Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-13 / 2. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. január 13. 2-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ____10 K — ! Fé l évre........ _ _ 5 K — t Évne gyedre...___ 2 K 50 f Hi rdetési nj ?iőre fizetendő. Nyiittér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Házi ipar Békésvármegyében. A népélet helyes mederben tartásának egyik legfontosabb eszköze az, ha biztosítani tudjuk, hogy a társadalmi elemek között jelentős tényezőként elhelyezkedő gazdasági munkásoknak a szorosan vett nyári gazdasági munkákon felül legyen más állandó jövedelmező munkája, különösen pedig téli keresete. Teljes fontosságot kell tulajdonítani a nemzeti vagyonosodással szoros kapcsolatban álló összes tényezőknek. Ezek között természetesen annak is, hogy a gazdasági munkások jövedelmező foglalkoztatása a lehetőség teljes mértékével biztositassék, s ily módon téli keresetre és pedig állandó keresetre alkalom nyujtassék. A czól érdekében helyesnek kell tartanunk, hogy a rendelkezésre álló eszközök között első sorban a népies házi ipar különböző ágai karoltassanak fel, s mindama foglalkozások, melyek különös előképzettség nélkül is haszonhajtók lehetnek, terjesztessenek, vagy ott a hol már ennek csirái, helyesebben kifejezve tünetei mutatkoznak, azok megerősittes 8enek. Bármennyire is tudjuk becsülni az egyes társadalmi tényező öntevékenységét, az egyes ember küzdelmét a Iétfentartás nehéz tu- sájában, viszont nem lehet szem elől téveszteni, hogy egy uralkodó társadalomnak gazdasági politikájában benne kell lenni az irányzatnak, mely a már említett öntevékenységet hathatósan előmozdítani törekszik. A hatóságoknak is van eszerint szerepe mindazon kérdésekben, melyek a munkásnép íoglalkoztatásával, s azok helyzetének javításával szoros kapcsolatban állanak. Csak örömmel üdvözölhetjük tehát a mozgalmat, melyet vármegyénk törvényhatósága inditott egyik közgyűlésében, s élére állott egy mozgalomnak, melynek czélja nemes, intentiója social politikai, s végeredményben oly hasznos ügyet szolgál, mely magában véve is igazán egy egész tevékenységi kör nemes munkáját igényeli és kötheti le, mert általa nem kalandos, merész szabású vállalkozások részesülnek támogatásban, hanem a népnek, a munkásoknak az a része, a mely megérdemli, hogy foglalkozzanak bajával, mely józan, törekvő, igyekvő és ezen a réven hasznos tagja a közületnek s nélkülözhetetlen a család fenntartásában. Hangsúlyozzuk, hogy a munkások nagyban egészben nem igényelhetik, hogy az önfen- tartásukra irányzott magántevékenység hatóságilag felkaroltassók, de azok a munkások, kiknek szorgalma, takarékossága, mun- kakedve olyan, hogy gazdasági jellegű ön- tevékenységüket segiteni közérdekből is indokolt, azok hatósági támogatásra méltán és jogosan számíthatnak. Ezt az érdeket tette gondoskodás tárgyává a vármegye közönsége is akkor a mikor tanulmány tárgyává teszi, hogy a vármegye munkásnépének életfentartására irányzott magántevékenysége miben nyilvánul meg leginkább, s melyek azok a tényezők, melyek az existentiák nagy számú testi és szellemi munkaképessége, de első sorban kellett volna mondani hajlama szerint is minden vidéken más és más jellegű. El kell azt is fogadni, hogy a helyzet javítására irányzott közreműködés csak akkor lesz hatályos, ha megismerkedünk a vármegye egyes vidéke szerint népességünk egyéni munkaképességével, termelő erejével, hajlamaival, s végeredményben ugyan a magán haszonban kielégítést találó, azonban egészséges önzéssel, melyeknek élesztése és alkalmas fejlesztése, mig egyrészt a magánvagyonok képződésével van szoros kapcsolatban, addig másrészt összefügg és pedig nagyon szorosan összefügg a nemzetgazdasági jólét emelésével; kézen fekvő, hogy igy az állam anyagi erőforrásai növelésének kérdésével is. Békósvármegye népe, mely köztudomás szerint túlnyomó részben földművelésből él, már régi idő óta érzi foglalkozásának egyoldalú voltát, s egyes helyeken ösztönsze- rüen keresett némelyes téli foglalkozást. Itt van a rejtély kulcsa : fel kell karolni, hatóságilag meg kell erősíteni a divatos házi ipari foglalkozásokat. El kell hárítani mindama akadályokat és nehézségeket, melyek ezek fejlesztésének részben közvetlenül akadályát képezik. A hatósági interventió jogosultságát és szükségességét nem is kell indokolni, (ismeretes dolog, hogy népünkben nincs meg a vállalkozási szellem; olyan körben, olyan szellemben nevelkedik, melyben ezt nem is sajátíthatja el. A mi egyébiránt a nemes ügyre jól ható tényezőket illeti, azok igen igen sok félék. Mással nem is lehetne azok sorozatát kezdeni, mint a termelő és értékesítő szövetkezetek felállításával. Ha akár egy központi, akár helyi órtékesitő szövetkezet lótesittetnék, akTÁEC1A, A tragédia. Abbahagyták az Írást. S a belépő igazgatóra néztek, aki mögött egy fiatal ember alakja volt látható — Uj ember! — sugdosták egymásnak a dijnokok s tapasztalt tekintettel méregették végig a félénken lépegető jövevényt. Az igazgató ur, hogy ezzel se teljék sok idő, a szobában levőkhöz fordulva, rámutatott az elfogultan álló fiatal emberre s igy szólt: — íme, bemutatom önnek uj társukat: Kovács ur 1 Halk dümmögés futott végig a szobán, amely üdvözlésféle akart lenni. Helyet csináltak neki egy sarok asztalnál, kezébe nyomtak valami kopott kalamárist, néhány rágott végű tollszárat s elébe téve egy nagy csomó másolni valót, leültették, hogy most már Írjon. — Ha valamit nem bir elolvasni, majd Csapiczky ur útbaigazítja — mondá az igazgató, — s a bentlévök nagy örömére elhagyta a termet. Csapiczky ur, a dijnokok nesztora, pro- tektori hangon mindjárt megkérdezte ; — Ugyebár ön még sohasem volt állami hivatalban ? Hol volt eddig ? — Az egyetemre jártam, — hangzott a tiszteletteljes válasz. Csapiczky elhallgatott, kellemetlenül érintette ez a válasz. Eddig ugyanis az öreg Laboda kivételével ő volt a szoba legképzettebb embere. Két hadapród iskolát végzett (a harmadikból kidobták.) ó hozzá fordult mindenik tanácsért. Részben mert legjobban mert feleselni az igazgatóval, részben mert legrégebben volt ott. Bántotta tehát, hogy most elragadják tőle a hegemóniát. A feléje forduló sunyi tekintetekből is azt olvasta ki : no Csapiczky, ez most túl tesz rajtad 1 Csapiczky érezte, hogy itt tenni kell valamit, ha nem akarja, hogy tekintélyén csorba essen. Egyet húzott a harcsabajuszán, felállt s a miniszteri tanácsosoktól ellesett, vontatott, arisztokratikus léptekkel odament az uj ember asztalához. — Kérem, — mondá kimért hangon — a helyesírásra tessék ám ügyelni. — A fogalmazványban még nem találtam ilyen hibát, — hangzott az önérzetes, higgadt válasz. — Nem is a fogalmazványban értem én, hanem a másolatban — mondá Csapiczky erőltetett mosolylyal s kicsinylő pillantással mérte végig az ifjút. A dijnokok bátorítólag hunyorgattak Csapiczkyra, aki asztalról-asztalra járt s mindenkinek súgott valamit. Elfojtott kaczagás kelt mindenütt nyomában s kaján tekintettel néztek az uj emner felé. Meg kell egy kicsit leczkéztetni, hogy el ne bizza magát — hangzott az egyöntetű vélemény. Az uj ember azonban nem igen látszott érdeklődni a körülötte suttogó, röhögő alakokkal, hanem irt komolyan, szinte megadással. A sugdolózkodó társalgásnak az igazgató bejövetele vetett véget. Az összebújt alakok szétrebbentek s ki-ki Íróasztalánál termett. Az igazgató gúnyos mosolylyal mondá: Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolátt. F. Heffnain-La Rach« & Ca. Basel (Svájc). Kapható ervoti rendeletre a gyógyírért/ ban. — Ara tivegenkint 4.- köre Lapunk mai száma ÍO oldal-
