Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-28 / 30. szám
1907. julius 28. BÉKÉS 5 nagyszerű fürdőhely Tenke is. Én azonban elárulom, hogy Hosszuaszón vannak hekvártélyozva, egy olyan hosszú oláh faluban, a melynek a főutczája három és fél kilométer s a melyben a legdíszesebb ház a faluháza, a hová az ezredest szállásolták be. A legtöbb házon kémény sincs, csak úgy a szalma tetőn át szivárog ki a füst. Egyedül Görbe Samunak jutott egy piros bádog tetejű ház. Persze, hogy ilyen bekvártélyozás mellett aztán alig várják a szombatot és vasárnapot, a mikor a tiszt urak mind a közeli tenkei fürdőbe szoktak átrándulni, kipihenni a heti »napfürdőzés« fáradalmait. Friczi, a mi kedves, dédelgetett Friczink, meg itthon piheni ki a Vigszinházi sikereit nem felejtve el a karmesteri dialektust s a makk 8-ast, mulattatva a polgári köri asztaltársaságot. Itt léte alatt különben azon fáradozik, hogy egy egyletet hozzon össze, a melynek tagjai külön tagsági dijat ne fizessenek (végre egy szellemes egylet!) Már is buzgón jelentkeznek a tagok, s délutánonként népes előér- tekezletek tartatnak a »Bulgáriában« a közvélemény asztalánál az uj egylet érdekében. Az egylet czélja volna: le minden alkohollal, — amely hamisítva van. A minap a kántornak, már tetszik tudni az »öblös« hangúnak volt a mi kedves Friczink igen szívesen látott vendége, s egész délután az uj egylet megalakításával foglalkoztak, minek bekoronázásául, Friczi barátunk úgy gondolkozván, hogy egy ilyen népszerű egylet megalakításához illő népünnepélyt kell rendezni, miért is az inasiskolából szemközt jövő mester-jelöltek közt a kántortól nagynehe- zen kieszközölt három korona nyereségből tizenhét koronát osztott szét. Persze, hogy a mester- jelöltek egetverő éljenzéssel kisérték a Polgári Körig s kifogták volna előle a lovakat is, ha nem gyalog ment volna Apropos! gyalog, erről mintha érdekes dolgokat hallottam volna a héten. Hogyis volt csak ? Jegyzőkönyv. Felvétetett, 1907. julius hó 24-én este 10 óra 11 perczkor s 12 másodperczkor Gyulán, a Komlóban, de nem az emeleti helyiségben (pedig mostanában Gyulán minden nevezetesebb jegyzőkönyvet ott vettek fel, amint a »Békés« múlt heti nyílttér rovataiból olvashattuk) és folytatólag felvétetett 1907. juliús hó 25-én hajnalban hajnalelőtt Békéscsabán a Fiume-szá Hóban szintén nem az emeleti helyiségben (hogy miért nem ott, azt később fogom elmondani.) Az affair azzal kezdődött, hogy az éjjeli kimaradásnak azon a nevezetesen nyári estén már 10 óra 11 perez s 12 másodperczkor vége lett volna, s az éj hőse, egyébként bús szalma özvegy, fiatal barátaival harmadmagával a Kossuth-tér felé tartott, hogy csendes nyugovóra térjen. Hazafelé menet arról folyt a diskursus, hogy nincs élet Gyulán, ilyen korán le kell feküdni. Egyszerre csak felvillan az egyik- fiatal jó barát szeme, s azt mondja a bús szalma özvegynek, akinek lábai rövidek, dereka azonban annál erősebb, de a régi katona mérleget még sem üti meg : — Tudod mit Vilmos, fizetek tiz üveg pezsgőt ha most eljösz velünk Csabára gyalog megállás nélkül. — Nahát Csabára nem megyek el, az egy kicsit sok, hanem öt üveg pezsgőért kimegyek veletek Váriba. — Gilt, áll a fogadás. És elindult a társaság Váriba, meg is érkeztek 11 órára a községháza elé, azt mondja ekkor Vilmos: — Tudod mit Vili, én gavallér ember voltam teljes életemben, én ezt a vári utat iugyeu tettem meg, és most innen egy szuszra megállás nélkül elmegyek veletek Csabára tiz üveg pezsgőért! És Vilmos barátunk szavának is állt, visszaindulnak Váriból, Gyulán meg sem állanak, hanem mennek tovább és reggel 1/q/í órára érkeztek Csabára, ahol a Fiúméban szerencsére »még« találtak vendégeket, akik mikor meglátták őket azt hitték, hogy megérkeztek az újságokban sokat emlegetett »globetrotterek.« Innen azonban a „globe- trotterek« már a vasutig sem bírtak kimenni gyalog s ezért nem mentek fel az emeleti helyiségbe sem — jegyzőkönyvet felvenni. Ezen történet hitelességéért a fejével áll jót — az »aranyos.« (Azt mondja erre a »fuvaros«, hogy ezzel még sem sok van mondva). Vilmos barátunk pedig azóta igen büszke a lábaira, amelyekkel most először életében nem szenvedett rövidséget . . . A tiz üveg pezsgőt azonban még nem itták meg. Mért nem szólnak ? (SS—Ó.) Közgazdaság. Háziipari bizottság a vármegyén. A mezőgazdasággal kapcsolatos háziiparok felkarolása érdekéből a vármegye által alakított háziipari bizottság a héten szerdán délután fél három órakor a vármegyeház kisebb tanácskozási termében ülést tart, melyen a bizottsághoz beérkezett egyes magánkérvények, ezenkívül a háziiparok fejlesztése érdekéből a helyi viszonyok figyelembe vételével előterjesztett községi vélemények fognak tárgyaltatni. Jóváhagyott szabályrendelet. A földmivelésügyi miniszter jóváhagyta a vármegyének a szarvasmarha, sertés és juh tenyésztésről szóló módosított szabály- rendeletét a mely szerint ezentúl a magyar fajú szarvasmarhák helyett a közös gulyákban tisztán pirostarka hegyi fajtájú szarvasmarha fog tenyésztetek Munkásügyi felebbvltelek. Az idei aratási munkálatok nyogodtságát élénken jellemzi a felebbvi- íelek gyér száma, amely — szemben a tavalyi napirenden levő felebezésekkel — ritkán teszi szükségessé a a közigazgatási bizottság által a felebbe- zések elbírálására kiküldött munkásügyi albizottság összehívását. Az elmúlt héten két, mondhatni jelentéktelen felebbezés felett bíráskodott az albizottság Az egyik Strieborni György és Koponyicza András békéscsabai arató munkásoknak Zahorán Mihály elleni kártérítési ügye került be felebbezés folytán, amelyet a bizottság, miután a tényállás teljesen felderítve nem volt, pótlás végett vissza adott a csabai főszolgabírónak. A másik munkásügy Vas József szeghalmi munkás kihágása volt, kit munkaadója Reck Géza bérlő azért jelentett fel, mert egy szép reggelen éles kaszával a pajta elé állott, hol a munkások felkelőben munkára indulóban voltak és azzal fenyegette az aratókat, hogy a ki a munkához mer kezdeni, abba belevágja a kaszát. A főszolgabíró ezért 5 napi elzárásra és 40 korona pénzbüntetésre Ítélte, mely büntetést az albizottság a benyújtott felebbezés mellőzésével helybenhagyta. Tárgyaltatott ezenkívül Trabach János és társainak Benkő József elleni kártérítési ügye, melyben utóbbi munkaadót a főszolgabíró a kárkövetel s megfizetésére Ítélte. Az I-ső fokú ítélet helybenbagyatott. Három rendbeli közigazgatási bejárás- A kereskedelmi miniszter kiküldöttjének Éltető Ákos kir. főmérnök elnöklete mellett, folyó hó 23-án történt meg a Fekete-Körözs remetei hidépitése tárgyában a helyszíni tárgyalás Békósvármegye részéről dr. Daimel Sándor főjegyző, Perszina Alfréd, az államépitészeti hivatal főnöke, az érdekelt Biharvármegye részéről pedig Keszthelyi Zoltán főjegyző, Csanády Jenő nagyszalontai főszolgabíró s Varró Domokos államépitészeti hivatali főnök voltak jelen a tárgyaláson. A földmivelésügyi kormányt Szarvassy Arzén műszaki tanácsos képviselte, Gyula városa képviseletében ar. Lovich Ödön b. polgármester s Molnár Albert városi mérnök, Sarkad község elöljárósága, továbbá az Alsó-Fehér- Körözs ármentesitő társulat részéről Erkel János igazgató-főmérnök s a Hosszufoki ármentesitő tár sulat részéről Halka István szakaszmérnök vettek részt. A megállapodás abban történt, hogy végleges jellegű vashid lesz építendő a mostani remetei fahid helyett, mely mintegy 250,000 koronába kerül. A hid a mostanitól jóval lejebb helyeztetnék el, a József főherczeg szanatórium közelében. A hidat Békés- és Biharvármegyék kö zösen építik s közösen tartják fenn, minthogy mindkét vármegye egyformán van érdekelve. A vármegyék képviselői, arra való tekintettel, hogy a hid a szelvény terveknek megfelelően lesz építve s igy a vízlefolyás szempontjából kedvezően érinti a két ármentesitő társulat érdekeit, kérték, hogy az al8Ófehérkörösi- és hosszufoki ármentesitő társulatok az építési költségekhez 20—20°/o-al való hozzájárulásra köteleztessenek, mi ellen az érdekelt ármentesitő társulatok képviselői tiltakoztak, úgyszintén kérték, miután a hajózási érdekek kielégítése czéljából a hid magasabban fog építtetni, a földmivelésügyi miniszter kéressék fel a költségekhez 15%-al való hozzájárulásra. Folyó hó 24-én tartatott a dobozi hid helyszíni tárgyalása, melyen a tárgyalást vezető főmérnökön kívül a vármegyei kiküldöttek, Doboz község részéről Aszalay Gyula főjegyző, s mindkét érdekelt ármentesitő társulat mérnökei vettek részt. Ezen hid már mintegy 40 méter hosszban vashid, az egész hid hossza 217 méter, az új hid azonban 30 — 40 méterrel rövi- debb lesz s a réginek a helyén fog épülni s a mostani ideiglenes vashid helyett végleges vashiddá építtetik ki. A mostani vasszerkezet is átalakit- tatik gőzeke terhelésre, amely átalakítás mintegy 50000 korona több költséget okoz. Az egész hid 300—350 ezer koronába kerül. A társulatok hozzájárulása nem kéretett, miután az eddigi szabvány tervek szerint történik az építés, azonban a földmivelésügyi miniszter nagyobb összegű hozzájárulásra kéretett fel, mert ezen hid is hajózási érdekekből jóval magasabbra emeltetik. Folyó hó 25-én volt a Sebes-Körözsi szeghalmi foki hid helyszíni tárgyalása, amelyen az érdekelt község elöljáróságán kivül ugyanazok vettek részt. A megállapodás a tervezéstől, valamint a másik két hídnál, úgy itt is nagyban eltért, a mostaninál jóval lejebb lesz épitve s ezen eltérés oka az, mert a sebeskörösi ármentesitő társulat kilátásba helyezte, bogy a mostani hid helyén 17 méteres átmetszést létesit. A hid mintegy 200000 koronába kerül, hozzájárulásra sem a társulatok, sem a kormány nem volt felkérhető, mert sem magasabban nem építtetik a mostaninál, sem több nyílású nem lesz. Feloszlatott munkásegylet. Hírül adtuk annakidején, hogy a magyarországi szabómunkások és munkásnők orosházi helyicsoportja ellen egyes felmerült panaszok folytán hatósági vizsgálat indult meg, melynek eredményeként a helyi csoportok hatósági felügyeletére hivatott hatóság, a vármegye alispánja, a helyi csoport működését felfüggesztette, s a felmerült alapszabály ellenes ténykedések mint a részletes vizsgálat is folyamatba tétetett. Ennek befejezése után a vizsgálati iratok végleges döntés czéljából a belügyminiszterhez küldettek fel, a ki is a napokban érkezett leiratában arról értesítette a vármegyét, hogy a felfüggesztés tárgyában hozott alispáni intézkedést helybenhagyta egyben a kérdéses helyi csoportot véglegesen feloszlatja. Rendelkezésének indokolása részletesen kifejti, hogy a helyi csoport azon működései által, mely szerint az egyletbe belépni vonakodó ipari munkásokat bírságolta, munkaadóikat az elbocsájtásra, műhelyzárlatok kimondásával kényszeritette, továbbá egyes tagokra bojkoltot alkalmazott, az egyleti tagok egyéni érdekeit mélyen sértő alapszabályellenes módon járt el, s mint ilyen egyletet, a munkaszerzés szabadságának hatályos biztosítása érdekében feltétlenül fel kellett oszlatni. Helyszíni bejárások. A kereskedelmi miniszter a vármegyéhez intézett leiratban három törvény- hatósági közút kiépítendő szakaszának közigazgatási bejárását rendelte el, s egyben intézkedett a két- egyházi-eleki most még viczinális útnak kiépítése iránt is elrendelvén hogy ezen ut a törvényhatósági úthálózatba felvétessék. A miniszteri rendelet a követkéző: Békésvármegye közönségének. A gyula- kótegyházi th. közút 0—12.835 km., a mezőberény- vésztői th. közút 0—5.194 km. és a füzesgyarmat- nagybajomi th. közút 0—5.185 km. valamint a két- egyháza eleki községi közlekedési közút 12.835 — 15.200 km. szakaszának, kiépítésére vonatkozólag a gyulai kir. államépitészeti hivatal által elém terjesztett műveletek alapján a munkálatok engedélyezése előtt az 1890. évi I. t.-cz. 36 —60. §§-ai értelmében, a helyszíni bejárás megtartását rendeltem el és a bejárás határidejéül a gyula kétegyházi th. valamint a kétegyháza eleki községi közieke-
