Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-14 / 28. szám
6 BÉKÉS végső szükségben vannak, ügy hírlik, hogy a szegény munkások lelketlen bujtogatók félrevezetéseinek áldozatai, s most látják, hogy mennyire balgák voltak hitelt adni a rosszakaratú „nép• apostolok“ tanácsainak. Egyik csabai lap azt is közli, hogy a kenyérkeresettől megfosztott munkások most együtt keresték fel a „nép barátját“ Achim L. Andrást, s elpanaszolták neki kétségbe ejtő helyzetüket. De már Achimnak vannak arató munkásai ! Az első arató sztrájk — megszűnt. Békés- vármegyében az aratási munkálatok zavartalan lefolyása tekintetében fennálló kilátások már-már lerontattak a szarvasi járásban. Ugyanis Schwarts Lajos csabacsüdi birtokáról az a jelentés érkezett be a járás főszolgabirájához, hogy mintegy 70 munkás az aratást abban hagyta. Meg kell az igazság érdekéből jegyeznünk, hogy ez9k nem békésvár- megyei munkások. Erre a főszolgabíró, — minthogy az arató munkások követelése szerződésbe ütköző volt, — őket szerződésszegés czimén 14 napi elzárásra ítélte. A megfelebbezett Ítéletet a H. fokú hatóság helybenhagyta, s minthogy az aratók már munkába állottak s a sztrájkot megszüntették, az Ítélet végrehajtását felfüggesztette. Óriási vihar Csabán. Szerdán két óra tájban váratlanul ítéletidő kerekedett Csabán. Rettentő erejű orkán vonult át a városon, pusztítva, rombolva mindent, ami útjába akadt. A vihar okozta károkat nyomban alig lehetett megállapítani, de annyi bizonyos, hogy alig van ház, amely valami nyomát ne viselné a rettenetes időnek. Az orkán erejéről fogalmat alkothatunk egy pár jelenségéből. A Fiume-szálló nyári éttermének bádogtetejét az óriási szélvihar leszakította s a hatalmas súlyú pléhdarabokat keresztül röpítette az emeletes épületen, keresztül a sok méter magasságú telefon sodronyokon és a piacz közepén dobta le. A bádogfedeleket különben a legtöbb házról leszakito'.ta a szél. A Rudolf-főgimnázium zsindelyes tetejét nagy mértékben megrongálta. Sok kár esett a városházában is. A katholikus templom előtt egy ember- vastagságú fát gyökerestül csavart ki az orkán. Az Ítéletidő 8—10 porczig tartott, utána rövid ideig tartó felhőszakadás volt, majd ismét heves, de az előbbinél sokkal enyhébb szél zúgott végig órákon át a városon. Dmke müvészestélyek. E hó 10-én kiváló műélvezetben volt része a csabaiaknak. A Délmagyar- országi Közművelődési Egyesület megbízásából Krámer Jenő, a szegedi színház főrendezője mü- vészestélyt rendezett ez alkalommal Békéscsabán. Az estély tiszta jövedelmét a Dmke kulturális feladataira fordítják. A békéscsabait megelőzőleg július 9-én Orosházán tartottak müvészestélyt, ame lyet minden év nyarán megismételnek a jövőben. A magas értékű élvezetes estély műsorából kiemeljük K. Hegyi Lilinek, a szegedi színház szubrett- primadonnájának énekszámait, Kendi Boriska vig játéki szubrett és Krémer Jenő páros jelenetét, Tubay Margitnak, a budapesti „Király-Szinház“ első tánczosnőjének tánczait és Iványi Antal baritonistának énekszámait. Donáth Lajos, a pozsony színház kiváló karnagya, a dirigáláson kivü) zongorajátékkal is közreműködött. Eljegyzés. Golubovix Sándor városi főjegyző Bjelina (Bosznia) eljegyezte Friedriph Antóniát Orosházáról. Tüzek. Múlt héten Orosházán Győri Dani István füszerüzletóben tűz ütött ki. A megérkezett tűzoltóság betörte az ajtókat és a kirakatot, majd később a raktárba vezető ajtót is. Csak a gyors mentésnek köszönhető hogy a tűz a háztetőbe bele nem kapott s az egész háztömb le nem égett. A bolt és berendezése 10 000 koronára volt biztosítva a Ponciernél. Másnap Csepreghy János gazdálkodónak