Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-31 / 13. szám

4 BÉKÉS 1907. márczius 31. melynek helyéről és idejéről az intézet igazgatósága értesíteni fogja a beteget. A beteg csak akkor lesz felvételi vizsgálatra behiva, amikor helye az inté­zetben már megüresedett. Aki ennélfogva a felvételi vizsgálaton intézeti kezelésre alkalmasnak bizonyul, helyét azonnal elfoglalhatja az intézetben. Az in­gyenes betegeket Gyula városából, esetleg később a vasúti megállótól az intézet szállíttatja betegszállító kocsiján az intézetbe. A fizetéses betegeket csak az esetben, ha a betegszállító kocsiban hely marad. Addig míg az intézet telepének közvetlen kö­zelében vasúti megálló szervezve nem lesz, a leg­alkalmasabb összeköttetés az intézettel a Gyuláról kocsin való közlekedés. Vasárnap és ünnepnapon a betegszállítás alkalmából omnibuszjárat lesz szer­vezve. (Kocsi dija oda 4 korona, óda-vissza egy órányi várakozási idővel 6 korona s az intézet gond­nokságánál megrendelhető.) 10. §. Minden beteg legalább a következő fel­szerelést köteles magával hozni: 1 öltözet ruhát, 1 felöltőt vagy télikabátot, 2 pár czipőt vagy csizmát, 1 pár gummicipőt (galoschni), 1 esernyőt, legalább 2 hétre való alsóruhát, 6 zsebkendőt, fésűt és fog­kefét. 11. §. Az intézetből való távozás napja a szerda és szombat. A távozás egy héttel előbb be­jelentendő. 12. §. Minden beteg köteles a neki felvétele alkalmával tudomására hozott házirend rendelkezé­seit a legpontosabban betartani. A felvételre vonatkozó további felvilágosítások­kal szívesen szolgál a József Szanatórium igazgatósága Gyula (Lugos-erdő), Békés-megye. Szabad Endre. Mélyen mogilletődve, lelkűnkben meg­indulva hajtjuk meg íejüuket a kérlelhetet­len sors előtt, s könytől fátyolozott szemmel olvassuk a gyászjelentést, a mely a gyulai róm. kath. főgymnasium kiváló képzettségű, páratlan szivjóságú és ideálisan hazafias, fen- költ lelkű igazgatójának elhunytát jelenti. Szabad Endre meghalt ! . . . Alig pár éve egész városunk osztatlan lelkesedése, bizalma és rokonszenve fogadta őt, az életerős, nagy jövőre hivatott, komoly tudású férfit a gyulai főgymnásium igazga­tói székében; — tanártársai, tanítványai önzetlen szeretetétöl övezve alig pár éve kezdte meg körünkben áldásos, eredmé­nyeiben messze kiható missióját, s ma egész városunk osztatlan részvéte, csüggedése és bánata, tanártársainak önzetlen mély gyásza kíséri utolsó földi útjára Szabad Endrét, a gyulai főgimnázium érdemekben gazdag, áldott emlékezetű első igazgatóját1 Halála nem jött váratlanul. Orvosai már hetekkel ezeló'tt konstatál­ták, hogy felépüléséhez alig van remény ! Tudták ezt hozzátartozói, tanártársai, tudták tanítványai és a nagy közönség Ó3 tudta ezt — ő maga is ! Istennek alázatos szolgája lévén, keresz­tényi türelemmel, megtisztúlva szivében, — megigazúlva lelkében várta a halált, rendel­kezett a földiekről, gondoskodott azokról, a kiknek eddig támasza volt s akiket tudta, hogy itt kell hagyni és leszámolva minden­nel a mi őt a föld porához kötötte, életének végső idejében lelkét készítette elő az utolsó útra ! Hozzátartozói, tanártársai, tanítványai és az a nagy közönség pedig, a mely őt akkor, midőn körünkben megjelent a szeretet, a bi­zalom és a megbecsülés minden jelével hal­mozta el, betegágya fölött valláskülönbség- nélkül fohászkodott az Istenhez felgyógyúlá- sáért. — Csaknem valamennyi vallásfeleke­zet templomában, a róm. katholikusoknál, a reformátusoknál és az izraelitáknál tartottak könyörgő imákat egészsége helytállásáért s betegségében nem volt szív, a mely igaz- részvéttel ne virrasztóit volna fölötte s ha- lottaiban nincs szem, a mely őt meg ne könnyezze, — igazán meg ne sirassa ! És ez nem frázis, nem szóvirág, hanem egy kiérdemelt szent kötelesség és egy utolsó, visszatarthatatlan szomorú tisztességtétel. Aki az elhunyt derék igazgatót, Szabad Endrét ismerte, az nem állhat végtelen meg- indúltság nélkül koporsója mellett! . . . Együtt volt benne mindaz, amikben a köztudat a „férfi ideált megtestesülje szokta látni! Éles esze, kiváló képzettsége, higgadt, mély tudása tökéletes harmóniában állott emberszeretetével, következetes szeplőtlen jellemével, férfias akaraterejével, hazafias, fenkölt gondolkozásmódjával, puritán becsü­letességével ! Ez a hir előzte meg jövetelét, ez a tudat tette becsültté, értékessé működését s ez a veszteség teszi keservessé, nehezen elvisel­hetővé korai távozását. Szabad Endre kiváló tudású ember híré­ben állott, erre a hírre a legteljesebb mér­tékben rá is szolgált, önerejéből, vasszor­galommal emelkedett föl az ismeretlenségből a közbecsülés magaslatára, hogy úgy mond­juk : maga tette magát emberré ! S e ma­gasságba magával vitte azokat az erényeket, amiket nem lehet az életből, könyvekből megtanúlni, de amelyeknek csiráját az édes anyatejjel szívja magába az emberi lélek, a szivnemessóget, a felebaráti önzetlen szere- tetet, a derült csillogó kedélyt, a fajszerete- tet, a megalkuvást nem ismerő hazafiságot, lángoló hazaszeretetei. Tudott lelkesedni min- den szépért, jóért, kiváló harczosa volt tan­ügyünknek, istápolója, fejlesztője minden nemes kezdeményezésnek. Avagy kinek ne volna még emlékében az a megható jelenet, midőn a főgimnázium megnyitásakor az első ünnepélyes Yeni Sanc- téra a most már negyedik osztályba járó s akkor még apró diákokat a megboldogúlt vezette először a szentegyházba, az első párt kézen fogva, mint atya a gyermekeit ! Az a szeretet jellemezte későbbi igazgató műkö­dését s méltán megérdemelte azt a rajongó szeretetet, a melylyel tanítványai őt utolsó órájáig körülvették. S ennek a nagytudású, nemes szivü em­bernek élete delén kellett kidőlnie. Ezért keserves, ezért nehezen elviselhető az ő időelőtti távozása ! . . . Életrajzi adatait röviden a következők­ben foglaljuk össze : Freiwolt (Szabad) Endre Rozsnyón, 1863. január hó 23-án született egyszerű, szegény szülőktől. Atyja fuvaros ember volt, de egy­szerűbb gondolkozás módja mellett is korán felismerte fiában a tehetséget és bár nagvon szerény anyagi körülmények között volt, sokat áldozott fia nevelésére, ki középiskoláit Rozsnyón végezte kiváló sikerrel s ugyanitt tett érettségit 1883-ban. Amig eddig eljutott igen sokat nélkülözött, végigjárta az élet iskoláját is s tanitgatással, tanárainak kiszol­gálásával tartotta fenn magát. Theológiai ta­nulmányait, mint kitűnő diák, a budapesti egyetemen végezte, ugyancsak ott hallgatta a philosophiai fakultást is, 1887-ben a rozs- nyói egyházmegye papjává szentelték s ugyan­akkor a rozsnyói róm. kath. főgymnasinm tanárává nevezték ki a latin és görög nyelv tanszékére. Mint rozsnyói tanár egyre mű­velte magát, nagyobb utazásokat tett s be­járta Olaszországot is. Munkásságával csak­hamar fel is hívta magára a figyelmet, s 1903-ban az újonnan szervezett gyulai róm. kath. főgymnasium igazgatójává nevezték ki, s ugyanekkor átlépett a nagyváradi egyház­megye papjai közé s németes hangzású „Freiwolt“ családi nevét „Szabad“-va, ma­gyarosította. Hogy igazgatói állását milyen rátermettséggel és hivatássai töltötte be, — mindennél jobban igazolja az, hogy 1906. óv őszén pápai kamarás lett. Ebben a díszes-, általános tisztelettől környezett állásban érte őt a halál márczius hó 28-án este 10 órakor. Az életerősnek látszó férfiút vérszegénység ölte meg. Múlt év szeptemberében kezdett betegeskedni, orvost azonban csak januárban keresett föl. Betegsége folyó évi márczius hó 1-én for­dult súlyosra, mikor is orvosa tanácsára a vármegyei közkórházba vétette föl magát. Ettől kezdve lassú haldoklás volt hátralévő élete. Küzdelme sokáig tartott, majdnem egy hétig eszméletlenül, vagy zavaros öntudat­tal feküdt kórágyán, az utolsó két napon pedig féloldali hűdést kapott és beszélni sem tudott. Most azután megváltotta őt az isteni gondviselés az élet küzdelmeitől s nehezen pótolható űrt hagyva maga után, elköltözött közülünk az örökkévalóságba! Amiket föntebb elmondottunk róla, az ő nemes egyszerűségében és példás munkássá­gában eltöltött életének egyik gyönge kópi­ája, csak erőtlen vázlata és nem is ez, de közöttünk eltöltött áldásos élete tartja éb­ren szivünkben azt a lángot, szemünkben azt a könyet, amelylyel gymnásiumunk első áldott emlékű igazgatóját Szabad Endrét ki­sérjük utolsó útjára ! Virrasszon pora fölött az igazak emlé­kezete és szeretete ! Haláláról a következő gyászjelentést vettük : A gyulai róm. kath. főgimnázium tanári kara és növendékei mélyen megindulva jelentik, hogy Szabad Endre pápai kamarás, a nagy­váradi lat. szert, egyházmegye misés papja, a gyulai róm. kath. főgimnázium első igaz­gatója, hosszas, keresztényi türelemmel viselt szenvedés és a szentségek buzgó fölvétele után életének 45-ik, papságának és tanári működésének 20., igazgatóságának 4. évé­ben, folyó hó 28-án. este 10 órakor vissza adta lelkét Teremtőjének Kihűlt tetemét folyó hó 31-én, vasár­nap délután fél négy órakor a gyulai róm. kath. főgimnázium épületéből kisérjük a Szent-kereszt temetőbe. vegverni a gaz rágalmazót. Azaz mégsem ... őt nem piszkolja be a kezeit és ezennel befejezett-t nek tekinti az ügyet. (Összesen négy forint hat- g van krajczár). Hanem azért a jövő héten megint a eljön. És igy virul fel a Szilás-Balhási Harsona j legszebb, legválasztékosabb rovata; a Nyilttér. g Olyan mint egy mosóintézjst: csak úgy forr, sis-a tereg és gőzöl benne minden, de legalább szép r fényesre tisztítják az úri szennyeseket. Igaz, a hogy a nagymosások kicsit nagyon is nyilváno- s san folynak, de szerencsére igy mossák a máso- t két is. Egész társaság van már együtt: a városi t ifjúság eleje. Lassanként úgy elözönlik a nyílt- 1 tereket, hogy már a Közönség köréből czimü C rovatba is bevonulnak s ott vetkőztetik egymást £ pőrére, ahol ezelőtt Puskaporos-utcza gyalogjáró- r járói panaszkodott néhány adófizető polgár. A terek itt is szépen tágulnak, a hadakozó seregek fi szépen szaporodnak és mire jön az uj esküdt- t széki cziklus, akkorára újra előjönnek a régi, t pihent erők egy kis ellen válaszszák A kiadó 8 beszól a főszedőnek: János dobják ki a Hunyadi ' keserüvizet a hirdetések közül, oda a Kovács t doktor úr ül bele. És miközben nyájasan ismét s átveszi a 8 korona 72 fillért, mosolyogva biztatja c Kovács urat: jól teszi, doktor úr, csak ne en- s gedje bántani a becsületét. Aki férfi, az legyen c férfi.-------------- t

Next

/
Oldalképek
Tartalom