Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-28 / 30. szám

✓ 6 BÉKÉS 1907. julius 28. dósi közútra nézve folyó évi augusztus hó 5-ik napjának délelőtti 9 óráját, összejöveteli helyül Gyula r. t, város városházát, a mezőberóny-vésztöi th. közútra nézve folyó évi augusztus hó 6-ik nap­jának délelőtti 9 óráját, összejöveteli helyül Hező- berény községházát s végül a füzesgyarmat-nagy- bajomi th. közútra nézve folyó évi augusztus hó 7-ik napjának délelőtti 9 óráját összejöveteli helyül Füzesgyarmat községházát tűztem ki. A bejárást az általa egyidejűleg megbízott Púm József kir. műszaki főtanácsos fogja vezetni. Midőn erről a vármegye közönségét értesítem, egyúttal felhívom, hogy az idézett törvény 58. § a értelmében azon közigazgatási tisztviselőt, kinek részvételét szüksé­gesnek tartja, rendelje ki, úgyszintén hívja meg az érdekelt községeket és fenforgó viszonyokhoz ké­pest a nagyobb ipari és egyéb vállalatokat és ér­dekelteket, egyidejűleg tudósítván őket, hogy a bejárás alapjául szolgáló tervezetek a gyulai m. kir. államépitészeti hivatalnál lesznek avégből kitéve, hogy azt az érdekeltek a bejárás előtt 15 napi időközzel megtekinthessék. Felhívom végül a vár­megye közönségét, hogy tekinttel arra, miszerint a kétegyháza-eleki községi közlekedési közutnak foly­tatólagos, Arad vármegyébe eső része a beruházási hitel keretében ki fog épülni, ezen viczinális köz­utnak — avégből, hogy az a nevezett hitel terhére kiépíttethessék — a törvényhatósági úthálózatba való felvétele iránt mielőbb közgyűlési határozatot hozzon, s azt jóváhagyás végett hozzám terjeszsze fel. Budapesten, 1907. évi julius hó 14-én. — A miniszter helyett: Szterényi, s. k. államtitkár. — Ezen miniszteri rendelet alapján Ambrus Sándor a vármegye alispánja ezennel intézkedett, hogy a bejárásról az érdekeltek tudomást szerezzenek s Gyula, Mezőberény és Füzesgyarmat községeket felhívta, hogy szükséges adatokat bocsássák a bejáró­bizottság rendelkezésére, a község képviseltetéséről gondoskodjanak. Az uj munkásbiztositó-törvény. Most, hogy az 1907. évi XIX. törvényczikk junius hónap elsejével már életbe lépett és a mun­kaadók nagy részénél. A mely még ma sem olvasta el a törvényt, a biztosítási kötelezettség körül nagy tájékozatlanság uralkodik, a törvény kilencztized ré­szében tisztán a munkások javát szolgálja és ugyan­ekkora arányban ró újabb terheket a munkaadók vállaira. Az uj törvényről jogosan elmondható, hogy úgy a teherviselés, mint a nyújtott kedvezmények szempontjából, inkább a munkásság szociális czéljait hatalmasan szolgáló munkaadói intézménynek, mint a munkásság erejéből táplálkozó munkásintézmény­nek tekinthető. A törvényben egyesitett betegsegités és bal­esetbiztosítási költségeiből hetvenöt százalékot a munkaadó közvetetlenül ezen törvény czimén és ti­zenöt százalékot ugyanerre a czélra egyenes és köz­vetett adók alakjában (közkórházak, gyógyintézetek, betegápolási adó, stb.) födöz a sajátjából, a nélkül, hogy elismerésben is részesülne. De lássuk csak magát a törvényt. Mit is nyújt ,a munkásnak, ha megbetegszik, vagy ha baleset éri? Betegség esetére (50. 51. szakaszai), ingyen orvosi gyógykezelést, szülés esetén azonfölül szülé­szeti támogatást, gyógyszereket, az összes hazai, szükség esetén, külföldi gyógyfürdőket, gyógyvize­ket, gyógyászati segédeszközöket, (szemüveg, mankó sérvkötő, műláb, stb.) Táppénzt a megbetegedés napjától számítva egy évig terjedő időre és az átlagos napibér összeg hetvenöt százalékáig terjedő magasságban. Gyermekágyi segítséget ugyanilyen mértékben nyolcz héten át. A biztosított elhalálozása esetén az átlagos na­pibér összeg negyvenszereséig terjedő temetkezési