Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-05 / 18. szám

1907. májas 5. BÉKÉS 5 Vasúti szerencsétlenség. Májas 2 án hajnalban a békéscsabai vasúti állomáson borzalmas vasúti szerencsétlenség történt. Két teherkocsi tolatás köz­ben éppen a váltónál, a két szomszédos sínpáron közvetlenül egymás mellett, egy irányban haladva összeütközött. Az egyik kocsiban gróf Wenckheim Géza gerlai uradalmának egyik lóápolója volt, ki a gondjaira bízott versenyparipára ügyelt föl a teher­kocsiban, s a szerencsétlen ember éppen kitekintett az ajtón az összeütközés perczében, úgy hogy a két rézsútos irányban egymásnak rohanó kocsi s fejét darabokra roncsolta. Kun Gábor, — igy hívták a szerencsétlen embert, — azonnal meghalt. A hullabonczolási eljárást és helyszíni szemlét a vizsgálat vezetője, Dr. Madarász Kálmán, kir. tör­vényszéki vizsgálóbíró tegnap és tegnapelőtt tar­totta meg. Azt, hogy a szerencsétlenség előidézése kit terhel, csak a befejezett vizsgálat fogja kide- riten i. (x) Az a szerencse, amely Dörge Frigyes bankházát (Budapest, Kossuth Lajos utca 4.) tün­teti ki kegyeivel határozottan meseszerü. A magyar kir. szab. osztálysorsjátéknak egyetlen húzása nem múlik el anélkül, hogy ezen azonnali nyeremény­kifizetéseiről hires czég egy tetemesebb összegről szóló örömhírrel ne örvendeztetné feleit. Ismételten 8 ezúttal kétszer egymásután itt nyerték meg az elérhető legnagyobb nyereményt. Sok más nagy nyereményösszegen kívül nevezett bankház legújab­ban 1907. évi április hó 15-én 400 000 koronás nyereményt fizetett ki és rövid idővel ezelőtt úgy e czég, mint az üzletileg hozzá tartozó elárusítók 600’000 korona, 4-szer 400-000 korona, és 200-000 korona, 3-szor ÍOO'OOO korona, 3 szór 80 000 korona, 2-szer 70000 korona, 3-szor 60'000 koronát fizetett ki. Ez igazán mesébe illő szerencse és senkisem csodálkozhatik a fölött, hogy a vevői körében oly népszerű főelárusitóhely napró-napra rohamosan na­gyobbodik. Miért is játezunk tulajdonképpen ? Bizo­nyára csak azért hogy nyerjünk. Es természetszerű­leg ott történik a legtöbb megrendelés, a hol azt legkönnyebben el lehet érni. Ez tehát logikus és egyszerű, de végül nem áll egyébből, mint levelező­lapon egy sorsjegyet megrendelni. (Egy egész 12 kor., egy fél 6 kor., egy negyed 3 kor., avagy egy nyolczad 1’50 korona.) Mindenesetre azonban figyelmeztetnünk kell olvasóinkat, hogy megrendelé­seiket rögtön eszközöljék, mert a még eddig soha nem létezett eredmények mellett, melyeket Dörge Frigyes bankháza, Budapest, Kossuth Lajos-utcza 4., folytatólagosan fölmutatott, nem lenne különös ha széltében-hosszában ismeretes szerencseszámai a einem adatnának. Kívánatra a czég e szerencse­számokat 50-030, 63-254, 65-237, 45-073, 63-008 94-084, 63-105 tisztelt olvasói részére néhány napig rezelválja. 209 1—2 A magyar kir. osztálysorsjáték játékterve, melyszerint a XX. sorsjáték húzásai május hó 23. és 25-én kezdődnek meg újra, a világon jelenleg fennálló sorsjátékok között a legkedvezőbb. Nincs az a sorsjáték, amely oly rövid időn belől a nye­remények oly tömegét fizetné ki, mint ép az osz­tálysorsjáték. Habár a különböző sorsjegyvállalatok sorsolási tervezetükben ki is mutatnak néhány millió koronát, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezen összeg csak 50—60 év alatt jut kifize­tésre, inig ellenben a magyar kir. szab. osztály­sorsjátéknál 16,457.000 korona kerül rövid féléven belül kisorsolásra. Egy munkáscsalád szerencséje. Régi igazság, hogy ahol legnagyobb a szükség, legközelebb a segítség. Különös hálával emlegeti ezt az igaz­mondást az a szerény munkáscsalád, mely a sze­rencsés sors jóváltából a fenyegető szükségben tisztes vagyonhoz jutott. A szorgalmas, derék csa­ládfő önhibáján kívül munkáját, kenyérkeresetét veszítve, hiába kopogtatott uj munka, uj foglal­kozás után, mindenütt zárt ajtókra talált a munka hijjáa. A szerény otthonba már-már a fenyegető nyomor költözött, midőn a szerencse egy sugara ismét boldogságot varázsolt a kétségbeesett családi körbe. A derék munkás ugyanis a jobb napokban megtakarított fillérekből osztálysorsjegyet vásárolt és ujjongó örömmé változott kétségbeesése, midőn a napokban a Gaedicke A. budapesti bankház, mely­nél a szerencsés sorsjegyet vásárolta, arról érte­sítette, hogy a 60,000 koronás főnyereményt nyerte meg. A Gaedicke bankház, melynek a szerencse állandó kísérője, nyolcz nyoiczadban adta el a sors­jegyet és a munkáscsaládon kívül még számos sze­rény sorsú kis embernek teremtett jólétet. A gyermek szamárhurutos. Ne késsen tehát, megkérdezni az orvostól, hogy mit tart a „Sirolin- Roche“ nevű szerről. Számtalan orvosi vizsgálat eredményeként megállapittatott, hogy szamárhurut gyógyításánál semmiféle más szer nem állja ki a versenyt a „Sirolin-Roche“-al. A köhögést szünteti és gyorsan egészben elmúlik. A gyógyszertárakban kapható „Sirolin-Roche“ teljesen ártalmatlan, nem izgat és a gyermekek kellemes jó ize miatt szíve­sen veszik. A közelgő permetezési idény alkalmából a t. szőlőbirtokos közönség figyelmébe ajánljuk a dr. Aschenbraudt-fóle „Bordói por“ használatát, mint a szőlő (és burgonya) peronosporájának legkitű­nőbb, legjobban tapadó és ezért a legolcsóbb el­lenszerét. A magyaróvári gazdasági akadémia nö- vénykórtani állomása négy évi kísérletezés után véleményét a következő szavakba foglalta össze : „Az összes, eddig használatban levő permetező anyagok közt teljes részrehajlatlanul megadhatjuk az első helyet a bordói porból készült oldatnak. Kitűnő tapadóképessége biztosítja használhatóságát és elterjedését ezen anyagnak, amelylyel az újabb permetező anyagok közül egy sem versenyezhet.“ Különösen a tavalyi szomorú tapasztalatok után, miket szőlősgazdáink a permetezés terén szereztek, a fokozottabb elővigyázat nagyon helyén van. A bordói por oldatának elkészítéséhez szakértelem nem kell s igy ez a legegyszerűbb munkásra is rábízható, amellett pedig az oldat elkészítése csak néhány perczet vesz igénybe. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserüviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tete­mesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet. 202 1—30 Kétszer egymásután ! Olvasóink figyelmét is­mételten felhívtuk arra, hogy sorsjegyeiket a Dörge Frigyes bankházában, Budapest, Kossuth Lajos-utca 4. sz. a. vásárloják. Hogy menyire igazunk volt ezen ajánlásunkkal, azt a legjobban bizonyítják a most befejeződött húzások. Számos oly főnyeremény volt, melyet ezen valósággal szerencsés bankház vevője ért el. Ismételten nyerték ott a legnagyobb nyereményeket, igy most legutóbb még egymásután kétszer is. A 18-ik sorsolás alkalmával lett a 37-553. számú sorsjegyre 400-000 korona kifizetve és a 19-ik sorsolásnál 1907. április hó 15-én már ismét a nálunk vásárolt 8881. sz. sorsjegy nyerte meg a 400-000 koronás főnyereményt. Oly szerencsés esemény ez, amely az osztálysoisjátók fenállása óta még nem fordult elő. A legjobban örvendtünk annak, hogy az egész óriási összeg (a 39-278. sz. sorsjegyre eső ÍOO'OOO koronás is) Magyarországban maradt. Ezek után a legmelegebben ajánlhatjuk olvasóinknak, hogy a mostani 20-ik húzásra sors­jegymegrendeléseiket (egész 12 korona, fél 6 korona, negyed 3 korona, nyolczad 1 korona 50 fillér) Dörge Frigyes bankházánál, Kossuth Lajos-utcza 4. sz. a., minél előbb eszközöljék, mert bizonyos hogy az egész világ részt akar venni a szerencsében ; igy hát a sorsjegyek legrövidebb idő alatt eladatnak. Azok a megrendelők, kik lapunkra hivatkoznak, a legfigyelmesebb kiszolgálásban részesülnek és mind­azon előnyökben, amit egy első rendű bankház csak nyújtani képes. KALOGÉN Brázay sósborszesz FOGKRÉM AfLEGJOBB ★ ★ 111 8-40 Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden kül­földi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A „Zenélő Magyarország“, közkedvelt zenemű­folyóiratnak a ma megjelent 334-ik füzete, — mint rendesen, — érdekes zeneműujdonságokkal bővel­kedik. Tartalmazza pedig: 1. Haubner Károly „Kis kunsági nóták“, 4 uj hangulatos, gyönyörű magyar dalát. 1. Lefutott egy fényes csillag. 2. Túlsó soron muzsikaszó. 3. De szeretnék felhő lenni az égen. 4. Kék a búzavirág szine. II. Egressy Béni hírneves „Bucsudal“-át, zongoraábránddá feldol­gozta Huber Sándor. III. Meacham F. W., Amerikai őrjárat — Americain Patrol, — közismert, most legdivatosabb induló jellemdarabját zongorára. Az ügyes, életrevaló folyóiratot, — mely ma már majd csaknem minden magyar zenecsalád zongoráján feltalálható, — felesleges ajánlanunk. Gazdag, ér­tékes tartalma és mesés olcsó ára önmagát ajánlja, csak még annyit azoknak, — kik nem ismernék, — hogy egy negyedévben 6 ily gazdag tartalmú, 12 oldalos füzet jelenik meg s igy a legszebb zenemű- újdonságokat kapja az előfizető 3 korona negyed­évi előfizetésért. Előfizetések a „Zenélő Magyar- ország“ (Klökner Ede) zeneműkiadóhivatalához, (Budapest VIII., József-körut 24. intézendők, hon- inan kívánatra az eddig megjelent 333 füzet teljes jegyzéke bérmentve megküldetik. A Magyar Nép Művészete. Szakértők és művé­szek közreműködésével irta Malonyay Dezső, öt kö­tetben, számos képpel, mümelléklettel és színes táblával. Kiadja a Franklin társulat. Ára 120 kor. I. kötet: Kalotaszeg művészete. A magyar irodalom, művészet és kultúra történetében úttörő és korszak- alkotó mü jelzője ez a czim. Elkésve bár, de végre valahára egész teljességükben összegyűjtődnek a magyarnép művészi szellemének minden termékei. A mit már félszázaddal ezelőtt elvégeztek a költé­szetben és a népzenében, összegyüjtvén a nép költői ihletének és zenei képzeleteinek csodagazdag termé­keit, azt félszázad múltán követi ime a magyar nép képzőművészeti alkotásainak meglepő gyűjteménye és magyarázó egybefoglalása. Egy eddig elhanyagolt, mélységes és példátlan gazdag forrást tár fel ez a nagyszabású munka öt kötetben, minden kulturem- ber, de különösen a magyar kulturember számára. Képzőművészetünk mindezideig hiányában volt olyan forrásmunkának, a mely teljes gazdagságában, lelkiis­meretes rendszerességgel tárta volna fel a magyar nép leikéből fakadt, különleges képzőművészeti vilá­got. Holott példátlanul gazdag ez a világ. A művé­szi ösztön termékeitől egész a tudatos népalkotásokig óriási a skálája a formai és szinezésbeli ötletességnek. Festés, faragás, ékités, odavetett motívumok és meg­lepő tehetséggel kiformált teljes díszítő alkotások példátlan gazdagsággal váltakoznak a magyar szép- művészet termékei között. A mit az egyszerű, romlat­lan magyar lélek a századok során szépet teremtett, amivel a külső formákban magyarrá, eredetivé és kedvessé tette otthonát és környezetét, s ami most szerteszórtan, elaprózottan kiesik a magyar kultúra teremtő és fejlesztő munkájából, azt végre együtt kapja most a magyar közönség, hogy valóságos codex őrizze meg a veszendőnek indult magyar formai és szinalkotásokat s hogy anyagot, irányt adjon a magyar művészeti stilus és a művészet jövendő nagyságának megteremtéséhez. Néhány lelkes na- gyunk régóta keresi a magyar formanyelvet, de ma már mindnyájan tudjuk, hogy a magyar népművé­szet kincseinek felkutatása és összegyűjtése a nemzeti művészet megteremtésében az első lépés. Csak e gyűjtés elvégeztével érhetjük el azt, hogy életünk formája és tartalma is magyarrá legyen s egész valónkat, egész környezetünket, lakásunk és házunk külső képét erőteljes, eredeti, nemzeti jelleg ragyogja be. E kutatásra a szakemberek és művészek egész generácziójának kellett vállalkozni, hogy a munka a czél nagyságához, nemzeti jelentőségéhez s a Franklin Társulat hagyományaihoz méltón sikerüljün s a jo­gos várakozásokat mind alaposságával, mind kimerítő voltával, mind hitelességével, mind művészeti és irodalmi színvonalával kielégítse. Malonyay Dezső, a kiváló művészeti iró, a mü szerkesztőjének vezetése I

Next

/
Oldalképek
Tartalom