Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-31 / 13. szám

1907. márczius 31. BÉKÉS 3 ingyen betegeknek számát folyton fokozza s törek­vése oda csúcsosodik ki, hogy idővel az összes bete­gek ingyen ápolásban részesüljenek. Az alföldi sanatorium az alföld közepes köze­pén, Gyula város határában épült, a Feke te-Körözs vize mellett, erdős háttérrel bíró pormentes vidéken. A terveket boldogult Czigler tanár készítette. Az intézet 100 betegre van berendezve és pedig fe­lében férfi, felében női betegekre. A József kir. herceg sanatorium-egyesület célja az, hogy majd amidőn több sanatoriuma lesz, egy-egy sanatorium- ban csak egynemű betegeket fog elhelyezni ; amig csak egy sanatoriuma van, az egynemű betegek rend­szerét keresztül vinnie tiltja humanismusa, mert hiszen mindkét nemű betegeknek egyforma joga van az életre. A József kir. herceg sanatorium-egyesület or­szágos működés révén emelt sanatoriumot az alföld népének, s nem fog nyugodni addig, amig minden országrésznek a maga népsanatoriumát fel nem építi. Közben lesz ereje és képessége arra is, hogy a tüdő­vész ellen intézett küzdelemben jelentőséggel biró egyéb, egyszerűbb és olcsóbb segítő intézményeket is létesítsen. Jelen soraimnak csak az a célja, hogy bejelent­sem a második magyar tuberculosis-sanatorium, a József nép sanatorium küszöbén álló megnyitását, mint örvendetes bizonyítékát annak, hogy immár tettekben és alkotásokban nyilvánul a magyar társa­dalomnak a közegészségügy nagy kérdései iránt való érdeklődése. A .József Szanatórium.“ A Lugoserdei szanatórium április végén vagy május elején nyílik meg, — mint az alábbi igazga­tósági értesítés mutatja, — kibontakozott az általá­nosságból és biztos lépésekben halad a megvalósu­lás felé. Most érkezett be hozzánk az igazgatóság értesítése sr szanatóriumba való felvétel feltételeiről. Ez az értesítés magában elegendő arra, hogy abban, aki elolvassa azt a tudatot érezze, hogy egy minden tekintetben modern és gyógyhatásában ki­válónak ígérkező intézménynyel állunk szemben, melyet túlnyomó részben dr. Lukacs Györgynek köszönhet a magyar alföld népe s amely rendkívüli jelentőségű intézménynek minden tekintetben első sorban élvezi nagy előnyeit: Gyula városa közönsége A szanatórium bővebb ismertetésérd lapunk egyik legközelebbi számában visszatérünk, addig pedig a közönség előzetes tájékozása czéljából ide iktatjuk a szanatorinm igazgatóságának már emlí­tett értekezését, mely a következő: A József Szanatórium (Gyula, Lugoserdő, Bakés- megye) felvételi föltételei. 1. §. A József Szanatórium, melyet a magyar társadalom áldozatkészségéből a József Kir. Herczeg Szanatórium-Egyesület (Budapest, IX, kér., Lónyai- utcza 47.) nlapított, Gyula városa mellett fekszik a Lugos erdőben, portól és széltől az erdő és a tele­pet körülvevő töltés által védett helyen, nyolcz kmnyire a várostól. 1. §. Az intézet ez idő szerint 100 (50 férfi s 50 nő) kizárólag tüdőbeteg befogadására szolgál. A betegek gyógykezelése a hygienes-diaetás gyógyitó- mód elvei szerint történik. Az átlagos kúraidő 3 hónapra van meghatározva. 3. §. Az intézetbe mindazon betegek vehetők fel, akiknek felvételét kezelő orvosuk (vagy a sza­natóriumi bizottságok orvosa) véleményezi, s akik felvételi vizsgálat alkalmával szanatóriumi kezelésre alkalmasnak bizonyulnak. 4. §. Aki magát felvétetni óhajtja, beküldi a József Szanatórium igazgatóságához (Gyula, Lugos­erdő, Békésmegye) a mellékelt s kezelő vagy bizott­sági orvos által kitöltött orvosi véleményt s a mel­lékelt és pontosan kitöltött nyilatkozatot, amelyben az ápolási dijak fizetését a beteg, vagy hozzátarto­zója, vagy valaki más elvállalja. Az orvosi véle­mény s nyilatkozat beérkeztét az intézet igazgató­sága nyugtázza s egyúttal megjelöli azt az időpontot, amikor a megüresedő helyek s az előjegyzett betegek számának arányában, a beteg felvételi vizsgálatra kerülhet. Az intézet igazgatósága azonban kijelenti, hogy a kilátásba helyezett terminusért szavatossá­got nem vállalhat. Kérvény írása fölösleges. 5. §. Az a beteg, aki az ápolási költségeket fedezni nem tudja s szegénységét okmányokkal bi­zonyítani képes, a tartózkodási helyén, vagy tartóz­kodási helyéhez legközelebb szanatóriumi bizottság útján ingyenes hely elnyeréséért folyamodhatik a József Kir. Herczeg Szanatórium-Egyesület elnök-j ségéhez (Budapest, IX. kér. Lónyay-utcza 47.) Az egyesület anyagi erejéhez képest egyelőre 100 ingyenes beteget vesz fel évenként, mindegyi­ket 3 havi (90 napi) kezelésre. Ezenkívül van még 42 ingyenes hely, melyek mindegyike ugyancsak 3 havi (90 napi) gyógykeze­lésre érvényes. Ezek elnyeréséért az ingyenes he- lvek tulajdonosaihoz kell folyamodni. Az ingyenes helyek tulajdonosai a következők : 1. Ő cs. és kir. Apostoli Felsége . 1 hely. 2. József kir. Herczeg O Fensége . 1 „ 3. M. kir. Belügyminiszter.... 30 „ 4. M. kir. Pénzügyminiszter a bánya­és kohómunkások részére . . . 1 „ 5. M. kir. Vallás- és közokt.-minisz­ter a közalapítványi tisztviselők és családtagjainak részére .... 2 „ 6. Gróf Almásy Dénes (Gyula) . . 1 „ 7. Békésvármegye közönsége (Gyula) 1 „ 8. Gróf Berchtold Lipótné (Szent­pétervár, Oroszország) . . . 1 ,, 9. Hatvani Hatvany-Deutsch József (Budapest, VI., Eötvös-utcza 13.) 1 „ 10. Horváth Zslgmond és neje (Bpest, VI., Nagy János-utcza 16.) . . 1 „ 11. Gróf Károlyi Lajosné (Budapest, VIII., Eszterházy-utcza) .... 1 „ 12. Gróf Wenckheim Frigyesné (Óki­gyós) ....................................... • 1 „ 6. §, Aki ingyenes helyért folyamodott, a ki­töltött orvosi véleményt az intézet igazgatóságának (Gyula, Lugoserdő) beküldi, de csak akkor vehető fel az intézetbe, amikor az egyesület elnökségének vagy pedig az ingyenes helyek valamelyik tulajdo­nosának kijelölési irata az intézet igazgatóságához megérkezett. 7. §. A fizetéses betegek napi ápolási dija, melyben a lakás, teljes ellátás, orvosi gyógykezelés, gyógyszerek és mosás dija bennfoglaltatik, a követ­kezőkben van megállapítva: 6 ágyas szobában napi 4 korona ; 2 ágyas szobában lekvő kúrával a közös fekvő folyosón napi 6 korona (4 férfi és női hely); 2 ágyas szobában fekvő kúrával a betegszoba mellett levő elkülönített terrasson napi 10 korona (4 férfi és 4 női hely). A 10 koronás helyek tulajdonosai külön ét­keznek és étrendjük is külön lesz megállapítva. Az ingyenes helyek napi 4 koronás hely el­foglalására jogosítanak. 8. §. Az ápolási dijak rendszerint egy hónapra előre fizetendők. Hitelezésnek csak hatóságokkal s betegsegélyző pénztárakkal szemben van helye. A fölvétel és távozás napja 1 — 1 ápolási napnak szá- mittatik. 9. §. A felvételt felvételi vizsgálat előzi meg, már föl az úr a japán háborúsággal és az egész müveit világot kétségbeejtő vad orgiákkal, a népek milliónak rablánczra fűzésével és ha eddig meg nem állott a kárhozat útján, álljon meg most, amig nem késő, a tizenkettedik órába, amikor egész Balhás polgársága kiáltja felé egy szivvel- lélekkel, a jövő héten népgyiilésen is, memoran­dummal és fehérruhás lánykákkal, hogy: meg­állj! ne tovább! Az orosz czár persze nem hall­gat a jó szóra, de a jövő vasárnap nehány szo- cziálista suszterlegény megver egy rendőrt az újvárosban, ezért kapnak io—io napot és a szer­kesztő, aki szegény nem akart egyebet, csak egy vezérczikket a mozgalomból, megelégedetten állapítja meg lapjában, hogy: . . . ezzel a mozgalom, mely városunkban is vésztjóslóan fenyegetődzött, szerencsére na­gyobb hullámverés nélkül lecsillapodott. Mi az a mizéria? A mizéria olyan, mint a krinolin : egy örök­ség nagymamáink idejéből. Sőt még régibb: egyenesen a törökhódoltság korából való. Mióta ugyanis az utolsó török hordákat is kiverték őseink Szilas-Bilhásról és környékéről, azóta sem értek rá jó ivóvizról gondoskodni, az ut- czákat locsoltatni, a gyalogjárót köveztetni, az aczetylént bevezettetni, a hatósági mészárszéket felállítani és a rendőrségi létszámot szaporítani Ergo; mivel őseinknek mindig a török és tatár hordák ellen kellett küzdeniük, ezért van állan­dóan ivóvizi-, locsolási-, sár-, világítási-, marha­husi- és közbiztonsági mizéria. Ha például egy embert a Pesti-uton fényes délben agyonvernek, hozzátartozói vigasztalódhatnak, mert jövő va sárnap már két újságban olvashatnak a balhási emberélet-mizériákról, melyek immár tarthatat­lanok és melyek sürgős orvoslást igényelnek. Vannak ezen kivől különleges mizériák is. Ilye­nek például a szinügyi-mizeriák, mikor a ripacs- trupp visszavonulhatatlanul harmadik búcsú­előadására sem megy el senki, csak a színházi fodrász. Vannak járvány-mizériák is, amikor vagy a bimbóhullás (hat éven aluli gyermekek) vagy a száj- és körömfájás (malaczok és szarvasmar­hák) szedi áldozatait. A vezérczikkiró ilyenkor bőszen kiáltja az illetékes körök felé: quo usque tandem? És ha aztán történetesen egy-egy mi­zéria, amely égő seb volt a balhási társadalom testén, megszűnik és Balhéson a malaczok meg a tinók olyan egészségesek lesznek, mint a makk, a szerkesztő elégtétellel veri meg az önnön vál­lait: ezt jól csináltad, öreg. Hanem ugyanakkor elborul a homloka is, amint elgondolja, hogy maholnap mind behegednek a társadalom égő sebei és nem lesz már egy rongyos mizéria sem ebben a nyomorult fészekben, amelyet a hatósá­gok orra alá lehetne dörgölni. Kik szoktak tyúkhúsra éhezni? A Kolompár fiúk. Mindig csak a Kolom­pár fiúk: a Jani, a Laczi, a Ráfael és a Sándor. Kedves öcsém, aki szerkesztő akarsz lenni Szilas- Balháson az első régula, hogy jól megbecsüld a Kolompár fiúkat. Mert ők a lap gerincze, a főhir, a pecsenye e vegyestartalmu lakomában. És ami az orvosnak a pacziens, az ügyvédnek a kliens, papnak a hivő lelek, az a balhási sajtó­nak a Kolompár fiúk. Mert amint jön a csütör­tök: ők már tyúkhusra éheznek és amint elérke­zik a péntek, a lapzárta, akkorára ők már ki is nézték, el is lopták a maguk 3 — 6 pár csirkéjét. És vasárnapra meg is jelenik a csirkéről az első pár sornyi személyi hirecske Az még sohasem történt, hogy a Kolompár fiuk lapzárta után loptak volna, mert ők mindig figyelemmel szok­tak lenni a modern, lázasan dolgozó sajtóra. Azaz . . . egyszer mégis megtörtént, hogy mikor már jóformán minden csirke el volt lopva Szilas- Balháson, Kolompár fiuk még pénteken sem ta­láltak anyagot. A szerkesztő is, a kiadó is ta­nácstalanul álltak lapzárta előtt. Mi lesz a lap­pal ? Hogy fog megjelenni ? És odaüzentek a Kolompár fiuknak: az istenért, lopják már el azt a pár szokásos hitvány csirkét. Eh mit! — mondták a Kolompár fiuk undorral — és aznap éjjel ellopták a — szerkesztő ur csirkéit. Más­nap az egész szerkesztőség megkönnyebbülve sóhajtott fel. Ki az az audiatur et altera pars? Az az úr, akit két héttel ezelőtt a Szilas- Balhási Harsona hasábjain, egy hete pedig a piacz-téren vertek meg. Azóta a felesége folyton sir, a szomszédok térdig gázolnak a becsületé­ben és most előáll ő is, hogy nyilatkozzék. De ime még itt is, őt, a többszörösen megvert csa­ládapát betuszkolják a Nyilttérbe. Tessék ott vagdalózni, ahol a szerkesztőnek már nem fáj semmi és ahol a kiadónak azonkívül soronként kell fizetni. A szomorú családapa mélán fizet és nyilatkozik. És ha már fizet, legalább kikárom- kodja magát a pénzéért. Az gaz rágalom, hogy őt pofon vágták a Vasut-utczán, sőt ellenkező­leg ő fogja legközelebb kutyakorbácscsal meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom