Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-07 / 27. szám
2 B É K É S 1907. julius 7. sorsát koczkára tevő munkásságnak és azonkívül érdeke a köznek, hisz a kereset híján nyomorba jutó nagyszámú munkáscsaládokról a közjótékonyságnak kell a télen gondoskodni, ha a munkás terrorizmusnak mihamarább gátat nem vetnek. A vármegye kögylilésének tárgysorozata (julius 15-én.) 1 A m. kir. kereskedelemügyi minister ur rendeleté az 1907—1908. évi közúti költségvetés meg- állapitása ügyében, ezzel kapcsolatosán a vármegye alispánjának előterjesztése a közúti építkezések czél- jaira szükséges kölcsön felvételére nézve. 2 A m. kir. belügyminiszter urnák az 1907. évi vármegyei költségvetésre vonatkozó rendelete és a vármegyei árvaszék előterjesztése az ötödik árva széki ülnöki állás sürgős szervezése tárgyában. 3 A m. kir. kereskedelemügyi minister ur rendelete a gyulai vámos utak törzskönyvezése tárgyában. 4 A vármegye főispánjának lemondása a mátra- körösvidéki, a békéscsanádi és az alföldi gazdasági h. é. vasutak igazgatóságában, a vm. kijelölése alapján elfoglalt tagságáról. 5 özv. gróf Wodiáner Albertné Aczél Zsófiának, néhai férje által létesített gyomai óvóház czél- jaira tett 10000 koronás alapítványáról szóló alapitó oklevele. 6 A 174., 302. és 303. sz. polgári lóavató bizottságok elnökének megválasztása. 7 A budapesti szivattyú és gépgyár r. t. kérelme a vármegye részére szállított gőzhenger árából levont 1080 korona kötbér elengedése iránt. 8 A vármegye alispánjának előterjesztése özvegy Nagy Istvánná volt utkaparó özvegye részére a gyula—sarkadi törvényhatósági úton levő utka-' paró házba lakás rész használata ügyében. 9 Páll Antal békési tanitó kérelme a békés- csaba—békési törvényhatósági utón a fűtermés egy részének átengedése iránt. 10 Csorvás község képviselőtestületének hatá- rozvta 154000 koronás községi építkezési kölcsön felvétele tárgyában. 11. G-yula város képviselőtestületének az első gyulai kötött és szövött iparárugyár újonnan kibo- csájtott részvényeinek vásárlására vonatkozó határozata. 12 Csorvás község képviselőtestületének határozata a munkásházak czéljaira szükséges 50400 koronás ideiglenes kölcsön felvétele tárgyában. 13 Gyula város kérelme a vármegyeház és Kossuth Lajos utcza macadam burkolatának kőburkolattal leendő kicserélése iránt. 14 Gyula város rendőr-legénységének fizetés felemelési ügye. 15 Tóth Károly endrődi pénztárnok segélyezési ügyében képviselőtestületi határozat. 16 Kondorosi állatorvos fizetésének felemelési ügye. 17 Bárófi Sándor és társai felebbezése az orosházi esküdt választás ellen. 18 Gubányi Yincze felebbezése Békés községének a vágóhídi szolga félfogadása tárgyában hozott határozata ellen. 19 Újkígyós község határozata adóügyi segédjegyzői állás rendszeresítése tárgyában. 20 Szeghalom község határozata az »Erzsébet- tér« rendezése tárgyában. 21 Köröstarcsa község által utczaszabályozás folytán kötött kisajátítási egyezségek. 22 Yésztő község módosított fizetési szabályrendelete. 23 Községi jegyzők és segédjegyzők fizetés kiegészítése tárgyában hozott 1906. évi 397. bgy. számú határozat pótlása. 24 Községi jegyzők és segédjegyzők fizetésének 1908. évi kiegészítésére vonatkozó szükségleti kimutatás. 25 Körösladány község határozata a Szeghalmon felállítandó Kossuth-szobor költségeihez való hozzájárulás ügyében. 26 Nádházi István és neje telekkönyvi átírási ügyében Gyulavári község képviselőtestületének határozata. 27 Endrőd község határozata Dinya Elek bérleti összegének elengedése tárgyában. 28 Gyulavári község és Guti Sándor között létrejött adásvételi szerződés. 29 Szarvasi ártézi kutak fedezetlen költsége tárgyában képviselőtestületi határozat. 30 Szarvasi iskolák átalakítási ügye, 31 Gyoma község módosított szervezési sza-1 bályrendelete. 32 Bankó István szarvasi lakosnak kiirtott lováért kártérítés iráuti kérelme. 33 Békéscsaba község képviselőtestületének határozata a villamos-telep kibővítésére szükséges 250000 koronás ideiglenes bölcsön felvételére vonatkozólag. 34 Yésztőközség képviselőtestületének határozata a főjegyző és adóügyi jegyző mellé rendszeresíteni kért díjnok alkalmazása tárgyában s ez ellen Such István felebbezése. 35 Kétegyháza községének az italmérési helyiségeknek vasár és ünnepnapokon leendő bezárása kérdésében hozott határozata és az ellene benyújtott felebbezés. 36 A szeghalmi főszolgabírói épület kibővítésénél előfordult tulkiadások. 37 Tótkomlós község határozata takarékpénztári részvények vásárlási ügyében. 38 Békéscsabai selyemfonoda telkének feltöltése ügyében képviselőtestületi határozat. 39 Egeresi István és társai békési lakosok kérelme munkáslakások építésére kölcsön engedélyezése iránt. 40 Gyula város határozata a Geiszt György féle kölcsön visszafizetése tárgyában. 41 Mezőberény község és Szekeres András között kötött adásvételi szerződés. 42 Doboz község képviselőtestületének községi végrehajtó ideiglenes alkalmazása tárgyában hozott határozata. 43 Békés község képviselőtestületének határozata Varga György községi közgyám szabadságolása tárgyában s az ellen nevezettnek a felebbezése. 44 Nagyszénás község által ártézi kút fúrása tárgyában kötött szerződés. 45 Békés község képviselőtestületének határozata a községi téglavető kiaknázott területének átengedése tárgyában. 46 Mezőberény község képviselőtestületének Gottfried Ignácz és társa bérleti szerződésének meghosszabbítása ügyében hozott határozata. 47 Csorvás község elöljárósága és Béres Mátyásné között létrejött adásvételi szerződés. 48 Orosháza község képviselőtestületének kérelme 7—15 éves gyermekek tartásijában segély iránt. 49 Endrőd község fizetési szabályrendelete. 50 Békés község és a Hosszufoki ármentesitő társulat között kötött szerződés. 51 Szakács Mihály szeghalmi lakos, volt községi szolga felebbezése, Szeghalom község képviselő- testületének kegydijat megtagadó határozata ellen. 52 A vármegyei közúti alap 1905.—1906. évi zárószámadása. 53 A báró Wodiáner- és Mikó-alap 1906. évi zárószámadása. — Takarodj te kamasz! — szólott most egy kemény férfi hang. Berta vőlegénye volt Bártfay Aladár a délczeg huszárfőhadnagy, aki egy virágcsoportozat mögül lépett ki. Levetette feszes egyenruháját s most kényelmes félegyenruhában volt könnyű fényes karddal az oldalán. A kertész teszteletteljesen hajtotta meg magát, kissé hátrább húzódva. — Takarodj te kamasz! — kiáltotta újra. Mit keressz itt ? Midőn látta, hogy a fiú nem mozdul fölkapta kardját, hogy azzal megüsse. Berta azonban közbelépve mondá: — Aladár, az a szegény fiú az én barátom, azért jöttem e kertbe, hogy elbúcsúzzam. — Berta ! — de mielőtt szólott volna