Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-14 / 28. szám

1 1907. Julius 14. BÉKÉS 7 délutáni színházlátogatóknak sem lesz okuk panaszra. Most pedig hat hétre búcsút mondunk Somogyi di­rektornak és társulatának abban a hitben, hogy az őszi szezonban uj erővel térnek vissza a színészet csarnokába, s betegségéből felgyógyulva velük lesz és velük együtt játszik a gyulai közönség kedvenCze Károlyi Leona is. Tehát a viszontlátásra! A vig özvegy. Szombaton, most már bérletben, negyedszer került színre az idei saison legnagyobb vonzereje, ugyanazzal a szereposztással, miiit a bérletszünetes előadásokban történt. A közönség túlnyomó része már ismételten megnézte a dallamos operettet és ennek tulajdonítható, hogy a színkör alig félig né pesült be. — E miatt az igazgató nem is tűzte ki többé a darabot s a páros bérlők csak az őszi sai- sonban fogják azt megkapni, még pedig hogy az attractio nagyobb legyen, Károlyi Leonával, aki a legjobb »Vig özvegy« az ország valamennyi prima­donnái között. Szép Ilonka. Vasárnap este Szávay, Szabados és Vágó Szép Ilonkája ment igeu csekély érdeklődés mellett, nagy­részben a már ismert szereposzlással, csupán Mátyás király szerepében helyettesítette Károlyi Leonát Tá­bor y Erida a tőle megszokott igyekezettel. Hajnal György ezúttal is kabinetalakitást csinált a czinkotai kántor szerepében, kapott is rengeteg tapsot, ová- cziot a közönségtől. Rück Károly karmester lendü­lettel dirigálta a zenekart. Rákóczi fia. Talán maga Rákosi Viktor sem fogja Rákóczi fia czimü darabját legjobb alkotásai közé sorozni. Alkalmi darabnak azonban a »Rákóczi fia« minden­esetre alkalmas, mert van benne egy pár igen ha­tásos jelenet és sok kiszólás, amire azt szokták mon­dani, bogy ez kell a magyarnak. Különösen ' Krász­nál koldusjelenete volt a darab fénypontja s a sze­mélyesítő művész közvetlen játékával teljesen lekö­tötte a közönség figyelmét és kiérdemelte a tapsot. Hogy a darab thémájáról szóljunk, nem valami há­lás feladat az, amire Rákosi ennek a darabnak meg­írásakor vállalkozott: hogy egy nemzet előtt leg­nagyobb hőse korcs fiának tragikus sorsát ecsetelje. A Sasfiók Rostand kezei közt sem tudott igazi ab­solut becsű munkává kialakulni, pedig aki a Cyranót megtudta írni, az az irásmesferség elsőrangú művé­sze és a SasfióE még sem léphet a Cyranó nyomába. Hiába, egy nemzet nem szereti, ha dicsőséges múltja helyett, szomorú emlékek posványába viszi az iró. Az előadás azonban általában jó volt. K. Kovács Mariska és Tóth Elek, Hajnal, Sárosy, Fehér Gyula, Beregi, Bérezi, Palásthy, Simon Mariska és a többiek valamennyien igen jó alakítást nyújtottak. Az ének­karok is jók voltak, Sárosi — néhol ugyan hibásan, de azért érzéssel énekelt. Rip van Winkle Bár számtalanszor került Gyulán is színre, a komolyabb zene iránti érzék szerencsére nem apadt annyira le, hogy Rip van Winkle, ha zsúfolt házat nem is (pedig mindig azt érdemelne), hanem szám- bavshető nagyobb közönséget ne tudna vonzani. így volt ez alkalommal is, akik a színházban voltak, azok túlnyomó része mindannyiszor nézte az ope­rettek legjobbikát, mert valamennyi annak tartja Ripet és ezúttal sem bánta meg, hogy nem lett hűtlen a darabhoz. Az előadás a', egész saison ope rett-estéinek legsikerültebbjei közé sorolható. Acziin- szerepben Szende Eerencz úgy gyönyörű bariton hangjával, mint remek énekével, sőt — amit mint kezdő színésznek különös dicséretére mondunk — elfogad ható jó játékával valósággal excellált. A kö­zönség korán sem volt Szendétől ily kiváló alakí­tásra elkészülve s valósággal elborította őt tapsok­kal és lelkes ovácziókkal. Méltó partnere voltLiszbet szerepében Tábory Frida, ki mint subrette, a szo­rosan nem neki való szerepben legjobban bebizo­nyította művésznői képességeit. Hangjának szépsége s nagy terjedelme csak ez alkalommal tűnt ki a maga valóságában. — Igen szépen játszott a két Heszvera gyerek s a többi szereplő is hozzájárult az est művészi sikeréhez Trilby. Szerdán, a szezon első felének utolsó előadá­sául s egyúttal a társulat egyik legkiválóbb tagjá­nak, Fehér Gyulának jutalomjátékául a Trilby ke­rült színre a közönség szép számú érdeklődése mel­lett. Trilbyt E. Kovács Mariska, Svengálit Fehér Gyula személyesítette, mig a többi főszerepek Tóth Elek, T. Pogány Janka, Simon Mariska, Hajnal, Bérezi és Palásthy kezeiben voltak Fehér Gyulát szín­relépésekor perczekig tartó lelkes tapssal fogadta a közönség, olyan ováczióban, tüntetésben volt része, minőben az idén talán senkinek a társulat tagjai közül. Elárasztották őt a szeretet minden külső je­lével, kapott csokrot, koszorút, pálmaágat és a má­sodik felvonás után vagy tizszeri kihívást, ami szin­tén páratlanul áll a szezon első felének történeté ben. Mindezt azonban nem kapta érdemetlenül. Sze­repről szerepre jobban és jobban hozzánőtt a szi­vünkhöz az ő finom, kiváló qualitásokkal gazdagon megáldott művészi egyénisége! Nem csinált reklá­mot magának, nem ütötte a nagy dobot! Mint igazi művészember, a diskréczió feltétlen hívének mutatta be magát eddigi szereplése alatt mindenkor. — És mondanunk sem kell, hogy számottevő, értékes si­kerekhez csupán igy lehet jutni. Az a színész, aki csupán a páholyok és földszint tapsaira reagál s nem ragadtatja el magát a magasabb régiók olcsó tapsaitól, annak van jövője, van művészi egyénisége, ambicziója s az előtt nyitva áll a pálya a fővárosi színpadokra. A közelmúltból Tihanyi példája is ezt igazolja. Fehér Gyula Svengali szerepében minden borzalmassága mellett, tökéletes művészi alakítást nyújtott. Jobb szerettük volna ugyan őt valamelyes szimpatikusabb szerepben látni éppen jutalomjátéka alkalmából, mint, mondjuk például a Dorrit kisasszony-ban, (reméljük, az ősszel ebben is látjuk!) de hogy ezt a darabot, ezt a szerepet válasz­totta, az is az ő művészi intelligencziájának, komoly ambicziójának egyik biztos fokmérője! Büszke lehet sikerére, mert az nagy, őszinte és értékes sikert je­lent. Fehér Gyula mellett E. Kovács Mariska játéka ragadta el a közönséget Trilby szerepében s az a csokor, amit kapott, a publikum változatlan szere- tetének és nagyrabecsülésének ismét újabb bizonyí­téka. Kívüle igen jók voltak Tóth Elek, T Pogány Janka és Hajnal, de becsülettel állták meg helyü­ket a többi szereplők is s a rendezés sem hagyott kívánni valót maga után. — Szóval a szerdai est méltó befejezése volt a színi szezon első felének. Heti piacz. Gyula, julius hó 12-én. A budapesti árutőzsdén gabonanetnüekben kü­lönösen búzában a hét elején, régóta nem tapasztalt hausse fejlődött ki, melyre az árak 3 nap alatt 2 koronával emelkedtek mázsánként. A hót vége felé visszaesés mutatkozik úgy hogy a hét eredménye­ként 160 korona emelkedést konstatálhatunk. Heti piaczunkon csekély kínálat mellett el- idatott: Búza . . • 19 60—21*00 Árpa . . 12-20-12-60 Zab Tengeri 14-20-14.60 10 20-10 30 Nyílttól*. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Nyilatkozat. A folyó hó 9-én este a Komló szállodában személyemet ért inzultust illetőleg, miutáu a sértés nyilvánosan történt, köte­lességemnek vélem az alábbiakat nyilvánosságra hozni. Tek. Szántó Soma úrnak Helyben. Tisztelt Barátunk! Beeses megbízása folytán folyó hó 10-én Sándor Ala­dár vasúti hivatalnokhoz kérdést intéztünk a tekintetben, hogy folyó hó 9-én este a Komló szálloda kávéház helyiségében mi okból inzultálta önt. Mire Sándor Aladár a kővetkező kijelentést tette : „Bár alávetem magamat a párbajbiróság határozatának, mindazonáltal, mivel Szántó úr hölgyeket sértett, tettem azt a mit tettem.“ — Ezen kijelentése után fölhívtuk, hogy nevezze meg azon urakat, kikkel az ügyet intézhetjük. A mai napon Hevesi Adolf és Blódy Boldizsár urak, mint Sándor Aladár megbízottai megjelentek dr. Biró Béla irodájá­ban, mint az előre kijelölt helyen, ahol az ide •/• alatt csatolt jegyzőkönyvet vettük fel. Midőn ezt további intézkedése végett Önnel tisztelettel közöljük, egyben kijelentjük, hogy' amennyiben óhajtja, továbbra is teljes készséggel vagyunk rendelkezésére. Szives üdvözlettel Dr. Biró Béla s. k. Künzl Ernő s. k. Jegyzőkönyv. Felvétetett Gyulán, 1907. évi julius hó U-én d. u. 12 óra 30 perezkor Bíró Béla dr. ügyvéd irodájában a Sándor Ala­dár úr által Szántó Soma úr ellen elkövetett tettleges inzultus­ból kifolyólag. Jelen voltak alantirottak : Blódy Boldizsár és Hevesi Adolf, mint Sándor Aladár úr megbízottjai a tárgyalás megkezdése előtt kifogást tesznek az ellen, hogy Szántó Soma úr megbizottaiként Künzl Ernő és Biró Béla dr. szerepeljenek, miután ugyanez ügyből kifolyólag már mint a párbajbiróság tagjai szerepeltek, és igy mint meg­bízottak el nem járhatnak, tehát más megbízottak kijelölését kérik. Künzl Ernő és Biró Béla dr. ezen kifogást tudomásul ve­szik és felükkel közlik és annak elhatározását Sándor Aladár úr megbizottainál 24 órán belül közlik. Ezt Sándor Aladár úr megbízottai tudomásul veszik. Kmf. Blédy Boldizsár, Hevesi Adolf, mint Sándor Aladár úr megbízottai. Künzl Ernő, Dr. Biró Béla, mint Szántó Soma úr megbízottai Jegyzőkönyv. Felvétetett Gyulán, 1907. évi julius hó 11-én este 10 óra 30 perezkor a „Komló“ szálloda emeleti helyiségében a Sándor Aladár úr által Szántó Soma úr ellen elkövetett tettleges inzul­tusból kifolyólag. Jelen voltak alulírottak. A vett értesítés szerint dr. Biró Béla és Künzl Ernő urak felök képviseletében Sándor Aladár vasúti hivatalnok úrhoz f. hó 10-én kérdést intéztek a tekintetben, hogy miokból inzultálták felöket f. hó 9-én este a Komló-szálloda éttermében, mire Sándor Aladár úr kijelentette: „Bár aláveti magát a párbajbiróság hatá­rozatának mindazonáltal mivel Szántó úr hölgyeket sértett, tette azt, amit tett.“ Miután felünk előadása szerint is az inerimiuált alkalom­mal Sándor Aladár ur Szántó úrhoz ment, bemutatkozott, kezet nyújtott és a kávéházba hívta, ahol azt kérdezte tőle: „Van-e tudomása arról, hogy a párbajbiróság miként határozott ?“ Mire Szántó ur kijelentette, azt segédei vele még nem közölték és igy tudomása arról nincs. Erre Sándor Aladár úr azt mondotta: „Vegyetudomásul, hogy a határozat az, miszerint'sértés és igy elégtétel adásnak helye nincs.“ Sándor Aladár úr ezután arra figyelmeztette Szántó urat, hogy az ez ügyben felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint kifejezés „Orgia“ használatát elismerte, mire Szántó úr Sándor Aladár úr szavaiba vágva kijelentette, hogy segédeit megnevezte, tárgyaljon azokkal. Sándor úr erre idegesen hebegett valamit és tett leg inzultálta felöket. Goldmann Ferencz ügyvédjelölt úr ez esetet mint fültanu ugyan igy adta elő, mint felök. Miután Sándor Aladár az előadásával, valamint az ez ügyben felvett következő szövegű jegyzőkönyv tartalmával két­ségtelenül elismerte azt, hogy oly dologért követett el felökkel szemben inzultust, amelyben már előzetesen párbaj bíróság ha­tározott; — jóllehet ezen párbaj biróság határozatának úgy Sándor úr, mint Szántó úr alávetették magukat; fií jelembe véve hogy a párbajbiróság, határozatának meghozatalánál nők szerep­lésére is tekintettel volt; figyelembe véve továbbá azt is, hogy az inzultus előtt Szántó ur kijelentette, hogy nincs még tudo­mása a párbajbiróság határozatáról és igy ez ügyben Sándor úrral csak megbízottai utján tárgyal: alulírottak, mint Szántó úr megbízottai ezen ügyet nem tekiutik olyannak, melyet a lo­vagiasság szabályai szerint kellene elintézni és igy felök részé­ről a lovaglás elégtétel kérésének szükségességét fennforogni nem találják, hanem az ügyet annak elbírálása végett, hogy Sán­dor Aladár úrtól veheti! e lovaglás aton elégtétel, becsületbiróság ele kívánják utalni. Sándor ur megbízottai előadják, hogy miutáu Szántó ur megbízottai a párbajbiróság jegyzőkönyvére, — mint fontos argu­mentumra — hivatkoznak, melyet Sándor űr megbízottai nem is­mernek, 24 órai haladékot kérnek. Kmf. Hevesi Adolf. Czinczár Dezső. Vajda Béla. Dr. Simonka György. Jegyzőkönyv. Folytatólag felvétetett 1907. julius hó 12-én este 9 óra­kor. Sándor Aladár úr megbízottai kijelentik, hogy a tegnapi este folyamán felvett jegyzőkönyv tartalmát felükkel ismertették és arra nézve felük nevében a következő észrevételeket teszik. Attól, hogy egy joggal kifogásolt segéd magát az ügy további végleges befejezéséig önhatalmúlag nem helyettesítheti s maga helyett ez ügyben mint segéd mást meg nem hatalmazhat, mert erre egyedül és kizárólag csak a megbízó sértő, vagy sértett fél jogosult. Ezen körülményektől eltekintve a jegyzőkönyvben egy- oldalulag felhozottakra és az ügy érdemére nézve a következő az ügyet megvilágositó kijelentést teszik : 1. Nem felel meg a valóságnak a jegyzőkönyv azon kité­tele, mely szerint felük dr. Biró Béla és Künzl Ernő . uraknak azt a kijelentést tette volna, hogy: „bár alá veti magát a pár­bajbiróság határozatának, mindazonáltal, mert Szántó úr hölgye­ket sértett, tette azt, amit tett“. Megbízójuk nem ezt a kifejezést tette, hanem határozottan kijelentette, hogy a párbajbiróság hatá­rozatának magát alávetette, s mert ezen határozat értelmében ő személyében sértve nem volt, a maga részéről az ügyet befejet- zettnek, tekinti, de a hölgyeknek alaptalan megrágalmazásáért és meghurczoltatásáért értük és helyettük tette amit tett. 2. Felünk nem idegesen hebegett, hanem a következőket mondotta érthetően: „a párbajbiróság határozata értelmében a saját személye részéről az ügyet eliutézettnek tekinti, de a höl­gyek meghurczoltatásáért fogadja ezt (következett az inzultus) és adja át társának is“. Valószínűnek hiszszük, hogy Szántó úr az inzultus következtében erre nem emlékezik, természetesen nem is emlékezhetik. 3. Fönt előadottak természetes és minden kétséget kizáró folyománya, hogy megbízónk nem ismerta el, de nem is ismer­heti el, hogy oly dolgokért követett el volna Szántó úrral szemben inzultust, amelyben már előzetesen párbajbiróság hatá­rozott. igy tehát ezen most tárgyalás alatt lévő ügy a jegyző­könyvben említett párbajbirósági határozattól teljesen független, amiről különben Szántó úr megbízottai, úgy az előző jegyző­könyvből, mint a párbajbirósági határozatból, ahol a hölgyek említve nem voltak szintén meggyőződtek. Ezek után Sándor úr megbízottai ismételten felteszik a kérdést, hogy a sértett fél megbízottai mit óhajtanak. E tekintetben határozott feleletet ki­vannak és kérnek. Kijelentik, hogy megbízójuk Sándor Aladár úr semminemű további magyarázatokba belemenni nem hajlandó. Az inzultust további kommentárokkal kisérni felesleges időpazar­lásnak tartja; megbízójuk nevében azt a többször ismételt kije­lentést teszik, hogy az inzultus attól a már teljesen befejezett 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom