Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-24 / 25. szám
6 BÉKÉS 1906. junius 24. dehát csak példát kell venni a többi vármegyebeli községektől, amelyekben már alakultak ilyen baromfi tenyésztő egyesületek. Gyulán mindazoknak kellene összeállaniok s egyletté tömörülniök, akiknek saját nevelésű baromfiok nincs. Minden egyleti tag beszolgáltatna az alakítandó egyletbe megfelelő számú jér- czét és kakast, vagy ezek ellenértékét s csupán ezen érték ellenéig volna az egylet irányában érdekelve, illetve ezen érték erejéig érhetné károsodás. Az egylet csak az egyleti tagok szükségletét elégítené ki, csak a mi ezen kívül felesleg maradna, adná el esetleg másoknak is, mindenesetre piaczi áron. Tehát tisztán abból a czélból alakulna, bogy a tulmagas piaczi ártól megszabadítsa az egylet tagjait. A megélhetésen kívül a tisztviselőket legközelebbről érintő másik kérdés a tisztviselő telep létesítése alighanem a megvalósulás stádiumába jut. N. Szabados Jóska nem hagyja az ügyet elaludni. Igaz, hogy már tartottak egy csomó értekezletet, amelyet részvétlenség hiányában nem lehetett megtartani, de ez csak azért, történt, mert mindeddig nem volt biztos kilátás rá, hogy vájjon kapnak-e a város területén a tisztviselők olyan megfelelő telket, a melyen a telepet létesíteni lehet. Gyula város ugyan nem törődik a saját tisztviselőivel sem, tehát csakis társadalmi utón lehet remélleni valamit. Mindenesetre olyan telekre volna szükség, amely úgy fekvésénél, mint talajviszonyainál fogva a közegészségügyi követelményeknek minden tekintetben megfelelne, mert 30—40 intelligens család elhelyezéséről van szó, a legfőbb követelmény tehát, hogy ezek egészséges lakásokkal láttassanak el. A harmadik kérdés, a melyik Péter és Pál napkor kerül megvitatás alá, a torna-egylet alakítása Megint egy uj egylet 1 Igaz, hogy ez testedző s minden képen a legegészségesebb egylet lesz, csak egy nagy hibája van, hogy újra 8 korona tagsági dijat jelent. Szent Isten, ha igy haladunk az a kicsi fizetésünk, ami nagy nehezen elég a megélhetésünkre, nem lesz elég tagsági dijakra sem s belőlünk pedig nem lesz egyéb, mint csődbe jutott egyleti tag. Most már igazán ott tartunk, hogy ha még egy uj egyletet akarunk alakítani, akkor előbb meg kell szüntetnünk egy másikat amelyik kevésbé szükséges, mert máskép valóságos hazárd cselekedet újabb és újabb egyletekbe belépnünk, mikor úgy sem tudunk megfelelni tagsági dij fizetési kötelezettségeinknek. Tehát csak annyi egyleteket alakítsunk, illetve olyant a melyek feltétlenül szükségesek, a melyek megélhetésünket teszik könyebbé mint a milyen a csirke-egylet, a melyek egészségünk ápolására szükségesek, ilyen az alakítandó torna-egylet, s legfeljebb még egyet, a hol ki-ki a saját társadalmi állásának megfelelő szórakozást talál. A gyulai, nemkülönben elnevezésénél fogva az egész békésvármegyei úri társadalomnak kellemes szórakozó s a társadalmi müveit érintkezést előmozdító ilyen helyéül készül az épülőben levő »Békésmegyei kaszinó«, melynek pompás, kényelmes, tágas helyiségei lesznek s gyönyörű kertje, úgy hogy bátran el lehet mondani, miszerint a fővárosi kaszinókkal s klubhelyiségekkel is veteked- hetik. S máris tömegesen jelentkeznek a megyéből a vidéki tagok, akiknek Gyulán való tartózkodásuk alatt bizonyára leggyakoribb találkozó helyük fog lenni az uj kaszinó. Dr. Fábry Sándor főispán, a kaszinó elnöke, mindent elkövet az ő szokott tevékenységével, hogy a hiányt, amelyet eddig oly sokszor szemére hánytak Gyulának, helyrepótolja s egy olyan vonzó otthont teremtsen a kaszinói tagoknak, amelyben a kaszinókkal szemben támasztható, legmesszebb menő igények is kielégítést nyerhessenek. A most folyó kaszinói építkezést teljesen a kaszinó iránti buzgalomból János József kir. mérnök vezeti és pedig oly erélylyel, hogy az építkezések már legközelebb befejezést nyernek s egy díszes épülettel többje lesz a városnak. Tegnap már megtartották a bokréta ünnepélyt is. — SS - ó. Közgazdaság. Uj gazdasági tudósító. A földmivelésügyi minister a szeghalmi járásra nézve Koncz Gyula kö- rösladányi lakost a gazdasági tudósitói tiszttel bízta meg. A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár folyó hó 17-én Mayer István elnöklete alatt a városháza termében évi rendes közgyűlését tartotta úgy a helybeli, mint a vidéki tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés tárgysorozatának első pontja volt a múlt esztendei közgyűlés által kiküldött 7-es bizottságnak javaslata az 1904. évi zárszámadás és mérleg ügyében. Az 1904. évi mérleget ugyanis a közgyűlés többsége tavaly nem fogadta el és a volt igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak a felmentvényt nem adta meg. Most azonban az igazgatóság a múltra nézve megadandónak mondja a felmentést, de a régi igazgatóság és felügyelőbizottság ezzel nem elégedett meg és pedig azért nem, mert nem találta eléggé megczáfoltnak az uj igazgatóság által sokáig terjesztett híreket, mintha a betegsegélyző pénztár válságát kizárólag a régi igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak ténykedései és mulasztásai okozták volna ; holott e válság voltaképeni oka a pénztár kötelezettségé vei szemben alacsony tagdijak, ebből kifolyólag, a pénztár újabb időben történt megizmosodásának oka az, hogy most már felemelt tagdijak szedetnek. A felmentvény körül délig tartó izgalmas és szenvedélyes vita folyt, amely vége felé obstruk- cziósszerü jelleget öltött, úgy hogy a közgyűlés elé végül az az indítvány tétetett, hogy szakítsák félbe a tanácskozást és folytassák azt kedden Békéscsabán. Erre még nagyobb vihar tört ki és a többség felállás utján tényleg beleegyezett, hogy a közgyűlést, nem ugyan kedden, hanem folyó hó 24-én Békéscsabán folytassák. A közgyűlés tárgy- sorozatának egyéb pontjai tárgyalás alá sem kerültek. A határozatot megfelebbezték az első gyulai kötött és szövött iparárugyár részvénytársaság és ifj. Barát István és társai a városi tanácshoz, mely mint illetékes elsőfokú iparhatóság tegnap délelőtt tartott ülésében a felebbezéseknek helyt adva, a Békéscsabára kitűzött közgyűlés megtartását nem engedélyezte, s utasította a pénztárt, hogy mielőtt további intézkedéseket tenne,a vasárnapi közgyűlés jegyzőkönyvét a városi tanácshoz nyomban beterjessze. Mezőgazdasági bizottságok. A vármegye szerte alakított járási mezőgazdasági bizottságok működésének akadálytalan biztosítása érdekéből szükségessé vált azok kiegészítése, mely a legutóbbi vármegyei közgyűlésen történt mog. Ez alkalommal a bizottságok a következőleg alakíttattak meg : Gyulai járás : rendes tagok; Szabó László, Kovács András (Doboz). Erdődi Ferencz (Gyulavári), Megele Béla (Kétegy- háza), póttagok ; Z. Szabó István (Doboz), Török Lajos (Gyulavári), Szántó Péter (Kétegyháza). Csabai járás: rendes tagok: Szalay József, Beliczey Géza, Kocziszky Mihály, Bajcsy Gusztáv; póttagok: Kovács L. Mihály, Haraszti Sándor, Bakos Mátyás. Békési járás: rendes tagok: Morvay Mihály, Bakucz Tivadar (Békés), Szekeres András (Mezőberóny), Vámos Sándor (Köröstarcsa); póttagok: Czira Gergely, Durkó Ferencz, R. Nagy István (Békés). Gyomai járás: rendes tagok: Debreczeni Endre, G. Nagy László (Gyoma), Kalmár József, Hunya Elek (Eud rőd); póttagok: Kovács Lajos, Szabó Benedek (Gyoma), Uhrin Mihály (Endrőd). Szeghalmi járás: Jrendes tagok: Nyitray István, Freyler Jenő, Seres Gyula (Békés), Marhás András (Vésztő); póttagok: Vakarcs János (Iíörösladány), Erdős István (Füzes- gyarma')i Balog Sándor (Vésztő). Orosházi járás: rendes tagok: Jankó György, Vidovich József, Tobak István (Orosháza), Kraft Viktor (Csorvás); póttagok: Szalay József, Jankó Ferencz, Kertész Horváth János (Orosháza). Szarvasi járás: rendes tagok : Tepliczky János, Kristóffy János (Szarvas), Tolnay Antal (Öcsöd), Léderer Rudolf (Békésszentandrás); póttagok: Zlinszky István (Szarvas), Fejér Imre (Kondoros), Hutiray László (Békésszentandrás). Törvényszéki csarnok. Kinevezés. Az igazságügyminister Törkenczy Józsefet az orosházi kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. Áthelyezés. Az igazságügyminister Berencsy Livius nagytapolcsányi járásbirósági telekkönyvvezetőt az orosházi kir. járásbírósághoz helyezte át. A gyomai járásbíróság szervezésének kérdése újra napirendre került, azonban ezúttal olyan alakban és jelenségek mellett, hogy most már talán- talán valósággá válik a gyomaiak régi vágya 8 megkapják a várva-várt járásbíróságot. A kérdést Fábry Károly békéscsabai ügyvéd, — mint a gyomai kerület országgyűlési képviselője, — sürgette meg az illetékes helyeken, sőt ebben a kérdésben magával Polonyi Géza igazságügyminiszterrel is tárgyalt; úgy látszik, kezdik végre belátni az arra hivatottak, hogy bizony elodázhatatlan közszükséget képez a gyomai jogkereső közönségre, hogy helyben legyen bírósága's ne legyen kénytelen ügyesbajos dolgaival minduntalan Békéscsabára vándo- rolgatni. Az a hir ugyanis, hogy a miniszter a maga részéről semmi nehézséget nem kíván támasztani a kérdés kedvező megoldása tekintetében, csak előbb természetesen szükségesnek tartja meghallgatni e kérdésben a gyulai kir. törvényszék és a nagyváradi Ítélőtábla elnökeit, akiknek kedvező véleménye esetén azután a szervezés munkálatai rövidesen megtörténnek. Gyoma község, — mint értesülünk, — már fel is ajánlotta a bíróság részére szükséges épületet, mely czélra a Wodianer-fóle kastélyt fogja megvásárolni 40000 koronáért. Az ügyvédek és ügyvédjelöltek lajstromában vármegyénket érdeklőleg, a következő változások történtek : dr. Grünvald Dezső Mezőberény székhelylyel, az ügyvédek lajstromába felvétetett. Ellenben töröltettek abból: dr. Hirschfeld Márk mezőberényi ügyvéd elköltözés folytán, Jantsovits Emil gyulai ügyvéd elhalálozás folytán. Jantsovits Emil irodája részére, dr. Jantsovits Emil gyulai ügyvédet rendelte ki a kamara gondnokul. Az ügyvédek lajstromába felvétettek : Vértes Andor, dr. Povázsay Máté békéscsabai Holló Sándor, dr. Márkus Mihály gyulai, Urszinyi Endre, dr. Urszinyi János csabai, Vangyel Endre, dr. Nagy Elemér orosházi, Neulender Jenő, dr Berényi Ármin gyulai, Dettre Pál, dr. Külley Pál orosházi és Túri Ferencz, dr. Ladies László gyulai ügyvédeknél joggyakorlaton levők. Szebb a huszár mint a baka. Marúti Sándor közös huszárnak besorozott öcsödi lakos, Öcsödön 1904. október 4-én a korcsmában a felett összeszólalkozott F. Bányai Sándorral, aki csak baka volt, hogy melyik szebb katona. A vitatkozás vége az lett, hogy a szebb katona összeszurkálta bicskájával a volt bakát, kinek sérülései 33 nap alatt gyógyultak be. A vitéz huszár a kir. törvényszék által 2 hónapi fogházra Ítéltetett, de felebbezett azért, mert a setéiben miután előzőleg szokás szerint a lámpát leütötték, őt is megverték. A napokban hirdették ki a II. bíróság Ítéletét, mely szerint a vitéz huszárnak megmaradt a két hónapi fogház. A házaspár. Csathó Ferencz öcsödi lakos 1904. deczember 31-én éjjel, hogy boldog újévet csinálhasson, Öcsödön Sz. J. bezárt lakásából az ablak betörése után, az íróasztal fiókját felfeszitve, 687 korona készpénzt, 3500 korona értékű betéti könyvet ellopott, melyet neje rejtett el. A férj 1 évet, neje 3 hónapot kapott. Azért fellebbeztek az ítélet ellen, mert ők vissza akarták adni sértettnek a pénzt, mert nem volt szándékuk ennyit lopni, de a csendőrség hamarább megjelent, mint ahogy vissza- vihették volna a pénzt. A kir. Ítélőtábla helybenhagyta a fent jelzett Ítéletet, azonban vádlottak az ellen semmiségi panasszal éltek, mert szerintük nem büntethető a tettes, ha kár nincs, mint adott esetben. A jókedv vége. Bulik János és Bulik Pál szarvasi lakosoknak 1904. szeptember 11-én vidám kedvök volt s hogy a mulatság szokás szerint teljes legyen, az őket csendesítő rendőröket támadták meg, E tényökért a kir. törvényszék 8—8 napra ítélte őket. Azonban fellebbeztek az alapon, hogy teljesen ittasak voltak. A kir. Ítélőtábla pedig szintén nem fogadta el védekezésöket, helybenhagyván az ítéletet, melyben most a vádlottak is megLyugodtak. A pezsgő. Bartha Ferencz volt vésztői szabó, 1904-ben több lopást követett el, melyért 1906. február 26-án 7 hónapi börtönre ítéltetett, azonban a tárgyalást megelőzőleg, ismét vagy 10 rendbeli lopást követett el, de ez alkalommal már Békésre
