Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-28 / 30. szám
4 BÉKÉS 1907. julius 28. Veszett eb garázdálkodása. A szarvasi határban levő egyik gazda, Gyuricsan Pál tanyáján, — jóllehet, a határ ebzárlat alatt van, — szabadon bocsátva, kóborolt a tanyás lompos, nagy kutyája. A tanyán egyedül a gazda 10 éves leánya volt otthon, midőn egyszerre a kutya eszeveszett szűküléssé] a kis leánynak rontott, azt földre teperte, összemarczaDgolta és megmarta. Egy arra járó munkás mentette meg a szerencsétlen teremtést a veszett kutya karmai közül, kit beoltás végett a napokban felszállitottak a Pasteur intézetbe. Gyárégés Orosházán. Rövid idő alatt a 3-ik veszedelmes tűz pusztított Orosházán e hó 22-én, mely ha a pár hét óta tartó zivataros időben tör ki, beláthatatlan katasztrófának válhatott volna okozójává. Szerencsére majdnem szélcsendes időben tört ki délután negyed 3 órakor Tafler Jakabnak, a község közepén fekvő seprügyárában, melyet lokalizálni lehetett volna, ha a tűzoltóság idejében vonul ki a veszedelem színhelyére. Azonban az az állhatatlan és eléggé el nem Ítélhető szokás vált rendszerré, hogy a község 5 pár lova állandóan el van foglalva hivatalos személyek szállításával és tüzveszedelem esetén a tűzoltóknak és a lakosságnak kézicsővel kell a fecskendőt a tűzhöz huzni, mint történt az most is. A tűz a zsuppraktárban tört ki és onnan a késön érkezett fecskendő miatt hamarosan átcsapott a nyers czirokraktárra, melyet teljesen elhamvasztott. Roppant veszdelemben forgott a kész áru raktár és a műhelyépület is, de azt megvédte a vastag tűzfal és a pléhtetőzet. A tüzet délután 6 órakor sikerült lokalizálni úgy, hogy a napokig még égő nyers áruk őrzésére csak egy őrsége maradt kint az önkéntes tűzoltóságnak- A kár 50 ezer korona körül van, mely azonban biztosítás révén jórészt megtérül. Az oltásnál Hering József csővezető tűzoltó veszedelmes égési sebeket szenvedett. Merész tolvaj. Orosházán Gyánosi György lakásába addig, mig az egyedül levő Gyánásiné a szomszéddal beszélgetésbe volt, egy eddig ismeretlen tettes behatolt, s onnan 2 darab 100 koronás bankjegyet s egyéb kéznél levő értékes holmikat magához véve elillant. Mikor Gyánásiné visszajövet a házukba bement az utczaajtó mellett talált egy embert, aki őt meglátva szívélyes köszöntéssel odább sompolygott. Gyánásiné mit sem sejtett az ismeretlen rejtélyes találkozásából, csak mikor a szobába ért, látta, hogy az almárium fiókja kihúzva, s a pénztárcza üresen nyitva volt. Ekkor csapott lármát, de hasztalan, mert a nyájas idegen ekkorra kámforrá vált és elillant. Czigányvér. Kovács Mihálynó gyopárosi vendéglőjébe Horváth Mária fizető pinczérnő szobájába az ablak betolása után betörtek és elloptak 98 K készpénzt és egy drága női tárczát. A gyanú azonnal Lakatos Zoltánra, a Szegeden ezüst babérkoszorúval kptüntetett fiatal primásra esett. Az eset részletei a következő: Egy kisebb társaság mulatott a vendéglőben Zoltán zenekarának játéka mellett. 12 óra tájban feloszlott a mulató társaság, a czi- gányok elszéledtek, csak Zoltán maradt vissza, de nem sok idő múlva ő is eltűnt. Horváth Mária pinczérnő váltani akart s mivel szobájában volt a pénze, bement oda, de pénzét sehol sem találta s csakhamar rájött, hogy az ablak ki van törve. Lármát csinált és az összeszaladt vendégek gyanúja Zoltánra esett, aki már akkor egy kocsin Szentesre utazott 8 vonatra ülve meg se állt Szolnokig. Itt a hídon a Tiszába dobta a lopott tárczát. Szolnokon mulatott, onnan azután Pestre utazott, ott pedig addig mulatott, mig a pénzében tartott; mikor elfogyott visszajött s jelentkezett a csendőrségnél. Bugyelláris dobás. Ezen néven ismeretes már a közbiztonsági közegek előtt az a régi tolvajlási mód, hogy a tolvaj magának kiszemelt áldozatát félrehiva, útközben egy üres bugyellárist találnak, amit sebtében a ravasz tolvaj rejt el azzal, hogy annak tartalmán közösen fognak osztozni. Alig haladnak nehány lépéssel tovább, lélekszakadva érkezik a talált bugyellárist elvesztő károsult, aki nem más, mint a bugyellárist megtaláló tolvajnak a czimborája és ez direkt azon kérdéssel fordul az áldozathoz : ő találta meg az elvesztett bugyellárist, mire az áldozat zsebébe nyúl és annak pénzzel telt - bugyel lárisát kikapva, azzal futásnak ered. A zsebélést ily módon eszközlő tolvajt most már a czimborája üldözi, s az áldozat pedig ámultában a helyszínen maradva sirva nézhet bugyellárisa után. Ezen methodus szerint lopták el a mostani gyulai országos vásáron Tákos Sándor kevermesi lakosnak 250 korona és Kátay István kisiratosi lakosnak 150 koronával megtöltött bugyellárisát. Az ismeretlen tolvajok ellen a hatósági eljárás folyamatba tétetett, s a rendőrfőkapitányhoz érkezett névtelen levélben a tolvajok meg is neveztettek és szembesítés végett károsultak beidéztettek. Elégett termés. A múlt vasárnap délután 2 órakor Csabán, a fényesi határban Kocziszky Mátyás bérletén nagy tűz volt: az idei árpatermés 180 keresztje elégett. A tűz a vasúti mozdony szikrájától keletkezett; a kár megtérül biztosítás utján. Életunt aggastyán. Orosházán öngyilkossá lett egy 80 éves aggastyán, Valeczkay István. Az öngyilkos ember jó módban élt és semmi oka sem volt panaszkodni a sorsra. Az öreg azonban megunhatta az életét, mert napok óta a búskomorság jeleit észlelték viselkedésén hozzátartozói. Az aggastyán felakasztotta magát s mire észrevették tettét, már halott volt. Kóborczigányok lólopásai. A gyulai országos vasárra érkezett, de a rendőrség által a vásárra be nem engedett kóborczigányok, e feletti bosszújukban, a határban ütötték fel tanyájukat, s hogy emlék nélkül ne távozzanak, 21-dik és 22-dikére virradó éjjelen összesen 15 darab lovat és egy kocsit ellopjak s azokkal tovább állottak. Csőké Mihály gyulai gazda tanyájáról 3 darabot, összesen 900 korona értékben, ifj. Hack Márton gazda tanyájáról 6 darabot, összesen 1520 korona értékben, ifj. Puskás András tanyájáról 4 darab lovat 1200 korona értékben és Bangó János tauyájáról egy kocsit és 2 darab lovat 700 korona értékben loptak el. A lovak egy részét Újkígyós és Orosháza alatt szabadon bocsájtották s azok a csendőrség által felfogattak és tulajdonosaiknak visszaadattak, az ifj. Hack Márton lovaiból azonban még 1 darab, daczára a nyomban folyamatba tett hatósági eljárásnak, megkerithető nem volt. Evek Óta ismétlődött, hogy aratás beálltával az eső heteken, hónapokon át következetesen kerüli az alföldet, különösen pedig vármegyénk területét. A szárazság okozza ennek következtében, hogy a tengeri, mely junius hó végéig rendszerint gyönyörűen áll, a csövezés de még inkább a szemzés időszakában eső hiányában szenved és többé kevésbé elpusztul. Ugyanez a veszedelem fenyegeti a tengeri termést és mindennemű veteményt az idén is. Csütörtökön reggel volt ugyan némi eső, mely ahol elvonult, igen jótékony hatással volt a növényzetre, de — vett értesüléseink szerint — a szükséglethez képest kevés is volt és ez a kevés is aránylag csak kis területre -terjedt ki. A csütör tökinéi i8 nagyobb eső volt tegnap délben városunkban, de hogy ez mennyire terjedt, azt lapunk zártakor még nem tudhatjuk. Ami az aratási munkálatokat illeti, az összehordás is már mindenütt befejeztetett és ahol nem nyomtatnak, az összes cséplőgépek már működésben vannak. A termés eredményéről lapunk múlt heti számában irtunk és a hét folyamán tapasztaltak tudósításunk alapossága mellett tanúskodnak. Pártoljuk a hazai ipart! Be sokszor halljuk e szózatot és mégis szükségleteink fedezésénél nem vigyázunk eléggé, hogy ne osztrák árut vásároljunk Ezer meg ezer idegen fogtisztitó szert vesz naponta a magyar közönség, mikor itt van most a kiváló magyar gyártmány a Brázay-féle Kalogén sósbor- szesz fogkrém, mely valósággal ideális fogtisztitó és ápoló szer. A gyermek-kolera és nyári hasmenés ellen kitűnő szer a Kufeke-féle gyermekliszt tej nélkül vizbe adva, mivel helyes arányban vannak meg benne az anyatejben foglalt alkotórészek, úgy, hogy csupán csakis vele lehet a gyermekeket táplálni. Az ő fehérjéi igen alkalmatlanok azon gombacsirák tenyésztésére, a melyek a hasmenést okozzák, tehát megszüntetik a betegséget. A természeti szépségek panorámája. A közeli bihari havasok egyik kies völgykatlanában, — melynek vidéke gyönyörű természeti szépségeivel a szemlélőben örökké feledhetetlen bájos emléket hagy, — van egy vadregényes hely. A ritka szépségű fenyvesek árnyában még a legforróbb időszakban is, a nap bármely részében kellemes, hüs menedéket talál a természet iránt rajongó épugy, mint az a ki üde friss jó egészségére csak egy kicsit is hajlandó áldozni. Itt a szomszédban fekszik ez a szépséges panoráma, ez a csodálatos olcsó üdülő hely: Biharfiired. Aki ismeri soha el nem felejti, aki nem ismeri menjen el, örökkön megemlegeti. A fürdő rendkívüli olcsóságánál fogva az idén már nagy látogatottságnak örvend. A nyaralókon, villákon kívül a svájczi stylben emelt épületekben 2 K-ért alkalmas jó szobátés kényelmes ellátást, a vendéglőben jutányos áron Ízletes étkezést kaphatni. A csodás kirándulási helyeken kívül van tennis, hangversenyek, állandó zenekar, az összes hírlapok, tekepálya stb. Az igazán mérsékelt árakkal szemben tehát regényes szórakozást is nyújt e nyári üdülő hely, melynek forrásvizei, a kristály tiszta patakvizek és hegyi források s látványosság számba menő vizesései híresek. Biharfüred széltől védett pormentes kiimája a légzést, anyagcserét, vérkeringést fokozza, a test hőmérsékét szabályozza, az izomzat tevékenységét emeli, az étvágyat, az emésztést fokozza, az álmatlanságot, izzadást megszünteti, az arcznak üde szint, a szervezetnek ruganyosságot, erőt ad, azt páratlanul edzi, szóval első rendű klimatikus gyógyhely. Az elő saison junius 15-től julius 1-ig a fősaison julius 1-től augusztus 31-ig, az utolsó saison 1 szeptember hó 1-tól szeptember hó 15-ig tart. Részletes felvilágositászal és prospektussal szívesen szolgál Magyari György fürdő gondnok, Biharfüreden, u. p. Budurásza. KALOGÉN Brázay sósborszesz FOGKRÉM A?LEGJOBB 111 19—40 Tarka képek. Nagyon téved, aki azt hiszi, hogy kánikula is van a világon. Kiment az már a divatból, s Gyulából a legkellemesebb nyári üdülőhely, klimatikus gyógyhely lett. Az Uj-Körözs hullámai vetekednek az Adria hullámaival, a duzzasztó által okozott hullámverés épen olyan, mint az abbaziai partokon a tenger hullámozása. A külömbség Gyula és Abbázia közt csupán az, hogy itt a fürdőzés olcsó, ott pedig drága, ennélfogva a gyulaiak oda mennek, az ad- riaik meg azt hiszem, amilyen élelmesek s meghallják, hogy itt csak olyan kellemesen, de olcsóbban lehet fürdőzni, ide fognak jönni. S akkor lesz Gyulán is adriai élet, mert hisz itt lesznek az adriaiak. Csak egy kicsit reklamirozni kellene a mi »duzzasztónkat» a »Fiume és vidéke«, vagy a »Magyar tengerpart« czimü fiumei újságokban, Békés Gy. egy pár sikerült, fényképfelvételét »Fürdés közben«, vagy »Szalonnasütés fürdés után« czimmel közölni kellene a »Moderne Kunst«, vagy az »Illustration« czimü világlapokban s azt hiszem, nem lenne láto- gatottabb hely a Körözs hullámainál, természetesen hirdetve azt is, hogy a légmérséklet állandóan egyhe, kellemes. Gyuláról sokan mentek a Tátrába, Borszékre s egyéb messzebb fekvő, hideg éghajlatú fürdőhelyekre s most mindenünnen azt írják, hogy majd megfagynak, a szobákban fűteni kell. — Nem elég tehát, hogy a télen boszankodtunk a drága fa fogyásán, most meg drága vendéglői árak, fűtött szobában nyaralunk. De hát fürdőzni »muszáj«, mert megszólnák az embert a »jó barátai és barátnői«, ha az egész nyarat itthon töltené kedélyesen. Még katonáink is elmentek nyaralni csapatostul, s nap mint nap Tenke környékén vesznek nap- fürdőt, s dicsekedve jönnek majd haza, hogy milyen