Kisszók-parton levő háza ismeretlen okból kigyuladt és porig leégett. A gazda és felesége a tűz kiütésekor a tornáczon voltak, mig kis leánykájuk a szobában. A kis leányt szerencsésen kimentették. A berendezésből nem maradt meg más mint az ágynemű, a mely kint volt a tornáczon. A ház biztosítva volt s igy részben megtérül a kár. Pénz a sir mélyén. Egyik sárréti községben az örökösök hatósági engedelem nélkül bontolták fel egy gazda sírját, hogy pénzt keressenek a koporsóban. Megtudták ugyanis a temetés után, hogy az elhunyt gazda mellénye-zsebében tartotta pénzét s mellényét megvizsgálás nélkül temették el vele. Kimentek aztán éjjel a temetőbe, kiásták a sirt s feltörték a koporsó fedelét, kikutatták a holton levő mellény zsebeit. Az egyik zsebben találtak 5 drb. százas bankót és hét darab húsz koronást A koporsót azután vissza tették s behantolták a sirt. Az elöljáróságnak azonban tudomására jutott az eset és az ügyészségnek jelentést tett a szokat- len örökség csinálásró 1. Grand Prix-t nyerték az „Alexin“ zsirmüvek a Nemzetközi Sütőipari Kiállításon fényes bizonyi- tékánl annak, hogy a magyar munka és szakértelem minden versennyel szemben megtudja helyét állani. A Budafokon mintaszerűen és minden modern vívmány felhasználásával épült nagy ipartelep „Alexin“ növényz8Ír és „Kalács-Alexiti“ növényvaj gyártmányaival úgy a közönség, mint a szakemberek teljes elismerését vívta ki és a házi határain messze túlmenő hírnévre tett szert, amenyi- ben a növényzsir gyártás terén eddig lehetségesnek nem tartott színvonalra emelte gyártmányain k minőségét. Az „Alexin“ zsirmüvek tulajdonosa Dr. Scmidl és Társa cég Budapest Gyár : Budafok. Minden praktikus háziasszonyra nézve nagy nyereség ha a Glóbusz tisztitó kivonatot használja, melyet Fritz Schulz jun. r. t. gyárt Lipcsében. Neuburgban, Egerben és Lincolnban New-York mellett. Évente több mint 70 millió Glóbusz tisztitó kivonatot küldenek szét, ami bizonyítéka annak hogy az a fémtisztitószer általános és megérdemelt figyelemnek örvend, és hogy több millió háztartásban, műhelyben, üzletben, katonaságnál vasútnál és szállitótársaságnál használják. Csak elsőrendű szer örvend ilyen elterjedtségnek. A Glóbusz tisz ti tószer kivonat a legjobb nyersanyagokból, különösen neuburgi homokkrétából állítják elő, a mely páratlan jó minőségben csak is a Fritz Schulz jun. részvénytársaság bányáiban található és azt gőziszap- gyárakban legújabb gépekkel legfinomabb minőségre dolgozzák fel. Tanárjelölt órákat ad. Czim a kiadóhivatalban. BrÁZAY SÓSBORSZESZ I FOGKRÉM aIeojobb ** I 111 17-40 Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Miként juthatunk nagy jövedelemhez? Kétség télén, hogy ma, amidőn a husdrágaság napról-napra fokozódik, a legjövedelmezőbb gazdasági foglalkozás a marha és a baromfitenyésztés. Azonban szarvasmarhát nem mindenki tenyészthet, de baromfit jóformán minden család tenyészthet s ha nem is tenyészti azt tojásból, akkor is tarthat, azaz csibe korában pár fillérért veszi azt s otthon hulladékokon nagyra neveli s igy olcsón finom és tápláló húshoz, tojáshoz és tollhoz juthat. Főként a pulyka tartása és nevelése jövedelmező. Maga a minister 3 év előtt országos, felhívást intézett a közönséghez, hogy karoljuk fel jobban a jövedelmező pulykatenyésztést. És van i8 ennek a felhívásnak hatása. Ma sokkal nagyobb arányú már e tenyésztési ág, mint 3 év előtt volt. Most Hreblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő, régi és közkedvelt gazdasági iró tollából megjelent a „Pulykatenyésztés és értékesítése“ czitnü 140 oldalas s 48 képpel díszített munka, melynek megszerzését és az abban kitűnő magyarsággal adott tanácsokat és útmutatásokat mindenkinek a legmelegebben ajánljuk. Megrendelhető e munka 3 korona 20 fillér előlege8 beküldése mellett a szerzőnél Budapest Városliget Mezőgazdasági m. kir. muzeum. 1907. július 14. Gyulai krónika. Itt a perzselő nyár izzó melegével, Szabadságot élvez a here, a stréber, Minisztertől kezdve hivatalszolgáig, Minden élő ember üdülésre vágyik ! De hát igy van rendjén, igy vala ez régen, S valószínű igy lesz mindig a jövőben, Mert hogy munka után a nyugalom édes, Nem sok magyarázat kell az eféléhez!... Szabadság és fürdő! Ez a jelszó manap, Kell sok uj toalett, s egy féltuczat kalap, Indul az asszony nép éjszakra meg délre, Sok gondot okozni férj-urának —. télre 1 Megapad a tárcza, ha ugyan apadhat, Nyargal kölcsön után, aki kölcsönt kaphat, Nem egy szegény férj kap nehéz iGZíd-lázat, Visszasírva anyját, s a szülői házat 1 Mert van-e istenibb mint fizetni nyáron, S heringként utazni hetedhét határon, Mint' izzadni, főni, állni, lótni-futni, Hogy eltudjunk egy kis oázisra jutni, Hol mint szabad madár, tengernyi pénz árán, Tanulva — magyarként — saját magunk kárán, Van szabad levegőnk, szabad vizünk, napunk, Elhitetvén itthon, hogy nóblisak vagyunk ! No de hát nem csoda, hogy Gyuláról manap Aki csak teheti, szökik és szárnyra kap 1 Mert hisz Somogyiék szintén kaput zártak, S fatornyos hazánkból vígan tovább álltak, Igaz csak hat hétre, nyári szünidőre, A jól megérdemelt rövid pihenőre, Mely után megifjult uj erőre kapva, Visszajönnek újra 30—40 napra 1 Szóval a szezonnak első fele készen, Róla referálni már nem osztályrészem, Ott van a kritikus, nem is egy de három, Gyüjthetik az erőt az őszre a nyáron ! De kritika helyett azzal is beérem, Hogy azt az óhajtást amely kisért régen, Amit a közönség hangoztatott gyakran, összerójjam szépen a búesúversszakban 1 Károlyi Leona az operett lelke, Minden szerepébe a lelkét lehelte, S hogy ő visszajöjjön, amint eddig vártuk, Azonképpen most is egy szívvel kívánjuk ! És ebben a hitben, ebben a reményben, Köszöntjük a gárdát érdeméhez mérten, Ezzel adunk kezet rövid búcsúzásra, Mindössze hat hétre, a viszontlátásra! Regös. Színészet. A nagyváradi színtársulat gyulai szezonjának első fele letelt. A derék gárda tagjai elszéled tek ki erre, ki arra, hogy augusztus 24-ike körül uj erővel kezdjék meg a szezon második felét. Egy kis visszapillantást vetve a szezon első felére, azzal — daczára a valamivel csekélyebb érdeklődésnek — úgy anyagilag, mint erkölcsileg meg lehet elégedve úgy Somogyi direktor, mint a társulat maga. Tőlünk tel- hetőleg jártunk a színházba az idén is, és szeretettel vettük körül azokat, kik arra művészi tudásuk, tehetségük és játékuk által rászolgáltak. Csupán a délutáni előadások ellen volt kifogásuk azoknak, kik csupán a délutáni előadásokat szokták látogatni. Panaszkodtak a társulat minden tagja ellen, hogy agyonütik az egész előadást nevetgéléseikkel, beszélgetéseikkel, s ezenfelül úgy megrövidítik a darabot, hogy volt olyan előadás is, amely mindössze háromnegyed óráig tartott. Ezen vádak és panaszok nagyrésze igaz lehet, mert hiszen pl. Budapesten és mint tudjuk Nagyváradon is, a délutáni és esti előadások közt nincs különbség, egyformán kifogástalan mindkettő, de ha mi igazat adunk ezeknek a vasárnap délutáni panaszkodóknak, akkor ők is legyenek méltányosak, elfogulatlanok és Somogyi Károly színtársulatát ne a délutáni, hanem az esti előadások után ítéljék meg Különben hisszük, hogy az őszi szezonban, a vezetőségnek ezen körülményre is kiterjedő figyelme és intézkedése következtében a vasárnap