Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-20 / 42. szám

1907. október 20. BÉKÉS 7 kis zászlócskáját erőszakkal elvétette, mert az vörös szinü volt és a magyar nemzeti jelvény arról hiány­zott. Hát a fekete-sárga zászlón van-e nemzeti jel­vény ? És mégis annak a katonák által való viselé­sét eltörik ? Kéri a főszolgabiró eljárását vizsgálat tárgyává tenni, mert tűrhetetlen, hogy a nép által tartott köztisztviselők a polgárok szabadságát ilyen megengedhetetlen módon korlátozzák. Áchim felszólalása során, később zavarva közbeszólások által, válaszként erősen elitéli egyesek amaz eljárását, mely szerint a nemzeti ellenállás során a tisztviselőket pasziv resistentiára uszították, maguk pedig a darabontoktól fizetést húztak ! . . . Közbekiáltások : Nevezze meg névszerint, kik azok ? Ne gyanúsítson ilyen általánosan !? Nevet mondjon! . . . — »Hát dr. Pándyc, mondotta Achim L. András, melyre elnöki rendreutasítást kapott. Válasz. Az interpellatióra az elnöklő alispán válaszában kifejtette, hogy azon tisztviselők ellen, akik legutóbb öngyilkossággal vetettek véget életüknek, fegyelmi eljárás volt folyamatban, s miután a vizsgálat még befejezést nem nyert, nem akarja ezt megelőzni, s ezért nem tesz ezekről említést az alispáni jelentés­ben. Ami felszólalónak a békéscsabai elöljáróság ellen, az erkölcsi bizonyítványok felületes kiállítása miatt emelt panaszt illeti, habár e tárgyban vizsgá­latot indít, mégis már most kénytelen kijelenteni, hogy a panaszolt eset azért történhetett meg, mert az elöljáróság az erkölcsi bizonyítványt az illetőnek a községben való magaviseletéről állítja ki, s miután országos nyomozást nem indíthat, megtörténhetik, hogy az erkölcsi bizonyítványban érdekelt egyén másutt már büntetve volt. Végül a panaszolt zászló­elvétel tényét a fennálló ténykörülmények mentesí­tik, mert a hatóságoknak rendkivüli és kivételes mozgalmak idején nemcsak joguk, hanem kötelessé­gük is elejét venni minden csoportosulásnak, mely nagyobb nép tömeg keletkezését és ennek elhatal­masodását eredményezhetné. Úgy tudja, hogy Achim a kérdéses esetben felvonulás jellegét viselő kocsizá­sával vonta magára a figyelmet s könuyen csopor­tosulást idézhetett volna elő. Különben is kijelenti válaszában az alispán, hogy nagyon szívesen veszi, ha Achim a nép jogainak védelmére kel, azonban kéri, hogy tegye ezt a különféle egyletekben is, ahol a népből egvbesereglet egyleti tagok által befizetett egy­leti vagyonok sokszor lelkiismeretlenül kallódnak el. A választ a törrényhatóság vita nélkül tette magáévé, mely után az alispáni jelentést tudomásul vette. Költségvetési vita A költségvetés során dr. Berényi Ármin felszó­lalásában kiemelte, hogy szerinte a költségvetésbe beállított állásrendszeresitések megokolva nincsenek. Az árvaszék ügyeivel foglalkozva theoretikus alapon vitatta a gyámügyi közigazgatás decentralizálásának szükségességét. Hosszabb beszédben indokolja meg, hogy mily nagy szükséget, sőt közérdeket képezne, a gyámügyek vitelének a főszolgabirákra való ruházása. Ami a költségvetésnek az árvaszéki elnöki he­lyettes részére 300 korona pótlékot megadó részét illeti, arra nézve kijelenti, hogy elvből nem helyesli, ha a tisztviselők törvényben meg nem állapított s jutalom jellegével biró javadalmazásokhoz szoktat- tatnak. Ezt a tételt törölni kívánná. Az elnök felvilágosítása után, mely szerint a költségvetésbe felvett újabb állások a törvényható­ság régebbi jogerős határozatán alapulnak, a tör vényhatóság a költségvetést változatlanul elfogadja, s annak alapján a szükségelt pótadót 61 szavazat­tal 10 ellenében megszavazta. Indítványok, köriratok. Szabó János bizottsági tag, indítványát, — gö­rög keleti vallásu, magyar nemzeti egyház felállí­tása iránt, — élőszóval, emelkedett és hazafias szel lemü beszédben indokolta meg, s a bizottság nagy lelkesedéssel emelte az indítványt határozattá. Arad sz. kir. város közönségének, márczius 15 és október 6-ának országos iskolai ünneppé avatása iránti köriratát az állandó választmány hasonló szel­lemű felirattal javasolta támogatni. Simonka György dr. bizottsági tag az állandó választmány javaslatát nem találja kielégítőnek; indítványozza, hogy rniutín a jelzett kiváló napok megérdemlik, hogy az nem csak iskolai, hanem orszá gos ünneppé avattassanak, ilyen irányban intéztessék felirat. A törvényhatóság az indítvány értelmében határozott. Hangulatos vita indult meg Somogy vármegye átirata körül az egy gyermek rendszer elleni véde­kezés tárgyában. Morvay Mihály bizottsági tag hozzászólásában a rendszer elleni védekezést oly irányban vezetné, hogy a nagy családu családapákat állami támogatásba venné. Achim L. András radikálisabb intézkedést lát szükségesnek. Kívánja a papi javak állami megvál­tását és kisebb parczellákban a szegény néposztály között haszonbérletre való kiosztását. Ha a népet földhöz juttatjuk, akkor megélhetésének biztosítása utján nagyobb család alapításra ösztönözzük. A közgyűlés az állandó választmány javasla­tát szótöbbséggel elfogadta. Azonban legkomolyabb és e mellett legalapo­sabb vita Torontál vármegye átiratánál fejlődött ki, mely átirat t. i. újabb kataszteri felbecslés elrende­lését czélozza. A földadó reformja, Torontói vármegyének a földadó kataszterrel szemben újabb földbecslés, illetőleg osztályozás ér­dekében intézett átiratát az állandó választmány azzal terjeszti elő, hogy a vármegye hason feliratot intézzen a kormányhoz. Kohn Dávid nem várja ilyen irányú felirattól azt az eredményt, amely a földadóból Békésvárme­gyére háramló rendkivüli sérelmeket orvosolni tudná. Az utolsó országos kataszteri munkálatnak eredmé­nyeként az azelőtti 40 millió forintnyi földadó 37 millió forintra lett az országra leszállítva, de Bé­késvármegye ebben a leszállításban nemcsak hogy nem részesült, ellenkezőleg: földadó s ezután esedé­kes általános jövedelmi pótadóban 40 százalékon felüli összeggel fizet ma többet, mint azelőtt volt rá ki­róva. Uj becslés, uj osztálybasorozás egyáltalán nem segítene Békésvármegye sérelmén, ennek csak egyet­len orvoslási módja van, ha az eddigi kataszteri el­mélettel teljesen szakítunk és rátérünk az egyedül helyes, egyedül igazságos alapra, az érték katasz­terre. Az érték kataszter feleslegessé teszi a földek osztályozását, az ugyanis a föld értékével kombinált tényleges jövedelmet veszi alapul, nem kutatva a földnek sem talaj viszonyait, sem művelési ágát. Ha a föld tényleges jövedelme volna a megadóztatás alapja, nem volnának azok a csaknem hihetetlen aránytalanságok, amelyek most fennállanak. Példák­kal illusztrálja, hogy egy ugyanazon községi határ­ban fekvő, teljesen azonos értéküs haszonbért jöve­delmező egy hold földnek hétszer annyi a földadója, mint a másik hold földnek. Egy ugyanazon község­ben is fordulnak elő ilyen aránytalanságok, de még kirívóbbak azok, ha Békésvármegyét más törvény- hatóságokkal, — hogy messzemenő példát ne említ­sen — csak a szomszéd Biharral vonja párhuzamba. Az állandó választmány javaslatával szemben tehát azt indítványozza, hogy Torontál átirata behatóbb tanulmány czóljából vagy a békésmegyei gazdasági egyletnek, vagy egy külön bizottságnak adassák ki és annak utána az érték kataszter alapján újabb javaslat terjesztessék a törvényhatósági bizottság elé Achim L. András az agariusokban keresi a hibát, a földadóban is ott találja a sérelmet, hogy a kishirtok túl van adóztatva a nagybirtokkal szem­ben. Felhozza rá Doboz község példáját, ahol a község harmadrész annyi földje ötszörösen több földadót fizet mint a földbirtokos gróf Wenokheim Dénes. K. Schrifrert József támogatja Kóhn Dávid javaslatát és különösen az ártéri megadóztatás arány­talanságát hangsúlyozza. Beliczey Géza nem kíván most érdemileg állást foglalni, amennyiben a Kohn Dávid által említett haszonbéri becslés ellen aggályai vannak, mindazon­által oly fontosnak tartja a kérdést, hogy maga is készséggel hozzájárul annak bővebbi tanulmányo­zásához. Dr. Berényi Ármin nemcsak a földadóra, ha­nem az összes állami adókra nézve tartja szük­ségesnek a reformot és a kiküldendő bizottságot a többi adónemekre is javaslat készítésére utasítani javasolja. Kohn Dávid Achim L Andrással szemben az egészséges agrarismust jogosultnak tartja ; a dobozi adóztatásra vonatkozó adatokat a ténynek meg nem felelőnek mondja. A földadó sérelme nem ott van, ahol Achim L. András keresi Tévedés, megengedi, hogy sokak részéről jóhiszemű tévedés annak mind­untalan való hangoztatása, hogy a nagybirtok nincs úgy megadóztatva, mint a kishirtok. Határozottan állíthatja, hogy legalább Békésvármegyóben, ez nem áll, mert itt, az eddigi kataszteri becslésen alapuló földadó ép oly arányban emelkedett a nagy, mint a közép és kisbirtoknál és hogy a nagybirtok föld­adója más vármegyék nagybirtokaival szemben ugyan­olyan aránytalanságokat tüntet fel, mint a kisbirtoké. A földadóban tehát a nagybirtoknak Békésvárme­gyóben semmi kedvezménye nincs, nekik is csupán jogos sérelmeik vannak, amelyek azonban szintén csak érték kataszter utján orvosolhatók. Az érték katasztert azért is sürgeti, mert csak az képes meg­semmisíteni a demagógia izgató fegyverét, az osztály elleni gyűlölködést, melynek alaptalan vádja, hogy a kishirtok viseli a nagybirtok adóját, holott Békés­vármegyében minden földj: nagy- közép- és kisbir- tok egyaránt — túlságosan és igazságtalanul van megadóztatva. Ami azt illeti, hogy a többi adóne­mek reformjára nézve is tegyen javaslatot a bizott­ság, azt feleslegesnek tartja, mert a többi adókról a reformjavaslatot a pénzügyminiszter az állami költségvetés után anélkül is elő fogja terjeszteni, de a földadó a kormány szerint nem képezné most reform tárgyát, ami Békésvármegyére rendkívül sé­relmes dolog, azért is a legszélesebb körökre kiter­jedő agitáczióra van szükség, hogy a kataszter alap­jában reformáltassók. Ambrus Sándor alispán a felszólalások alapján kimondja, hogy Torontálvármegye átirata az állandó választmány javaslatával szemben egyszerűen tudo­másul vétetik és a földadó reformra nézve bizottság választatik, mely a legközelebbi közgyűlés elé ja­vaslatot terjesszen elő. A bizottság tagjai Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt : Kohn Dávid, dr. Berényi Ármin, Pfeiffer István gazd. egyl. titkár, Seres József, Debreczeni Endre, Beliczey Géza, Prág Lajos, Dérczy Péter, K. Schriffert József, Morvay Mihály. Felhatalmaztatott egyben az alispán, hogy a bizottság tárgyalásaira az adóügyi jegyzőket a szükséghez képest berendelhesse. A többi törvényhatósági átiratok a már ismer­tetett javaslatok elfogadásával tárgyaltattak le. Frailer István kérelmével, melyben a közkór­házba szállított kenyér és sütemény egységárának felemelése iránt folyamodik, elutasittutott, mert a kérelem teljesítése esetére az erre nézve már meg­tartott nyilvános árlejtés komolysága veszélyeztetnék. A vármegyei közpénzek elhelyezésére a gyulai három pénzintézet jelöltetett ki. A vármegye alispánjának előterjesztéséhez ké­pest határozatba meat, hogy az orosházi főszolgabírói hivatal kibővítéséhez Orosháza község által adott 3000 korona visszatérítendő. Korcsmák vasárnapi zárása. A korcsmákról szóló szabályrendeletnél szintén több felszólalás volt. Simonka György : kívánatosnak tartja ugyan a korcsmák vasárnapi zárvatartását; azonban olyan for­mában, hogy a vendéglők ugyanekkor nyitva tartas­sanak, a javaslatot nem pártolja, — mert az az egyenlőség rovására van. Kóhn Dávid : A vasárnapi munkaszünetnek a korcsmákra való kiterjesztését, — ha ez az alkohol- ellenes mozgalmat akarja szolgálni, — nagyon he­lyesli. De ha ezt a ezélt akarjuk előmozdítani, ak­kor helyezkedjünk _ a jogegyenlőség álláspontjára s ne alkalmazzunk fél rendszabályokat. Zárjunk be akkor minden italmérést, még az egyletekét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom