Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-24 / 25. szám

1906. junius 24. BÉKÉS 5 mulasztás, amiért a város nagy közönségének érez­nie kellett, hogy a nagytekintetü városi tanács „haragszik“ Későn adatván be ugyanis a folyamod­vány, a városi tanács mindaddig nem adta rendel­kezésére a rendezőségnek a színház kulcsait, amig a folyamodvány szabályszerűen beiktatva, kiosztva tanácsülésig elintézve és az engedély szabályszerűen kiadva nem lett s igy a hivatalos forma és tekin­tély meg lett mentve (hála Istennek, mert mi lett volna anélkül), de a színházat akkor már nem lehetett volna a publikum igényeihez mérten rendbe­hozni egyrészt, másrészt pedig a tanács igen nagy összeget szabott ki a „czigánytt-oak a színházért, sokkal nagyobbat, mint a mennyit más alkalmakkor szokott, mert a nemes tanács művészi kritikát is gyakorolt s közönséges czigánnyá minősítette le Koczót, akinek pedig egy hegedüvonása ér annyit, mint a városi irattárban levő összes macskakapa­rások. — Mindezek azonban nem rontották meg a publikum élvezetét, mely nagy élvezettel hallgatta az istenadta tehetség megnyilatkozását, mely egy­szerű czigányból is kipattan, ha müvészlélek szorul belé s nem kevesebb elismeréssel tapsolt jeles kisórőjének Rácz Elek czimbalmosnak is. A szebb­nél szebb magyar nóták csakúgy Ömlőitek szívhez szólva keresetlen egyszerű művészettel a hegedű­ből s a közönség nem győzött eléggé élvezni, tap­solni. — Koczó különben most búcsúzott tőlünk, mert októberben Amerikába megy másodmagával, hol egy előkelő newyorki színház szerződtette 8 hónapra havi 4000 dollár fizetés mellett. — Persze ez Amerikában van. Fürdés áldozata. Alig köszöntött be a nyári meleg forróságával, már is szedi áldozatát az egyedüli menedéket nyújtó fürdés. Földesi Imre vésztői születésű szabó legény is hétfőn lement fürödni a Körözs vizére Békés alatt s vigyázatlansága folytán elmerült a habokba, csak Mezőberényben fogták ki hulláját, ahol el is temették. Építkezési szerencsétlenség történt két egymás­után következő esetben a lefolyt napokban. Az első Gyomán történt ahol is Szucsó Benedek háza épitésénél egy aláásás folytán a fal ledőlt s Diószegi József munkást és egy társát maga alá temette. Mindkettő sérüléseibe belehalt. Úgy vagyunk érte­sülve, hogy a szerencsétlen munkások saját vigyázat­lanságuk áldozatai. A másik szerencsétlenség Oros­házán történt meg. Tacz Mihály kőmives, munka közben az díványról leesett s esése folytán agyráz­kódást szenvedett. Állapota súlyos. A légzőszervek megbetegedésénél felette fontos azonnal, mihelyt az első jelek mutatkoznak, óvó­intézkedéseket tenni, miért is ajánlatos, mindenkor egy hatásos szert készletben tartani, még pedig nem köhögés elleni cseppeket vagy czukorkákat, hanem feltétlen segítő háziszert. Mint ilyen leg­jobban ajánlható a „Sirolin-Roche“, mely számos kórházban lett ki próbálva és a légző szervak, valamint bronchial-hurut ellen a legjobb hatásúnak ismertetett el. „Sirolin-Roche“ kevesbíti a köpetet, gyógyija a gyulladást és egyben előmozdítja az ét­vágyat. Minden gyógyszertárban kapható. Halálozás. Sarkadról vettük a megrendítő gyászhirt, hogy Kubányi Kálmán az ottani gyógy­szerész hirtelen szivszélhüdés következtében el­hunyt, gyászba borítván kiterjedt családját, özve­gyét s árván hagyván három kis gyermekét. Halá­láról a család a következő gyászjelentést adta ki : özv. Kubányi Kálmánná született szárazberki Nagy Vilma mint feleség, gyermekei: József, Ernő és Vilma, testvérei: özv. Pejtsik Imréné szül. Kubányi Etelka gyermekeivel, Dutkai Dezsőné szül. Kubányi Jenny gyermekeivel fájdalomtól mélyen megszomo- dott szívvel jelentik a szerető férjnek, gondos jó atyának, testvérnek és rokonnak esztergomi Kubányi Kálmán sarkadi gyó gyszerész, Biharvármegye tör­vényhatósági bizottsági tagjának életének 46-dik évében, folyó évi junius hó 18-án éjjel fél 12 óra­kor szivszélhüdés következtében történt váratlan elhunytét. Hült teteme a boldog feltámadás remé­nyében folyó évi junius hó 20-án délután 5 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint az anya­földnek átadatni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig az elhunyt lelki üdvéért a sarkadi plébánia­templomban folyó évi junius hó 22-én délelőtt 10 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Áldás és béke poraira ! Lemondás. Dr. Mannheim Zsigmond a békés­vármegyei közkórház elmebeteg osztályának segéd­orvosa ezen állásáról lemondott. Arató sztrájk. Békésvármegyében az aratási sztrájk mozgalom szerencsére nem ütötte fel fejét, mint ahogy egyéb vármegyékből, különösen Toron- tálból írták. Egyes elszórt esetektől eltekintve, a megye területén általában úgy látszik, hogy az idei aratási munkálatok is zavartalanul fognak lefolyni, úgy mint eddig. Az alföld józan népe nem hagyja magát elcsábbittatni hazug jelszavak által, nem különösen most — a mikor a legkedvezőbb aratási eredmények mutatkoznak s az arató munkások habár fáradságos s nehéz munkával is, de tisztes­ségesen megkereshetik az ő és családjaik számára szükséges télire valót. Eddig Békéscsabán mutat­koztak jelei a sztrájkra való hajlandóságnak legin­kább s mint Írták Achim L. András országgyűlési képviselőtől ered a mozgalom, a ki állítólag Kliment Pál munkásait akarta az aratási munkálatok meg­tagadására^ rábírni s ezért bűnvádi eljárás is tétetett ellene folyamatba. Továbbá Szalag József békés­csabai földbirtokos gerendási tanyáján 30 pár arató kezdett bérharczot, a kik ellen a hatósági eljárás szintén megindittatott. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden kül­földi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A „Zenélő Magyarország* zenemüfolyóirat ma megjelent 312-ik füzete a következő zenemű újdon­ságokat közli: 1. Yvonch „Santuzza“ czimü dallam gazdag lyrikus keringőjót. 2. Schubert Ferencz gyönyörű „Enyém“ — Mein — müdalát, magyar szövege Csengery Gyulától. E pompás zenemüfolyó- iratot, melynek minden egyes száma szakavatott megválasztással minden zenei válfajt felölel s meg­hozza mindenkinek a maga ízléséhez megfelelő zenei újdonságot mint ilyet, minden zongorakedvelőnek figyelmébe melegen ajánljuk. A most folyó XIII.i évfolyam nlőffzetési ára : egész évre (24 füzet) 12 korona, % évre (12 füzet) 6 korona, */* évre (6 füzet) 3 korona. Egyes füzet ára 1 korona. Előfi­zetések Klökner Ede a „Zenélő Magyarország“ zenemű kiadóhivatalához Budapest, YIIL, József- körut 22-24 intézendők. A Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Dönt­vénytár junius 1-óü megjelent 11, számában dr. 8teineker Ferencz földmivelósügyi miniszteri segéd­titkár nagyszabású monográfiája kezdődik, mely a maga nemében úttörő könyv. A czime: „A mező- gazdasági termények, termékek és czikkek hamisítá­sának tilalmazásáról szóló 1895. XLYI. t.-cz. és a vonatkozó jogszabályok magyarázata.“ A nagy szak­tudással összeállított kézi könyvnek nagy hasznát veszik, úgy a közigazgatási hatóságok, mint a jog­kereső közönség. A „Főlapon“ dr. Müller Géza igen érdekes czikket ir a minősítés kérdéséről, valamint számos közigazgatási kérdésre adnak szakszerű feleletet. A „Döntvénytári részben“ a kereskedelmi miniszternek az utmesterek oapidijai és költségei, az utbiztosi és utkaparói szabályrendeletek szerkesz­tése, a közmunkaváltság, a községi utak költsége, a közúti hitelátruházás stb. utrendőri ügyben, a közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának a nyugta-, számla-, váltóóvás bólyegilletékének lerovása, az ausztriai számlák, telekönyvi beadványok bélyege, az állammal szerződéses viszonyban álló társaságok bélyegmentessége, a pécsi Ítélőtáblának a községi bába közhivatalnoki jellege, a Kúriának a községi elöljáróságnál tett feljelentés hatályossága, a testi fenyítéknek az iskolában alkalmazása, a miniszter tanácsnak számos hatásköri összeütközés, a közigaz­gatási bíróságnak az iskolai adómérték, a tanítók községi adója stb. tárgyban hozott elvi jelentőségű határozatai közöltéinek. A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár“ előfizetési ára egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy hóra 1 korona. Az előfizetési dijakat Iegczélszerübb posta utalványon a szerkesztő és kiadó: dr. Dolonecz József ügyvéd, Budapest, VIII.. József-körut 74. sz. czimére küldeni. Mutatvány- példányokat szívesen küldenek az érdeklődőknek. A holt szezon vagy ugorkai-dény lassankint ismeretlen fogalommá válik. Évek sora óta éppen nyáron történnek a legszenzácziósabb események. Nincs is már intelligens újságolvasó, aki a mezei munkák vagy fürdőre utazás czimén akár csak egy hóra abba hagyná az ujságjáratást. Mert teljesen fölösleges is volna ez, mikor a kiadóhivatal minden­kinek utána küldi a lapot akár külföldre is, akár minden héten máshova is, úgy hogy ma már nem kell az olvasónak megszokott lapját nélkülözni még utazás közben sem. Azért nem mulaszthatjuk el olvasóink figyelmét a „Pesti Hirlap“-ra felhívni, mely kedvelt napilapunk a félévi forduló alkalmá­ból érdekes dolgokat igér. így uj regényt Gárdonyi Gézá-tól, ma legnépszerűbb, legkiválóbb szépiro­dalmi Írónktól; novellisztikus tárczákat Tóth Bélá­tól, aki évek óta hüclen e műfajhoz s mt>st visszatér első szerelméhez; tárczákat, elbeszéléseket, rajzokat továbbra is Szabónó Nogáll Jankától, Lux Terkátót, Heltai Jenőtől, Kazár Emiltől, Szomaházy Istvántól, Abonyi Árpádtól, Szántó Kálmántól, stb. A jövő félévi előfizetők megkapják karácsonyi ajándékul a „Pesti Hírlap“ 1907. évi naptárát is és feláron fizet­hetnek elő a „Divat Salon“ czimü kitűnő divatlapra. A Pesti Hírlap előfizetési ára félévre 14 korona, negyedévre 7 korona, egy hóra 2 korona 40 fillér. A Divat-Salonnal együtt negyedévre 9 korona. Kívánatra mutatványszámokat is küld a kiadóhiva­tal: Budapest, Y., Váczi körút 78. Uj postai kézikönyv. Heisinger Antal zombori posta és távirda főtiszt a nagyközönség, hivatalok és tanuló ifjúság szükségleteire alkalmas, könnyen átte­kinthető és kitöltött mintákat tartalmazó postai kézi könyve megjelent és előttünk fekszik. Ezen kézikönyv a posta, távirda, távbeszélő és postatakarékpénztár (cheque és clearing, főbb szabályait tartalmazza, továbbá tárgyalja a portomentességet és a postainté­zethez való alkalmaztatás útját és módját. A tarta­lomjegyzék és széljegyzetek segítségével mindennemű felvilágosítás egy pillanat alatt megtalálható. A kitöl­tött mintákkal illustrálva. A mü bolti ára (2 korona) mel'ett általános feltűnést kelt kellemes alakja, czél- szerü berendezése, dús tartalma és bármely irányban kimerítő volta által. Tényleg rég érzett hiányt pótol és hivatalok, magánosok, intézetek, iparosok, keres­kedők és általában bárki által legjobb eredménnyel használható és bármely könyvkereskedés utján vagy a szerzőnél 2 (kettő) korona bolti áron beszerezhető. Ezen általános érdekű és közhasznú mü mielőbbi beszerzését a könyvkereskedés utján, vagy közvetlen a szerzőnél, bárkinek a legmelegebben ajánlhatjuk, miután kiadása korlátolt számú példányban tartént és a készlet a mü kiváló becse és használhatósága folytán előreláthatólag rövid idő alatt kifogy. Végül felemlítjük, hogy ezen codificált mü az 1906. évi posta- és távirda rendeletek tára 3. számával bezá­rólag van pótolva és kiigazítva. Tarka képek. Az elmúlt hetet legfőbbképen arra használtam fel, hogy tanulmányoztam a helyi piaczi árakat s mondhatom, hogy különösen ránk tisztviselőkre nézve, a kik minden élelmi szert úgyszólván a piaczról szer­zünk be, elszomorító tapasztalatokra jutottam. Egy pár valamire való csirke 2 korona 40 fillér, egy tojás 6 fillér, s miért, mert ha mi meg nem vesszük, viszik Becsbe, Prágába, Drezdába s igy nekünk a bécsi árakat kell megfizetnünk, ha csirkét akarunk enni. Hiszen, helyes, hogy a magyar termékeknek igen jó áruk van, s a külföldön ilyen jól megfizetik, de akkor termeljünk annyit, hogy nekünk is jusson belőle és pedig valamivel olcsóbban, mintha Bécsbe mennénk csirkepaprikást enni. Ezen pedig csak úgy lehet segíteni, ha összeállunk s alakítunk egy »baromfi tenyésztő egyesületet« (ez végre egy praktikus egye­sület lenne) berendezünk magunknak egy csirketele­pet, s akkor onnan beszerezhetjük az aprójószág s tojás szükségleteinket versenyen kívül, termelési áron. Igaz, hogy ezt könnyű leírni, de nehéz megcselekedni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom