Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-26 / 34. szám

BÉKÉS 1906. augusztus 26. lakásért 400 forintot kell fizetni. Ide vezettek a sztrájkok, kiölték teljesen az építkezési kedvet, mert óriási módon megdrágították az építkezést, s miután a vállalkozók nem gazdagodnak, világos, hogy a mun­kás urak sztrájk és bojkottjainak következménye ez az állapot, amely ide s tova törhetetlen. Egyéb tekintetben azonban annál szebben hala­dunk, teszem azt az irodalom terén. Megjelent a »Kalászok« első száma is, a Békésvármegyei Pálffy- Társaság szépirodalmi, tudományos, társadalmi folyó­irata. Az első szám igaz nehezen készült el, de épen azért nem lehet azt mondani rá, a mit egyes rossz nyelvek már hangoztattak, hogy »kicsépelt«, »üres« s »éretlen« kalászok lesznek. Egy főhibája van a czimlapnak, az, hogy a lap czime »Kalászok« s a czimképben van virág, boglya, vontató, nemtő, csak kalász nem látható. A tartalom pótolja a czimkép e hiányát, csupa termő dús kalászokból áll. Szóval az irodalom terén is bőtermés van. — SS - ó. Színészet. Örömmel látjuk hovatovább fejlődni a gyulai közönség színházlátogató kedvét. Nap nap után jól telt házak a szinpártolás eredményei s Somogyi egé­szen meglehet elégedve a közönséggel, melynek rokon- szenvére, jól szervezett társulatával teljes mértékben rá is szolgál. A héten a következő darabok kerültek színre: Leányka. Vágy egy csomó hülyeséget, öltöztesd magyar ruhába, nyerd meg a közönség szemét külsőségekkel és kész a magyar operett. Ez a reczeptje a »Leány- ká«-nak is, amelyen nem győzünk eleget bámulni, hogy úgy librettóját, mint zenéjét tekintve, hogy lehetett előadni a Népszínház színpadán. Meséje sze­gényes invenczióra vall, egy tárczatémának is szánal­mas a »Leányka« bor és a barna leányka vetekedése, azonkívül történelmi illúziónkat is sérti az erdélyi fejedelmi udvar alpárisága és Thököly Imre ingatag­sága, a zenéjében pedig az egyetlen akczeptábilis melódiát is mintha már hallottuk volna az »érik a érik a buzakalász« népdalban, csakhogy ezúttal moll- ban van variálva. Mit szóljunk a harmadik felvonás vékony humorához, melynél karácsonykor különb komédiát játszanak a mi betlehemes gyerekeink is! Es ezt a darabot 50-szer játszották egymásután Budapesten . . . (!) A rósz darabban nagy igyekezet­tel játszottak a szereplők, Károlyi Leona, úgy játé­kában, mint énekében nagy hatást tudott elérni a darab rosszasága daczára is, Apafi szerepében Fehér Gyula volt jó alak, a pap Ízlést sértő szerepét Bérczy igyekezett kiaknázni, Oláh Gyula szép baritonját érvényesítette tetszés mellett s a Károlyival énekelt duettek is sok tapsot csaltak ki a közönségből, de a publikum nagy részét nem tévesztette meg a tetsze­tős milieu, amely mögött mi sem volt található s részvéttel temette el a silány darabot, amely egyik legjellemzőbb példája a fővárosi Ízlés alászállott vol­tának. Leányka, Sárga csikó, János vitéz. Vasárnap este ismét a Leánykát vette be a kö­zönség másik része, délután Somogyi felléptével a Sárga csikó ment, kár, hogy Somogyi a vasárnap délutánt választotta ki szereplésre, amelyet a gyulai közönség gyéren frekventál, hétfőn pedig a János vitézt játszották, a szereposztásban azzal a változta­tással, hogy most Lányi Edith játszotta a királyleány szerepét, ami épen nem ártott az előadás sikerének.1 Dorrit kisasszony. Ismét a drámai személyzet fényes sikere volt a keddi est, amikor Dorrit kisasszony újdonság ke­rült színre, amely nemcsak belső irodalmi értékével, hanem pompás megjátszása folytán is nagyon meg­nyerte a köztetszést. A darab — noha nem a játszi franczia géniusz alkotása, — nem olyan fordulatos, esprit-teljes, mint a franczia vígjátékok, kitünően van megírva, struktúrája kifogástalan, meséje mind­végig leköti a figyelmet s a darabban szereplő szép és érdekes jellemekhez hasonlókat hasztalan kere sünk a nagyjában helyzetkomikummal dolgozó franczia darabokban. Dorrit William például, akit művészi egyénisége teljes kibontakozásával játszott meg Fehér Gyula, akit ez estén élveztünk először igazán, ki­tűnő és érdekes jellem, amely megérdemli a mű­vészi alakítást. A czimszerep Dorrit kisasszony, rop­pant bájos, érdekes szerep, melye t elég ha annyit mondunk, hogy E. Kovács Mariska játszott, mert ezzel azt is megmondjuk, hogy a pompás szerep, pompás játékban is érvényesült. — Nem maradtak hátra a többi szereplők sem, Tóth Elek (Clennam), Kovács Margit (Fanny), szintén helyükön voltak teljesen, úgy nemkülönben Krasznai is s a foglyok kitűnő alakjai közül kivált Bérezi Gyula, hálás sze­repében. Simon Mariska a Lady szerepében kissé túlzott, ami nem is egészen az ő, hanem a szerep hibája is, általában az egész előadás nagyon tetszett. Nebántsvirág. Az örökszép zenéjü »Nebántsvirág«-ot láttuk szerdán este, nem a legjobb előadásban. Denise de Flavigny czimszerepét Dobsa Margit vitte. Denise szerepét Gyulán majdnem minden saisonban láttuk már jó előadásban, éppen azért ha leszámítjuk is, hogy Dobsa bevés próba után, mint kezdő színésznő jutott a darab főszerepéhez, akkor is kénytelenek vagyunk kiemelni, hogy a hatás nagy hátrányára esett lépten-nyomon észlelni, hogy szerepével nincs tisztában, se jelenéseit, se a végszókat nem tudta. Palásthy, egyéniségének teljesen megfelelő Floridor szeredben azonban teljes sikert ért el. (Toronyi (Champlatreaux) szép hangja szintén őszinte tetszést keltett. T. Pogány Janka (Fejedelem asszony) most is igen jól töltötte be szerepét. Hajnal bár jól alakí­tott, egy kicsit túlozott, de ez ebben a szerepben nagyon is megbocsátható. Fehér Gyula az őrnagy­ban kabinet alakítást nyújtott. A darabból különben sokat kihagytak, ami az előadás rovására történt. Szobaleány Újdonságnak volt jelezve a szinlapon, de ezelőtt két évvel a Janovics társulatától már láttuk Henequin és Bilhaudnak ezt a pompás vigjátékát, mely telve van utolérhetetlen fran zia helyzetkomikummal s pikáns, de rendkívül szellemes kétértelműségekkel. Az est sikerét Tóth Elek és az E. Kovács Mariska szereplései biztosították, akik elemükben voltak a kitűnő két szerepben, a többiek pedig, Krasznay, Kovács Margit, Fehér Gyula, Bérezi, Angyal Ilka, Simon Mariska és Verő Janka mind kitűnő játékkal járultak hozzá az est sikeréhez. Pesti nők. Péntek este Lehár Ferencz a népszerűvé vált »Drótostót« szerzőjének uj 3 felvonásos operettje került bemutatásra. A látványos, — különben nem valami tartalomdus librettóju — újdonságot jó elő­adásban láttuk, s főképpen a táncz betétek, a három ballet, arattak frenetikus tetszést. Minden esetre mély és igaz hatást keltett Károlyi Leona (Klára), kinek ebben a darabban volt mondhatni másodszor koloratur ének parthieja, s a hozzáfűzött várakozás­nak fényesen meg is felelt. A darab katonás zenéjét Rück karmester teljes érvényre juttatta. Palásthy (Pedál) volt egyik főrészese a darab meglehetős sike­rének, a ki az ő természetes, biztos fellépésével, jó izü játékával sűrűn megismételt tapsokat aratott. Ügyes volt Haraszthy Miczi (szobaleány)’is, mig T. Pogány Janka, Krasznay (dr. Czinege) szintén nagy­ban járultak a sikerhez. Dobsa Margit, a milyen fel­tűnő bájosan és ügyesen tánczolt, épp oly bizonyta­lan volt szerepének nem tánezos részében. A jövőhét műsora. Hétfőn: Pesti nők (Lehár operettéje) páratlan. Kedden : János vitéz (operette) Rózsahegyi Sárika felléptével, páros. Szerdán : Fehér Anna (népballada) Rózsahegyi S. felléptével páratlan. Csütörtökön : Gül Baba (uj operette) bérletszünet. Pénteken : Szobalány (vígjáték) páros. Szombaton : Bizáncz (Herczeg Ferencz drámája) páratlan. Vasár­nap: Gül Baba (bérletszünet.) Közgazdaság. Köröstarcsai gazdasági kiállítás. Hirt adtunk annak idején Köröstarcsa község közgazdasági je­lentőségű torvéről, mely szerint aug. 28-án kedden állatkiállitással egybekötött házi ipari és mezőgaz­dasági kiállítást rendez. A kiállításra — miként ér­tesülünk — az egész vármegye gazda közönsége! élénk érdeklődéssel tekint s minden valószínűség szerint nagy látogatottságnak fog örvendeni a ki­állítás. Az ünnepélyességek sorozatát annak idején már közöltük. A kiállítás napján este a közműve­lődési egyesület hangversenyt tart, melyről lapunk más helyén emlékezünk meg. Békés község konzervgyára. A fölmivelésügyi minister le'ratában értesíti a vármegye alispánját, hogy a Békés község által kérelmezett zöldség és gyümölcs konzervgyárat — jóllehet, a fönnálló hasonló gyárak az állami segélyezés daczára is, alig képesek üzemüket kielégítő anyagi eredménynyel folytatni, — a meglevőknek nyújtott segélyezések arányában hajlandó ugyan segélyezni, de csak abban az esetben ha a község az ilyen gyár létesítéséhez szükséges és mintegy félmillió koronát tevő alap- és forgó tőkét megadná. — A rendelet szószerinti szövege különben a következő: Békés­vármegye alispánjának 62771—VII—A. 3. Békés­község elöljáróságának folyó évi julius hó 16-án 3392. szám alatt kelt s közvetlenül hozzám inté­zett kérvényében egy zöldség- és gyümölcs kon­zervgyárnak államsegély mellett való létesítését kérelmezte tőlem. Miután az eddigi tapasztalatok szerint a már jelenleg fenálló hasonló gyárak az állami segélyezés daczára is alig képesek üzemü­ket kielégítő anyagi eredménnyel folytatni, véle­ményem szerint egy ily nemű újabb gyár létesí­tése és üzemben tartása az anyagi siker reményé­vel nem kecsegtet, sőt a régieknek fenntartását is hátrányosan befolyásolná. Mindazonáltal, amennyi­ben az érdeklődő község az ily gyár létesítéséhez szükséges és mintegy félmillió koronát tevő alap- Ó8 forgó tőkét biztosítani képes lenne a magam részéről nem zárkóznám el attól, hogy ezen gyárat is — a már meglevőknek Dyujtott segélyezések arányában — ne támogassam. Felhívom alispán urat, hogy fentiekiől nevezett községet megfelelően értesítse. Budapest, 1906. évi augusztus hó 8 án. A miniszter helyett: Mezöjfy, államtitkár. N y i 111 é r. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Budapesten. Nyári és téli gyógyhely, a magyar -M irgalmasrend — túladna.. Császári Iirdö Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdők; modern be­rendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török, kő- és márványfürdők; hőlég, szénsavas és villamosviz-fürdők. Ivó es belégzési kúra. 200 ké­nyelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld .40 5—10 Az igazgatóság­Törvényszéki csarnok. Az aradi ügyvédi kamara közhirró teszi, hogy dr. Dai.cs Sz.lárd ügyvédet Szarvas székhelylyel az ügyvédek, az ügyvédjelöltek lajstromába pedig, a következőket vette fel: Morvái János ügyvéd­jelöltet mint dr. br. Drechsel Gyula békési, Zahorán Mátyás ügyvédjelöltet mint dr. Linder Károly békés­csabai, Csáider József ügyvédjelöltet mint dr. Telegdy Lajos békési, Karsai Sándor ügyvédjelöl­tet mint dr. Liszkai Nándor mezőberónyi, Gold- mann Ferencz ügyvédjelöltet mint di. Kóhn Mór gyulai, Kardos Józsdf ügyvédjelöltet mint Csánki Béla ügyvédnél joggyakorlaton levőt. Törölte az ügyvédjelöltek lajstromából: dr. Simonka György, szabadat Oszkár és Adatnik János ügyvédjelölte­ket. Irodát váloztatott ügyvédjelölt Grünvald Lajos, ki jelenleg dr. Grünvald Dezső mezőberenyi ügy­védnél vau joggyakorlaton. Előléptetés. Horváth István gyulai kir. tör­vényszéki fogházfelügyelőt a nagyváradi kir. fő­ügyész a X. fizetési o.-ztály II. fokozatába lép­tette elő. Eskütétel. Dr. Aigner Dezső újonnan kine­vezett kir. törvényszéki biró, e hó 22-óu tette le a kir. törvényszék teljes ülésében a hivatali esküt s megkezdette működését. A tojáskedvelő. A vád szerint Koudoroson 1905. junius havában Magyar István gazdájától 1&-

Next

/
Oldalképek
Tartalom