Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-25 / 8. szám
2 BÉKÉS 1906. február 25. 1906. évi február hó 12-én tartott közgyűlésének megbízásából, alázatos szolgái: K. Schiiffert József Bállá Ferencz Pettner József Argyelán György Csomós István Endrész András Exner Perencz Miskuoza Illés Krizsán András Gremsperger Pál Fábián Ferencz Junászka Mihály Dr. Buoskó Koriolán h. polgármester. Szénásy József Weisz Mór Dr. Martos József Reisner Ede Ifj. Miskuoza Illés Csőké István Murvai Ferencz. A küldöttség, amelynek tagjai a kérvény aláírói voltak, csütörtökön, február 15-ikén délben tisztelegtek Lukács György minister- nél, akinek Gyula városa iránti szeretetét és kiapadhatlan jóindulatát mi sem bizonyitja ékesen szólóbban, mint az a körülmény, hogy a kérvényt a bürokratikus lehetőség legszűkebb keretében, már a következő napon, február 16-án intézte el, Rezeg Sylvius, Békésvármegye kir. tanfelügyelőjéhez intézett és tudomás végett másolatban Gyula városával is közölt következő leiratában : Méltányolván azon nehézségeket, melyek Gyula város népoktatási ügyeinek törvényszerű rendezését akadályozzák és figyelemmel a város képviselőtestületének közvetlenül felterjesztett s ide csatolt kérvé nyében részletezett hozzájárulásokra, melyeket a szervezendő áll. népiskolák fentartási szükségleteire megajánlani kész, ezennel kijelentem, hogy amennyi ben a törvényhozás a megfelelő fedezetet rendelkezésemre bocsátja, hajlandó vagyok egyelőre négy tanerős állami elemi fiú és négy tanerős állami elemi leányiskolát az 1906-7. tanév elejétől kezdve szervezni és a községi tanyai iskolákat állami kezelésbe venni a következő feltételek mellett: Köteles lesz a város a belvárosi és külterületi (tanyai) áll. elemi iskolák mindenkori elhelyezéséről és bebútorozása felől előzetesen bemutatandó és álta lám jóváhagyott tervek alapján gondoskodni, a fejlesztés folytán szükséges tantermeket és a tanyákon tanítói lakásokat és a szükséges mellékhelyiségeket saját költségére felépíteni, a tanyai iskolák számára legalább 800 négyszögöl területet az állami iskola javára biztosítani, amelyen egyszersmind a gazdasági oktatás is gyakoroltatnék. A város belterületén mej felelő iskolai telekről ugyancsak a város köteles gondoskodni. Köteles továbbá a város az iskolai épületeket és a hozzájuk tartozó mellékhelyiségeket állandóan jókarban tartani, tűzkár ellen biztosítani, a szükséges nagy szünidei és tantermeknél a napi tisztogatásokat elvégeztetni, a tantermeket füttetni, szóval az összes dologi szükségleteket biztosítani. Köteles lesz továbbá a város az 5 százalékos iskolai adót az 1868. XXXVIII. törvényezikk 56. -ában foglalt megszorítással az állami elemi iskolák pénztárába beszolgáltatni s az összes tanító (tanítónő) 24 koronás járulékokat viselni. Felhívom Czimedet, hogy az állami iskolai szervezés ezen elengedhetetlen feltételeit a várossal ismertesse meg s a hozandó képviselőtestületi határozatot annak érintése mellett terjessze fel, hogy a tanyákon hány kifejezetten községi jellegű elemi iskolát kellene állami kezelésbe venni s mily karban vannak ezen iskolák épületei ? Budapesten, 1906. február hó 16-án Lukács s. k. Lukács Györgyről pártkülönbség nélkül egyértelmüleg Írják és ismételten megerősítik a lapok, hogy minden körülmények között megválik állásától. Ezt mondotta a nála tisztelgett gyulai küldöttségnek is és eme elhatározásában nem tudta megingatni e hót elején a kultuszminisztérium főbb tisztviselőinek beható kérése sem. Meglehet hogy felmentése már e sorok kinyomatásakor megtörtént, pár nap múlva azonban feltétlenü be fog következni, Lukács Györgyöt, a kultuszminiszteri tárczától való megválásától kizárólag politikai okok irányítják. Nem vagyunk politikai lap és talán már akkor is tilosba jutunk, amidőn ezt az okot megelégedéssel és örömmel vesszük tudomásul. Annál inkább sajnáljuk és sajnálja velünk azonban a magyar kultúra minden barátja minden egyéb más tekintetből, Gyula város közönsége azonfelül pedig saját érdekei szempontjából. ugyanis, a küldöttség előtt tett Ígéretén is tid- menöleg, kultuszministeri utódját jogilag is kötelezően megadta s megcselekedte azt, ami ez idő szerint hatáskörében állott. Csak is a normális törvényhozási viszonyok helyreállításától függ, — és reméljük, de még inkább szívből óhajtjuk, ennek mielőbbi megvalósulását — hogy egyelőre négy tanerős állami elemi íiu és négy tanerős állami leányiskola már a legközelebbi szeptemberi tanévben Gyulán létesüljön és hogy akkorára a mai községi tanyai iskolák is állami kezelésba vétessenek, A paedagógiai előnyön kívül ez már ezrekre rugó hasznot és megtakaritást képvisel Gyula városának háztartásában, Gyula városa polgári közterhében, és hogy ez igy történik, az egy értékes újabb szál Lukács Györgynek Gyula városa körül szerzett halhatatlan órdemkoszorujában. Mert Gyula városa specziális helyzetében\szerint leküzdeni. A kedves meglepetés. Mint a városnak kérvénye bizonyitja, Gyula városa képviselőtestületének és a küldöttségnek kérvénye első sorban egy állami polgári leányiskola létesítésére irányult. Lukács György vallás és közoktatásügyi miniszternek február 16-iki leirata egyáltalán nem reflektált a kérvénynek az állami polgári leányiskolára vonatkozó (részére, hanem a kért állami elemi fiúiskola mellett egy 4 osztályú elemi leányiskola létesítését is kimondotta, amit Gyula városa, hogy a sze- ‘ rénység határait túl ne lépje, nem is mert kérelmezni. Igaz, hogy Lukács miniszter február 16-iki rendeletében kifejezetten benne foglaltatott, hogy egyelőre intézkedik, mindazonáltal resignáczióval bélényugodtunk abba, hogy az állami polgári leányiskola létesítése oly nehézségekbe ütközik, hogy eme nehézségeket Lukács Györgynek a lehetetlennel is szembeszálló jóakarata sem tudja ez idő ez bizonyára pótolhatatlan veszteség. Pótol- hatlan annak daczára, hogy Lukács György, miniszteri működésének mondhatni utolsó napjaiban is szivén viseli s gyámolitja a gyulai érdekeket, amint arról a fennebb közölt rendelkezés is ékesszólóan tanúskodik. Abban nem merül ki, a veszély pillanatában is higgadt de czéljában nrugrendithetetlen, sőt vakmerő, bá'or mint az oroszlán, de nem bosszúálló, diadalára nem büszke és nem kérkedő. Társadalmi összetartozóságában egyik a másikat pártolja, vállalkozásaiban számitó, ügyes kereskedő, élelmes tervező és feltett szándékai ban mindvégig makacs. Mindezt Barátosi Balogh Benedek színesen, de mindvégig hűen írja meg a Dai Nippon müve I. kötetében. De nemcsak a japán családi élet ragadja meg az olvasót, hanem a japán népnek foglal kozása is. A selyem szövőipar, a gyár, bronz, vas, zománcz és müipar úgy a laikus, mint a szakiparos közönséget is igen-igen fogja érdekelni, a nemzeti viselet, az építkezések, a japán zene, az utcza élete, a színészet mindmegannyi érdekes ismeret abban a 30 Íves kötetben, melyet sok száz művészi becsű illusz'ráczió ékesít és a mely könyv a magyar nyomda iparnak ékessége. Lehetetlen, hogy egy tárcza czikk keretében elmondjuk a vaskos munka bőséges tartalmát, mindezt olvasni kell, hogy egy eddig alig ismert nép nagy kultúráját a maga eredetisépében lássuk. A fiatal szerző, ki a tropikus éghajlaton nejével annyiszor szenvedett európaias világnézetével, lassankint egészen beleszokott a japán élet természetességébe. Gyakran állott tétován, hogy mit vegyen bele a bőséges adatokból könyvébe, mert előtte minden uj, minden ere deti volt. Sokat megrostált, sokat elhallgatott lés igy teljes komplet egészet irt, melyet haszonnal forgathat a tudós is. A nagyközönség, a ki a folyékony társalgó nyelvet szereti, ezt az ut leírást oly élvezettel fogja olvasni, mint a regényt. Balogh Benedek, bár a messze idegenben sokat költött vállalkozására, mert a magyar közönség gyűjtését el nem fogadta, nyugodt lehet abban a tudatban, hogy I. kötetével rászolgált arra a bizalomra, melylyel messzi útjára kisértük és hazaérkezését vártuk. A második kötet, a mely már sajtó alatt van, japán geográfiáját és nemzeti történelmét fogja nyújtani, míg a III-ik kötet, mely szinte 30 ivén jelenik meg, mint az első és második, a japán irodalom történetét és a japán irodalom kiváló gyöngyeit fogja az olvasó elé tárni. A III. kötet ára 36 korona, de egyenkint is megrendelhető, mert mindegyik egy teljesen egész könyvet képez s egy kötet ára 12 korona. Szerzőt a megrendelés Budapesten, VI. kerület István ut 21. szám alatt megtalálja. A magyar közönség nagyon jó cselekedetet mivel, ha a szerzőt vállalkozásában segiti, azt a fiatal irót, a ki a maga erejéből, a maga költségén ment ki s a ki két éven keresztül a legnagyobb nélkülözések között, igen-igen takarékosan élt s igy is 6000 korona adóssággal fejezte be drága, de nem dicstelen utazását, a kit ha a magyar közönség csak annyira megsegít, hogy kiadásai megtérülnek, ismét maga mellé veszi nejét, hogy tanulmányait befejezve, eljuthasson a messze kelet még ismeretlenebb vidékére. Verner Jenő. Hogy nehézségek, só't hogy igen nagy nehézségek voltak, az bizonyos; de hogy Lukács Györgynek szívóssága s Gyula városa iránti mesés jóindulata s szeretető azokat fényesen legyőzte, arról tanúskodjék Lukácsnak Gyula városához tegnap érkezett, valószínűleg kultuszminiszteri utolsó ténykedését igazoló következő nagyjelentőségű rendelete: 16161. szám. Gyula város közönségének ! Gyula város képviselőtestületének folyó évi február hó 12-én tartott gyűléséből 288. sz. a. tett felterjesztésébe kifejezett kérelmének figyelembe vételével hajlandó vagyok a gyulai községi polgári leányiskolát a törvényhozás hozzájárulása esetén az 1907/8. tanévtől kezdve államosítani, ha a város a/, iskola minden tekintetben megölelő elhelyezéséről és bebútorozásáról, amelyekre nézve a tervek és költség- vetések elöleges jóváhagyás végett hozzám bemuta- tandók lesznek, valamint az épület jókorban tartásáról gondoskodik, az iskola meglevő tanszerfelszerelését egészben átadja s az első szükségletnek megfelelőleg kiegészíti, továbbá ha az állami polgári leányiskola összes dologi kiadásait, ideszámítva a tisztogatás költségeit s igy az iskolaszolga díjazását is fedezi. Megjegyzem, hogy az államosítás esetén a tanulók után befolyó jövedelmek (tandíj, beiratásidij stb.) az állami polgári leányiskola jövedelmét fogják képezni. Felhívom a közönséget, hogy a város ezen kötelezettségének elvállalására nézve közgyűlési határozatot hozzon s azt a vármegye törvényhatóságának jóváhagyás végett mutassa be, s az igy jóváhagyott határozatot három példányban Békésvármegye kir. tanfelügyelőjéhez további intézkedések megtétele végett terjessze föl. Lukács s. k. Nagyon szűkén számítunk, ha Lukács Györgynek a községi polgári leányiskola s tanyai iskolák államosítása, továbbá az állami fiú s leányiskola létesítése révén a kultusz-
