Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-31 / 13. szám
4 BÉKÉS 1907. márczius 31. melynek helyéről és idejéről az intézet igazgatósága értesíteni fogja a beteget. A beteg csak akkor lesz felvételi vizsgálatra behiva, amikor helye az intézetben már megüresedett. Aki ennélfogva a felvételi vizsgálaton intézeti kezelésre alkalmasnak bizonyul, helyét azonnal elfoglalhatja az intézetben. Az ingyenes betegeket Gyula városából, esetleg később a vasúti megállótól az intézet szállíttatja betegszállító kocsiján az intézetbe. A fizetéses betegeket csak az esetben, ha a betegszállító kocsiban hely marad. Addig míg az intézet telepének közvetlen közelében vasúti megálló szervezve nem lesz, a legalkalmasabb összeköttetés az intézettel a Gyuláról kocsin való közlekedés. Vasárnap és ünnepnapon a betegszállítás alkalmából omnibuszjárat lesz szervezve. (Kocsi dija oda 4 korona, óda-vissza egy órányi várakozási idővel 6 korona s az intézet gondnokságánál megrendelhető.) 10. §. Minden beteg legalább a következő felszerelést köteles magával hozni: 1 öltözet ruhát, 1 felöltőt vagy télikabátot, 2 pár czipőt vagy csizmát, 1 pár gummicipőt (galoschni), 1 esernyőt, legalább 2 hétre való alsóruhát, 6 zsebkendőt, fésűt és fogkefét. 11. §. Az intézetből való távozás napja a szerda és szombat. A távozás egy héttel előbb bejelentendő. 12. §. Minden beteg köteles a neki felvétele alkalmával tudomására hozott házirend rendelkezéseit a legpontosabban betartani. A felvételre vonatkozó további felvilágosításokkal szívesen szolgál a József Szanatórium igazgatósága Gyula (Lugos-erdő), Békés-megye. Szabad Endre. Mélyen mogilletődve, lelkűnkben megindulva hajtjuk meg íejüuket a kérlelhetetlen sors előtt, s könytől fátyolozott szemmel olvassuk a gyászjelentést, a mely a gyulai róm. kath. főgymnasium kiváló képzettségű, páratlan szivjóságú és ideálisan hazafias, fen- költ lelkű igazgatójának elhunytát jelenti. Szabad Endre meghalt ! . . . Alig pár éve egész városunk osztatlan lelkesedése, bizalma és rokonszenve fogadta őt, az életerős, nagy jövőre hivatott, komoly tudású férfit a gyulai főgymnásium igazgatói székében; — tanártársai, tanítványai önzetlen szeretetétöl övezve alig pár éve kezdte meg körünkben áldásos, eredményeiben messze kiható missióját, s ma egész városunk osztatlan részvéte, csüggedése és bánata, tanártársainak önzetlen mély gyásza kíséri utolsó földi útjára Szabad Endrét, a gyulai főgimnázium érdemekben gazdag, áldott emlékezetű első igazgatóját1 Halála nem jött váratlanul. Orvosai már hetekkel ezeló'tt konstatálták, hogy felépüléséhez alig van remény ! Tudták ezt hozzátartozói, tanártársai, tudták tanítványai és a nagy közönség Ó3 tudta ezt — ő maga is ! Istennek alázatos szolgája lévén, keresztényi türelemmel, megtisztúlva szivében, — megigazúlva lelkében várta a halált, rendelkezett a földiekről, gondoskodott azokról, a kiknek eddig támasza volt s akiket tudta, hogy itt kell hagyni és leszámolva mindennel a mi őt a föld porához kötötte, életének végső idejében lelkét készítette elő az utolsó útra ! Hozzátartozói, tanártársai, tanítványai és az a nagy közönség pedig, a mely őt akkor, midőn körünkben megjelent a szeretet, a bizalom és a megbecsülés minden jelével halmozta el, betegágya fölött valláskülönbség- nélkül fohászkodott az Istenhez felgyógyúlá- sáért. — Csaknem valamennyi vallásfelekezet templomában, a róm. katholikusoknál, a reformátusoknál és az izraelitáknál tartottak könyörgő imákat egészsége helytállásáért s betegségében nem volt szív, a mely igaz- részvéttel ne virrasztóit volna fölötte s ha- lottaiban nincs szem, a mely őt meg ne könnyezze, — igazán meg ne sirassa ! És ez nem frázis, nem szóvirág, hanem egy kiérdemelt szent kötelesség és egy utolsó, visszatarthatatlan szomorú tisztességtétel. Aki az elhunyt derék igazgatót, Szabad Endrét ismerte, az nem állhat végtelen meg- indúltság nélkül koporsója mellett! . . . Együtt volt benne mindaz, amikben a köztudat a „férfi ideált megtestesülje szokta látni! Éles esze, kiváló képzettsége, higgadt, mély tudása tökéletes harmóniában állott emberszeretetével, következetes szeplőtlen jellemével, férfias akaraterejével, hazafias, fenkölt gondolkozásmódjával, puritán becsületességével ! Ez a hir előzte meg jövetelét, ez a tudat tette becsültté, értékessé működését s ez a veszteség teszi keservessé, nehezen elviselhetővé korai távozását. Szabad Endre kiváló tudású ember hírében állott, erre a hírre a legteljesebb mértékben rá is szolgált, önerejéből, vasszorgalommal emelkedett föl az ismeretlenségből a közbecsülés magaslatára, hogy úgy mondjuk : maga tette magát emberré ! S e magasságba magával vitte azokat az erényeket, amiket nem lehet az életből, könyvekből megtanúlni, de amelyeknek csiráját az édes anyatejjel szívja magába az emberi lélek, a szivnemessóget, a felebaráti önzetlen szere- tetet, a derült csillogó kedélyt, a fajszerete- tet, a megalkuvást nem ismerő hazafiságot, lángoló hazaszeretetei. Tudott lelkesedni min- den szépért, jóért, kiváló harczosa volt tanügyünknek, istápolója, fejlesztője minden nemes kezdeményezésnek. Avagy kinek ne volna még emlékében az a megható jelenet, midőn a főgimnázium megnyitásakor az első ünnepélyes Yeni Sanc- téra a most már negyedik osztályba járó s akkor még apró diákokat a megboldogúlt vezette először a szentegyházba, az első párt kézen fogva, mint atya a gyermekeit ! Az a szeretet jellemezte későbbi igazgató működését s méltán megérdemelte azt a rajongó szeretetet, a melylyel tanítványai őt utolsó órájáig körülvették. S ennek a nagytudású, nemes szivü embernek élete delén kellett kidőlnie. Ezért keserves, ezért nehezen elviselhető az ő időelőtti távozása ! . . . Életrajzi adatait röviden a következőkben foglaljuk össze : Freiwolt (Szabad) Endre Rozsnyón, 1863. január hó 23-án született egyszerű, szegény szülőktől. Atyja fuvaros ember volt, de egyszerűbb gondolkozás módja mellett is korán felismerte fiában a tehetséget és bár nagvon szerény anyagi körülmények között volt, sokat áldozott fia nevelésére, ki középiskoláit Rozsnyón végezte kiváló sikerrel s ugyanitt tett érettségit 1883-ban. Amig eddig eljutott igen sokat nélkülözött, végigjárta az élet iskoláját is s tanitgatással, tanárainak kiszolgálásával tartotta fenn magát. Theológiai tanulmányait, mint kitűnő diák, a budapesti egyetemen végezte, ugyancsak ott hallgatta a philosophiai fakultást is, 1887-ben a rozs- nyói egyházmegye papjává szentelték s ugyanakkor a rozsnyói róm. kath. főgymnasinm tanárává nevezték ki a latin és görög nyelv tanszékére. Mint rozsnyói tanár egyre művelte magát, nagyobb utazásokat tett s bejárta Olaszországot is. Munkásságával csakhamar fel is hívta magára a figyelmet, s 1903-ban az újonnan szervezett gyulai róm. kath. főgymnasium igazgatójává nevezték ki, s ugyanekkor átlépett a nagyváradi egyházmegye papjai közé s németes hangzású „Freiwolt“ családi nevét „Szabad“-va, magyarosította. Hogy igazgatói állását milyen rátermettséggel és hivatássai töltötte be, — mindennél jobban igazolja az, hogy 1906. óv őszén pápai kamarás lett. Ebben a díszes-, általános tisztelettől környezett állásban érte őt a halál márczius hó 28-án este 10 órakor. Az életerősnek látszó férfiút vérszegénység ölte meg. Múlt év szeptemberében kezdett betegeskedni, orvost azonban csak januárban keresett föl. Betegsége folyó évi márczius hó 1-én fordult súlyosra, mikor is orvosa tanácsára a vármegyei közkórházba vétette föl magát. Ettől kezdve lassú haldoklás volt hátralévő élete. Küzdelme sokáig tartott, majdnem egy hétig eszméletlenül, vagy zavaros öntudattal feküdt kórágyán, az utolsó két napon pedig féloldali hűdést kapott és beszélni sem tudott. Most azután megváltotta őt az isteni gondviselés az élet küzdelmeitől s nehezen pótolható űrt hagyva maga után, elköltözött közülünk az örökkévalóságba! Amiket föntebb elmondottunk róla, az ő nemes egyszerűségében és példás munkásságában eltöltött életének egyik gyönge kópiája, csak erőtlen vázlata és nem is ez, de közöttünk eltöltött áldásos élete tartja ébren szivünkben azt a lángot, szemünkben azt a könyet, amelylyel gymnásiumunk első áldott emlékű igazgatóját Szabad Endrét kisérjük utolsó útjára ! Virrasszon pora fölött az igazak emlékezete és szeretete ! Haláláról a következő gyászjelentést vettük : A gyulai róm. kath. főgimnázium tanári kara és növendékei mélyen megindulva jelentik, hogy Szabad Endre pápai kamarás, a nagyváradi lat. szert, egyházmegye misés papja, a gyulai róm. kath. főgimnázium első igazgatója, hosszas, keresztényi türelemmel viselt szenvedés és a szentségek buzgó fölvétele után életének 45-ik, papságának és tanári működésének 20., igazgatóságának 4. évében, folyó hó 28-án. este 10 órakor vissza adta lelkét Teremtőjének Kihűlt tetemét folyó hó 31-én, vasárnap délután fél négy órakor a gyulai róm. kath. főgimnázium épületéből kisérjük a Szent-kereszt temetőbe. vegverni a gaz rágalmazót. Azaz mégsem ... őt nem piszkolja be a kezeit és ezennel befejezett-t nek tekinti az ügyet. (Összesen négy forint hat- g van krajczár). Hanem azért a jövő héten megint a eljön. És igy virul fel a Szilás-Balhási Harsona j legszebb, legválasztékosabb rovata; a Nyilttér. g Olyan mint egy mosóintézjst: csak úgy forr, sis-a tereg és gőzöl benne minden, de legalább szép r fényesre tisztítják az úri szennyeseket. Igaz, a hogy a nagymosások kicsit nagyon is nyilváno- s san folynak, de szerencsére igy mossák a máso- t két is. Egész társaság van már együtt: a városi t ifjúság eleje. Lassanként úgy elözönlik a nyílt- 1 tereket, hogy már a Közönség köréből czimü C rovatba is bevonulnak s ott vetkőztetik egymást £ pőrére, ahol ezelőtt Puskaporos-utcza gyalogjáró- r járói panaszkodott néhány adófizető polgár. A terek itt is szépen tágulnak, a hadakozó seregek fi szépen szaporodnak és mire jön az uj esküdt- t széki cziklus, akkorára újra előjönnek a régi, t pihent erők egy kis ellen válaszszák A kiadó 8 beszól a főszedőnek: János dobják ki a Hunyadi ' keserüvizet a hirdetések közül, oda a Kovács t doktor úr ül bele. És miközben nyájasan ismét s átveszi a 8 korona 72 fillért, mosolyogva biztatja c Kovács urat: jól teszi, doktor úr, csak ne en- s gedje bántani a becsületét. Aki férfi, az legyen c férfi.-------------- t