gúnyos mosoly jelent meg ajakán — oly barátokat keresel magadnak, akik hozzád nem igen illenek. Ideje, hogy végre emberek közzé kerülj, hisz eddig parasztok közt tengődtél, — nevetett, semmibe sem véve a tisztességes munkában megöszült kertészt. — Majd a főváros báltermei kárpótlást fognak nyújtani vigasztalan létedért. — Vigasztalan? — Kérdé a lány — bár csak azt találnám föl a városban, a mit holnap itt hagyok. A kertész fölemelte kezét a szemére, Károly meg szivszorongva tekintett Bertára, figyelve minden szavára ! — Hát azok a paloták oly tágasak-e, mint az ott fönn ? — folytatá kezét az égre emelve föl, majd a határos erdőre mutatva. A fehér halvány alak arczát halvány pir öntötte be s úgy látszott, mintha az egész élő természetet egyetlen lélegzettel magába akarná szívni. — S váljon a paloták kupoláit ékesitheti-e oly boltozat, mint a magas egét? S váljon ott a gyertyák fénye van-e oly tündöklő, mint a nap itt felettünk ? Vőlegénye a ki gúnyos mosolylyal csak félig hallgatott szavaira, — a melyet valószínűleg nevetségesnek is tartott — s szórakozottságában Berta kedves cactuszát, melyet ő ültetett — kardjával leszaggatá úgy, hogy az éppen a lány lába elé hullott. Károly hangosan fölsikitva fölvette a virágot és oda nyujtá úrnőjének. Berta még jobban elhaloyányodott s ámuló ijedtséggel tekintett kegyetlen vőlegényére, kinek közönyös arCzát látva elfordult tőle és könyekre fakadt. — De Berta, ugyan mikor gyógyulsz már ki képzelődéseidből ? De szeretnék a költőknek fejébe golyót röpiteni, kik igy bolonditanak el egy leányt! Élénk lódobogás akasztotta meg további incselkedését. — Anyám és húgom érkezeft meg, jer Berta üdvözletökre. — Azonnal megyek — szólt mennyasszonya. Bártfay egy pillanat alatt eltűnt a bokrok mögött. Meghalt, — mondá a kertész fia, a virágra mutatva. Egy darabig komoly figyelemmel nézett Berta a fiúra, majd kezet nyújtott az öregnek, szótlanul távozott. Az öreg bánatosan rázta a fejét, a mint egy virág csoportozat mögött eltűnt szemei elől. ...............................Az udvarban vége volt az estélynek, a gyertyák, lámpák kioltva, a vendégek és háziak nyugalomra tértek, minden készület meg volt téve másnapra Berta menyegzőjének napjára. Az egész házban csak egy volt a ki nem aludt. Zajtalanul, mint egy tündér, suhant ki egyik mellék-ajtón a kerti ligetbe. A hold ezüstös igézetes fénye irigyen tekintett le a lányra. A kert felől halk siránkozó hang hallatszott a fák közt félelmetesen zúgott, a csalogányok panaszaikat sóhajtják és a tavaszi fu- valom ezer virágillatot lenget a virágkertből a szép leány felé, amint komolyan és haloványan haladott a holdvilágos éjben. — Mindent megtettem — mondá a kertész- fiú, kezével egy virágokkal telt kosárra mutatva. Berta leült egy kőpadra és merengően nézte a kosár tartalmát. — Mit gondolsz, tudnak-e a virágok beszélni ? — Igenis tudnak — feleié a fiú, — beszéltek is mindnyájan. — És mit beszéltek? — Kérdezték, hogy váljon kinek a kedvéért ölöm meg őket ? S akkor elbeszéltem, hogy úrnőnknek el kell mennie, erre ők azt felelték, hogy akkor mi is megyünk, — erre a virágok bóditó illatot leheltek ki magukból. S mikor majd távol leszek, küldesz-e nekem virágot? — Igenis küldök, — viszonzá a fiú — a legszebbeket, a miket csak találok. Kinos csend után meghagyá Berta, hogy