segítséget. A biztosított családjában bekövetkezett elhalá­lozásnál a biztosított átlagos napibér összegének húszszorosáig terjedő temetkezési segítséget. .A biztosítottal egy háztartásban élő és kere­settel nem biró családtagok részére fönti időtarta­mon át ugyanazon összes gyógykezelési segítségeket a melyekre maga a biztosított (lásd föntebb) tart­hat igényt. Az 55-ik szakasz szerint fönti mértékben táp­pénz abban az esetben is fizetendő, ha a tag köz­veszedelmes fertőző, vagy ragályos betegség, (pestis, kolera, hólyagos himlő és kiütéses hagymáz) miatt a hatóság által elkülönittetik. A hol a biztosított tagok ingyen orvosi keze­lésben és gyógyszerekben nem részesíthetők, a be­teg tag a rendes táppénz kétszeresét kapja. Az 58. és 59. szakaszok szerint, ha a tag be­tegsége kórházi, vagy szanatóriumi ápolást igényel, nemcsak azt, hanem a kórházba szállítás költségeit is a pénztár fődözi és a kórházi ellátás ideje alatt még a beteg hozzátartozóinak is fél táppénz fize­tendő. A kórházból kikerült és vidéken lakó tagok­nak a hazautazás költségeit adják. Mit mondanak a 60. és 61. szakaszok ? A tagság s ezzel a betegsegélyezósre való igény a biztosításra kötelezett tagoknál a foglalkozásba való belépés napjával kezdődik még akkor is, ha a bejelentés elmulasztása a munkaadó hanyagsága, vagy másféle mulasztás folytán történt. Ha a tag munkából kilép és igazolni tudja, hogy előzőleg egy éven belül 6 hónapig, vagy két éven belül egy évig tagja volt a pénztárnak, a mun­kából való kilépés napjától számított 8, illetve 6 héten belüli munkanélkülisége alatt megbetegedvén, ugyanolyan mértékben és ugyanazon időn át élvez­heti az összes segélyeket, mint bármely fizető tagja a pénztárnak. Ha a tagot katonai fegyvergyakorlatra behív­ják, ennek tartamára járulékot nem fizet, de a fegy­vergyakorlat megszűntével segélyezési igényei a ka­tonai szolgálat alatt szerzett betegség tekintetében is fölujulnak. Az I. szakasz pedig a kötelező betegsegitő biztosítást lényegesen kiterjesztette még oly üze­mekre vagy foglalkozási ágakra is, amelyek az ipar- törvény alá nem tartoznak és igv alkalmazottjaik szorosabb értelemben vett ipari vagy gyári alkal­mazottaknak nem is tekinthetők. így a régi törvény szerint biztositandókon kívül a műszaki és ügynöki irodákban, színházaknál, gyógyszertárakban, gyógy­intézeteknél, nyilvános tanintézetek műhelyeiben, egyesületek, társulatok, ipartestületekné), e törvény szerint alakult biztositó pénztáraknál akár állan­dóan, akár ideiglenesen, kisegítőképpen, vagy átme­netileg oly fizetéssel vannak alkalmazva, amely évi 2400 koronát, vagy napi 8 koronát meg nem -ha­ladja. A biztosításra nem kötelezetteket, mezei mun­kások és cselédek, házi cselédek, közönséges nap­számosok stb. stb. mind el kell fogadni biztosításra, ha önként belépnek. Ezen, az eddiginél jóval nagyobb áldozatokat igénylő betegsegélyző intézményhez a törvény 41. szakasza értelmében a munkás az eddigi kétharmad járulék helyett csak fél járulékot, ellenben a mun­kaadó, akivel, ha a legkisebb mulasztást követi el, szinte statalialiter bánnak el, az eddigi egyharmad járulék helyett most már szintén féljárulékot, tehát ugyanannyit, mint a munkás, köteles fizetni. Sza­vatol a teljes járulék befizetéséért, de ennek felét, föltéve, hogy ez módjában áll, levonhatja a munkás béréből. Most pedig térjünk át a balesetbiztosításra. Testi sérüléssel járó baleset után (70. szakasz), a biztosítottnak a következő kártalanítás jár a bal­eset biztosítási alapból: 1. Ingyen orvosi gyógykezelés, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a balesetet követő 11-ik héttől kezdve; 2. munkaképtelenség, illetve a munkaképesség csökkenése esetén járadék a biztosított haláláig. A járadék teljes munkaképtelenség esetén a biztosított évi munkakeresményének 60 százaléka; a munkaképesség részleges csökkenése esetén a tel­jes járadéknak az a hányada, amely aránylagosan megfelel. Ha a járadékot élvezőt újabb baleset éri, az újabb járadékot azon kereset után állapítják meg, amely nagyobb volt. Ha a sérült a baleset folytán tehetetlenné vált, járadéka a teljes évi munkakeresmény egész össze­gére fölemelendő. Elhalálozása esetén az özvegyen maradt nők az elhalt férj évi keresményének 20 százalékát, a hátra­hagyott gyermekek tekintet nélkül a törvényes vagy törvénytelen származásra, az évi keresmény 15 szá­zalékát, ha pedig teljesen árván maradtak, 30 szá­zalékát kapják, 16 életévök betöltéséig. Ha az öz­vegy újból férjhez megy, végkielégítésül az elhalt, férj évi keresményének 60 százalékát kapja. Ha a gyermekek közköltségen nyilvános intézetbe helyez­tetnek el, elhelyezésük idejére a járadék tőkésittetik. Ha a gyermekek tanulmányaikat folytatni akarják,, a járadékot tovább is kaphatják. Szülők és nagy­szülők, ha az elhalt keresetéből éltek, munkakeres­ményének 20 százalékát kapják. Ugyanilyen viszo­nyok között az unokák is 16-ik évükig 20 százalékra tarthatnak igényt. A hátramaradottak összesen az évi keresmény 60 százalékét kapják. Az igényjogo­sultság biztosittatik, ha az igényjogosult külföldre távozik és még nagyobb mértékben, ha onnan visz- szatér. A kártalanítás alapjául szolgáló javadalma­zás kiszámítása a legliberálisabb módon történik, az átlagos napibérek háromszázszorosát véve alapul Egész sorozata a szakaszoknak biztosítja külömböző eltérő viszonyok között az igényjogosultak érdekeit. A baleset biztosítás összes költségeit pedig ki­zárólag a mukaadó fedezi sajátjából és a törvény szerint azok is biztosítottaknak tekintendők, a kiket munkaadóik bármi okból elmulasztották bejelenteni a pénztárhoz. Ezek volnának tehát röviden összefoglalva a törvény által nyújtott kedvezmények. De térjünk át most az életbeléptetéssel járó nehézségek okára. Első sorban az állami munkásbiztositó-hivatalt kellett szervezni,- amely azután a törvény szövege szerint végzi a jelenlegi pénztárak átszervezését; el­rendeli és irányítja az uj kerületi munkásbiztositó- pénztáraknak, valamint az ezek képviseletéből kiala­kult választott bíróságnak, az országos munkásbeteg- segitő- és baleset biztosító-pénztárnak megalakulását. Törvényszéki csarnok. Pályázat. Dr. Nyisztor Adorján kir. törvény­széki elnökhelyettes, a törvényszéknél megürese­dett aljegyzői állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények két hét alatt adandók be. Sieti p i a c z. Gyula, julius hó 27-én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét elején élénk volt az irányzat, a hét közepe táján elgyengült a jobb cséplési eredményekre és végül eredményként 25—30 fillért veszített árából. Heti piaczunkon csekély kínálat mellett adatott: . 20-40—21-30 12-20-12-40 14-20—14.40 el­Búza Árpa Zab Terureri 11-20-10 40 10431/1907. ikt. sz. Pályázati hirdetmény. Gyula városánál lemondás foly­tán megüresedett közigazgatási tanácsnok árvaszéki ülnöki állás betöltésére pályázatot hirdetek. Felhivom mindazokat, akik ezt az állást elnyerni óhajtják, hogy törvényes ké­pesítésüket igazoló, szabályszerűen felszerelt pályázati kérvényüket hozzám az 1907. évi augusztus hó 4-ik napjáig bezárólag adják be; a később beérkező kérvényeket nem fogom figyelembe venni. A közigazgatási tanácsnok, árvaszéki ülnöki állással egybekötött javadalom évi 2000 korona. Gyulán, 1907. évi julius hó 6-án. Ambrus Sándor, 298 3—3 * alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom