Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-26 / 34. szám

1906. augusztus 26.

BÉKÉS

7

Halálozás. Szeghalmon Kovács Gyula községi első jegyzőt súlyos csapás érte, szerető felesége Batizi Róza elhalálozásával, ki súlyos szenvedés után Nagyváradon elhunyt. A boldogultat Szeghalom közönségének nagy részvéte mellett múlt hétfőn temették.

Emberbaráti szeretet szép példáját nyújtotta egy pár. Békéscsabáról Amerikába kivándorolt honfitársunk. Pár éve történt, hogy Stefanik György békéscsabai lakos Amerikába kivándorolt. Gyenge szervezete az uj világban nem sokáig bírta a lázas munkát, meghalt. Békéscsabán árván hagyta 2 kis gyermekét és bus özvegyét igen nagy nélkülözések között. Amerikában levő munkatársai most mintegy ezerötszáz koronát gyűjtöttek össze családjának, s azt az elmúlt napokban küldték meg a legnagyobb nyomorban sínylődő özvegynek.

A köröstarcsai közművelődési kör folyó hó 28-án, kedden este fél 9 órakor, a Millenniumi emlékkert pavilonjában, részben saját pénztára javára, részben jótékony czélra tánczmulatsággal egybekötött hangversenyt rendez. — Belépő-dijak : I—III. sorban levő ülőhely 2 korona 40 fillér, IV — VI. sorbeli 2 korona, VII — X. sorbin 1 korona 60 fillér, állóhely 1 korona 20 fillér, diákés gyermekjegy 60 fillér.

Öngyilkosság. Szőke Pál szentetornyai föld - mives folyó hó 23-án éjjel a házpadlásou felakasztotta magát. Az öngyikosság oka családi viszálykodás.

Művész-karrier. Ki nem ismerte nálunk [Ná- nássy Gézát, a ki eleinte kedvencze volt itt is a publikumnak, öblös baritonjával szavaló-estóivel mindig tudott egy kis közönséget vonzani a Komlóba és a Pavillonba, ha nálunk megjelent időnkint, hol több jó barátjához és iskola társaihoz is fűzték kötelékek. — A színpadával fogadott művész később kezdte elvesztegetni híveit, exotikus allűröket vett föl, tűrhetetlen arrogancziával lépett fel mindenütt, úgy, hogy lassankint egyedül maradt. Hogy ismerősei, barátjai ragaszkodását eljátszotta, kezdtek rosszul menni napjai s a kávéházakba szorult éjjelenként, hol egy-két hatosért óoekelt s egyszer meg azt olvastuk róla megütközéssel, hogyeltolon- czolták Aradról. Később egyre züllött a szerencsétlen jobb sorsra érdemes művész, aki Szarvason kezdte iskoláit; a műegyetemnek is hallgatója volt s művészi ambicziók késztették a szolid mérnöki pálya abbanhagyására. A művészet mizéjére nem minden tehetség nélkül lépett. Már tagja volt a Vígszínháznak, de összeférhetien modora miatt csakhamar otthagyta a müintózetet és vándor énekes lett. Eleinte szerencsével, később amint olvastuk egyre lejebb-lejebb sülyedve. A nyáron aztán iszonyú állapotban félmeztelen a földbe takarva ■talált rá egy pálya őr egy biharmegyei községben. A szerencsétlen művész megőrült. Előbbi botlásait is megbibbant elméjének kellett tulajdonítani. Úgy szállították be a bihaimegyei kórház elmegyógyitó osztályába. Itt élt körülbelül három hétig. Eleinte vidámságot és elevenséget hozott be a szomoruság tanyájába. Naphosszat énekelt ágyába i, vagy a kórterem közepén és az őrültek minden Ízben óvá- czióval és tapsviharral jutalmazták a megtébolyo- dott tenoristát. Úgy tiz napig tartott ez a vidámság, akkor azután egyszerre ciend lett a betegszobában Nánássy Géza ki már a külső világban beteg volt és a tébolydában újból betegségbe esett. Tűdő- gyuladás támadta meg. A szerencsétlen ember abbahagyta az éneklést. Elnémult csengő hangja, melyet még őrültségben is ékesnek és tisztának őrizett meg a természet. Hiába kérték daloljon énekeljen tovább, ő mindannyiszor némán és szomorúan intett betegágyában. Nem akart többé, nem volt hozzá ereje többé. Állapota napról-napra súlyosbodott. Az orvosok gondosan és odaadással kezelték Nánássyt, •de megmenteni nem lehetett. Teljesen megtörve, összeronceolva, kiszenvedett. A halál megváltotta vigasztalan jövőjétől, mert őrültsége teljesen előre haladott, gyógyithatlan volt. E hó 22-éu temették el résztvevő gyászo’ó hozzátartozókés hajdani tisztelői jelenléte nélkül.

A lelőtt nagybőgő. Mulatságos vadászhistória •esett meg egy szeghalmi jóképű puskással, ki ^mellesleg mondva, kurta látásáról ösmeretes. Vadászás közben az országúton egy, — valami nagy barna állatot látott, ráfogta a fegyvert és elsütötte. A fegyver talált, mert a valami iszonyuat bőgött. Ismét ráfogta a fegyvert, ismét lőtt és talált, mire vékony visitás volt a felelet. Az „állat“ azonban nyugodtan állt tovább. Harmadszor is ráfogta fegyverét és most recsegés hallatszott és az állat elvá- gódott az ut porában. Örömmel sietett nimródunk a zsákmányát megtekinteni és — a zsákmány egy összelövöldözött nagybőgő volt. Alig nehány pillanat múlva egy czigány bujt elő a kukoriczásból, ki mig a lövöldözés tartott, kushadt helyzetéből nem meri jelentkezni a bőgőért. De óh fátuml a nagybőgő annyira össze volt lövöldözve, hogy vadászunknak kerek 100 koronájába került a gyógyír, mig a c/.igány nagy sandítva hátára vette a bőgőt s azon morfondírozott, hogy mily szerencse érte, hogy ő a kukoriczába húzódott el. A legkülönösebb a dologban az hogy szóról-szóra igaz.

Cséplőgép áldozata. Czigány János szeghalmi cséplőgéptulajdonosnak egyik alkalmazottja a gép mellett mint etető foglalatoskodott. Munkaközben a kévevágó kést a dobba ejtette, s utánna kapott. A dob a szerencsétlen ember jobb karját tőből kiszakította. Életben maradásához alig van remény.

A hevenyes és üdült bélhurut apró gombái

melyek a tehéntej fehérjében olyan kitünően tenyésznek, a — vízben főzött — Kufeke-féle gyermek-liszt adása s a tejnek a táplálkozásból való kirekesztése folytán rossz talajra szorulnak, a melyen nem tenyészhetnek tovább. Megszűnik a bélcsatornában a rendetlen erjedés meg a hányás, a tzékelés is megjavul. Kufeke gyermek-lisztje olyan könnyen emészthefő, hogy még a beteg gyomor és bél is jól megemésztheti és felszívja. Megvan az a tulajdonsága is, hogy a megromlott étvágyat ismét fölkelti,

Menyasszonyi selyem

krig méterenkint, minden színben. Bérmentve és vámolva a házhoz szállítva. Dús választékú minta gyűjtemény postafordultával. Selyemgyár Henueberg, Zürich.

Irodalom és művészet.

Az e rovatban közlőit mü/ek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak.

A „Szarvasi Lapok“, mely 1904. julius 3-án megszűnt 24 évi fennállása után, Benka Gynla fő- szerkesztő és Zlinszky István főmunkatárs szerkesztésében uj életre kelt s e hó 19-én újból megjelent A lap tulajdonosa Haviár Gyula ügyvéd.

Kalászok. A Pálfi irodalmi társaság első irodalmi terméke a „Kalászok“, Kuer Izidor gyomai nyomdájának Ízléses kiállításában, finom velin papíron, modern, uj betükknl, mintaszerű tiszta nyom tatásban e hét végén látott napvilágot, A mi a lap külső megjelenése, világbalépésénél a figyelmet első sorban felhívja, az e kifogástalau külső, megnyerő öltő ét, melybe a megye penna-forgatóinak eszméit a Kner nyomda öltöztette s a mely igy, mint kifogástalan gentlemau lép a nyilvánosság elé. Örömmel konstatáljuk, hogy a lap belső értékét tekintve sem marad mögötte az Ízléses külsőnek s a beküldött irodalmi termékek elrendezése, csoportosítása Palatínus József szerkesztő Ízlését, szak- avatotteágát dicséri. Magukról a czikkrő1, közleményekről külön-külön kellene méltatást írnunk. A vezérlő czikkét Pálfy Béla endrődi plébános irta magasan szárnyaló szép prózában s vármegyénknek az irodalom terén is előkelő munkás főispánja dr. Fábry Sá idor Heine-dalokat irt a lapnak, szivhez szóló közvetlen hangulatos fordításban. Igen szép a Székely Sándor verso „Cyprusok“ czimen, méla, borongós hangulatával. Szabó János köröstarcsai lelkész, Zalai M .sa, Kató József, Godán Ferencné Má- nyiné Prigl O ga, Péczely József, Székely Béla szép költeményekkel gazd igitották a lap tartalmát. Egyik legérdekesebb czikk a lapban a feminista profesz- szor, Korponay István tanulmánya a uőkérdésről, Gajd cs Gyula meg zenei kérdésekről értekezik érdekesen. Tárczákat Írtak a lapba: Penyéri Sándor,

Taub Erzsiké, Keviczky László, Kner Izidor, dr. Nemes Béla. Bízvást elmondhatjuk, hogy az első lap megállja helyét s ez tarta'mas, érdekes voltánál, irodalmi színvonalánál fogva nemcsak kellemes szórakoztatására, de tanúságára is szolgál a közönségnek. A lapot a kör tagjai ingyen kapják. Megrendelhető lapunk szerkesztőségében is.

Tarka képek.

Nem voltam itthon a városi képviselőtestületi közgyűlésen, de hallom, hogy Grófi polgártárs napirend előtt felszólalt és elpanaszolta a közgyűlés színe előtt, hogy a »Tarka képek«-ben ki lett vicz- czelve, hogy ez nem járja, a városi képviselőtestület tiltakozzék ellene, hogy bárkit is — a képviselők közzül — ki lehessen vicczelni. És a képviselőtestület tiltakozott, komolyan napirend előtt tiltakozott, mert Gróhnak a felszólalását tudomásul vette, komolyan tudomásul vette. Mégis csak igazam volt nekem abban, hogy tíróh városi képviselő ur városi tanácsos akar lenni, de miután ezt csak vicczesén állítottam róla, komoly térre terelte, a dolgot, nehogy azt higyjék a józsefvárosiak, hogy ő csak tréfál. Nem hiába beszél ő annyit a képviselőtestületi gyűléseken, hogy már szinte unalmas, ő benne is van annyi felszínre törekvés, előretörés, népkegy- hajhászat, egyszóval demagógia, (össze ne tévessze kedves Gróh a memorandummal), mint valamelyik hírneves ügyvéd képviselőtársában, hogy vizet prae- dikál, pedig bort akar inni.

És igaza van Gróh polgártársnak, ha igy halad, még sikerül neki a városi képviselőtestületet az 1793-iki mintára konventté átalakítani s mint ilyennel kimondatni, hogy Dutkay Béla polgármester, — ss — ó, —re, a »mürnök«. fejeztessenek le. A hónapokat el fogják nevezni Szepi, Jossi, Johann, Pepi, Franczl és a többi s a német templom mellett levő kovácsmühely előtt fel fogják állítani a guillotint, amelyet a »mürnök«-ön próbálnak ki.

Jaj lesz annak, aki azután vicczelni mer, azt Gróh köztársasági elnök elé hurczolják s nyilvánosan megseprüzik, vagy ha ez sem használ, a hírneves fiskálisból lett államügyész indítványára — a nemzetgyűlés egyhangúlag ki fogja rá mondani a halált s lenyakazzák, minek megtörténte után igazolásul összes magánügyei szellőztetni fognak a köztársaság félhivatalos 2 filléres napilapjában.

Kedves Gróh! Mindezek után pedig ezen — a többé nem szokatlan utón értesítem, hogy vicczelési szabadságomban korlátozni nem engedem magam, valamint tisztelem én is az ön szólási szabadságát. Egyébként igen örülök neki, hogy a T. K. annyira magukra vonták b. figyelmét s ezért hálás kivánok lenni s a jövőben sem fogok megfeledkezni önről.

Hazafias üdvözlettel —ss—ó.

A városi közgyűléseknél érdekesebbek a színházi esték. Az idén a publikum igen jól viseli magát és elég szorgalmasan jár színházba, bár Somogyi azt szeretné, ha minden este minden jegy elkelne, na de számolnia kell az igazgató urnák azzal is, hogy a fiatal leányok szívesen váltanak jegyet, az öregebbek azonban már óvatosabbak, ügy látszik, hogy a jó termés hatással van a művészet iránti érdeklődésre is, sőt a demokratikus hajlamok fejlesztésére, mert nemcsak hogy többen járnak a színházba mint máskor, hanem mind gyakrabban lehet észlelni, hogy a harmadrendű helyeken is elegáns urak ülnek, akiket elsőrendű hely illetne meg, akik azonban sokkal felvilágosultabbak, semhogy ne tudnák, hogy a harmadrendű helyen is épugy lehet élvezni s inkább többször mennek színházba, mintsem hogy mindig elsőrendű helyen ülve, csak ritkán láttassák magukat. S ez igen helyes irányzat, a társadalmi felfogás egészséges fejlődését jelenti. No meg azt sem szabad elfelejtem, hogy manapság úri ember, ha a színházban az őt megillető helyre akar ülni, akkor nem ehet csirkét, pecsenyét, tojást. Tehát választania kell, vagy a csirke, vagy a színház közt. Üljenek előre a csirkések s igy aztán idővel, ha a sorrend egészen megváltozik, az urak színházba is járhatnak, csirkét is ehetnek s jó lakhatnak.

De jól lakniok már sokkal nehezebb lesz. Drágábbak a lakások Gyulán mint Pesten, ahol ahány szoba, annyi százas, itt egy három szobás paraszt