Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-20 / 42. szám
1907. október 20. BÉKÉS 7 kis zászlócskáját erőszakkal elvétette, mert az vörös szinü volt és a magyar nemzeti jelvény arról hiányzott. Hát a fekete-sárga zászlón van-e nemzeti jelvény ? És mégis annak a katonák által való viselését eltörik ? Kéri a főszolgabiró eljárását vizsgálat tárgyává tenni, mert tűrhetetlen, hogy a nép által tartott köztisztviselők a polgárok szabadságát ilyen megengedhetetlen módon korlátozzák. Áchim felszólalása során, később zavarva közbeszólások által, válaszként erősen elitéli egyesek amaz eljárását, mely szerint a nemzeti ellenállás során a tisztviselőket pasziv resistentiára uszították, maguk pedig a darabontoktól fizetést húztak ! . . . Közbekiáltások : Nevezze meg névszerint, kik azok ? Ne gyanúsítson ilyen általánosan !? Nevet mondjon! . . . — »Hát dr. Pándyc, mondotta Achim L. András, melyre elnöki rendreutasítást kapott. Válasz. Az interpellatióra az elnöklő alispán válaszában kifejtette, hogy azon tisztviselők ellen, akik legutóbb öngyilkossággal vetettek véget életüknek, fegyelmi eljárás volt folyamatban, s miután a vizsgálat még befejezést nem nyert, nem akarja ezt megelőzni, s ezért nem tesz ezekről említést az alispáni jelentésben. Ami felszólalónak a békéscsabai elöljáróság ellen, az erkölcsi bizonyítványok felületes kiállítása miatt emelt panaszt illeti, habár e tárgyban vizsgálatot indít, mégis már most kénytelen kijelenteni, hogy a panaszolt eset azért történhetett meg, mert az elöljáróság az erkölcsi bizonyítványt az illetőnek a községben való magaviseletéről állítja ki, s miután országos nyomozást nem indíthat, megtörténhetik, hogy az erkölcsi bizonyítványban érdekelt egyén másutt már büntetve volt. Végül a panaszolt zászlóelvétel tényét a fennálló ténykörülmények mentesítik, mert a hatóságoknak rendkivüli és kivételes mozgalmak idején nemcsak joguk, hanem kötelességük is elejét venni minden csoportosulásnak, mely nagyobb nép tömeg keletkezését és ennek elhatalmasodását eredményezhetné. Úgy tudja, hogy Achim a kérdéses esetben felvonulás jellegét viselő kocsizásával vonta magára a figyelmet s könuyen csoportosulást idézhetett volna elő. Különben is kijelenti válaszában az alispán, hogy nagyon szívesen veszi, ha Achim a nép jogainak védelmére kel, azonban kéri, hogy tegye ezt a különféle egyletekben is, ahol a népből egvbesereglet egyleti tagok által befizetett egyleti vagyonok sokszor lelkiismeretlenül kallódnak el. A választ a törrényhatóság vita nélkül tette magáévé, mely után az alispáni jelentést tudomásul vette. Költségvetési vita A költségvetés során dr. Berényi Ármin felszólalásában kiemelte, hogy szerinte a költségvetésbe beállított állásrendszeresitések megokolva nincsenek. Az árvaszék ügyeivel foglalkozva theoretikus alapon vitatta a gyámügyi közigazgatás decentralizálásának szükségességét. Hosszabb beszédben indokolja meg, hogy mily nagy szükséget, sőt közérdeket képezne, a gyámügyek vitelének a főszolgabirákra való ruházása. Ami a költségvetésnek az árvaszéki elnöki helyettes részére 300 korona pótlékot megadó részét illeti, arra nézve kijelenti, hogy elvből nem helyesli, ha a tisztviselők törvényben meg nem állapított s jutalom jellegével biró javadalmazásokhoz szoktat- tatnak. Ezt a tételt törölni kívánná. Az elnök felvilágosítása után, mely szerint a költségvetésbe felvett újabb állások a törvényhatóság régebbi jogerős határozatán alapulnak, a tör vényhatóság a költségvetést változatlanul elfogadja, s annak alapján a szükségelt pótadót 61 szavazattal 10 ellenében megszavazta. Indítványok, köriratok. Szabó János bizottsági tag, indítványát, — görög keleti vallásu, magyar nemzeti egyház felállítása iránt, — élőszóval, emelkedett és hazafias szel lemü beszédben indokolta meg, s a bizottság nagy lelkesedéssel emelte az indítványt határozattá. Arad sz. kir. város közönségének, márczius 15 és október 6-ának országos iskolai ünneppé avatása iránti köriratát az állandó választmány hasonló szellemű felirattal javasolta támogatni. Simonka György dr. bizottsági tag az állandó választmány javaslatát nem találja kielégítőnek; indítványozza, hogy rniutín a jelzett kiváló napok megérdemlik, hogy az nem csak iskolai, hanem orszá gos ünneppé avattassanak, ilyen irányban intéztessék felirat. A törvényhatóság az indítvány értelmében határozott. Hangulatos vita indult meg Somogy vármegye átirata körül az egy gyermek rendszer elleni védekezés tárgyában. Morvay Mihály bizottsági tag hozzászólásában a rendszer elleni védekezést oly irányban vezetné, hogy a nagy családu családapákat állami támogatásba venné. Achim L. András radikálisabb intézkedést lát szükségesnek. Kívánja a papi javak állami megváltását és kisebb parczellákban a szegény néposztály között haszonbérletre való kiosztását. Ha a népet földhöz juttatjuk, akkor megélhetésének biztosítása utján nagyobb család alapításra ösztönözzük. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát szótöbbséggel elfogadta. Azonban legkomolyabb és e mellett legalaposabb vita Torontál vármegye átiratánál fejlődött ki, mely átirat t. i. újabb kataszteri felbecslés elrendelését czélozza. A földadó reformja, Torontói vármegyének a földadó kataszterrel szemben újabb földbecslés, illetőleg osztályozás érdekében intézett átiratát az állandó választmány azzal terjeszti elő, hogy a vármegye hason feliratot intézzen a kormányhoz. Kohn Dávid nem várja ilyen irányú felirattól azt az eredményt, amely a földadóból Békésvármegyére háramló rendkivüli sérelmeket orvosolni tudná. Az utolsó országos kataszteri munkálatnak eredményeként az azelőtti 40 millió forintnyi földadó 37 millió forintra lett az országra leszállítva, de Békésvármegye ebben a leszállításban nemcsak hogy nem részesült, ellenkezőleg: földadó s ezután esedékes általános jövedelmi pótadóban 40 százalékon felüli összeggel fizet ma többet, mint azelőtt volt rá kiróva. Uj becslés, uj osztálybasorozás egyáltalán nem segítene Békésvármegye sérelmén, ennek csak egyetlen orvoslási módja van, ha az eddigi kataszteri elmélettel teljesen szakítunk és rátérünk az egyedül helyes, egyedül igazságos alapra, az érték kataszterre. Az érték kataszter feleslegessé teszi a földek osztályozását, az ugyanis a föld értékével kombinált tényleges jövedelmet veszi alapul, nem kutatva a földnek sem talaj viszonyait, sem művelési ágát. Ha a föld tényleges jövedelme volna a megadóztatás alapja, nem volnának azok a csaknem hihetetlen aránytalanságok, amelyek most fennállanak. Példákkal illusztrálja, hogy egy ugyanazon községi határban fekvő, teljesen azonos értéküs haszonbért jövedelmező egy hold földnek hétszer annyi a földadója, mint a másik hold földnek. Egy ugyanazon községben is fordulnak elő ilyen aránytalanságok, de még kirívóbbak azok, ha Békésvármegyét más törvény- hatóságokkal, — hogy messzemenő példát ne említsen — csak a szomszéd Biharral vonja párhuzamba. Az állandó választmány javaslatával szemben tehát azt indítványozza, hogy Torontál átirata behatóbb tanulmány czóljából vagy a békésmegyei gazdasági egyletnek, vagy egy külön bizottságnak adassák ki és annak utána az érték kataszter alapján újabb javaslat terjesztessék a törvényhatósági bizottság elé Achim L. András az agariusokban keresi a hibát, a földadóban is ott találja a sérelmet, hogy a kishirtok túl van adóztatva a nagybirtokkal szemben. Felhozza rá Doboz község példáját, ahol a község harmadrész annyi földje ötszörösen több földadót fizet mint a földbirtokos gróf Wenokheim Dénes. K. Schrifrert József támogatja Kóhn Dávid javaslatát és különösen az ártéri megadóztatás aránytalanságát hangsúlyozza. Beliczey Géza nem kíván most érdemileg állást foglalni, amennyiben a Kohn Dávid által említett haszonbéri becslés ellen aggályai vannak, mindazonáltal oly fontosnak tartja a kérdést, hogy maga is készséggel hozzájárul annak bővebbi tanulmányozásához. Dr. Berényi Ármin nemcsak a földadóra, hanem az összes állami adókra nézve tartja szükségesnek a reformot és a kiküldendő bizottságot a többi adónemekre is javaslat készítésére utasítani javasolja. Kohn Dávid Achim L Andrással szemben az egészséges agrarismust jogosultnak tartja ; a dobozi adóztatásra vonatkozó adatokat a ténynek meg nem felelőnek mondja. A földadó sérelme nem ott van, ahol Achim L. András keresi Tévedés, megengedi, hogy sokak részéről jóhiszemű tévedés annak minduntalan való hangoztatása, hogy a nagybirtok nincs úgy megadóztatva, mint a kishirtok. Határozottan állíthatja, hogy legalább Békésvármegyóben, ez nem áll, mert itt, az eddigi kataszteri becslésen alapuló földadó ép oly arányban emelkedett a nagy, mint a közép és kisbirtoknál és hogy a nagybirtok földadója más vármegyék nagybirtokaival szemben ugyanolyan aránytalanságokat tüntet fel, mint a kisbirtoké. A földadóban tehát a nagybirtoknak Békésvármegyóben semmi kedvezménye nincs, nekik is csupán jogos sérelmeik vannak, amelyek azonban szintén csak érték kataszter utján orvosolhatók. Az érték katasztert azért is sürgeti, mert csak az képes megsemmisíteni a demagógia izgató fegyverét, az osztály elleni gyűlölködést, melynek alaptalan vádja, hogy a kishirtok viseli a nagybirtok adóját, holott Békésvármegyében minden földj: nagy- közép- és kisbir- tok egyaránt — túlságosan és igazságtalanul van megadóztatva. Ami azt illeti, hogy a többi adónemek reformjára nézve is tegyen javaslatot a bizottság, azt feleslegesnek tartja, mert a többi adókról a reformjavaslatot a pénzügyminiszter az állami költségvetés után anélkül is elő fogja terjeszteni, de a földadó a kormány szerint nem képezné most reform tárgyát, ami Békésvármegyére rendkívül sérelmes dolog, azért is a legszélesebb körökre kiterjedő agitáczióra van szükség, hogy a kataszter alapjában reformáltassók. Ambrus Sándor alispán a felszólalások alapján kimondja, hogy Torontálvármegye átirata az állandó választmány javaslatával szemben egyszerűen tudomásul vétetik és a földadó reformra nézve bizottság választatik, mely a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot terjesszen elő. A bizottság tagjai Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt : Kohn Dávid, dr. Berényi Ármin, Pfeiffer István gazd. egyl. titkár, Seres József, Debreczeni Endre, Beliczey Géza, Prág Lajos, Dérczy Péter, K. Schriffert József, Morvay Mihály. Felhatalmaztatott egyben az alispán, hogy a bizottság tárgyalásaira az adóügyi jegyzőket a szükséghez képest berendelhesse. A többi törvényhatósági átiratok a már ismertetett javaslatok elfogadásával tárgyaltattak le. Frailer István kérelmével, melyben a közkórházba szállított kenyér és sütemény egységárának felemelése iránt folyamodik, elutasittutott, mert a kérelem teljesítése esetére az erre nézve már megtartott nyilvános árlejtés komolysága veszélyeztetnék. A vármegyei közpénzek elhelyezésére a gyulai három pénzintézet jelöltetett ki. A vármegye alispánjának előterjesztéséhez képest határozatba meat, hogy az orosházi főszolgabírói hivatal kibővítéséhez Orosháza község által adott 3000 korona visszatérítendő. Korcsmák vasárnapi zárása. A korcsmákról szóló szabályrendeletnél szintén több felszólalás volt. Simonka György : kívánatosnak tartja ugyan a korcsmák vasárnapi zárvatartását; azonban olyan formában, hogy a vendéglők ugyanekkor nyitva tartassanak, a javaslatot nem pártolja, — mert az az egyenlőség rovására van. Kóhn Dávid : A vasárnapi munkaszünetnek a korcsmákra való kiterjesztését, — ha ez az alkohol- ellenes mozgalmat akarja szolgálni, — nagyon helyesli. De ha ezt a ezélt akarjuk előmozdítani, akkor helyezkedjünk _ a jogegyenlőség álláspontjára s ne alkalmazzunk fél rendszabályokat. Zárjunk be akkor minden italmérést, még az egyletekét is.
