólásra. Észrevételezi, hegy az alispáni jelentés nem öleli fel a nevezetesebb események egész sorát. így hiányzik abból azon körülményekről való megemlékezés, amelyek legutóbb Gyulán és Csabán is megtörténtek. Egyszer itt, másszor amott dördül el egy-egy községi tisztviselő kezében a fegyver, melynek vége — az öngyilkosság, oka hivatalos pénzek eltűnése és vele a pótadó emelés szükségessége. Az általános községi közigazgatást jellemzi az az eset, is mely legutóbb Békéscsabán megtörtént, hol az elöljáróság egy újságíró részére állított ki ártatlansági bizonyítványt, holott ez eddig különféle vétségekért mintegy 210 napig volt elzárva. Ezt a felületességet eltűrni nem szabad. Az október 10-iki országos munkaszünet napján történtekről sem emlékezik meg hiven az alispáni jelentés. Legalább is ide tartoznék az az eset, mely vele történt. Midőn ugyanis kocsival tanyájáról hazafelé jött, a község egyik utczáján a főszolgabíró csendőrökkel megállittatta kocsiját, s kis fiának egy
