Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-20 / 42. szám
I I II I\ ulvtubei 20. B E K K s mentésében, midőn hálás köszönetét mondok üdvözletükért, őszinte szívből viszonzom azt. József íőherczeg. Üdvözlő táviratokat küldöttek még a többek közt : Vaszary Kolos herczegprimás, a kalocsai érsek, a váczi, rozsnyói, erdélyi püspökök, számos szanatóriumi bizottság és a szanatórium eg'yesület egyes illusztris tagjai. Ezután Werner László főtitkár az elnöki beszámolót olvasta fel a József kir. főherczeg szanatórium múlt évi működéséről, mely tanubizonyitéka annak, hogy mennyi mindenféle tért felölelő, rendkívül intenzív és az egyesületek életében szinte páratlanul álló agitácziót fejtett ki az utóbbi évek leforgása alatt is az egyesület. Csakis ennek kö szűnhető, hogy a József kir. főherczeg szanatórium, melynek üzembe lépését a legnagyobb optimizmus mellett is csak legalább 10 év múlva gondoltuk, mór most megkezdte áldásos működését. A rendkívül tanulságos és mély tanulmányra valló elnöki beszámoló közlését mai számunk tárczarovatában kezdjük meg. Dr. Kuthy Dezső az Erzsébet szanatórium igazgató-főorvosa üdvözölte ezután a közgyűlést szép beszédben, hálásan emlékezvén meg a sokoldalú orvosi elfoglaltsága miatt Ígérete daczárs meg nem jelenhetett dr. Korányi Frigyesről, hazánkban a tüdővész elleni védekezés nagy kezdeményezőjéről és előharczoBáról, és tolmácsolta dr Korányi Frigyesnek ama Ígéretét, hogy már a közel napokban lejön a felavatandó szanatórium meg tekintésére. Dr. Kuthy beszédét a hallgatóság zajosan megéljenezte. Elnöklő dr. Lukács György indítványára a közgyűlés egyeteme József kir. főherczeget és nejét Auguszta kir. főherczegnőt, valamint dr. Korányi Frigyes orvos-tanárt táviratilag üdvözölte. A közgyűlés dr. Lukácc György elnöknek lelkes és zajos éltetésével délelőtt fél 11 órakor fejeződött be. Közgyűlés után a közönség nagyrésze a Komló szállodába vonult át, hol bő és ízletes villásreggeli fogadta őket. Innen indult ki a közönség zöme, részben a déli 12 órás rendes motoros vonattal, részben az 1 órakor délután induló külön vonattal a Gyulaváros közeli szomszédságában lévő Lugos erdőbe, az ott épült, s a mai modern igényeknek mindenben megfelelő, hatalmas arányokban, fényes berendezéssel épült szanatórium felavatására. Sokan a fővárosból és vidékről, kik a délelőtti közgyűlésen nem vehettek részt, egyeneseD a Lugos erdőbe jöttek ki vonaton, hogy tanúi lehessenek az itt lezajlott impozáns felavatási ünnepélynek. A szanatórium felavatása. A Körözsgát hatalmas vódsánczai közé rejtett izerény kis Lugoserdő még soha sem látott olyan fényes ünneplő sokaságot, mint október 12-én, szombaton délután. A Gyuláról érkező motoros és külön vonat, valamint a Nagyvárad felől jövő déli személyvonat csakúgy ontotta a felavatásra érkező vendégek és notabilitások fényes, nagy tömegét. Szó, ami szó, nem is volna kívánatos, hogy a nyugalom, üdülés és gyógyulás magasztos czél- jaira szánt, eme rejtett kies erdőt és környékét gyakrabban lepjék meg hasonló invázióval a szenvedő emberiség javáért küzdők százai és ezrei, de ez a nap csak kivételes ünnep volt, ünnepe úgy a szanatórium-egyesületnek, mint az általa istápolt betegeknek, kik a közönség érkezésekor — napi programmjukhoz híven, — mindannyian künn fe küdtek a szanatórium e ezélra szolgáló tágas, kényelmes fedett folyosóján. — Mint alkalmunk volt siemélyesen több oldalról hallani, a közönség legnagyobb része valósággal meg volt lepetve az erdő által koszoruzott szanatórium szépségétől és hatalmas méreteitől s különösen a bihari és fővárosi vendégek nem győztek betelni a hely kiválóan alkalmas voltával, a levegő tisztaságával, az épü letek helyzetének szerencsés megválasztásával és az építés és tervezés kivitelének kifogástalan voltával. Mikor a délután 1 órai különvonat utasai is beérkeztek a lugoserdei gyógytelepre, a közönség bevonult a szanatórium legnagyobb helyiségébe, az erdőbe nyúló tágas ebédlőterembe, mely azonban ilyen nagyarányú látogatottsághoz nem volt szabva, s a közönségnek felénél nagyobb része csak kívülről, nyitott ajtók mögül hallgathatta az ünne pély — a tulajdonképeni felavatás — lefolyását. Az ünnepély színhelyén, a szanatórium nagy ebédlő helyiségében impozáns látvány tárult az ünneplő, díszes közönség szemei elé. Az ebédlőnek a főbejárattal szemközt lévő oldalán pálmák és déli növények között méltóságteljesen ragyogott a szanatórium védnökének. Istenben boldogult József főherezegnek nagy arányú bronz mellszobra, melyet a kiváló szobrász-művész Strobl Alajos mintá zott erre az alkalomra. A fenséges szobormű észrevehető, mély hatást gyakorolt a közönségre, mely perczekig gyönyörködött a kivitel és művészi hasonlatosság mesteri voltában. A tetszészaj lecsillapulása és a közönségnek a a teremben történt elhelyezkedése után dr. Geszti József a szanatórium igazgató-főorvosa lépett a közönség elé, s a következő hangulatos beszédet intézte az egybegyűltekhez : Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ! Ünnepre virradt intézetünk! Es eljöttek önök valamennyien, hogy díszt és fényt adjanak az emberszeretet eme magasztos ünnepének, hogy felavassák a magyar humanismus eme újabb, hatalmas alkotását. Nehány éve csak, hogy a magyar orvosok nestorának, a nagy tudósnak és emberbarátnak, Korányi Frigyesnek esdeklő szózata a szegénysorsu tüdőbetegek érdekében elhangzott; nehány éve csak, hogy e szózat hatása alatt a József kir. herczeg szanatórium egyesület érdemdús elnöke dr. Lukács György, páratlan lelkesedéssel a szegénysorsu tüdőbetegek megmentésére a vezéri zászlót kezébe ragadta, s ime már a második gyógyintézetet avatjuk a szeretet házává. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! A szeretet ünnepén adózzunk hódolattal mindazoknak, a kik e gyógyintézetet megteremteni segítettek, de a szeretet ünnepén fogadjuk meg szent fogadalommal azt is, hogy addig nem pihenünk, mig az utolsó szenvedő könnyeit nem sikerült felszántanunk. S ha önök a szeretet ünnepén szivük sugallatát követve meglátogatják e gyógyintézetben azokat, a kiknek az önök páratlan jósága a gyógyulás lehetőségét megadta, ott fogják találni minden arczon a gyógyuláshoz való bizalom s a mérhetetlen hála kifejezését Kérem, vigyék el e bizalomteljes, hálás ar- czoknak emlékét ki az életbe, s ez emlékkel szivünkben hirdessék és gyakorolják továbbra is a szeretet igéjét ! Szívből üdvözlöm önöket m. t. hölgyeim és uraim intézetünkben! Az általános tetszéssel fogadott beszéd után az egyi sületnek érdemekben gazdag, s az ünnepléseknek központját képező elnöke dr. Lukács György emelkedett szólásra és áhitatos csöndben, az ünneplő fényes közönség osztatlan figyelme és érdeklődése között a következő gyönyörű beszéddel avatta fel a szanatóriumot : Mélyen tisztelt közönség ! A József kir. herczeg szanatórium-egyesület ezennel bemutatja a nagy közönségnek, a szakköröknek és a hazai sajtónak, első alkotását, Istenben boldogult József kir. herczeg nevéről elnevezett népszanatóriumát. Noha még nem tudtuk megvalósítani azt a törekvésünket, hogy szanatóriumunk minden szenvedő felebarátunknak ingyen álljon rendelkezésére, az intézet mégis joggal megérdemli a népszanatórium elnevezést, mert hiszen megnyílása perczétől a betegek 40—50 °/0-át ápoljuk és gyógyítjuk egészen ingyen s nem kétlem, hogy a mi szeretett közönségünk támogatása abba a helyzetbe juttat bennünket, hogy az ingyenápolásnak ezt az arányszámát évről-évre fokozatosan emelhessük. A szanatóriumot csendben, szinte észrevétlenül nyitottuk meg negyedfél hónappal ezelőtt. S ma sem avégből sereglettünk egybe, hogy szónoklatokat mondjunk s ünnepélyt rendezzünk, hanem ösz- szejöttünk, hogy szolid és komoly eredménnyel számoljunk be a nagy közönségnek, mely filléreit reánk bízta s mely lehetővé tette nekünk, hogy rövid öt év alatt a szemeink előtt készen álló nagyszabású intézetet megépítsük és teljesen felszerelten rendeltetésének átadjuk. Midőn egyesületünk nevében a legmelegebb hála adóját rovom le a társadalom előtt, mely áldozatkészséggel lehetővé tette ezen első alkotásunk gyors létesítését, egyszersmind ünnepélyes fogadalmat teszek, hogy jövő működésünkben is mindenkor hü sáfárai leszünk a jó szivek irgalom filléreinek és még forróbb lelkesedéssel, még kitartóbb munkássággal, még szivósabb odaadással fogunk szembe- szállani a rettenetes népbetegséggel, leszünk elret- tenthetetlen katonái a tuberkulózis ellen indított nagy küzdelemnek. Mikor munkásságunk első eredményét ime bemutatjuk, lehetetlen hálával mea nem emlékeznünk azon egyesekről, akiknek az eredmény létrehozatalában oly sokat köszönünk Kegyelettel emlékezem meg néhai jólelkü és nagytehetségü Czigler Győző tanárról, aki ennek az aere perennius épületnek összes terveit ingyen készítette nekünk s hálás köszönetünket rovom le Gyula város közönségének, mely az előttünk elterülő értékes 25 kát. holdat a szanatórium czéljaira nekünk ajándékozta. Fogadja köszönetünket a hazai tuberkulózis ellenes küzdelem anyaegyesülete, a budapesti szegénysorsu tüdőbetegek szanatórium- egyesülete, mely szaktanácsaival jóságos támasza volt működésünknek. Fogadja hálánkat gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur, ki a tuberkulózis ellen való rendszeres küzdelemre irányuló nemes tevékenysége során egyesületünket is jóságos támogatásában részesíti. Hódolattal emlitem meg, hogy szanatóriumunk parkjának anyagát nagy részben József kir. herczeg ő Fensége volt kegyes adományozni. Köszönöm a szanatórium építését ellenőrző helyi bizottságnak : Szekér Gyula, Zöldy János, Weisz Mór és János József uraknak, továbbá a szanatórium építését vezető Dvorsák Ede műépítész urnák buzgó tevékenységét. Köszönöm a hazai sajtónak azt a lelkes támogatást, melyben egyesületünket eddigi akczióiban mindenkor részesítette és e* által ezen akcziók sikerét biztosította. Köszönöm ezt és kérem emberbaráti törekvéseink támogatását a jövőre is. Különös hálával kell megemlékeznem arról, hogy abban a társadalmi propagandában, melylyel a jó szivek hajlandóságát felkölteni igyekeztünk, egyesületünk lelkes hölgytagjai jártak mindenkor elől és igy az egyesületünk által elért eredmények kivívásában s az irgalom ezen házának létesítésében is oroszlánrésze van a magyar honleányoknak. Utolsónak emlitem azt, akinek legtöbbet köszönünk, akinek fenséges nevét intézetünk viseli, boldogult József kir. herczeget. Ide helyeztük az ő szobrát, hogy betegeink és intézetünk minden látogatója folyton szemlélhesse annak a királyi embernek nemes vonásait, akinek neve symbolummá lett, a jóságnak és a magyarság szeretetének symbolu- mává. Szeretett bennünket magyarokat, nem mutatásból, nem számításból, hanem jó lelke egész melegségével. És maga is alföldi nagybirtokos, — különösen szerette az alföldi népet, melynek körében töltötte idejének jelentékeny részét, — itt a közel szomszédban. Az ő szimbolikus nevével zászlónkon, kezdtük meg lelkes harczunkat a pusztító népbetegség legyőzésére. Nevének varázsa sokakat gyűjtött •körünkbe, kik különben talán érzéketlenek maradtak volna kérő szavunkra. Segítette, támogatta minden tevékenységünket és bizonyára most is áldólag tekint a szeretetnek erre a művére, mely az ő nevétől, az ő emlékezetétől mindenkorra elválaszthatatlan. Megboldogult védőnk 1 kegyelettel, meleg szeretettel, soha ki nem haló ragaszkodással őrizzük mindannyian szivünkben nemes emlékedet. A Te neveddel folytatjuk továbbra is küzdelmünket szenvedő testvéreink érdekében. Áldd meg ezt az alkotást, mely fenséges nevedet viseli, légy nemtője az
